Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-08 / 106. szám

Csütörtök, 1980. május 8. 3 Hazaérkezett Lódzból a Csongrád megyei küldöttség Mint korábban közöltük lapunkban, szűkebb pátri- sági napokat május ánk lengyelországi testvérmegyéiében, Lódzban Csongrád megyei barátsági napoA Csongrád megyei barát3-án nyitották meg, ebből az alkalomból politikai nagygyűkat rendeztek. Ebből az aL lést rendeztek, amelyen felkalomból a Lengyel Egye- szólalt Szabó Sándor is. A sült Munkáspárt lódzi bi- delegációt a Lengyel Efvezottsága és a város tanácsá- sült Munkáspárt lódzi binak meghívására május zottáságának székházában 2-án, pénteken Csongrád fogadta Boleszlaw Koperszki, a pártbizottság első titkára. A Csongrád megyei pártmegyei pártbizottság titká- és tanácsi küldöttség tegrának vezetésével. A kül- nap, szerdán az esti órákban döttség tagjai: Molnár Sán- hazaérkezett. A delegációt a dor.'a Hazafias Népfront Ferihegyi repülőtéren dr. MSZMP Bizottsáés Szabó G. megyei tanács elnökhelyettese fogadta. megyei párt- és tanácsi küldöttség utazott Lengyelországba, Szabó Sándornak, a Csongrád megyei Bizottsá- Koncz János, az gának titkára és dr. Müller Csongrád megyei Józsefné, a megyei tanács gának titkára vb művelődésügyi osztályá- László, a nak vezetője. Vöröskeresztes Formalizmusaink világnap Ünnepségek Évente ismétlődő akció- vezetősége is ünnepséget napja a nemzetközi vörös- rendezett tegnap, ahol jekeresztes mozgalomnak má- len volt Fosztó Lászlóné. a jus 8-a, a vöröskeresztes vi- városi pártbizottság munkalágnap. Ebből az alkalom- társa, a megyei Vöröskereszt ból tegnap, szerdán ünnep- képviseletében pedig Besseséget rendezett a Magyar nyei Zso'ltné. Vöröskereszt országos vég- Dr. Várlionyi László oszrehajtó bizottsága. Dr. Gyii- tályvezető főorvosnak. a szü Miklós, a Magyar Vö- Vöröskereszt városi elnökéröskereszt főtitkárhelyettese nek megnyitó szavai után emlékeztetett arra, hogy a dr. Bagdi Sándor docens, a nemzetközi Vöröskereszt a Vöröskereszt Csongrád mevilágnap alkalmából minden gyei vezetőségének alelnöke esztendőben valamilyen ne- mondott ünnepi beszédet, mes gondolattal fogalmazza Emlékeztetett Henri Dumeg és hirdeti humanitári- nant-ra, arra a kimagasló us küldetését, mozgósít az egyéniségre, akiben a sok emberiesség kiteljesítéséért, emberáldozatot követelő A világnap idei jelmondata: szolferinói csata idején me,.A Vöröskereszt mindenütt, rült föl a sebesültek megsemindenkiért!" A Vöröskereszt szegedi Födémcserék, korszerűsítések Lassan halad az iskolák felújítása Á városi tanács művelődésügyi osztálya nemrég fölmérette, hogyan halad Szegeden az általános és középiskolák, valamint a kollégiumok felújítása. Megállapították, hogy o tanintézetek jelentős része a húszas évek előtt épült, ezért avultak, korszerűtlenek. Az építési szabályzatnak megfelelő, ötévenként esedékes műszaki felülvizsgálat szerint az épületek rekonstrukciója korántsem halad megfelelő ütemben. Az ok természetesen az, hogy a tervezők és az építők nem győzik, vagy nem szívesen vállalják a munkát. Röviden: a kapacitás szűkös. Elmondották a tanácsiak, hogy a kisebb — félmillió forintnál olcsóbb — munkálatokra még csak akad tervező és építő, a nagyobbakra azonban nehezebben. Példa rá a Hámán Kató iskola, amelyet 1977 nyarán ürítettek ki, de az építési időt különféle tervezői huzavona miatt, máig sem sikerült rövidíteni. Hasonló gond, hogy a kivitelezők is nehézkesek. A