Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-17 / 140. szám

4 Kedd, 1980. június 17. Moldávia energiaellátása Negyven évvel ezelőtt a tnoldáviai falvakban nem ismertek más fényforrást, mint a petróleumlámpát. És mindössze húsz év lefor­gása alatt befejezték a köz­társaság teljes villamosítá­sát... Ma a cél — megkétsze­rezni Moldávia mezőgazda­ságának energiaellátását. Ennek érdekében Moldáviá­ban mostanáig jelentős erő­műrendszer épült ki, amely nemcsak képes kielégíteni a köztársaság energiaszükség­letét, hanem jelentős meny­nyiségű villamos energiát szállít a szomszédos Ukraj­nába, valamint Bulgáriába. Az új erőművek átadasa révén 1980-ban Moldáviá­ban évente 20 milliárd kilo­wattóra villamos energiát fognak termelni. Chilei táncóra A moszkvai Állami Szín­művészeti Főiskola táncmű­vészeti tanszékén, akárcsak más tagozatain, a világ sok országából tanulnak fiata­lok. A leendő balettmeste­rek. színművészek, pedagó­gusok a népi táncokat is el­sajátítják. ...A tágas teremben, az egész falat elborító. nagy tükör előtt, fiatal nő áll ós szorgosan jegyez füzetébe. A szöveg mellett mértani fi­gurák sorakoznak — ez a részletes vázlat a táncosok felállását tünteti fel. A fia­tal nő: Vivian Corvalan, Luis Corvalan lánya, aki Moszkvában él. Ügy határo­zott, éppen ebben a tanin­tézetben szerez felsőfokú végzettséget. Most másod­éves. Döntésében az a kö­rülmény is éreztette hatását, hogy Vlvían Corvalan rég­óta rajong a népi táncért; hazájában, Chilében. egy népi együttes tagja volt. — A hősi téma érdekel a művészetben — jelenti ki határozottan. — Nagy kom­pozíciót akarok alkotni a jelenleg kínzókamrákban sínylődő chilei hazafias sorsáról. Már szinte látom a jövendő hősnőim alakját, azokat a honfitársnőimet, akik elveszítették szerettei­ket. de továbbra is eltökél­ten harcolnak a szabadsá­gért. Itt, a főiskolán — folytatja — sok barátot ta­láltam. A kiváló pedagógu­sok nagy lehetőségeket tár­tak fel előttem, hogy gya­rapíthassam tudásomat és kipróbáljam alkotó képessé­geimet. T. Tkacsenko és L. Talankina professzorok se­gítségével már bemutattam az „Első találka" című tánckompozíciót.., Betörőkörúton — lopott autókkal Rács mögött a rafinált bűnözők / Tompán puffannak az asztalra rakott Iratkötegek. Sűrűn gépelt lapok zizeg­nek, lebbennek; a vizsgáló­tiszt nyolc vaskos, papírok­tól duzzadó dosszié mögül magyaráz. Neveket sorol, eleinte buzgón jegyzete­lek. Aztán belátóim.. hiá­bavaló fáradozás, ele­ve kilátástalan vállalko­zás minden érdekes adatot füzetembe, r s majd egy új-,, ságcikkbe A préselni. I A - bűn­ügy, melynek fordulatait a vizsgálótiszt ecseteli, olyany nyira bonyolult, szerteága­zó, • hogy egyetlen beszélge­tés alkalmával > képtelenség logikus, pontról pontra kö­vethető, áttekinthető törté netté formálni. A valóságos krlmf még ta­valy kezdődött Egészen pon­tosan május 21-én, amikor egy újszegedi lakos reggel, akárcsak más napokon, szo­kott időben, a megszokott úton elindult otthonról a ga­rázsához. Már messziről ész­revette, valami nem stim­mel. Hát persze, hiányzik a lakat az