Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-20 / 143. szám

Fented 19S0. juníus 20. Ma kezűik a néptánctalálkozó Népzened é6 szólótánc- délután fél 4-kor az újszegehangversennyel ma, pénte- di szabadtéri színpadon foly ken este 8 órakor megkez- tatódik, ezt fnár a néptáncdődlk a szakszervezeti nép- kedvelő szegediek is láthaltáncegyüttesek 15. találkozó- ják (a délutáni bemutatóra jónak háromnapos esemény- a kék betűs jegyek érvényesorozata. A koncertet Űjsze- sek). Az esti előadás fél 9geden. a Vigadóban rendé- kor kezdődik, ugyancsak az zik, ha esik az eső, az Ifjú- újszegedi szabadtérin (erre a sági Házban. A Huzavona piros betűs jegyek szólnak), és a Fabatka zenekar, a eső esetén mindkét műsor a Kalamajka és a Muzsikás Sportcsarnokban lesz. A zsüegyüttes hangversenyén az ri a következő együtteseÉDOSZ legjobb szólótánco- ket minősíti: MEDOSZ — 6ait is láhatja a közönség. Kertészeti Egyetem, Ózdi Az ország különböző ré- Kohász, Törekvés, EDOSZ szeiből tizenhárom szakszer• Szeged, Herendi Porcelánvezeti együttes érkezik ma gyár, Pápai Téglagyár, Paddélelőtt Szegedre, találkozó- ragkúti Bányász, Pécsi Vasas juk egyúttal az amatőr cso- Izzó, Salgótarjáni Kohász. | portok országos minősítő Szekszárdi TOTÉV, Várpa-\ nak-e az egészségügyi," szoversenye ls. A programo- lotai Bányász Táncegyüttes j ciális feltételek a tábor kat először szombaton reg- és a mohácsi 502-es számú, I kapunyitásához. E hét végei 9 órától a Kisszínházban valamint a debreceni 127-es gén, érkezik az első turnus, mutatják be, szakmai közön- számú szakmunkásképző in-1 mélyet további három kosé gnek. A versenyprogram tézet együttese. vet. Vasárnap Építőtábor kapunyitás Vasárnaptól központi építőtábor nyílik Szegeden, a 600. sz. Móra Ferenc Ipari Szakmunkásképző Iskola Tolbuhin sugárúti kollégiumában. Az ide szállásolt diákoknak az iskola kollégiumában biztosítják a lehetőséget a játékra, a sportolásra. Egyébként pedig a tanulók a CSOMIÉP építkezésein dolgoznak, többek között segédkeznek a 624. sz. Szakmunkásképző Intézet új épületének munkálataiban is. A megyei tanács és a megyei KISZ-bizottság illetékesei tegnap, csütörtökön ellenőrizték, hogy megvan„Régóta cipelem a hátizsákot" Filmjeink külföldön Az első félévben bemutatott magyar filmek közül válogattak a szocialista országok filmszakemberei Balatonfüreden. Lengyelország öt filmet vásárolt moziforgalmazásra, egyet pedig a televízió fog sugározni, a Német Demokratikus Köztársaságban és a Szovjetunióban négy-négy, Csehszlovákiában három, Bulgáriában, Mongóliában és Romániában pedig kétkét magyar filmet mutatnak be a mozikban. A küldöttségek megvásárolták — többek között — az örökséget (rendezte Mészáros Márta), valamint Rényi Tamás Élve vagy halva és Fábri Zoltán Fábián Bálint találkozása Istennel című alkotásait. (MTI) Áz. Alföld települései és lakói Dr. A. N. I. den Hollander könyve Több mint 40 évvel ez- lyen nyomorban tengődött előtt tekintélyes külföldi tu- kapitalista viszonyok között dós tanulmányozta a magyar tanyai, falusi népünk. Dr. Alföld lakosságának életviszonyait. Dr. A. N. I. den Hollander szociológus, az amszterdami egyetem volt professzora először 1936-ban látogatott el hozzánk azzal a céllal, hogy a nyugat-euRomány Pál szavaival: „Messziről indultunk, és olyan mélyről, hogy vannak, akik nem is szívesen vállalják, hihetetlennek tartják a múltat, pedig viseljük nyomait". Polgári humanista Folklórkiállítások A Fővárosi Művelődési Házban láthatók augusztus 31-ig Bolyos András és felesége népi iparművészeti munkái és Garcsik Zsófia fazekas alkotásai, illetve Polusin Anna iparművész babakiállítása. Hódmezővásárhelyi népművészeti kerámiák címmel az Agyag- és Szilikátipari Szövetkezet augusztus 31-ig mutatja be legszebb termékeit. Több folklórműsor szórakoztatja *a résztvevőket. Július 