negyedik és az ötödik ötéves terv idején úgyszólván egyetlen cégre, a Szegedi Építőipari Szövetkezetre lehetett támaszkodni, mert a magas- és mélyépítő vállalat iskoiafelújítást nem vállal. A kisebb munkákat a tanácsi költségvetési üzemmel vagy maszek kisiparosokkal végeztetik. Az említett szövetkezettel is az a probléma, hogy csak ritkán tartja be a határidőt, s ezzel gátolja egy-egy intézmény működését. Példák egész sora tanúsítja, milyen nehézkesen dolgoznak. A Rózsa Ferenc Szakközépiskola födémjét már kicserélhették volna, hiszen a tervek közel három éve elkészültek, de az építők addig jártak a tervezőkhöz bizonyos szerkezetek egyeztetése végett, míg végül lemondták a munkát. Nem halad a Tömörkény gimnázium fűtésének korszerűsítése sem. A közgazdasági szakközépiskola födémcseréjének tervei több mint két éve elkészültek, kapacitás hianyában azonban csak az épület aládúcolására került sor. Fokozott figyelmet fordít a tanács az oktatási intézmények úgynevezett állagmegóvására. Így került sor a Szilléri sugárúti és a Gutenberg utcai iskola födémcseréjére, ennek révén bővült zsibongóval a Zalka iskola, s építettek .emeletet aJRél si iskolában. Az ötéves tervben 1979. december végéig 66 ezer forint volt a fölújítási alapban, s ennek 34 százalékát használták föl. A földémcseréken és homlokzatfelújításokon kívül ablakokat hozattak rendbe, konyhát, éttermet, kazánházat hoztak tető alá. öt általános iskolában megszüntették a széntüzelést, és áttértek a gázos központi fűtésre. A helyiséggondokat enyhítették azzal, hogy — minisztertanácsi engedéllyel — szolgálati lakásokat alakítottak át iskolai oktatás céljaira. Így sikerült bővíteni az egyik dorozsmai iskolát is. Hattyastelepen napközit hoztak létre. Tornaszobát alakítottak ki a Gárdonyi iskolában, napközis teremmel bővült a Dugonics iskola. Idén szándékoznak tatarozni a Szilléri sugárúti és a Gutenberg utcai iskolát, és tervezik a Béke utcai iskola fűtésének korszerűsítését A tanács egyik legfőbb törekvése, hogy a Dózsa György és a Hámán Kató iskolák korszerűsítése is mihamarabb elkezdődjék. Tataroztak több középiskolát, több helyen átalakításokra, tetőjavításokra kerül sor. A kollégiumokra szánt összeg jelentős részét a Déri Miksa Szakközépiskola kollégiumának felújítására költötték el. Jelentős eredmények ezek, jóllehet a legfontosabb munkákat, a födémcserés épületek felújítását nem sikerült gyorsítani. A befejezett felújítások arról tanúskodnak, hogy az építő cégek azokat a munkákat vállalják szívesebben, amelyek viszonylag kevés szakértelmet, belső szerelést igényelnek. Fokozza a gondot, hogy az építőipari szövetkezet vezetői szerint az Üttörőház felújításához csak a VI. ötéves terv elején tudnának hozzáfogni, s lemondtak róla. Újabban a CSOMIÉP vállalkozott az épület rendbe hozására, a kezdés időpontjáról azonban még nagyon óvatosan nyilatkozott. A gondok tehát súlyosbodnak a jövőben, sőt ha újabb födémcsere válik szükségessé, a helyzet kritikussá válhat Egy-egy épület kiürítése ugyanis nagy feszültséget "okoz a városban, mert a tanulókat az amúgy is zsúfolt többi iskolában kéli elhelyezni. A váratlan meglepetések elkerülése végett kell statikailag v fölmérni a szegedi iskolákat, utána pedig a rekonstrukciós tervet hogy melyik iskolát kell legsürgősebben felújítani. Ez a munka az egész városban nagyobb hangsúlyt kap a következő években, ezért összhangot kell teremteni a lakóházak és