ajtóról — így mor­fondírozott —, azon már meg sem lepődött hogy a kocsit nem találta odabenn. Mit érezhetett ekkor az au­tótulajdonos? Azt könnyű elképzelni. Minden bizony­nyal ugyanazt amit a többi tizenegy... No, de ne sza­ladjunk a történet végére. Maradjunk május 21-nél, pontosabban a 20-ról 21-re virradó éjszakánál. Ekkor törtek be — akkor még úgy rögzítették a feljelentést: is­meretlen tettesek — a kis­zombori Gólyafészek ven­déglőbe. A rendőrségen »z időtájt még nem gondoltak arra, hogy összefüggés lehet a két bűncselekmény között Az elkövetkező hónapokban azonban kísértetiesen megis­métlődött a történet. Szapo­rodtak az autólopásokról, betörésekről, üzletek foszto­gatásáról. páncélszekrények feltöréséről szóló bejelenté­sek. Idén már voltak napok, amikor Tarjánból tizenhá­rom, tizenhét károsult je­lentette: felfeszítették gará zsa ajtaját. A betörőknek többfzben ls kedvezett, hogy a kocsitulajdonosok jó része járművében hagyta az indí­tókulcsot, az autó okmánya­it Olyanok is akadtak, akik értékes holmit tároltak az egyszerű, könnyen eltávolít­ható lakattal őrzött garázs­ban, Illetve a lezáratlan ko­csiban. A megyei rendőr-főkapl­tányság bűnügyi osztályán céltudatosan csoportosították a bejelentőktől kapott ada­tokat, összegezték a helyszí­nek vizsgálata után egybe­gyűlt tapasztalatokat, rögzí­tették az áruló nyomokat. A bűncselekmények helyét mindannyiszor bekarikázták a térképen. Ahogy sűrűsöd- kába, miután betört a Pe­tek az események, úgy szé- tőü étterembe. Elé tárták lesedett, terebélyesedett az például annak a vizsgálat­a kör, melyben az elköve- nak az eredményét, mely­tők mozogtak. Az ügyben nek során kétséget kizáróan már nemcsak Csongrád, de bizonyítható: a bűncselek­Békés, Bács-Kiskun, Szol- mény színhelyén rögzített nok. Pest, Heves és Tolna cipőtalpnyom megegyezik a megye kapitányságain is lakásán talált lábbeli nyo­nyomoztak. mával. A bizonyításban ínég Már rég nem volt kétsé- egy kutyaszőrszálnak is sze­ges: a különböző helyeken repe volt. Ezt az egyik — végrehajtott bűncselekmé- ugyancsak Kürtiék által el­nyeket ugyanazok a tettesek i lopott — autóból vitték mik­követték el. A módszer' roszkóp alá a nyomozók. A mindannyiszor ugyanaz, korszerű technika segített vagy hasonló volt A belő- igazolni: a szőrszál a Kürti rók legtöbb helyről — éttér- lakásán, tévésdobozba kvár­mekből, vendéglőkből, ki- télyozott kutyából hullott a/, sebb és nagyobb boltokból autóba. A kutyust egyik — a pénzt vitték el. Eleinte ferde útjuk során, emelték a baltával próbálták szétverni kocsiba a bűnözők, akik a páncélszekrényt majd — most alighanem nagyot só egyszerűsítve a dolgot — hajtanák: „Így legyen az kocsira rakták, s elvitték. A ember állatbarát!" í^tí^J^A9^ A vizsgálat adatai szerint későbbre hagyták. A pan- _ ^.,.