Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-19 / 142. szám
i 4 Csütörtök, 1980. június 19. Áruszállítás új utakon Ne csak a MALÉV legyen gyors Nemrégiben történt a Ferihegyi repülőtéren. Az egyik külkereskedelmi vállalat képviselője izgatottan rohant a MALÉV áruluvarozási osztályvezetőjéhez, Sallai Istvánhoz. Az áru — lihegte — megérkezett. Itt az értesítés, de nem tudja elszállítani, mert a Külkereskedelmi Bank nem adta ki a „leiszabadító" levelet, anélkül pedig a portéka — a feladó ilyen kikötése esetén — nem válható ki a raktárból, ö tudja, hiszen járt már így. Az ilyenfajta izgalmak mindig valahol a zsebek táján keletkeznek, s nem egészen ok nélkül. A MALÉV a beérkező áru után, ha nem viszik el a repülőtérről, raktározási díjat számol. S nem is akármennyit. Az első tíz napig még csupán ötszáz forint a taksa, attól kezdve azonban naponta és csomagonként kell ugyanennyit fizetni. Akadt már olyan külkereskedelmi vállalat is. amelynek ügyintézője harmincezer forintos számlát kapott a légitársaságtól. Ennyibe került a feledékenység. Illetve nem is mindig a/_ Hogy mi ? — A külker. vállalatok nem kis része úgy van ezzel, hogy az áru ami megérkezett. nem az övé. Ok azt csak megrendelték, na már itt van. attól kezdve törődjék vele az, aki hónapok óta várja. Márpedig az elszállítás igenis a megrendelők dolga — mondja Sallai István. — Nem túl magasak ezek m tárolási dijak7 — Annak, aki időben elviszi a küldeményt, semmiképpen. Egyébként is furcsa — a külföldi légitársaságok képviselői jócskán csodálkoznak mindezen —, hogy amikor ennek a szolgáltatásnak, a repülőgépen történő fuvarozásnak legfőbb célja és értelme a gyorsaság, nálunk sokan hosszú hetekig feléje sem néznek megérkezett csomagjaiknak. — A címzett minden esetben tud arról, hogy a küldemény megérkezett? — Olyannyira, hogy amíg korábban levélben értesítettük a címzetteket, melyek kézbesítése gyakran elég hosszadalmas volt, immár egy éve a lehető leggyorsabban : telexen, táviratban vagy telefonon keresztül legkésőbb másnap megtudja mindenki, hogy az áru megérkezett. — Ami után, ha berohan, kiderül, hogy hiába az igyekezet, hiszen a Külkereskedelmi Bank levele hiányzik ... Miként az az AKAD1MPORT képviselőjével történt... (E levél garantálja, hogy a megrendelő rendelkezik azzal a devizamennyiséggel, ami az áru értékének kiegyenlítéséhez szükséges.) — Valóban így történt, de mi — ez is egy újítás a MALÉV ügyforgalmában — akkor is átadjuk az árut. ha a fél csuhán azt a költségrendezési bizonylatot tudja felmutatni, melynek egy példányát a bank átvette. Tesszük ezt egyrészt azért, mert a bank levele sokszor heteket késik, miközben az óra ketyeg, s a tárolási dij egyre nő. Vállaljuk másrészt azért, mert ennyi kockázatot a MALÉV-nek igenis vállalnia kell ügyfelei érdekében. Ami egyúttal a népgazdaságnak is érdeke, hiszen sokszor nélkülözhetetlen műszerekről, vagy gépekről van szó, amelyekre nagyon vártak a vállalatok. Sző ami szó, sok minden megváltozott az elmúlt év során a MALÉV-nái az áruszállítás terén is. Sokan emlékeznek még — a mindennapos ügyfelek különösen — milyen mostoha körülmények között kellett várni a légiáru kiváltására. Nem volt egy tisztességes várakozóhelyiség, nem volt egy W. C.. nem volt kézmosóhely, a fuvarlevelek — az utasok szemeláttára — ott rongyolódtak a szűk raktárépület folyosóján. Tavaly májusban felépült az új — 