Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-08 / 106. szám

Csütörtök, 1980. május 8. 3 Hazaérkezett Lódzból a Csongrád megyei küldöttség Mint korábban közöltük lapunkban, szűkebb pátri- sági napokat május ánk lengyelországi testvér­megyéiében, Lódzban Csong­rád megyei barátsági napo­A Csongrád megyei barát­3-án nyitották meg, ebből az al­kalomból politikai nagygyű­kat rendeztek. Ebből az aL lést rendeztek, amelyen fel­kalomból a Lengyel Egye- szólalt Szabó Sándor is. A sült Munkáspárt lódzi bi- delegációt a Lengyel Efve­zottsága és a város tanácsá- sült Munkáspárt lódzi bi­nak meghívására május zottáságának székházában 2-án, pénteken Csongrád fogadta Boleszlaw Kopersz­ki, a pártbizottság első tit­kára. A Csongrád megyei párt­megyei pártbizottság titká- és tanácsi küldöttség teg­rának vezetésével. A kül- nap, szerdán az esti órákban döttség tagjai: Molnár Sán- hazaérkezett. A delegációt a dor.'a Hazafias Népfront Ferihegyi repülőtéren dr. MSZMP Bizottsá­és Szabó G. megyei tanács el­nökhelyettese fogadta. megyei párt- és tanácsi kül­döttség utazott Lengyelor­szágba, Szabó Sándornak, a Csongrád megyei Bizottsá- Koncz János, az gának titkára és dr. Müller Csongrád megyei Józsefné, a megyei tanács gának titkára vb művelődésügyi osztályá- László, a nak vezetője. Vöröskeresztes Formalizmusaink világnap Ünnepségek Évente ismétlődő akció- vezetősége is ünnepséget napja a nemzetközi vörös- rendezett tegnap, ahol je­keresztes mozgalomnak má- len volt Fosztó Lászlóné. a jus 8-a, a vöröskeresztes vi- városi pártbizottság munka­lágnap. Ebből az alkalom- társa, a megyei Vöröskereszt ból tegnap, szerdán ünnep- képviseletében pedig Besse­séget rendezett a Magyar nyei Zso'ltné. Vöröskereszt országos vég- Dr. Várlionyi László osz­rehajtó bizottsága. Dr. Gyii- tályvezető főorvosnak. a szü Miklós, a Magyar Vö- Vöröskereszt városi elnöké­röskereszt főtitkárhelyettese nek megnyitó szavai után emlékeztetett arra, hogy a dr. Bagdi Sándor docens, a nemzetközi Vöröskereszt a Vöröskereszt Csongrád me­világnap alkalmából minden gyei vezetőségének alelnöke esztendőben valamilyen ne- mondott ünnepi beszédet, mes gondolattal fogalmazza Emlékeztetett Henri Du­meg és hirdeti humanitári- nant-ra, arra a kimagasló us küldetését, mozgósít az egyéniségre, akiben a sok emberiesség kiteljesítéséért, emberáldozatot követelő A világnap idei jelmondata: szolferinói csata idején me­,.A Vöröskereszt mindenütt, rült föl a sebesültek megse­mindenkiért!" A Vöröskereszt szegedi Födémcserék, korszerűsítések Lassan halad az iskolák felújítása Á városi tanács művelő­désügyi osztálya nemrég föl­mérette, hogyan halad Sze­geden az általános és közép­iskolák, valamint a kollégiu­mok felújítása. Megállapítot­ták, hogy o tanintézetek je­lentős része a húszas évek előtt épült, ezért avultak, korszerűtlenek. Az építési szabályzatnak megfelelő, öt­évenként esedékes műszaki felülvizsgálat szerint az épü­letek rekonstrukciója koránt­sem halad megfelelő ütem­ben. Az ok természetesen az, hogy a tervezők és az építők nem győzik, vagy nem szí­vesen vállalják a munkát. Röviden: a kapacitás szűkös. Elmondották a tanácsiak, hogy a kisebb — félmillió forintnál olcsóbb — munká­latokra még csak akad ter­vező és építő, a nagyobbak­ra azonban nehezebben. Pél­da rá a Hámán Kató iskola, amelyet 1977 nyarán ürítet­tek ki, de az építési időt kü­lönféle tervezői huzavona miatt, máig sem sikerült rö­vidíteni. Hasonló gond, hogy a kivitelezők is nehézkesek. A