a közintézmények rendbe hozása között Nem hanyagolható el a homlokzatfelújítás és korszerűsítés sem, de föltétlenül muszáj első helyre sorolni a födémcseréket mert ezek kiürítéssel járnak. Vannak javaslatok a munka gyorsítására. Ezek egyike, hogy fölül kellene vizsgálni a tervezői kapacitásokat. Talán célszerű lenne, hogy valamelyik tervezővállalaton belül olyan kollektívát hoznának létre, amely csak iskolaépületek felújításával foglalkozik. Egy hozzáértő, begyakorlott együttes valószínűleg lerövidíthetné a tervezési időt Jó volna elérni, hogy a DÉLÉP is vállaljon valamennyit e gondokból, s az építési vállalatok legalább egy-egy iskola rekonstrukcióját vállalják. Talán lehetne a vezetők felelősségére is apellálni. gítésének gondolata. Csalinem 120 esztendeje, 1863ban meg is született az a társadalmi mozgalom, amely céljául tűzte ki a bajba jutott emberek megsegítését A Vöröskereszt eszméi azóta sokat fejlődtek. Ma már nemcsak a betegek, sérültek támogatója: tevékenységét a népek közötti barátság, a béke szolgálata és a humanitás érzése ösztönzi. Aktivistái közismerten sokrétű munkát végeznek az egészségnevelés, a családvédelem, a véradás, a polgári védelem területén. Megyénkben és Szegeden különösen kiemelkedő bizonyítékát adták az emberei? humanitásuknak: igen sok az önkéntes véradó. Ezek az emberbaráti törekvések is arra utalnak, a szegediek eredményesen csatlakozhatnak az Egészségügyi Világszervezet jelszavához: „Egészséget mindenkinek 2000-re!" Az ünnepségen dr. Várko_ nyi László kitüntetéseket nyújtott át. A többszörös véradásért járó emlékérem arany fokozatát kapta az ötvenszeres véradásért Priskin Sándor (Szegedi Nyomda), a negyvenszeresért Mayer József (Volán 10. sz. Vállalat), Filáry Jenő és Lovai Sándor (kábelgyár) azért, mert mindketten 30-szor adtak vért. Dr. Villányi Ilona, a KSZV újszeged! gyárának üzemorvosa a véradásban való részvételével és szervező munkájával érdemelte ki az emlékplakettet. A Környezetvédelemért emlékérmet tíz szegedi vöröskeresztes aktivista vette át. hatvanan pedig tárgyjutalomban részesültek. Bővült a minősített növényfajták köre Tovább bővült a nagyüzemi és a háztáji növény- és állatfajták választéka — állapította meg az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács szerdán. Az ülésen Váncsa Jenő miniszterhelyetles elnökletével 34 növényfajta és egy állatfajta minősítéséről döntöttek. A rizs fajtaválaszték bővítésére egy új hazai fajtát előzetes elismerésben részesítettek. Törölték a termesztési listáról a korszerűtlenné vált Donszkoj—2 rizst. Jelentősen bővült a kukorica fajtaválaszték. Több új külföldi és hazai hibrid kapott engedélyt: ezek jó termőképességükkel és kiváló szárszilárdságukkal tűnnek ki. Néhány korszerűtlenné vált kukoricahibrid termesztési engedélyét ugyanakkor visszavonták. A silókukorica fajtaválasztékot két újabbal egészíti ki. Állami elismerésben része-sült a nagy termöképességű, és a betegségekkel szemben ellenálló kétféle Burley dohány. Bővült a repcefajták választéka. Új szemes cirok kapott forgalomba hozatali engedélyt. Előzetes elismerést kapott a hazai nemesitésű, rövid tenyészidejű, de nagy termőképességű új szójafajta, továbbá egy Amerikából származó szója. Forgalomba hozatalra engedélyezték az NDK-ból származó sárgahüvelyű bokorbabot, amely gépi betakarításra és konzervipari feldolgozásra kiváltképpen alkalmas. Fólia alatt és a szabadföldön is jő eredménnyel termeszthető az új kecskeméti uborkafajta és a Smaragd-nevű korai salátauborka. Ezek mellett még további konzervuborka-félék kaptak termesztési engedélyt. Több hagymaféle is a termesztésbe kerül a hivatalos engedély alapján. A borszőlőfajták közül állami elismerést kapott a nemes-olasz rizling. Ezenkívül hét újabb dísznövényfajtával bővült az amúgy is gazdag választék. A Hungahib—39 sertésfajta minősítési engedélyét is jóváhagyta a bizottság. (MTI) A