1—augusztus 31. között föllépnek: a BM Duna Művészegyüttes, a Fáklya Nemzetiségi Táncegyüttes, a HVDSZ Bihari Táncegyüttes, az Építők Vadrózsa Táncegyüttese, a KISZ Központi Művészegyüttes, a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes, a szolnoki Tisza Táncegyüttes, az Erkel Ferenc Művészegyüttes, a Budapest Táncegyüttes és a Szövetkezetek Jászsági Népi Együttese. rópai vidékektől lényegesen szemléletű tudós nézeteinek különböző magyar síkság tá- összefoglalása ez a könyv, s ji, települési sajátosságait emiatt természetesen egész vizsgálja. Utazásai során sor kérdésre nem adhatott gazdag anyagot gyűjtött ösz- megfelelő választ, megfigyesze. Éleslátásénak, valamint lései nem lehettek teljes Györffy István és Mendöl mélységűek. A Kiadó ezért Tibor földrajztudósoknak köszönhető, hogy sokkal reálisabb képet festett hazánkról, mint a „puszták" romantikus leírói. Alföldünk „igazi arcának fölfedezése, széles nemzetközi körben való megismertetése" volt a célja, ezért könyvben foglalta össze tapasztalatait. A könyv címe —, amely holland nyelven 1947-ben, magyarul pedig most jelent meg a Mezőgazdasági Kiadónál — Az Alföld települései és lakói. A 30-as évek gazdasági és szociális elmaradottságát szakavatott éleslátással mutatja be. Megírja, hogy „a tanyák lakóinak nagyobb része anyagilag, de minden vonatkozásban is, bizonyos nyomorúságban él. A szerző azóta többször volt hazánk vendége, utoljára 1974-ben, a Magyar Földrajzi Társaság Szolnokon tartott vándorgyűlésén tartott előadást. Könyvét szerette volna kiegészíteni a fölszabadulás utáni nagy változások leírásával, de az e célból tervezett hosszabb magyarországi látogatására már nem- kerülhetett sor, mert 1976-ban elhunyt. Kár, hogy a magyar Alföld lakossága csak most, több évtizedes késéssel veheti kézbe a jeles nyugateurópai tudós művét, amely elég hitelesen ábrázolja, mitartotta szükségesnek utószót íratni a magyar kiadáshoz. Dr. Lettrich Edit fölvázolja, mekkorát változott, gazdagodott az Alföld — den Hollander első látogatása óta. A Czövek Olivér fordította könyvben természetesen sok szó esik a felszabadulás előtti Szegedről és környékéről is, amelynek teljesebb megértését bőséges illusztráció és jegyzet is segíti. „Nem is tudok mit mondani .,. Tudja, ez igazán nagy kitüntetés, nem szórják, sokat gondolkodtam, miért éppen én? Csak jönnek, mondják, kedves Lilla, gratulálok .'.. Azt hiszem, ez az én nemzedékemnek szól, vagyunk még, ilyen sűrű életűek. Sok mindent megértünk, és csak dolgoztunk, dolgoztunk.., Panasznak ne vegye, az istenért, szerencsémre sohasem bántam meg, hogy ezt a hivatást választottam. Nézett is nagyot az anyám, amikor, állítólag négyéves koromban azt mondtam: óvónéni szeretnék lenni. Csibész kölyök voltam, folyton hazaszöktem az óvodából. Mikor eljött az idő, anyám nyakába vette az országot, Pestre akart íratni, de nem volt hely, így kerültem Kalocsára. Az apácákhoz. Mit mondjak, volt tanulnivalóm. Nem akarok családi dolgokat idecitálni, csak a megértés kedvéért: nagyapám kubikos volt, mozgékony eszű ember, már 1919 előtt is a földmunkások mozgalmában, akkor 'meg a direkI tóriumban, utána börtönben, anyám is. én is ilyen közegben nevelődtünk. Az apácáknál meg szívhattam magamba az ellenkezőjét. Hivatásszeretetre azért ott tanítottak meg. Negyedikben aztán a Brunszvik-képzőbe kerültem,. a Rózsák terén megint más világ volt. Sokkal szabadabb. Kezdtem színházba járni, koncertekre, örültem, "hogy olyan ruhát veszek föl. amilyet akarok, nem mint Kalocsán, ahol megvolt, holnap rakott szoknya. fekete harisnya .., Végeztem, jöttem volna haza, Makó környékére. Makóra nem, mert ott mindenki Lilinek szólított... Szajoli Fehér Lajos volt a főispán, apám, aki csaposlegényből akkor már főpincér lett a Koronában, jól ismerte, a kérvényemet mégis elutasították. Amikor 