„,..,„„ _ célszekrényeket illetve ka­^vVhÍT'^btÍ: pás, 23 rendbeli betöréses lcT­lyétől távolabb, többnyire k{sérlete e2V biztosí­erdök közelében zúzták szét. ^ ^TVkáT aSet majd miután kifosztották, iasl , , A jr?', a™elyft útközben eldobták azokat Aho, pénzt nem találtak, ott »£gg JSSZSZéZ A szent tehén Moldova György könyvéről azt vitték el, ami éppen a kezük ügyébe került amit , , „^z-m*. „ be tudtak zsúfolni a lopott ^ a tékű. Ebből 660 ezer forint lopott ue tuuiea /euiui in a iuyun _, , , . .', autóba. A kocsikat aztán P^* 68 ingóságok tulny°­ugyancsak elhagyták vala- mó részét a rendőrség meg­hol. Gondosan ügyelve arra, találta, hogy semmiképpen ne azon a környéken találjanak rá­juk, ahol ők, az elkövetők laknak. Bármennyire is igyekeztek agyafúrtan dol­gozni, egyre szorult a hurok. Jóllehet nyeregben érezhet­ték magukat, azt hihették, mivel látványos, a rendőrö­ket segítő nyomokat nem hagytak maguk után, soha nem kerülnek rács mögé — mégis csalódniuk kellett. Hiába használtak kesztyűt, hiába vigyáztak arra, hogy bőséges jövedelmükről senki ne szerezzen környezetük­ben tudomást — feltűnően nem költekeztek, a pénzt főként takarékba rakták — mégis rajta vesztettek, A 25 éves, vagyon elleni bűncselekmények miatt már büntetett Kiirtl Imre, Sze­ged, Göndör sor 12. szám alatti lakos és féltestvére, a 20 éves Varga Miklós Kis­zombor, Dénes major 113. szám alatti lakos veszélyes kalandjainak idén február­ban vetett véget a rendőr ség. A testvéreket — akik­nél a bűnözés családi ha­gyomány — letartóztatták. Eleinte mindketten tagad­tak, különösen a tapasztal tabb, börtönt megjárt Kürti Imre igyekezett ártatlannak tüntetni fel magát. A terhe­lő bizonyítékok azonban ön­magukért beszélnek. A fia­talember viszontláthatta egyebek között bőrkesz­tyűjét, melyet Kiskunfél­egyházán dobott egy ku­Ladányl Zsuzsa Mottó: az író nem a valódit írja. Az igazat. Moldova György író. Mint hajdani királyuhktól tudjuk, boszorkányok nincse­nek. Mutatványok viszont vannak. Igaz persze, hogy mutatványok nincsenek mu­tatványosok nélkül. Redakciókban a történet szájról szájra jár: gyakornok jő, s pihegve szól; ismét nö­vekedett az élő munka ter­melékenysége a textilipar­ban. Mire is a redakció ré­gebbi tagjai szólnak emígy: „És mondd, kérlek szépen, hány géppel kezelnek töb­bet azóta a szövőnők?" Mert ez is egy mutatvány. Fogy. fogyogat a textilipar munkáslétszáma 15 eszten­deje és folyamatosan. A kér­désre sokféle magyarázat van. Az egyik Moldova Györgyé. * Nem volt arca. Az jutott eszembe róla, Mózes nyaral­ni volt a cet gyomrában. Ül­dögélt ott az az asszony , a Londoni körúti gyárban, ben­ne a kártológép gyomrában és énekelgetett miközben a gépet tisztogatta. Nem volt arca, mert a portengerben nem volt látható az arca Por. A por fogalom és jelen­ség. A jelenséget tapasztal­tam, a fogalmat nemsokára megtanultam értelmezni. Be­szippantottam néhány kor­tyot, s három napig porlá­zam volt utána. A porláz meglehetősen kellemetlen betegség. Azóta, amióta meg­kaptam, a textiliparról nem tudok elfogultság nélkül írni. Moldova György magyar író nem régen megjelent A szent tehén című riportköny­véről sem tudok. Szeretem ezt a könyvet. Legeslegelőször azért sze­retem, mert kommunista könyv. És ezt a kifejezést szeretném, ha pontosan ér­telmezné mindenki, aki meg­tisztel azzal, hogy recenzió­mat