bonyolultabb, összetettebb, több embert is megmozgató cselekvésekre alapvetően jellemző, hogy csak szervezett keretek között képesek a szándékolt, vagy ahhoz közelítő eredményt elérni. Azaz kialakul a szervezet. A szervezetekre viszont alapvetően jellemző, hogy tevékenységüket többé-kevésbé „rutinírozzák". vagyis létrehozzák a szervezet működését bizonyos mértékig automatikusan biztosító belső szabályozórendszert, amely lehetővé teszi, hogy a szervezet egyes elemei — összefüggéseikben és kapcsolataikban is — rutinszerűen végezhessék konkrét feladataikat az általánosan megszabott célok érdekében. Ily módon a szervezet irányítása fölszabadul az egyes részek tevékenységének, mindennapos „vezérlésének" terhe alól, hogy energiáit az átfogóbb, koncepcionális, a szervezet tevékenységének egészét meghatározó döntésekre fordíthassa. No, de ne kapjon rémülten fejéhez az olvasó, aki eljutott ide. Semmiképpen nincsen szándékomban valamiféle tanulmánnyal előállni, már c^ak azért sem. mert az a műfaj — ahogyan mondani szokták — „nem az én asztalom". Akkor viszont mi a csodának ez a tudálékos bevezető? — kérdezhetnék, joggal. Egyszerűen azért, hogy némi rendszerezettséggel megkíséreljem érzékeltetni: a formalizmusok természetes tartozékai mindennapi életünknek. Olyannyira azok. hogy nélkülük egyetlen vállalat sem lenne életképes, hogy nélkülük megállna az élet. s valahová az őskor előtti állapotokba süllyednénk vissza. (Vagy éppen — a talán nem is olvan távoli — jövőbe lépnénk előre, amelyben az embertől már a számítógépek veszik át az összes, nem közvetlenül kreatív, alkotó „szellemi" tevékenyseget.) Szóval a formalizmusok természetes velejárói életünknek. Biztosítják a szervezetek egyes elemeinek — például egy vállalat osztályainak, üzemeinek vagy műhelyeinek — folyamatos működését. A baj akkor kezdődik, amikor a szervezet új körülmények közé kerül. Pontosabban még ez sem baj. Hiszen a szervezet irányítói — éppen a formalizmusok jóvoltából fölszabadulva a mindennapi aprómunka alól — koncepcionális döntéseket hozhatnak annak érdekében, hogy a szervezet (vállalat) az új. megváltozott körülmények között is megállhassa a helyét, talpon maj radhasson. Ám az irányítók többnyire éppen arról feled| keznek meg. hogy a megváltozott körülmények között .szükségessé váló. s a döntéseikben kifejeződő változtatá, sokat — ha az a szervezet kialakult belső rendjét is befolyásolja — semmiképpen sem szabad a végrehajtásban a már meglevő, formális működési szisztémákra bízni. Ilyenkor ugyanis, ha eredményt akarunk elérni, a szervezet belső mechanizmusait kell mindenekelőtt megváltoztatnunk. . . Ahhoz, hogy jobban megértsük az eddigieket kíséreljünk meg idézni egy konkrét példát! Viccelődik egy vállalat munkása: bevezették náluk a „pofapénzt". Mármint így nevezték el egymás között a havi mozgóbért. Az ember már-már tiltakozna a differenciálás ilyetén lejáratása ellen. aztán hallja a folytatást: Most az a fő szempont nálunk, hogy