1200 négyzetméter területű — raktárépület. Az idén nyáron pedig újabb 1500 négyzetméterrel bővülnek a tárolási lehetőségek. És lassan kezdenek visszatérni az „elvadított" ügyfelek. Mintha megérezték volna, hogy a MALÉV e téren is megkezdte a felzárkózást a többi légitársaság hasonló szolgáltatásainak színvonalához. — Ha jelenlegi terveink megvalósulnak. akkor a szocialista országok élvonalóba kerülhetünk — bizakodik Sallai István. — Ha jól tudom, mindarról, hogy hol tartanak ezek az országok, a közelmúltban rendeztek tanácskozást légitársaságaik áruszállítási és fuvarozási szakemberei Budapesten — Igen, és ezen a tanácskozáson is nagyon gyakran szó esett a házhoz szállítás gyorsaságáról. Mi kértünk is erre vonatkozó adatokat a többi társaságtól, hogy legyen némi összehasonlitási alapunk. De annyi bizonyos, a korszerű légi fuvarozás célja szerte a világon a gyors szállítás és a megérkezés utáni gyors áruátvétel. Ml is ezt akarjuk, ezen munkálkodunk... Kinn a betonpályára épp egy IL—18-as ereszkedik..; L. V. Ritka rekordot mondhat magáénak az ásotthalmi Felszabadulás Tsz: harminc esztendő alatt mindössze három alkalommal zárták nyereséggel a mérleget. Volt olyan terület, ahol egy évben háromszor vetettek, egyszer sem arattak. Csak a Nemzeti Bank és a Bevételi Főigazgatóság a megmondhatója, mennyi dotációt, vissza nem fizetett hitelt szívott magába a legszívesebben csak királydinnyét és árvalányhajat termő, örökké szomjas ásotthalmi homok. r^i A betűk ráadás tudománya A közkeletű meghatározás ezerint a betű nem más, mint valamely beszédhang írott, vagy nyomtatott jele, képe. Éz persze így igaz, de nem ez a teljes igazság Az egyes betűk azon túl, hogy hangok jelei, sok minden mást is jelenthetnek. Az „a" betű például alapfunkcióján kívül határozott névelőként is szolgál nyelvünkben, továbbá „a"-nak mondják, illetve éneklik a C-dúr skála sorrendben hatodik hangját, s ez a hangsor feladatot ad még a „c", „d", ,.é", „f", „g", „h" betűknek is. Az „a" ezenkívül sorszámnévként is szolgál, „első" értelemben. (A-pavilon, A-épület). Hasonlóan szorszámozunk a B, C, D és a további betűkkel is. Több betű szerepel a római számsorban is: az I az egyes, a V az ötös, az X a tízes, az L az ötvenes, a C a százas, a D az ötszázas, az M az ez rca Az „a" párja az „á" a kereskedelemben a darabonkénti ár jelzését jelenti, de indulatszóként is használjuk, „á, dehogy" és hasonlók formájában. A hoszszú „6" is hasonló szerepet vállal beszédünkben, „ó, kérem", és társai formájában. De lehet az értelme az is, hogy „óv", vagy az, hogy „régi, avult". A zenei hangnevek között szerepel az előbb említetteken kívül a „b" is: a h hangnál fél hanggal alacsonyabb hangzatot jelöl. A c feladatkörei: C a Celsius fok jele, a c hang ismétlésével hívogatjuk falun a cicát, városon pedig a többször isinételt c hang bizalmaskodó jellegű kétkedést fejez ki némi fejingatás kíscrctébea, Az «e" mutatónévmásként az „ez" pórja. Akkor alkalmazzuk, ha a hozzá tartozó szó mássalhangzóval kezdődik. Az f indulatszóként i6 használatos, az értelmező kéziszótár szerint belégzéssel képzett hang a hirtelen fájdalomérzet kifejezésére (Fff, de forró!). Aga már említetten kívül inkább csak rövidítésként szerepel, a h betű viszont időt jelezhet — 12 h = délt jelent, vagy éjfélt —, közlekedési táblán pedig a H egy kórház közelségére hívja fel a figyelmet. Az I-t a római