elolvassa. Ezesetben ugyanis arról van szó, hogy a magyar textiliparban diva­tossá vált kijelenteni, hogy amiről nem beszélünk, az nem gond. Tanúsíthatom is ezt egy hiteles történet tö­redékével. Mondta volt né­hány éve nekem egy vezető ebből az iparágból, hogy ne írjak a bajokról, mert akkor még többen vándorolnak el az iparból, ahogyan Moldova fogalmazta: Mari néni lányai közül. A csarnokban, ahol beszélgettünk, millió deci­belnyi volt a zaj. Aztán ol­vasgattam egy másik gyár üzemi lapjának optimizmus­tól harsogó vezércikkeit, me­lyeket nem tudok megérteni. Az optimizmus ugyanis nem emberarcú társadalmunknak szólt, hanem az iparág dicsé­retét zengette. Ami... talán nem is olyan indokolt mai napság. * Moldova mottói sokat árul­nak el. Annak idején a vas­útigazgatóságon hallottam, nevetve mondták, hogy az a könyv, amelyért megkapta a tiszteletbeli vasutas címet, csak egy dologban volt vi­tatható. A mottója miatt, így hangzott: a vasútnál csak a megszállottak és a hülyék maradtak. Majdnem minden­ki így értelmezte: a hülyék. * Moldova György könyve kommunista könyv. Nem ne­vez ki követendő példává struccokat; hiába dugjuk a fejünket a homokba, akkor is látszunk...! A textilipar gondokkal küzd, és súlyosakkal. Beszél­ni kell róluk. A költő is így mondja: aki kimondja a bajt, fel is oldja. És ez a legfontosabb. Moldova György misszióját ez emeli magasra. * Az író talán csak fricská­nak szánja. Több annál. Amikor megjelentik a textil­ipar egyik felelős vezetőjé­nek irodájában, közlik vele, hogy vállalkozása módszer­tanilag helytelen. Az olvasó itt kezd el gyanakodni. Mi is az a módszertan, milyen módszertan egyáltalán, ame­lyik az igazság elkendőzését tartja üdvözítőnek? Aztán talán eszébe jut... Van to­vábbá lakk, amitől minden felület csillogni látszik, és van továbbá púder is. Ám az olvasó, ha hisz szo­cialista rendszerünkben, és értelmes embernek aligha van más alternatívája, na­gyon jól tudja, hogy sem a lakk, sem a púder nem az előrejutás segédeszköze. Sőt! Nem akarok udvarolni a könnyűipari tárca miniszter­asszonyának. Nincs szüksége rá! Azzal a megbízólevéllel, amelyet Moldova György magyar írónak adott, azt bi­zonyította be, hogy a hasz­nos akaratnak, s az igazsá­got feltárni akaró szándék­nak kell érvényesülnie. Be­szélik persze, hogy a textil­ipari üzemek könyvbizomá­nyosait nemi premizálták Moldova könyvének terjesz­téséért. Ez utóbbi dolgot én értem is, meg nem is értem. Értem, mert egy olyan szem­lélet rabságában, amiről az előbb szóltam, valóban ért­hető. Homokba dugott fejjel még egy strucc sem tud ol­vasni. Ám nem értem más­felől, mert azok, akik ebben az iparágban dolgoznak, a gondokról-bajokról Moldova Györgynél is sokkal többet tudnak, és ezek után követ­kezzék az, amit igazán nem értek: miért nem mondják el ők? A textiliparban dolgozók jószándékát eszemben sincs elvitatni. Hozzáértésüket meg nincs jogom. Annyit magam is tudok, és nemcsak Moldo­vától, hogy elég nagy baj az, ha a közgazdaság útvesztői­ben hátukon deficitet mu­tató táblákkal szent tehenek sétálgatnak. Jó volt, hogy valaki