negyedik és az ötödik öt­éves terv idején úgyszólván egyetlen cégre, a Szegedi Építőipari Szövetkezetre le­hetett támaszkodni, mert a magas- és mélyépítő válla­lat iskoiafelújítást nem vál­lal. A kisebb munkákat a tanácsi költségvetési üzem­mel vagy maszek kisiparo­sokkal végeztetik. Az emlí­tett szövetkezettel is az a probléma, hogy csak ritkán tartja be a határidőt, s ez­zel gátolja egy-egy intéz­mény működését. Példák egész sora tanúsít­ja, milyen nehézkesen dol­goznak. A Rózsa Ferenc Szakközépiskola födémjét már kicserélhették volna, hi­szen a tervek közel három éve elkészültek, de az épí­tők addig jártak a terve­zőkhöz bizonyos szerkezetek egyeztetése végett, míg vé­gül lemondták a munkát. Nem halad a Tömörkény gimnázium fűtésének kor­szerűsítése sem. A közgaz­dasági szakközépiskola fö­démcseréjének tervei több mint két éve elkészültek, kapacitás hianyában azon­ban csak az épület aládúco­lására került sor. Fokozott figyelmet fordít a tanács az oktatási intézmé­nyek úgynevezett állagmeg­óvására. Így került sor a Szilléri sugárúti és a Guten­berg utcai iskola födémcse­réjére, ennek révén bővült zsibongóval a Zalka iskola, s építettek .emeletet aJRél si iskolában. Az ötéves terv­ben 1979. december végéig 66 ezer forint volt a fölújí­tási alapban, s ennek 34 szá­zalékát használták föl. A földémcseréken és hom­lokzatfelújításokon kívül ab­lakokat hozattak rendbe, konyhát, éttermet, kazánhá­zat hoztak tető alá. öt álta­lános iskolában megszüntet­ték a széntüzelést, és áttér­tek a gázos központi fűtés­re. A helyiséggondokat eny­hítették azzal, hogy — mi­nisztertanácsi engedéllyel — szolgálati lakásokat alakítot­tak át iskolai oktatás céljai­ra. Így sikerült bővíteni az egyik dorozsmai iskolát is. Hattyastelepen napközit hoz­tak létre. Tornaszobát alakí­tottak ki a Gárdonyi iskolá­ban, napközis teremmel bő­vült a Dugonics iskola. Idén szándékoznak tatarozni a Szilléri sugárúti és a Guten­berg utcai iskolát, és terve­zik a Béke utcai iskola fű­tésének korszerűsítését A tanács egyik legfőbb törek­vése, hogy a Dózsa György és a Hámán Kató iskolák korszerűsítése is mihama­rabb elkezdődjék. Tataroztak több középiskolát, több he­lyen átalakításokra, tetőja­vításokra kerül sor. A kollé­giumokra szánt összeg je­lentős részét a Déri Miksa Szakközépiskola kollégiumá­nak felújítására költötték el. Jelentős eredmények ezek, jóllehet a legfontosabb mun­kákat, a födémcserés épüle­tek felújítását nem sikerült gyorsítani. A befejezett fel­újítások arról tanúskodnak, hogy az építő cégek azokat a munkákat vállalják szí­vesebben, amelyek viszony­lag kevés szakértelmet, bel­ső szerelést igényelnek. Fo­kozza a gondot, hogy az épí­tőipari szövetkezet vezetői szerint az Üttörőház felújí­tásához csak a VI. ötéves terv elején tudnának hozzá­fogni, s lemondtak róla. Újabban a CSOMIÉP vállal­kozott az épület rendbe ho­zására, a kezdés időpontjáról azonban még nagyon óvato­san nyilatkozott. A gondok tehát súlyosbodnak a jövő­ben, sőt ha újabb födém­csere válik szükségessé, a helyzet kritikussá válhat Egy-egy épület kiürítése ugyanis nagy feszültséget "okoz a városban, mert a ta­nulókat az amúgy is zsúfolt többi iskolában kéli elhe­lyezni. A váratlan meglepe­tések elkerülése végett kell statikailag v fölmérni a sze­gedi iskolákat, utána pedig a rekonstrukciós tervet hogy melyik iskolát kell legsürgősebben felújíta­ni. Ez a munka az egész vá­rosban nagyobb hangsúlyt kap a következő években, ezért összhangot kell terem­teni a lakóházak