45-ben a keresztapám beült a főispáni székbe — így mondom, de hát tudja: a Nemzeti Bizottság elnöke lett —, megtalálÁz iskolai nevelés társadalmi segítése X népfrontmozgalom leg- bevezetésével új lendületet fontosabb feladatai közé kapott a közéleti tudnivalók tartozik a közéleti ismere- terjesztését szolgáló munka, tek elmélyítése a lakosság Az ebből adódó feladatok, az körében: aktivisták százai Iskolai nevelés társadalmi igyekeznek előmozdítani, segítésének módszerbeli hogy az állampolgári jogo- kérdéseiről kezdődött takat, kötelességeket a társadalom minden rétegében, mindenekelőtt az Ifjúság körében kellően megismerjék. Az állampolgári ismeretek tantervhez igazodó, könácskozás csütörtökön, tegnap a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában szakemberek, népfront-tisztségviselők. társadalmi munkatársak részvételezö iskolai oktatásának telével. A szegedi ifjúsági napok programja A Szegedi Ünnepi Hetek keretében az idei nyáron, július 26-tól 28-ig rendezik meg tizennegyedszer az ifjúsági. napokat.. Körülbelül 6500 fiatal érkezik a városba az ország szinte minden tájáról, valamivel kevesebhallgathatnak a fiatalok, valamint beatműsorokra és diszkókba mehetnek az ifjúsági klubokba. Kilenc órától nézhetik meg a szabadtéri játékok színpadán Verdi Falstaff című operáját. Július 26-án, szombaton ben, mint tavaly. Külföldiek délelőtt 10 órakor az Expis ellátogatnak a színes ese- ressz Shaw '80 címmel szíménysorozatra. Jugoszláviá- nes műsort láthatnak az újból, Bulgáriából, Lengyel- szegedi szabadtéri színpadon, országból, Franciaországból ugyanakkor indul a Zene, és az NSZK-ból várnak cso- ricsaj a Tisza-parton. Az portokat. Expressz Shaw '80 műsora Sajnos, a közép- és felső- délután 2-től folytatódik; 5 fokú oktatási intézmények órától pedig színes, látvákollégiumait tatarozzák, ezért nyos karneválon, jelmezekaz Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda csak 3700 fiú és, leány szálláshelyéről gondoskodhatott. Bács-Kiskun és Békés megyéből a résztvevők autóbuszokkal be vonulnak a Tisza-partra a szegedi vállalatok, intézmények fiataljai. Este 9-től utcabál lesz, Éliás Gyula diszkójával, továbbá kinyitnak az ifjúsági klubok is. A szajönnek el a leglátványosabb badtérin Páskándi rendezvényekre. Az ifjúsági napok programjának fő színhelye a Múzeumtól a Kőrösv közgazdasági szakközépiskoláig húzódó Tisza-part sétánya lesz. Július 25-én, pénteken délután 2 órától az ottani emelvényen kezdődik a Zene, ricsaj című összeállítás. Délután 4 órától az űjszegedi szabadtéri színpadon tartják az Ünnepélyes megnyitót. Este 8-tól, az Ifjúsági Házban dzsesszmuzsikát Géza: dráKálmán király című máját játsszák. Vasárnap 10 órától az Olimpia jegyében sportvetélkedőt rendeznek a Tiszaparti partfürdőn, a zenét „Öriás", azaz Tóth András szolgáltatja. Közben a szemközti Tisza-parton fölytató"tíik a Zene. ricsaj, délután 3-tól KRESZ-vetélkedő lesz ugyanitt, este 8-tól pedig az Ifjúsági Ház dzsesszműsorával zárul a XIV. szegedi ifjúsági napok programja. Apáczai-díjas: Gyurics Gyuláné tuk a kérvényt, rá volt írva, hogy politikailag megbízhatatlan. Hát ezért kerültem én a Fővároshoz, gyermekfelügyelőnek. • Helembán volt egy üdülő, odahordtuk a gyerekcsoportokat a háború elől. Borzalmas éjszakák, 5—6 riadóval, le a kicsiket a pincébe', aztán vissza, megint le, sírtak, soványak voltak ... Negyvennégyben hazajöttem szabadságra, anyám nem engedett vissza, Makó felszabadulását itthon értem meg. Mezőhegyesen lett állásom. csakhogy a gazdaság óvodájába befészkelte magát egy szabómester, kitenni nem lehetett. Az iskolában egyetlen tanítónő maradt, mit tehettem, beálltam tanítani. Azok a gyerekek nem vesztettek évet, kaptak a 44—45-ös tanévről is bizonyítványt. Nyáron aztán megkaptam az óvodát, takarítottam, melaszt meg tojást gyűjtöttem, hogy beindulhasson a napközi. Emlékszem, először akartam enni adni a gyerekeknek — a fele tojás Mar megzápult. Fizetésem nem volt, az óvoda a földművelésügyi tárcához tartozott, az járt nekem, ami az elődeimnek, természetbeni. Anyám megelégelte és — most is nevetve emlegetjük — „beállamosította" a mezőhegyes! óvodát. Addig nem ment ki a minisztériumból, míg át nem kísérték a népjólétibe és meg nem csinálták a passzust. hogy most már odatartozom. Hőskor volt, és még a 48 utáni idők is. Akkoriban a tanulmányi felügyelőségre kerültem, Békéscsabára. Ma már szinte hihetetlen, mi mindent, csináltunk ... Jártam a községeket. a közlekedés borzalmas volt. mindenütt óriási problémák, (niridenpova új óvónőt akartak, mert hogy a régi klerikális. reakciós, fasiszta ... Honnan vettük volna a párttag óvónőket? Cserélgettük a régieket Mi is akkor tanultuk a marxizmust nem győztünk tanfolyamra járni, szombatvasárnap gyapotszedés, szemináriumvezetés, téeszagitáció. Folyton a teherautón ültünk. Ügy benne voltunk a dolgokban, egyszer csak azt vettem észre, kiépült Magyarországon az óvodák rendszere, a különféle akcióktól. mozgalmaktól, hogy „Nevelj jobban", meg „Téeszóvoda-akció", eljutottunk az első kézikönyv összeállításáig. Eleinte a tapasztalataimat írtam le, nem magánszorgalomból. ebben mindig lusta voltam. Csinálni szerettem. de leírni... Fölkértek, unszoltak, sürgettek, kénytelen voltam. Kiváló Övónő kitüntetést kaptam, amikor elkészült a kézikönyv, mert részt vettem az előkészítésében. Szegedre, a Juhász Gyula utcába 1954-ben kerültem, azóta vezetem ezt az óvodát. Régi ház. megírtam a történetét, a Móra Panka is itt született. Huszonhat év alatt sokat csinosítottunk rajta. A világért itt nem hagytam volna, jó kis fészkem, bázisom, biztonságos, gyerekzsivajos otthonom lett. Itt kísérleteztünk évekig, készítettük elő az új óvodai programot, magam csináltam a matematikafoglalkozásokat, az egész város ide járt hospitálni. Ezt már nem mesélem. hisz mindenki hallott róla, milyen korszerű, az iskolára jól fölkészítő nevelési program szerint dolgozhatnak manapság az óvodák. Majd nézze meg. mennyi eszközünk, szemléltetöanyagunk van . a foglalkozásokhoz! Az óvónő csak kinyitja a szekrényt, kiemeli amire szüksége van. * Hol van már az Idő, amikor tojásért házaltam, bútort festettem, takarítottam... Itt a vége, fuss el véle..: Ez év november 28-án les* az utolsó munkanapom. Nyugdíjba megyek, annyit járok az erdőbe, amennyit akarok. Bolond gyalogos turista vagyok, régóta cipelem a hátizsákot. Csak attól félek ... Ez a kitüntetés pénzzel jár, befizettünk egy kis Polskira. Majd csak ott lehet hagyni valahol az erdőszélen .» S. E. Fejlődik a magyar— bolgár idegenforgalom Június 16— 19-e között Budapesten tárgyalt Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter és Georgi Evtimov, a Bolgár Állami Idegenforgalmi Bizottság elnöke a két ország Idegenforgalmi kapcsolatának kérdéseiről. Értékelve az együttműködés eddigi eredményeit, megállapították, hogy a turizmus fejlődése is nagyban hozzájárult Magyarország és Bulgária baráti kapcsolatainak elmélyítéséhez. A* eredményes tárgyalások befejeztével megállapodást írtak alá az 1981—1985. évekre a kölcsönös idegenforgalom továbbfejlesztésére. A megállapodás lehetővé teszi, hogy a következő ötéves időszakban a hazai utazási irodák szervezésében a korábbinál lényegesen több magyar turista látogasson Bulgáriába. A tervek szerint 15 százalékkal növekedhet a tengerpart—\ 10 százalékkal a Bulgária egyéb területeire irányuló forgalom, Bulgáriából évente mintegy 8 százalékkal jöhetnek többen szervezett utazás keretében hazánkba. Megállapodtak abban is, hogy — újabb idegenforgalmi területek megismertetése érdekében — a jövőben több körutazást szerveznek. A bolgár küldöttség csütörtökön elutazott Budapestről *