Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-06 / 104. szám

Kedd, 1980. május 6. 5 Nem jön az újvidéki balett Változások a szegedi színház májusi műsorában A Tito elnök halála miatt elrendelt nemzeti gyászra való tekintettel lemondta szerdán és csütörtökön esedékes szegedi vendégszereplését az újvidéki Szerb Nemzeti Színház balett-társulata. Jónéhány egyéb változásra is számithatnak a bérlők a színház májusi programján. A gyermekelőadásokban tervezett Pomádé király új ruhája helyett Mozart Szöktetés a szerájból című operájának rövidített változatát mutatják be a legifjabb közönségnek, s az előadásokra természeteken az eredeti bérletek érvényesek. Itt is módosul a Tv-maci-bérletesek előadási napja, május 15. helyett 28-án délután 3 órakor a Zenés Színházban tartják az előadást. Május 15-ről 17-ére, szombat este 7 órára halasztották az Ady 1—2 bérletesek Kabaréelöadását. A gyermekváltozat mellett természetesen továbbra is megy a Szöktetés a szerájból eredeti, teljes verziója, a május 30-i és a június 6-i előadásokon Constanza szerepében Lehoczky Éva, az Állami Operaház magánénekese lép föl. aki egy időben a szegedi színház művésze is volt Pál Tamás vezényli az előadásokat, a budapesti énekesnő partnerei Vámossy Éva, Gregor József és Bárdi Sándor. A szovjet dráma magyarországi fesztiváljának egyik záró akkordjaként május 11én, vasárnap este 7 órától bérletszünetben megy Gelman Éjszakai utazás című darabja a Kisszínházban. S még egy változás: a május 24-én délelőtt fél 11 órára tervezett Becket vagy Isten becsülete előadása, a nyugdíjas bérlőknek, elmarad. Kitüntetéses iloktoravatás Budapesten Hétfőn a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen — kimagasló tanulmányi eredménye elismeréséül — „Sub Auspiciis Reihpublicae Popularis" kitüntetéssel doktorrá avatták az egyetemen 1979 szeptemberében végzett Mohácsi Esztert. Dr. Szabó Zoltán dékán ismertette Mohácsi Eszter érdemeit, tanulmányi eredményeit, eddigi pályafutását, maid a jelölt esküt tett arra, hogy tudását hazánk és népünk szolgálatába állítja, az emberiség javára használja fel. Az ezt., .követő hagyományos, doktorrá fogadó, illetve avató kézfogás után Barcs Sándor, a Néeköztársaság Elnöki Tanácsának tagja adta át a kitüntetettnek a Magyar Népköztársaság címerével díszített aranygyűrűt. (MTI) Történelem, ideológia, kultúra Óvári Miklós könyvéről Ez a mostani, hétköznappá változott vasárnap délutánja és estéje számomra a rádió jegyében telt el. Egészen pontosan a Petőfi adóé ban. Délután ötkor kezdődött ugyanis az a műsor, melynek esetében mind a téma, mind az előadó — legalábbis megkülönböztetett érdeklődésre tarthatott számot: a Mindenki iskolája-sorozatban, a Diákkönyvtár hangszalagon mellékleteként Fekete Sándor tartott előadást Petőfi Az apostol című művérőL Neve: Szilveszter. Hivatása: Forradalmár — e címmel a kiváló Petőfi-kutató „egyetlen lehetséges eszményképünket", a költő eszméinek egyszemélyi képviselőjét mutatta be Szilveszternek. az emberi szellem és szabadság apostolának sorsa •— már ami az elbeszélő költeményét illeti — híven követi a főhősét: nincs még egy munkája Petőfinek, amellyel ilyen mostohán bánt volna az utókor, mondta Fekete Sándor. Hiszen csak 1874-ben jelent meg nyomtatásban — nagyjából a teljes szöveggéL „Hasonló tőrtént Az apostollal, mint József Attila életművével". E kitűnő, helyenként kimondottan szuggesztív, esszé íKztlkuB stílusban íródott előadás legtöbbet sejtető mondata az volt, amikor az előadó felhívta a figyelmet: 6zembe kell néznünk a keserű igazsággal, miszerint századunkban a hivatásc» forradalmár eszményképe — elvek és gyakorlat (finoman fogalmazva) zavaró ellentmondásai következményeképpen — meglehetősen devalválódott. Szilveszter hűsége a nagy, örök emberi eszményekhez —- egészen másként vetődhet fel manapság, a pláne viszont az, hogy — mégis a mindenkori „nagy lélek" legtökéletesebb magyar nyelvű megfogalmazása marad a költemény, örökre. S sors — meg a műsorpolitika — kiszámíthatatlan: röpke két órával e műsor után kezdődött (szintén Az apostol szerzőjéről elnevezett adón) a Nem mondhatom el senkinek — Fiatal felnőttek önmagukról című sorozat következő adása, amelynek témája ezúttal — a hűség volt. Félreértés ne essék: a szilveszteri eszmei hűségről, a beharangozó ellenére 6ajna, vajmi kevés szó esett H Sas Judit pszichológus és Varga Zoltán szociológus, továbbá a szerkesztő-riporter Horváth Ida ugyan időnként — a telefonos hozzászólásokat kiegészítendő — meg-megpróbálta a szerelmi-szexuális hűségtől általánosabb, más jellegű hűségkérdések felé terelni a szót, bizony nem sok eredménnyel. Mert ugyan a kérdés: „vajon bevalljuk-e, feidolgozzuk-e mindennapos, sokféle kisebb-nagyobb hűt lenségeinket?" — feltétetett, ám (huszadik század?) szinte mindenki csak a különböző félrelépések kacsintós oldaláról