és a köz­intézmények rendbe hozása között Nem hanyagolható el a homlokzatfelújítás és kor­szerűsítés sem, de föltétle­nül muszáj első helyre so­rolni a födémcseréket mert ezek kiürítéssel járnak. Vannak javaslatok a mun­ka gyorsítására. Ezek egyike, hogy fölül kellene vizsgálni a tervezői kapacitásokat. Ta­lán célszerű lenne, hogy va­lamelyik tervezővállalaton belül olyan kollektívát hoz­nának létre, amely csak is­kolaépületek felújításával foglalkozik. Egy hozzáértő, begyakorlott együttes való­színűleg lerövidíthetné a ter­vezési időt Jó volna elérni, hogy a DÉLÉP is vállaljon valamennyit e gondokból, s az építési vállalatok leg­alább egy-egy iskola rekonst­rukcióját vállalják. Talán le­hetne a vezetők felelősségé­re is apellálni. gítésének gondolata. Csali­nem 120 esztendeje, 1863­ban meg is született az a társadalmi mozgalom, amely céljául tűzte ki a bajba ju­tott emberek megsegítését A Vöröskereszt eszméi az­óta sokat fejlődtek. Ma már nemcsak a betegek, sé­rültek támogatója: tevé­kenységét a népek közötti barátság, a béke szolgálata és a humanitás érzése ösz­tönzi. Aktivistái közismerten sokrétű munkát végeznek az egészségnevelés, a családvé­delem, a véradás, a polgári védelem területén. Me­gyénkben és Szegeden külö­nösen kiemelkedő bizonyíté­kát adták az emberei? hu­manitásuknak: igen sok az önkéntes véradó. Ezek az emberbaráti törekvések is arra utalnak, a szegediek eredményesen csatlakozhat­nak az Egészségügyi Világ­szervezet jelszavához: „Egészséget mindenkinek 2000-re!" Az ünnepségen dr. Várko_ nyi László kitüntetéseket nyújtott át. A többszörös véradásért járó emlékérem arany fokozatát kapta az öt­venszeres véradásért Priskin Sándor (Szegedi Nyomda), a negyvenszeresért Mayer Jó­zsef (Volán 10. sz. Vállalat), Filáry Jenő és Lovai Sán­dor (kábelgyár) azért, mert mindketten 30-szor adtak vért. Dr. Villányi Ilona, a KSZV újszeged! gyárának üzemorvosa a véradásban való részvételével és szerve­ző munkájával érdemelte ki az emlékplakettet. A Kör­nyezetvédelemért emlékér­met tíz szegedi vöröskeresz­tes aktivista vette át. hat­vanan pedig tárgyjutalom­ban részesültek. Bővült a minősített növényfajták köre Tovább bővült a nagyüze­mi és a háztáji növény- és állatfajták választéka — ál­lapította meg az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősí­tő Tanács szerdán. Az ülé­sen Váncsa Jenő miniszter­helyetles elnökletével 34 nö­vényfajta és egy állatfajta minősítéséről döntöttek. A rizs fajtaválaszték bőví­tésére egy új hazai fajtát előzetes elismerésben része­sítettek. Törölték a termesz­tési listáról a korszerűtlen­né vált Donszkoj—2 rizst. Jelentősen bővült a kukori­ca fajtaválaszték. Több új külföldi és hazai hibrid ka­pott engedélyt: ezek jó ter­mőképességükkel és kiváló szárszilárdságukkal tűnnek ki. Néhány korszerűtlenné vált kukoricahibrid termesz­tési engedélyét ugyanakkor visszavonták. A silókukorica fajtaválasztékot két újabbal egészíti ki. Állami elismerésben része-­sült a nagy termöképességű, és a betegségekkel szemben ellenálló kétféle Burley do­hány. Bővült a repcefajták választéka. Új szemes cirok kapott forgalomba hozatali engedélyt. Előzetes elismerést kapott a hazai nemesitésű, rövid tenyészidejű, de nagy termőképességű új szójafaj­ta, továbbá egy Amerikából származó szója. Forgalomba hozatalra en­gedélyezték az NDK-ból származó sárgahüvelyű bo­korbabot, amely gépi betaka­rításra és konzervipari fel­dolgozásra kiváltképpen al­kalmas. Fólia alatt és a sza­badföldön