Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-08 / 106. szám

Csütörtök, 1980. május 8. 5 Emlékezés Ökrös Dezsőre Helyi munkásmozgalomtörténet-írásunk megbecsüléssel emlékezik Ökrös Dezsőre, aki szegény munkáscsaládban 1900. május 8-án született Szegeden. Tízen voltak testvérek. Édesapja asztalossegédként áldozatos, kemény, szorgos munkával, szerény keresetből tartotta Csepel Vasműben kapott munkát, de a válság mélypontján, 1930-ban utcára tették, s hét esztendeig nem talált állandó kenyérkeresetet. 1937-től 1942-ig a Szegedi Kenderfonógyárban dolgozott, innen osztályharcos, megalkuvást nem ismerő szakszervezeti tevékenyei népes családját, amelynek sége miatt elbocsátották. A minden tagját a többre jutás, jobbat akarás vágya fűtötte. Ökrös Dezső, hogy iskolába járhasson, majd szakmát tanulhasson, s eközben szüleit, testvéreit anyagilag is támogathassa már kiskorától rendszeresen vállalt nehéz fizikai különmunkát: vagonokat rakott, fűtőként, kifutófiúként dolgozott. 1916ban, mint géplakatos szabadult fel, s még ugyanebben az esztendőben szervezett munkás lett, belépett a vasasok szakszervezetébe. A keserves élettapasztalatokat gyűjtött fiatalember előtt azonnal világossá vált, hogy az 1918—1919-es forradalmak, mindenekelőtt természetesen a proletár diktatúra, arra a rendszerre akarnak halálos csapást mérni, amely oly sok szenvedést, nélkülözést okozott neki és családjának, s egyidejűleg meg akarják teremteni a szebb, igazságosabb társadalmat is. 1918-ban a haditengerészetnél, mint matrózt érte az őszirózsás forradalom híre. Üjjongó lelkesedése hamar aktív cselekvésbe fordult A Katonai Matróztanács tagjává választották, s fontos agitációs és szervezési feladatokkal bízták meg. 1919 áprilisában belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába és az éppen szerveződő-erősödő Vörös Hadseregbe is, amelynek VI. hadosztályában, a 46. gyalogezredben szolgált. Részt vett Makó katonai kiürítésében. katonai behívó Csepelre, a Weiss Manfréd Repülőgépgyárba szólt. A munkaszolgálatból hazaszökve 1944ben éppen akkor lett a Szegedi Hűtőház dolgozója, amikor neki és társainak azt az utasítást adták, hogy szereljék le a gépieket, mert Németországba akarják azokat szállítani. Életüket is kockáztatva megakadályozták a parancs végrehajtását, s hőstettükkel hatalmas értékeket mentettek meg. Ökrös Dezső 1944-ben, közvetlenül a felszabadulás után, azonnal belépett a Magyar Kommunista Pártba. Népi államunk fontos feladatokat bízott rá. Vezető beosztásban dolgozott, többek között a Szegedi Postaigazgatóságon, á a városi tanács iparügyi osztályán, 1956-ban, az ellenforradalmi lázadá3 idején azzal a szilárd következetességgel, elvhűséggel állt ki szocialista rendünk mellett, amely egész életútját jellemezte. Forradalmi múltját kormányzatunk a Munkás-Paraszt Hatalomért kitüntetéssel ismerte el. A kommunista vöröskatonára, a Horthy-korszak veszélyeket nem ismerő szocialista harcosára, a néphaMélyen egyetértett a Makó talom fáradhatatlan munés Csanád megye Intézőbizottsága által ez alkalomból 1919. április 27-én közzétett kiáltvánnyal, amely hangsúlyozta: „Proletárok! Nekünk csak egy ellenségünk van, a burzsoázia, de össze kell törni, és vasöklünkkel öszsze fogjuk törni, csak egy kis kitartás, és jön a felszabadulás órája. ... Fel fogjuk használni az összes rendelkezésre álló erőt, hogy felszabadítsuk a világ proletariátusát r* Makó elhagyását követően alakulatával a tiszai frontra került Szolnoknál, Karcagnál és Kisújszállásnál kemény csatákban vett részt a magyar dolgozók forradalmi állama ellen törő imperialista román betolakodókkal szemben. A Tanácsköztársaság leverését kővetően Budapestre, majd a Dunántúlra menekült Szekszárdon szerb fogságba esett, innen Técsre, a katonai parancsnokságra szállították. 1919 novemberében toloneolták vissza Szegedre, ahol letartóztatták, s bírói ítélet nélkül előbb Hajmáskérre, majd Zalaegerszegre szállították. Szabadulását követően — sok más magyar munkástársához hasonlóan — Törökországban és Ausztriában keresett menedéket. 