ezt kimondta. Még jobb tudni, hogy a miniszterasszony bíz­ta meg ezzel. Az írónak gra­tuláció járt ezért a nagysze­rű könyvért, a miniszterasz­szonynak tisztelet. PetrI Ferenc Vidéki telefondoktorok A fővároson kívül Nyír­egyházán és Kazincbarcikán működik telefondoktor-szol­gálat, amelynek feltárcsázá­sa után különféle egészség­ügyi témákban magnetofon­nal lejátszott rövid tájékoz­tató ismertetést kapnak a hívók. A budapesti telefon­doktor, amely a 172-11 l-es számon hívható, hetenként váltott programot ad. A vidékiek csak a hét egy napján szólalnak meg. a délutáni órákban. A nyíregyházi telefondok­tor egy új gyógyszertárban lelt otthonra. Ez minden HÁZASSÁG Berci Pál és Gáspár Márta Tünde, Terhes Sándor és Hor­gos! Márta, Vavrek László és MaipoSvölgyt Klára Edit, Kiszel László és Hegedűs Anna, Herold Sándor és Szabó Mária Edit házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Majski Vltomimak és Kállai Máriának Adrtána Mária. Dobó Józseí Andrásnak és Horváth Katalinnak Katalin, Zemtal Zol­tánnak és Váczi Eva Andreának Eva Mária, Tóth Antalnak és Hraskó Annának Krisztián, Ki­rály Sándornak és Németh Ju­ditnak Orsolya, Fári Imre Lászlónak és Viasics Már i/inaik Imre. Puskás Jánosnak és Mucsi Mária Ibolyának Csaba. StLmpel Józseí Sándornak és Szabó Il­dikóinak Józseí, Tarkó József­nek és Vass Máriának Mária. Bodó Gusztávnak és Hevesi Fanc­se Ildikónak Bernadett. Török Ferencnek és Barka Mártának Péter. C.sesztvény Gyulának és Bakró-Nagy Évának Csilla, Fe­kete Andrásnak és Szatmári Rozália Erzsébetnek Rozália, Czékus Zoltánnak és Farkas Katalinnak László, Hanyecz Gergelynek és Szász Ilonának Ágnes. Gárdíán Vince László­nak és Döcrae Eszternek Réka. Gonda Gábornak és Körtvélyesi Arankának Szilvia. Hablk Ti­bornak és Hídvégi Eszternek Zsolt Lajos, Török Tibornak és Török Mártának Zoltán, Burmán Tibornak és Körmendi Margitnak Gábor, Baranyai János Gyulá­nak és Ocskó Évának Eva, Nógrádi Istvánnak és Galzó­Polyák Margitnak Tibor, Nóg­rádi Istvánnak és Galzó—Polyák Margitnak Róbert. Paragt Ferenc Istvánnak és Bozókl Klára Zsu­zsannának Krisztina Rózsa. Nó­vák Jánosnak és Kánya Jus»­Családi események tlnának János. Balog Istvánnak és Nagy Máriának István. He­gedűs Aladárnak és Kondász Mária Magdolnának Zsolt, Kiss Géza Józsefnek és Rózsa Má­rtának Brigitta. Hajdú Pál Szi­lárdnak és Néméth Erzsébet Zsuzsannának Tímea Erzsébet, Paróczy István Jánosnak és Zsovár Zsuzsannának Zsuzsanna, Drdög Zoltán Szilveszternek és Lukács Gabriellának Attila, dr. Kiss Jánosnak és dr. Juhász Évának Nimród József, Szűcs­borus János Tamásnak és Csé­csei Máriának Melinda, SzöUösl Lajosnak és Varga Máriának Lajos, Papp Kálmánnak és Gás­pár Anikónak Dániel, Balta Mi­hálynak ós Börcsök Mária An­nának Gábor. Szécsl Istvánnak és Gyulai Máriának Orsolya, Szécsl Istvánnak és Gyulai Má­riának Dóra, Lőrincz Tamásnak és Krcizler Juliannának Krisz­tina Adrienn, Kovács Istvánnak és Korom Irénnek Tünde. Bodó Zoltánnak és Makra Honának Babett Paulina, Karácsonyi Jenő Györgynek és Batyity Lili Mag­dolnának Eva. Fekete György­nek