számoknál említettük, a j, és a k a mellékfeladatok terén nem jeleskedik. Az „n" a nyomdászok nyelvén betűhelyet jelent, kettőzve, nagybetűvel pedig N. N. vagyis magát megnevezni nem kívánó személy. Az ó-ról már volt szó, magashangú párja, az 6 nemcsak betű, hanem személyes névmás is. A P korábban a H társaságában a lóerő jele volt, ezt a jelzést azonban az SI mértékrendszer bevezetése megszűntette. Változatlanul szerepel azonban a KRESZ-táblákon, mint a parkolási lehetőség, illetve -tilalom jelzése. Az R betű az ajánlott postai küldeményeken kap szerepet, az „s" sem csupán betű, hanem kötőszó is. Az „sz" indulatszóként ismert, egyrészt a „ff'-hez hasonlóan hirtelen fellépő fájdalmat jelez, másrészt elismerést, csodálkozást nyomósit. (Sz, micsoda nő!) A T bizonyos formájú tárgyra alkalmazható a műszaki nyelvben, például: T-dugó. A gépkocsikon látható T meg tanulóvezetőre utal Az U-nak a T-hez hasonló műszaki jelentése van: lásd U-szög. A hosszú u szintén indulatszó, mint az esz: fájdalmat fejez ki vele, aki ezt üvölti A V nemcsak a római számsorban szorgoskodik, „politizál" is: az antifasiszták a második világháborúban a V alakban magasba tartott mutató- és középső ujjukkal fejezték ki a nácik fölötti győzelem reményét, bizonyosságát. Az X alakot jelez (az ó is): X-láb, Ó-láb. Az X-et, az Y-t és a Z-t a matematikusok az ismeretlen érték jelzésére használják; X az első, Y a másik, Z a harmadik ismeretlen. Valószínűleg innen származik az a szokás, hogy megnevezni nem kívánt személyt X-nek, vagy XY-nak hívnak. A Z pedig kalandos filmek, kalandregények titokzatos szereplőjének nevét rejti, teszi sejtelmessé... Csorna Béla 1975. óta a negyedik veszteségrendezési eljárás zajlott nemrég. A revizorok talán már otthon is érzik magukat a gazdaságban, ahol a növénytermelési főágazat vesztesége több mint 7 millió, az állattenyésztési főágazaté 473 ezer forint volt tavaly. Háromnegyedmilliós veszteséget szült a készletés állóeszköz-selejtezés. A további, több százezres tételeket akár ne is soroljuk. Állam bácsi nem hagyja verni az ö ösztövér homoki báránykáját: a pénzügyi hiány rendezésére most 5 millió forint dotációt, 576 ezer forint veszteségrendezési hitelt, és 1 millió 532 ezer forint fejlesztési alaphiányrendezési hitelt injekciózott a gazdaságba. A veszteségrendezés hitelét 1984—89-ben, a fejlesztési alap kiegészítésére szolgáló összeget 1993-ban és 94-ben kell majd visszafizetni. Feltéve, hogy akkor — lesz miből. És mert a veszteség nem terem csak úgy, magától, mint a moha a tetőn, okai, sőt okozói is vannak, két vezetőt, Eiler Miklós elnökhelyettest és Farkas Cs. Lajos agronómust arra kötelezték, hogy tavalyi munkabérükből mintegy 20, illetve tízezer forintot fizessenek vissza. Dobó Antal 1978-ban lett a felszabadulás Tsz elnöke: a mostani veszteségrendezési eljárásból elmarasztalás nélkül került ki. Vele beszélgettünk: hogy is van ez a homokkal? A szegedi járásban három homoki gazdaság lett Kiváló Szövetkezet. Ha a bordányi, forráskúti, mórahalmi homok olyan jó termést ad. Ásotthalmon miért csak hiány terem? Tiszta lappal indulni csak a téeszszervezés idején lehetett: hiába rendezik újra meg újra egy gazdaság pénzügyi helyzetét, a korábbi évek szubjektív hibái, következményeikben legalábbis — objektív adottságokká váltak a mai vezetők számára. Alig van férfi munkaerő. A hatvanas években kellett volna