is jő eredménnyel termeszthető az új kecske­méti uborkafajta és a Sma­ragd-nevű korai salátaubor­ka. Ezek mellett még to­vábbi konzervuborka-félék kaptak termesztési engedélyt. Több hagymaféle is a ter­mesztésbe kerül a hivatalos engedély alapján. A borszőlőfajták közül ál­lami elismerést kapott a ne­mes-olasz rizling. Ezenkívül hét újabb dísznövényfajtá­val bővült az amúgy is gaz­dag választék. A Hungahib—39 sertésfaj­ta minősítési engedélyét is jóváhagyta a bizottság. (MTI) A bonyolultabb, összetettebb, több embert is megmoz­gató cselekvésekre alapvetően jellemző, hogy csak szervezett keretek között képesek a szándékolt, vagy ahhoz közelítő eredményt elérni. Azaz kialakul a szerve­zet. A szervezetekre viszont alapvetően jellemző, hogy te­vékenységüket többé-kevésbé „rutinírozzák". vagyis létre­hozzák a szervezet működését bizonyos mértékig automa­tikusan biztosító belső szabályozórendszert, amely lehetővé teszi, hogy a szervezet egyes elemei — összefüggéseikben és kapcsolataikban is — rutinszerűen végezhessék konkrét feladataikat az általánosan megszabott célok érdekében. Ily módon a szervezet irányítása fölszabadul az egyes ré­szek tevékenységének, mindennapos „vezérlésének" terhe alól, hogy energiáit az átfogóbb, koncepcionális, a szerve­zet tevékenységének egészét meghatározó döntésekre for­díthassa. No, de ne kapjon rémülten fejéhez az olvasó, aki el­jutott ide. Semmiképpen nincsen szándékomban valamiféle tanulmánnyal előállni, már c^ak azért sem. mert az a mű­faj — ahogyan mondani szokták — „nem az én asztalom". Akkor viszont mi a csodának ez a tudálékos bevezető? — kérdezhetnék, joggal. Egyszerűen azért, hogy némi rend­szerezettséggel megkíséreljem érzékeltetni: a formalizmu­sok természetes tartozékai mindennapi életünknek. Oly­annyira azok. hogy nélkülük egyetlen vállalat sem lenne életképes, hogy nélkülük megállna az élet. s valahová az őskor előtti állapotokba süllyednénk vissza. (Vagy éppen — a talán nem is olvan távoli — jövőbe lépnénk előre, amelyben az embertől már a számítógépek veszik át az összes, nem közvetlenül kreatív, alkotó „szellemi" tevé­kenyseget.) Szóval a formalizmusok természetes velejárói életünk­nek. Biztosítják a szervezetek egyes elemeinek — például egy vállalat osztályainak, üzemeinek vagy műhelyeinek — folyamatos működését. A baj akkor kezdődik, amikor a szervezet új körülmények közé kerül. Pontosabban még ez sem baj. Hiszen a szervezet irányítói — éppen a forma­lizmusok jóvoltából fölszabadulva a mindennapi apró­munka alól — koncepcionális döntéseket hozhatnak annak érdekében, hogy a szervezet (vállalat) az új. megváltozott körülmények között is megállhassa a helyét, talpon ma­j radhasson. Ám az irányítók többnyire éppen arról feled­| keznek meg. hogy a megváltozott körülmények között .szükségessé váló. s a döntéseikben kifejeződő változtatá­, sokat — ha az a szervezet kialakult belső rendjét is befo­lyásolja — semmiképpen sem szabad a végrehajtásban a már meglevő, formális működési szisztémákra bízni. Ilyen­kor ugyanis, ha eredményt akarunk elérni, a szervezet belső mechanizmusait kell mindenekelőtt megváltoztat­nunk. . . Ahhoz, hogy jobban megértsük az eddigieket kísérel­jünk meg idézni egy konkrét példát! Viccelődik egy vál­lalat munkása: bevezették náluk a „pofapénzt". Mármint így nevezték el egymás között a havi mozgóbért. Az ember már-már tiltakozna a differenciálás ilyetén lejáratása el­len. aztán hallja a folytatást: Most az a fő szempont ná­lunk, hogy