ki kell használni a munkaidőt. Ha valaki negyedórával előbb ér vissza a központba, azt megjegyzik maguknak, a mozgóbér minimumát kapja. Aki negyedórával később... Az a jó munkaerő, oda neki a maximumot. Pedig csak annyit, vagy annyit sem teljesített, mint a másik. Mert a teljesités sok mindentől függ. Hogy milyen tanulságot vont le magának mindebből a dolgozó? Azt, hogy ezután, ha végez a munkájával, még beül valahová, megiszik valamit, s kényelmesen besétál munkaidő után negyed-félórával, „kicsit fáradtan" a központba. Akkor majd ő lesz a jó fiú ... Vagy a másik eset. Ugyancsak a munkaidő kihasználásával függ össze, mert hát ez tényleg fontos ügy manapság. Ha másért nem. a statisztika kedvéért. Egy másik vállalat munkása: reggel, kezdéskor percre ott kell állni a gép mellett. Egy perccel később jön valaki az öltözőből, ugrik a prémium. Mondhatnánk: végre rend és fegyelem van valahol. Igen ám. de a folytatás: Állunk a gép mellett, aztán hol terv nincs, hol anyag nincs, állunk hát olykor fél, olykor egy órát is. mire valami történik... A példák között álljon itt végül egy adminisztrátor véleménye is. Ugyancsak a munkaidőalap kihasználásáról, ami fölöttébb fontos, ám sokszor inkább divatos téma lett manapság. Íme: Percre pontosan kell elkezdenünk a munkát. Nincs ám nálunk kávézás, terefere. Mintha futószalagnál dolgoznánk, úgy ellenőrzi a főnök a munkát egy ideje. Nem is lehet állnunk, mert halmozódnak előttünk a papírok. Nem is- lenne baj, csakhogy számokkal dolgozunk. Az ember fárad, másfél-két óra után már alig tud koncentrálni. így aztán tévedünk. Sokkal többet, mint azelőtt. Aztán órákig' keressük a hibát. Igaz, ez legalább kikapcsolódás a számunkra. De hogy hol van itt a cég haszna? A példák természetesen — remélhetőleg — egyedi esetek. Tény, hogy a munkaidőalap minél jobb. minél hatékonyabb kihasználása alapvetően fontos népgazdasági érdek. Vagyis mindannyiunk érdeke. Az is tény. hogy e cél érdekében a szervezetek (vállalatok) vezetőinek koncepcionális döntéseket kell hozniuk. Csakhogy e döntések végső soron a szervezetek működési sémáit vannak hivatva átformálni, befolyásolni, végrehajtásukat tehát egészen egyszerűen nem szabad, nem lehet a szervezet addigi működését biztosító, kialakult formalizmusokra bízni. Mert a minőségi változásokhoz új formákra, a formalizmusok új szabályozására is szükség van, ha a munkaidőalap kihasználásának nemcsak statisztikai tényezőit, hanem hatékonyságát is szem élőtt tartjuk. Márpedig éppen ez utóbbi lenne a lényeg. Ehhez viszont az szükséges, hogy ne az idő számítson elsősorban, hanem az időegység alatt végzett munka, valamint az is, hogy e munkához, ahhoz, hogy a munkás valóban kihasználhassa munkaidejét, minden szükséges előföltételt biztosítsunk, anyagot. tesvet. gépet, eszközt egyaránt. A precíz előkészítéshez viszont alkalmazottak kellenek, olyanok, akik ismét csak nem formálisan érdekeltek a munkaidő minél jobb kihasználásában, hanem lényegileg — elsősorban. T

udomásul kellene vennünk: formalizmusaink általában jól szolgálnak bennünket. Ám amennyiben minőségi változásokra van szükség szervezeteink (vállalataink) tevékenységében — s egyre inkább erre van szükség —, e minőségi változások elsősorban formalizmusaink átalakítását, átszervezését igénylik. Mert anélkül a praxisban, a gyakorlatban minden jószándékú döntés csakis formális eredményt hozhat. Azzal viszont mire megyünk ? Szávay István i *