1924-ben tért vissza szülővárosába. Itt azonnal kapcsolatba lépett az épftőmunkás- és a vasasszakszervezetekkel és részt vett sztrájkok előkészítésében, szervezésében. PetőGtelepen illegális csoportot hozott létre, amely egyik fő feladatának a moszkvai rádió magyar szerkesztőségével való kapcsolattartást tekintette. Az állandó rendőri meg-., figyelés és zaklatás miatt átmenetileg távoznia kellett Szegedről. Budapesten, a kásvezetőjére lékezünk. tisztelettel emDr. Hegyi András Osztály ülésekkel folytatódott az MTA közgyűlése A népgazdaság, a tudományos élet, a gyakorlati munka és az elméleti kutatások időszerű kérdéseit elemző osztályülésekkel folytatódott szerdán a Magyar Tudományos Akadémia 140. közgyűlése. A nyelv- és irodalomtudományok, a filozófiai és történettudományok, illetőleg a gazdaság- és jogtudományok osztályának együttes ülésén — Pach Zsigmond Pálnak, az MTA alelnökének vezetésével — az 1970-es évtized magyar történelmét tették mérlegre. A matematikai és fizikai tudományok osztályának ülésén Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikus elnöki megnyitója után Tarján Imre akadémikus, 06ztályelnök számolt be az utóbbi négy évben végzett tudományos munkáról. A biológiai tudományok osztályának — Jármy Tibor akadémikus elnökletével megtartott — nyilvárnos ülésén Tigyi József akadémikus a feladatokról szólva hangsúlyozta: a kutatóhelyeknek arra kell törekedniük, hogy eredményeik minél közvetle nebbül legyenek alkalmazhatók, A kémiai tudományok osz tályának nyilvános ' ülésén. Beck Mihály akadémikus, osztályelnök a munkabizottságok sokrétű tevékenységét és a többi tudományággal, valamint a szaktárcákkal, kutatóintézetekkel kialakult kapcsolatokat méltatta. A közgyűlés csütörtökön — az osztályülések befejezése után -T- zárt üléssel folytató dik Magyar Tudományos Akadémia vári kongresszusi termében. (MTI) A művészeti szövetségek és műhelyek kapcsolatai Ülést tartott a művészeti tanácsadó testület Két napirendi pont szerepelt a művészeti tanácsadó testület tegnap délutáni ülésén a Csongrád megyei tanács székházában. Dr. Koj vács Miklósné, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője, a művészeti szövetségek és műhelyek együttműködésének lehetőségeiről beszélt, majd Szávay fstván újságíró a legfiatalabb művészeti csoportnak, a fotóművészek szövetsége helyi csoportjának tevékenységéről, terveiről. A testület ülésén, melyet Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese nyitott meg, ott volt Szántó Tivadar, a városi pártbizottság osztályvezetője is. A művészeti szövetségek és műhelyek kapcsolatairól elhangzott bevezető referátum, melyet több hozzászólás gondolt tovább, jó néhány aktuális kérdést vetett föí. Olyan biztató eredméMuzeológusok Szerdán tartotta első ülését az újjászervezett Országos Múzeumi Tanács. Az ülésen Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes felszólalásában hangsúlyozta: a minisztérium az eddiginél te vékenyebb munkára serkenti szakmai tanácsadó, véleményező testületét. A tanács tagjai — a magyar muzeológia neves szakértői — nagy tapasztalatukkal, hozzáérte sükkel, érdemi javaslataikkal, kezdeményezéseikkel járuljanak hozzá a magyar muzeológia fejlődéséhez. A tanács megvitatta hároméves munkaprogramját és a múzeumok hatodik ötéves tervének előkészítéséhez ki kidolgozott irányelveket. A tanácson belül tevékenykedik majd a Szabadtéri Múzeumok Országos Tanácsa — amely ez ideig külön működött — és az újonnan megalakított technikatörténeti múzeumok szakbizottsága. (MTI) nyékről szólt, mint éppen ez a fórum, a művészeti tanácsadó testület, ahol a szövetségek titkárai és delegáltjai beszélhetnek saját és közös gondjaikról. Ez a testület szorgalmazta a művészklub létrehozását is, melynek működésében még legalább annyi a döccenő, mint az eredmény. Jó kezdeményezésként indult — a színháziak és a képzőművészek együttműködésével biztató — kísértét a Kisszínház előcsarnokában, ahol tárlatot rendeztek, be, az éppen folyó előadás gondolatiságára asszociálót — a folytatás egyelőre várat magára. Szerény eredmények születtek eddig az építészek és a képzőművészek együttműködésében, jóllehet a testület tegnapi vitáján a legtöbb hozzászóló éppen ezzel foglalkozott. Dr. Kovács Miklósné beszámolója taglalta a művészeti szövetségek helyi csoportjainak rendszeres vagy alkalomszerű kapcsolatait más területi csoportokkal, így szólt arról, hogy az itteni képzőművészek a pécsiekkel és a kecskemétiekkel, a zeneművészek például a miskolciakkal vannak kontaktusban. Hasonlóak hiánya érzékeny vesztesége színházi életünknek, az írószövetségiek viszont több közös programot szerveztek, például a szabadkaiakkal. Gazdagabb és tartalmasabb együttműködés látszik a művészeti műhelyek között. Makón például megteremtődtek a feltételek ahhoz, hogy kibontakozzék egy országos jelentőségű grafikai műhely, a Csongrádon tömörülő fiatal festőművészek produktumai is mindinkább figyelmet keltenek. Hódmezővásárhelyen bevált a főiskolások nyári tábora. s gyümölcsözően alakultak Szeged és Vásárhely külföl. dl kapcsolatai, kölcsönös kiállítások, tanulmányutak formájában. A májusi Tiszatáj Hagyomány immár, hogy irodalmunk élő* klasszikusa, Illyés Gyula évek óta a Tiszatájban publikálja legtöbb versét. A költő három új műve közül "a Zsilinszky emléke címűt emeljük ki. A kolozsvári Király László mellett verssel szerepel még a lap új számában Serfőző Simon, Kiss Dénes, Szepesi Attila. Dobai Péter és Nagy Gáspár. Kiváló költőnktől, Jékely Zoltántól most novellát olvashatunk. A nemrég nagy sikerű regénnyel (a Cseréptöréssel) feltűnt Lengyel Péter Mellékszereplők című új munkájának befejező részét is közli a Tiszatáj. Bizonyára nagyon sokan gyönyörködnek majd azokban a költői ihletettségű szövegekben, melyeket Marosi Júlia egy moldvai csángó asszony történeteiből állított össze. A Hazai Tükör rovatban Vekerdi László és Grezsa Ferenc szól hozzá Bakos Istvánnak a márciusi Tiszatájban megjelent tanulmányához (Társadalomtudományi kutatások — vidéken). Vekerdi László Több figyelfnet az értéknek! című írásából idézünk: „Folyóiratot szerkeszteni nagyon nehéz, a jó szerkesztő sokkal ritkább a jó szerzőnél. Ebben többé-kevésbé mindenki egyetért, annál kevésbé azonban abban, hogy ki írjon a folyóiratba? A helyiek. illetőleg a helyi szerzők egy része érthetően azt szeretné, ha az „6" lapjukat ők tölthetnék meg. Az ottani költök. írók, az egyetem docensei és tanszemélvzete. Csakhogy a folyóirat legyen kulturális vagy tudományos ... merőben más műfaj, mint az újság. Hiszen a helyi újság létértelmét éppen helyi érdekeltsége szabja meg... De a legkisebb egység, ami egy valamirevaló folyóiratot eltarthat, az ország." Grezsa Ferenc pedig így teszi föl a kérdést: Hová lett a tudós tanár? Tóth Béla Tiszajárásának most Esze Tamás faluja, Tarpa a színhelye. Féja Géza Taurinus Istvánról szóló kiadatlan írásán kívül három tanulmány olvasható még a folvótrat májusi számában. Gergely András a naplóíró Széchenyiről, Czine Mihály a népfrontos Móriczról. Tamasi Mihály a falukutató írók parasztszemléletéről ír. A József Attila-évfordulóhoz kapcsolódik D. Molnár István cikke, mely nagy költőnk lengyelországi fogadtatását tárgyalja. A 70-es évek vajdasági ifjúsági irodalmát szemlézi Pintér Lajos a Kritika rovatban. A Műterem-látogatás sorozatban Petri Ferenc Hemmert János festőiművésszel beszélget. A Tiszatáj májusi számát is a Szegeden élő alkotó kollázsképei illusztrálják. Földi űrutazás Színes, szinkronizált amerikai film. írta és rendezte: Peter Hyams. Fényképezte: Bili Butler. Zene: Jerry Goldsmith. Főbb szereplök: James Brolin, ElIiot Gould, Ilal Holbrook. Telly Savalas. Aki sci-fit vár, keserűen csalódik. A dolog úgy indul, de már idejében elhangzik az egyébként nem ellenszenves kijelentés: talán inkább az ezen a sárgolyón lévő bajainkat kellene rendbe tenni, csak azután repülni az űrbe. Hiszen a Watergate-affér óta Amerikában minden megtörténhet, ugyebár. Még az is, hogy sci-fi helyett egy óriási állami (és filmes) blöffel találjuk szemközt magunkat: „megrendezik" az illetékesek a Mars-expedíciót, míg az imígyen kényelmetlenné vált és természetesen hoppon (Földön) maradt három asztronautát elteszik láb alól. Am ők nem hagyják egykönnyen raar gukat. Ettől a ponttól kezdve Peter Hyams rendező jobban szabadjára engedi fantáziáját, mint az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA démoni főnöke. A vadnyugati kösivatagban pedig minden, mi western rajongók szemének-szájának ingere: kellemetes szomjan halas, helikopteres üldözés (hiszen a Wlld West is civilizálódik, tudjuk), s ráadásul még egy irigylésre méltóan elszánt újságíró kolléga, aki tüzönvízen, főszerkesztőn és állambiztonsági szerveken át teszi a dolgát: megszimatolja a disznóságot, nyomoz, és végül győz. Csak sárgulhatunk irigységünkben: hiába, Amerika elpusztíthatatlanul még mindig a korlátlan lehetőségek hazája, e szerint még tollforgatóknak is. Egyáltalán: van ebben az igazi profimódra, Hollywood-rengetöen elkészített filmben, amit csak akarunk: még egy meglehetősen jó étvággyal, közvetlenül agyonveretése után elfogyasztott csörgőkígyó is, a tettes vaz üldözött űrhajós. Hozzátennünk csak anynyit lehet, csörgökígyósan: eme jó néhány lélegzetelállító jelenettel, szupertechnikával s még a jó öreg Kojak hadnaggyal is ízesített alkotás láttán azért (elég szkeptikusan) úgy véljük, még Amerikában, a NASA-t vezető urak között is nehéz elképzelni, hogy belemenjenek egy csekély 20 milliárd dolláros álűrutazásba. Ez, ennyi — még ott is sok. Domonkos László Bevezetik az alapfokú nyelvvizsgát Várhatóan még CLZ idén megjelenik az alapfokú nyelvvizsga bevezetéséről intézkedő rendelkezés, az idegennyelv-oktatás továbbfejlesztésére. Erről nyilatkozott Hermán József egyetemi tanár, az Oktatási Minisztérium egyetemi és főiskolai főosztáy Iának vezetője. A többi között el_ mondta: — A kormány mellett működő tudománypolitikai bizottság egy évvel ezelőtti határozata nyomán kezdték meg az állami nyelvvizsgák rendszerének felülvizsgálatát és korszerűsítését. Az alapfokú nyelvvizsga bevezetésével az eddigieknél szélesebb rétegek igényét elégítik ki. Évről évre nagy számú munkás dolgozik például külföldi beruházásokon, vagy teljesít egyéb közvetlen exportmegbizást. Több ezren használják nap nap után Itthon ís — például az idegenforgalomban. a kereskedelemben nyelvtudásukat. Ök rendszerint nem irodalmi szinten művelik a nyelvet, fordításra. tolmácsolásra, nyelvtanításra sem kívánnak vállalkozni, csupán a munkájukhoz szükséges mindennapi érintkezést teszi lehetővé az idegen nyelv ismerete, s igénylik is, mintegy tudásuk igazolásaként az alapfokú nyelvvizsga lehetőségét Bevezetésével ezért nem az a célunk, hogy flzetéskiegészítéshez jussanak az érintettek. Az alapfokú nyelvvizsga a gyakorlati célú nyelvtudás bizonyítéka, a vállalatoknak, a hatóságoknak pedig lehetővé teszi, hogy bizonyos munkakörök betöltését, a kiküldetés odaítélését fokozatosan alapfokú nyelvvizsgához kössék. — Bár a határozat hoszszabb távra szabja meg a tennivalókat, az eltelt egy év alatt már számos más intézkedés t is kidolgozott az Oktatási Minisztérium. Elsődleges feladatunk az iskculai nyelvoktatás eredményesebbé tétele, s ez csak elegendő számú, jól felkészült nyelvtanár közreműködésével valósítható meg. Felmérve az iskolák igényeit, az idén felemeltük az egyetemek és a főiskolák nappali tagozataira felvehető idegennyelv-szakos hallgatók számát. Szeptembertől orosz szakon például a korábbi 520 helyett csaknem 700 elsőéves kezdheti meg tanulmányait. Érdemi változtatást tervezünk a képzés tartalmában ls: ez év szeptemberétől a tudományegyetemeken ' megváltozik az idegennyelv-szakosok tanterve. Lényegük, hogy már a tanulmányok kezdetén különösen nagy figyelmet fordítunk az idegen nyelv alapos, gyakorlati elsajátíttatására. (MTI)