ki kell használni a munkaidőt. Ha valaki ne­gyedórával előbb ér vissza a központba, azt megjegyzik maguknak, a mozgóbér minimumát kapja. Aki negyed­órával később... Az a jó munkaerő, oda neki a maximu­mot. Pedig csak annyit, vagy annyit sem teljesített, mint a másik. Mert a teljesités sok mindentől függ. Hogy mi­lyen tanulságot vont le magának mindebből a dolgozó? Azt, hogy ezután, ha végez a munkájával, még beül va­lahová, megiszik valamit, s kényelmesen besétál munka­idő után negyed-félórával, „kicsit fáradtan" a központba. Akkor majd ő lesz a jó fiú ... Vagy a másik eset. Ugyancsak a munkaidő kihaszná­lásával függ össze, mert hát ez tényleg fontos ügy ma­napság. Ha másért nem. a statisztika kedvéért. Egy másik vállalat munkása: reggel, kezdéskor percre ott kell állni a gép mellett. Egy perccel később jön valaki az öltözőből, ugrik a prémium. Mondhatnánk: végre rend és fegyelem van valahol. Igen ám. de a folytatás: Állunk a gép mel­lett, aztán hol terv nincs, hol anyag nincs, állunk hát olykor fél, olykor egy órát is. mire valami történik... A példák között álljon itt végül egy adminisztrátor véleménye is. Ugyancsak a munkaidőalap kihasználásáról, ami fölöttébb fontos, ám sokszor inkább divatos téma lett manapság. Íme: Percre pontosan kell elkezdenünk a mun­kát. Nincs ám nálunk kávézás, terefere. Mintha futósza­lagnál dolgoznánk, úgy ellenőrzi a főnök a munkát egy ideje. Nem is lehet állnunk, mert halmozódnak előttünk a papírok. Nem is- lenne baj, csakhogy számokkal dolgo­zunk. Az ember fárad, másfél-két óra után már alig tud koncentrálni. így aztán tévedünk. Sokkal többet, mint az­előtt. Aztán órákig' keressük a hibát. Igaz, ez legalább kikapcsolódás a számunkra. De hogy hol van itt a cég haszna? A példák természetesen — remélhetőleg — egyedi ese­tek. Tény, hogy a munkaidőalap minél jobb. minél haté­konyabb kihasználása alapvetően fontos népgazdasági ér­dek. Vagyis mindannyiunk érdeke. Az is tény. hogy e cél érdekében a szervezetek (vállalatok) vezetőinek koncep­cionális döntéseket kell hozniuk. Csakhogy e döntések végső soron a szervezetek működési sémáit vannak hivatva átformálni, befolyásolni, végrehajtásukat tehát egészen egyszerűen nem szabad, nem lehet a szervezet addigi mű­ködését biztosító, kialakult formalizmusokra bízni. Mert a minőségi változásokhoz új formákra, a formalizmusok új szabályozására is szükség van, ha a munkaidőalap kihasz­nálásának nemcsak statisztikai tényezőit, hanem hatékony­ságát is szem élőtt tartjuk. Márpedig éppen ez utóbbi lenne a lényeg. Ehhez viszont az szükséges, hogy ne az idő számítson elsősorban, hanem az időegység alatt végzett munka, valamint az is, hogy e munkához, ahhoz, hogy a munkás valóban kihasználhassa munkaidejét, minden szükséges előföltételt biztosítsunk, anyagot. tesvet. gépet, eszközt egyaránt. A precíz előkészítéshez viszont alkalma­zottak kellenek, olyanok, akik ismét csak nem formálisan érdekeltek a munkaidő minél jobb kihasználásában, ha­nem lényegileg — elsősorban. T udomásul kellene vennünk: formalizmusaink általá­ban jól szolgálnak bennünket. Ám amennyiben mi­nőségi változásokra van szükség szervezeteink (vál­lalataink) tevékenységében — s egyre inkább erre van szükség —, e minőségi változások elsősorban formalizmu­saink átalakítását, átszervezését igénylik. Mert anélkül a praxisban, a gyakorlatban minden jószándékú döntés csakis formális eredményt hozhat. Azzal viszont mire megyünk ? Szávay István i *

Next

/
Thumbnails
Contents