jövedelmezőbb gazdálkodással megtartani az embereket; visszacsábítani már lényegesen nehezebb őket. Reggelenként több szegedi vállalat munkásbusszal járják a községet, viszik a városba a dolgozókat. Ahol sorozatosan elmaradnak az eredmények, ott gyakran változik a vezetőség. Minden új vezetőség legalább egy évig ismerkedni kénytelen a helyi viszonyokkal, mire minden felmerülő kérdésben tisztán lát. Ez az időszak módot adhat a jó helyismerettel, a tagság körében tekintéllyel rendelkező helyi középvezetőknek, hogy a maguk anyagi boldogulását előbbre helyezzék. Á közös eszközök, gépek privát használata, a háztáji elosztása körüli manipulációk, a közös vagyon hűtlen kezelése gyakran jelent konfliktusforrást. Ha hoszszú évekre gyakorlattá válik a falusi elit összefonódása, igen nehéz helyzetbe kerül a felsőbb vezetőség, akiken az eredmények elmaradását kérik számon. Mindéz igen nehezen bizonyítható, bár darázsfészekbe nyúl az az elnök, aki a helybeli potentátok kiváltságait meg meri piszkálni 3. A fentebb emlegetett és részben homályba vesző tényezőkön kívül még a gazdaságirányításban tavaly végleges formát öltő szemléletváltozás is sújtotta a Felszabadulás Tsz-t. Korábban ugyanis az a nézet járta, termelni kell, amennyit csak lehet. Nyomni a tápanyagot a homokba, felfelé tornászni a hozamokat. Az ásotthalmiak be is léptek a Bajai Kukoricatermelési Rendszerbe. Kiszórták az előírt mennyiségű műtrágyát, de nem esett az eső, nem bomlott le a tápanyag. Az idén javítja a termést, tavaly csak a mérleget rontotta. Elhullott a pecsenyelibák 23 százaléka. Ami megmaradt, azt is alacsony súlyban, kevés pénzért vásárolták föl a gazdaságoktól. Ráadásul határidő előtt, mert a BOV tépőgépe csak fiatal libát képes megkopasztani. A IV. ötéves tervben telepített szőlőket korszerűsíteni kell: a tőkék kétharmadát kifzedni, magasabb támberendezést állítani. Az ok: ma már nincsenek forgalomban olyan gépeli, amelyekkel a keskeny sortávolságú szőlőt művelhetnék. Persze, nem lehet mindent a külső okokra hárítani. A silótakarmány megromlott, az almafákat roszszul metszették, a termelés irányítási rendszere olyan volt, hogy meg sem lehetett pontosan állapítani, a középvezetők közül ki, miért felelős. Emiatt a nyilvánvaló mulasztásokért sem vontak felelősségre senkit. De, azért két elnökhelyettesi státuszra telt a béralapból. Javítani kell az irányítási rendszert. Erdősfteni kell. ahol nem alkalmas a föld szántónak. Meghatározta a megyei tanács a termelési szerkezetet is: mekkora területen vessenek kukoricát, búzát, zöldségfélét. Több mint ezer hektáron extenzív technológiával rozsot kell termelni. Igaz, hogy rozsból nem túl nagy a fajtaválaszték, nemesítésével alig foglalkoznak nálunk, ezenkívül az elnök szerint a monokultúrás termesztést sem bírja, a Felszabadulás Tsz-ben mégis nagy területen vetnek ezentúl. Korábban már termelték itt, 17 évig egyfolytában: a végén nem termett annyit, amenvnyit elvetettek. Ha nem éri el a termés a hektáronkénti 12 mázsát, a Pénzügyminisztérium ennyire kiegészíti a gazdaság bevételét. A cél: kisebb termelési értékkel de gazdaságosabban termelni. Tanács István A Felszabadulás Tsz 10,3 aranykoronás földön gazdálkodik. A 80—100 év előtti aranykorona-számítás következetlensége máig sújtja az ósotthalmiakat. Szeged bérleti földje volt ez a rész, s hogy a bérlőkkel többet fizettethessenek, az