és Csiszár Rozáliának Edit. Szőke János Lászlónak és Csonti Évának Beatrix Arabella. Dobák Sándornak és Gajdos Aranká­nak Dánlel, Dobál Istvánnak és Nóvák Éva Honának Zsuzsan­na, Láppal Mihálynak és Sze­keres Magdolna Honának Zol- László meghalt. tán, Németh Zoltánnak és Gál Ilona Piroskának Adrián, Bakos Róbertnek és Dávid Rozália Máriának Zoltán. Uracs János­nak és Balázs Zsuzsanna Évá­nak Annamária, Balázs György­nek és Gombkötö Veronikának Margit nevű gyermekük szü­letett. HALÁLOZÁS Sólymos! Rezső, Száraz Pálné Lajkó Erzsébet, Daka Józsefné Halász Mária Terézia, Daka Andrea Krisztina, László-Kókal István, Jant Ferenc, Lovász Já­nos, Keresztes Andrásné Ber­d,án Julianna, Badényl Sándorné Bárkányi Anna. Bárkányi Györgyné1 Kálmán Gizella, Szarvad! Antalné Balázs Bor­bála. Horváth József, Csillag Györgyné Guczi Ilona, László Antal Nándor, Abrahám-Fuirus Antalné Fodor Rozália, Pege Zsolt. Nogy Károlyné Kisszabó Julianna. Benkóczy Béla, övári Tibor. Kószó Mihályné Barna Julianna, Sirtfler György. Lő­rincz Arpádné Hochheiser Jo­lán. Makk Ferenc, Szabó József László, Kollár Árpád Kálmán, Matus Istvánnév Mlrkov Rózsa, dr. Várhalmi Dánlel. Dávid Lajos. Bozókl Mihályné Erdélyi Erzsébet. Kappantóth Mihályné Tóth Rozália, Kis István. Liszli Istváné Morovszky Viktória, Tóth Jánosné Szél Etelka, Csó­kást Sándor, Farkas Ferencné Tóth Veron, Szilágyi Lajos, Horváth János, dr. Simon Akosné Ottovay Gabrilla. Sza­bó Mihály. Császár Péter Béla, Szabó Lajosné Harmatit Matild. Hegedűs Ilona, Bódi Ferenc, Lakó Ferenc. Kovács Józsefné laczkó Veronika, Lovászt Fe­renc. Laczikó István, Hegedűs Mihályné Miklós Franciska, Fo­dor Szilveszter, Kásás Emil csütörtökön délután 3-tól 6-ig hívható a 10-800-as számon. Kazincbarcikán 1979 ja­nuárjától egyszerű techni­kai megoldással működött a szolgálat a 15-125-ös tele­fonszámon. Később üzembe helyezték az új. modernebo rendszert. Megalkotója: Pál Miklós kazincbarcikai lakos, a helyi Bányagépjavító Vál­lalat alkalmazottja. Mit tud ez a készülék? Nem igényel kezelősze­mélyzetet. A hallgató hívja a 15-125-öt A jelzésre a készülék automatikusan be­kapcsol, lejátssza a kazettá­ra vett programot (ez há­romperces egészségügyi mű­sor), majd a program végén automatikusan visszacsévéli a kazettát az előadás elejé­re. Egyelőre Kazincbarcikán is csak pénteken délután 3-tól 5-ig „él" a telefondok­tor, de azt tervezik, hogy a közeljövőben a szolgáltatást gyakoribbá és időben hosz­s zabbá teszik. A készülék bárhol üze­meltethető. ahol telefonhá­lózat. illetve postaközpont működik. A szalagra felvett előadások — a leiátszás után — az üzemekben is kitűnően hasznosíthatók az egészségnevelésben. Kazinc­barcikán éltek ls ezzel a lehetőséggel: a Borsodi Ve­gyi Kombinát és a Borsodi Hőerőmű dolgozói szívesen meghallgatták az eddigi elő­adásokat. Kolostor­restaurálás A prágai gótika legrégibb építészeti emléke, az Ág­nes-kolostor ismét megnyílt Több évig restaurálták. Most új galériát építettek, ahol 400 festményt mutat­nak be az érdeklődőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents