Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

Együttműködésünk a fejlődő országokkal „Ha megtanítod halászni.. Minden évben születik néhány olyan tanulmány, amely beszámol a fejlődő országok elmaradottságáról. Megoldásokat is kínálnak, kiszámítva, hogy melyik mennyi pénzbe kerül. A helyzetfelmérést és a javaslatokat szárnyára kapja a világsajtó — a szakadék pedig egyre nő a fejlődő és a fejlettnek nevezett országok között Persze az előbbi államok közt is jócskán akad különbeég. Van olyan, ahol a lakosság élelmiszer-szükségletét sem tudják előteremteni, míg mások bővében vannak energiahordozóknak, ásványkincseknek. Egyben viszont megegyeznek: belső gazdaságuk kiépítésére, fejlesztésére vár és jobbadán földjük kincseit sem tudják kiaknázni segítség nélkül. így ha nem is mindig szó szerint, de igaz rájuk a mondás: ha adsz egy halat az éhezőnek, akkor megmented a pillanatnyi éhhaláltól, de ha megtanítod halászni, akkor örökre elfelejti az éhezést. E „tanításból" lehetőségéhez képest hazánk is kiveszi a részét. Kormányszintű műszaki-tudományos együttműködési megállapodások, és ilyen jellegű tevékenységet is magukban foglaló más egyezmények gyakorlati megvalósításán munkálkodik a TESCO Nemzetközi Műszaki Tudományos Együttműködési Iröu da. (Természetesen az iroda profilja szélesebb ennél, hiszen magában foglalja a, szocialista országokkal folytatott műszaki tudományos együttműködést, valamint az áruszállítások nélküli műszaki-szellemi szolgáltatások kereskedelmét — például műszaki tervezést, technológiai szerelést — is.) A tényleges együttműködés jelenleg mintegy hatvan fejlődő országra terjed kl. A velük folytatott műszaki-tudományos együttműködésben sajátosan ötvöződnek a segítségnyújtás és a kölcsönös érdekek érvényesítésének elemei. E tevékenység alapvetően két hagyományos formában valósul meg: magyar szakértők utaznak ezekbe az országokkal folytatott műszakigok állampolgárai jönnek ösztöndíjasként Magyarországra. — Ezen országok káderhiányán igyekszünk enyhíteni, nem kereskedelmi alapon, hanem önzetlenül — mondja Mózer József, a TESCO Kiküldési Főosztályának vezetője. *— A kifejezetten szegény országokba térítésmentesen küldünk szakembereket. míg ahol ellenszolgáltatást kapunk, ott is csak a kint tartózkodás költsége a fizetség, és a magyar állam lemond arról az értékről, amit itthon hoztak volna létre ezen polgárai. Az ösztöndíj pedig mindig teljesen ingyenes, tehát segélyként adjuk. A kezdeményezés mindig a fejlődő országoktól indul ki. összeállítják, hogy milyen feladatokhoz, milyen szakemoerekre lenne szükségük. Amíg felnő a saját irányító és tudós gárdájuk, addig is szervezni, tervezni, gyártani kell. Így van. aki olajkutató mérnököt, egyetemi tanárt, vagy éppen építészmérnököt kér. Például Etiópiában többek közt vasúttervezők, epitészek és orvosok dolgoznak napjainkban. Az évente kiküldött több száz szakértő leggyakoribb működési területe: a helyi természeti kincsek hasznosításán alapuló kulcsfontosságú szektorok, a mezőgazdaság, a vízügy, az infrastruktúra, valamint az egészségügy és az oktatás. Milyen szempontok alapján választják ki a szakértőket? A nyelvtudás mellett alapvető követelmény a magas szakmai színvonal — ez esetenként tudományos fokozatot is jelent. Ezen túl szükséges a kellő, legalább ötévnyi gyakorlati tapasztalat is. Az évenkénti több mint 1000 ösztöndíjas fogadásával elsősorban a fejlődő országok műszakitudományos és kutatási-fejlesztési . kapacitásainak növeléséhez járul hozzá a TESCO. Az ösztöndíjasok több mint húsz szakterületen tanulnak. A bázisintézmények közül — ha már korábban szóba került az élelmezés — ki kell emelni a Cxódöllői Agrártudományi Egyetemet és a Vépi Szakmunkás- és Munkástovábbképző Intézetet. Hazaérkezésükkor ezek a szakemberek magukkal viszik a magyar fejlesztési tapasztalatokat is. A képzésnek azonban létézik egy másik formája is. Például Algériában az Oráni Műszaki Főiskolán magyar metodika alapján oktatják a diákokat. Végezetül azonban meg kell . említeni, hogy az ENSZ szakosított szervezeteiben is — újra csak a helyi igényeknek megfelelően — munkálkodik a TESCO. Az iparfejlesztést szolgáló UNIDO megbízásából például magyarországi szaktanfolyamokat szervez, de más szakosított szervezet felkérésének is szívesen eleget tesznek. NÉMETH GÉZA Képünkön: A Vépi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolán tanzániai szakemberek egy csoportja a legmodernebb magyar traktor működésével ismerkedik. N