aranykorona-értékbe azt Is beleszámolták, közel van a nemzetközi útvonal, közel a másik város, Szabadka piaca. Szabadkára már régen csak útlevéllel lehet menni, ám az aranykorona maradt a régiben. Egy ősi német város Magasabb az Eiffel-toronynál Tádzsikisztánban, a Vahs folyón elkészült KözépÁzsia legnagyobb energetikai létesítménye, a 2 millió 700 ezer kilowatt teljesítményű Nureki Vízerőmű. Kilencedik gépegysége egy évvel a tervezett határidő előtt kezdte meg az üzemelést. Az erőmű óriás nehéz hegyi terepen épült. Több mint 300 méter magas zárógátja az erős földrengéseknek is ellenáll Az erőmű melletti mesterséges víztározó 10,5 milliárd köbméter víz befogadására alkalmas. A hegyekbe vájt alagutak hoszsza meghaladja a 36 kilométert. Az erőmű mellett új város született — Nurek. Az új vízerőmű jelentős szerepet játszik Tádzsikisztán és a szomszédos köztársaságok — Üzbegisztán és Türkménia —gazdasági életének további fejlődésében. (APN) A világhírű naumburgi dóm 950 évvel ezelőtt épült meg, s mellette alakult ki a város, amely csakhamar vásárjogot is kapott. Naumburg ma Halle megye járási székhelye. A városban, amelynek polgármestere a Kereszténydemokrata Párt egyik vezetője, tanácstagjai között pedig szép számmal akadnak egyházi személyiségek is, nem csupán a korhűen helyreállított dóm működik, hanem a négy evangélikus egyházközség több szép templomában is tartanak rendszeresen istentiszteletet. A vallásgyakorlás szépen megfér itt a közösségi munkával, a város és az ország javára való munkálkodással. A városukat olyannyira szerető naumburgiak közös munkájának köszönhető, hogy ma újra régi fényében ragyog a XV—XVI. században épült polgárházak övezte piactér. Kezük nyomát, szorgalmukat mutatja minden ebben a virágzó városkában. A Nemzeti Front keretében működő „keresztény munkacsoportok" jelentős fórumai az együttműködésnek, a véleménycserének. Nemzetközi, belpolitikai és jogi kérdések rendre szerepelnek rendezvényeiken, amelyeken sok érdeklődő lakos vesz részt. A Nemzeti Front járási titkórhelyettese, Hans Martini egy ilyen alkalommal sokuk véleményét fejezte ki, ezekkel a szavakkal : „Ml keresztények, mint az NDK polgárai, a társadalmi élet minden területén megbecsült egyenjogú partnernek érezhetjük magunkat, ezért törekszünk a szükséges információk mind szélesebb körű továbbítására, hogy mindenki felelőssége teljes tudatában megtalálhassa helyét, szerepét közös ügyeink vitelében." A műemlékekben gazdag város szépítésére jelentős összegeket fordít az állam, a város lakói pedig igen jelentős társadalmi munkával járulnak hozzá mindenhez. Így például a több évig tartó külső restaurálás befejeztével a Szent Othmar templom belsejének egy részét célszerűen egyházi könyvtárrá alakították át a helyi szakemberek. Több mint 120 000 értékes egyházi művet, bibliofil kiadványokat, ritkaságokat helyeztek el itt. Ezeket intézmények közti csereforgai-mban más kutatók is kölcsön kaphatják. A múlt hagyományainak őrzését bizonyítják az egykor Johann Sebastian Bach által is kipróbált, 1743-tól 46-ig épített, nevezetes Hildebrandt-orgonán előadott koncertek. Ez az értékes régi hangszer Irene Greullch orgonaművész keze alatt nem csak a vasárnapi istentiszteleteken szólal meg, hanem orgonahangversenyekkel is gyönyörködteti a város lakosságát. Minden év májusától szeptemberéig rendezik meg itt a naumburgi orgonahangversenyeket.