eve mellé az utókor okkal illesztette ezekett a jelzőket: költő, hadvezér és politikus. Egy nehéz, bonyolult korszak összetett, sokarcú egyénisége vplt A magyar későreneszánsz talán utolsó nagy alakja. Gondoljuk el: amikor háromszázhatvan évvel ezelőtt megszületett — 1620. május 1-én —, már csaknem egy százada a török az úr az ország nagy részén. A Felvidék és Nyugat-Dunántúl Habsburg fennhatóság alatt álL A töröknek adözó Erdély pénzért váltja meg viszonylagos önállóságát. A Zrínyi családban nagy hagyománya él a műveltségnek, a közéleti gondolkodásnak, a törökellenes harcnak. Ha várat épített, falakat erősített, ha lesvetésre indult vagy rajtaütött a martalóc törökön: birtokait és az országot egyszerre védte. Ha kereskedőkkel tárgyalt, ha pénzt gyűjtött, ez a pénz saját Csáktornya 1 várának és a hazának az erejét egyszerre növelte. Családi és magáinemberi érdekeit mindig összekapcsolta a nemzeti, közösségi célokkal. A Muraközt soha nem tudta a török elfoglalni. Zrínyi viszont fölégette az eszéki hadihidat, s elvágta a török fő utánpótlási vonalát' Fölépítette a Dráva és a Mura összefolyása közelében ŰjZrtnylvárát. S megkísérelte Kanizsa visszavételét is a töröktől. Gondolkodása, problémaérZrínyi emlékezete zékenysége messze túlterjedt birtokai határán. A nemzeti hadsereg megszervezésén, töprengett Kevés volna azonban Zrínyiben csak a kiváló katonát és a messze tekintő politikust látni. Valójában a körülmények rótták rá ezt a szerepet Ha rajta áll, nem kardot, hanem egész életében talán könyveket forgat. Kedveli a zenét, a virágokat, szeret vadászni, képeket, érmeket gyűjt A kard nemcsak az emberi élet kioltasára alkalmas fegyver a számára, hanem szépmívű ötvösmunka dísz, művészi érték. Könyvtára még a nyugati utazóban is ámulatot ébreszt: kora tudományossága minden fontosabb művét megszerezte. Szamos idegen nyelven olvas és levelez. Érzéke volt a nyelv, a stílus finomságaira, a gondolat árnyalt és művészi kifejezésére. Valami jelképest kell látni abban, hogy mikor a körülmények szorongató hatására végérvényesen búcsút mond a költészetnek, ezt a búcsúzást is versben teszi: „Nem írom pennával,/ Fekete téntával,/ De szablyám élivel,/ Ellenség vérivel,/ Az én örök híremet." Zrínyi élete úgy ért véget, mint a görög sorstragédiák. Halála szükségszerű és tragikus halál volt. Mindössze negyvennégy évet élt Ütját tragédiák kísérték végig. Még kisgyermek korában elvesztette szüleit. Meghalt első felesége, eltemette két gyerekét Kanizsa alól elparancsolta a császár. Űj-Zrínyivárát lerombolta a török. A magyarországi hadak fővezérévé nem őt, hanem Montecuecolit nevezték ki. A szentgoth^rdi csatát — ilyen még nem volt a történelemben — olyan békekötés követi, amely a vesztes töröknek kedvező. Barátaiban, irodalmi terveiben, politikai álmaiban csalódnia kellett... Szövetségesei cserben hagyták. A nádorságra hiába pályázott. A bécsi haditanácsban megrágalmazták ... 1664 után élete folytathatatlanná vált. El se tudjuk képzelni, mit tehetett volna a szégyenletes vasvári békekötés után. Élete tragikus szükségszerűséggel ért véget. Zrínyi Miklós tudta, hoey nem lehet eszmények nélkül élni. Ezért állította a maga kora elé a csaknem száz esztendővel korábban történt eseményt, Szigetvár hősi védelmét. Zrínyi Miklós maga ls példa-ember volt. Neve a magyarság önbecsülésének, szabadságvágyának, az egyéni és a közösségi helytállásnak, a történelem előtti felelősségének ma is vonzó példája. T. T. Csanády János Emlékezés egy régi reggelre Pattogatott-kukorica reggel, fehér napfény ugrál a falon, oly ütemre, ahogy a lomb hajlik a friss szélben túl az ablakon; marhabőgés a szomszéd istálló falai közt. kakasszó a kert szemétdombján, porhanyója málló, mint az avar, az érett dohány; kút csikordul, megcsobban a mély víz, csorog vissza a lukas vödör, zománc-lavór szélére a vas-íz rárakodik, mosakodok, számra ízlelni kezem vizet söpör — pattogatott-kukorica reggel ráköszön a lombra méh-sereggel, reggelire fölforrt már a tej; a tehén is már a legelőn; nyújtózkodók, s nem tudom, honnan jön: pattog villamos-szikrás sereggel egész testem eltöltő erőm. Simon István A munka azért készül Lehet-e munka végül valami kicsike piszok nélkül, mely kezedet nem keni be? Amit megfogsz:, [nem engedelmes, mert az is visszafog és dühében beszennyez; így áll hát a dolog. A munka azért készül, s tudja, ki nekilát, hogy épp általa szépül, tisztább lesz a világ. Hisz annak is azért van a keze annyiszor a fölmosófazékban, ki gangot mos, súrol. Ha félted tisztaságod, és magadat ezért mindenből kivágod, az életed mit ér? Á tisztasághoz, látod, s azokhoz nincs közöd, kik szépítik a világot, s azoknál nem vagy te se több; kik kényeskedve húznak lábukra bármi híg sár ellen sárt papucsnak, de tiszták, azt hiszik. »