kezdte és végezte a meditációt Ami —„ egynek — rendben is lett volna, de a két részletben sugárzott, összesen egyórás műsoridő imígyen jóformán teljes mértékben erre az oldalra csúszott el. Egy fölöttébb érdekes kijelentés viszont elhangzott „a mai fiatal nemzedék nem él elvek, ideálok nélkül, C6ak éppen ezeket — másként ér telmezik." A 26 éves inter jűalany azonban azt mondta, hogy az „elvhűség" hiá nyát érzékeli ugyan magában, s e kategória meglehetősen lejáratottá vált ám szerinte ez a kisebbik baj. A nagyobbik, folytatta, egy általános eltunyulás. S nem volt, aki kimondja, meg mondja neki: ez nem ok — hanem következmény. Azazhogy — volt. Két órával korábban, Fekete Sándor jóvoltából: Szilveszter. Több mint 130 évvel ezelőtt S te kintve, hogy alig két órával korábban idézték, megnyu godhatunk: van fejlődés Domonkos László Fogászati ellátás Északi városrészben Az Északt városrész fogászati ellátása 1980. május 12-töl a Csongrádi sugárút 320-as épület földszintjén kialakított új fogorvosi rendelőben történik. Az Északi városrész fejlődésének előrehaladtával egyre sürgetőbb szükséggé vált az itt lakók fogászati ellátásának javítása A fel_ nőttkorúak (14. életévtől) eddig három helyen kaptak ellátást, lakóhelyüktől függően az Acél utcai, a József A. sugárúti és a Feltámadás utcai rendelőkben. Az űj rendelő kialakításával lehetővé válik e rendelők részbeni tehermentesítése, ugyanakkor az Északi városrész fogászati ellátásának javítása is. Az új rendelő körzethatárai: Nagykörút, Klapka térSándor u. közötti páratlan oldala, Sándor u.—Gáz u.— Csongrád sgt. mindkét oldala—hm-vasárhelyi vasútvonal—Körtöltés u.—Jakab L. u. és a Klapka tér által határolt terület. Az itt lakók naponta 6 órában részesülnek fogászati szakellátásban. A rendelési időt úgy alakítottuk ki, hogy az mind a délelőtti, mind a délutáni időben igénybe vehető. A zavartalan betegellátás érdekében kérjük, hogy a körzethatárokon kívül lakók a rendelőt csak sürgős esetben, elsősegélynyújtás céljából keressék feL Az átszervezés folytán az is lehetővé vált hogy a Feltámadás utcai rendelőhöz csatoljuk az ehhez közelebb eső Nagykörűt—Kossuth L. sgt.—Dorozsmai u.—MÁV— Vasutas sor—Bakay N. u. által határolt területet így a továbbiakban az itt lakók fogászati ellátása is lakóhelyükhöz közelebb történik. Az új fogszakorvosi rendelő javítja az Északi városrész egészségügyi ellátását. és csökkenti a környező rendelők zsúfoltságát is. Dr. Bödő János A Kossuth Kiadó gondozásában napvilágot látott szép formátumú kötet mintegy két évtizednyi áttekintést ad társadalmunk politikai, ideológiai, kulturális fejlődéséről, változásairól. Tág horizontú, több jelentős rétegű kordokumentumot alkotnak a könyvben szereplő írások, melyek bensőséges egybefüggése a valóság lényegét tükröző jellegükből fakad. Ezért adnak útmutatást múltunk tanulmányozásához éppen úgy, mint jelenünk kérdőjeleinek értelmezéséhez, mert a beszédek és cikkek alaphangja a valóság dialektikája. Annak a küzdelmes fejlődésnek mindig megújuló ellentmondásait vizsgálja. amely látszólag nagyon messziről, valójában mindössze három és fél évtizednyi távolságból indult, s a máig vezet. A történelmi haladás bizonyos állomásai különösen alkalmasak arra, hogy visszatekintve tanulságokat összegezzünk és ezeket a jövőbeli felhasználás érdekében általános formában is megragadjuk. , Övári Miklós könyvének jellemzője a meggyőző érvelés, a párbeszéd igényével kifejtett gondolat, mert csak ezáltal bízhatunk a széles körű egyetértés tartósságában, miként ezt történelmünk többszörösen igazolta. Szocializmust építő társadalmunk kérdéseinek megválaszolásakor szükségképpen támaszkodik a nemzetközi munkásmozgalom több mint egy évszázados tapasztalatára, s e fölhalmozódott ismeret elméleti általánosítására. Természetes, hogy a szocialista demokrácia érvényesülésének meghatározó szerepe van jelenünkre, mivel a tömegek részvétele ezáltal válik valósággá, mindennapi életünk gyakorlatává. Ideológiai munkánk fontos feladata erősíteni a tudatot társadalmunkban, hogy van értelme szólni, bírálni, mert adottak a lehetőségek a hibák kijavítására. Mondhatni, a szocializmus építésének feltétele a bírálat és önbírálat gyakorlata, amely a kommunista pártok kipróbált eszköze, noha érvényesítése sohasem konfliktusmentes, mint érdekek, magatartások ütközésének megjelenése sem az. „A gondokat, a feszültségeket, a szocializmus építésének problémáit nem lehet úgy megszüntetni, hogy egyszer jól odacsapunk, és utána minden rendben lesz. A szocializmus építésének feladatait csakis szívós, türelmes munkával oldhatjuk meg. Sokszor az ilyen szubjektivizmusból fakadó türelmetlenség látszólag nagyon radikális, valójában azonban legtöbbször nagyon is kényelmes álláspontot takar, mégpedig a húzódozást a hosszú távú, kitartó, szívós munkától." Szocializmust építő társadalmunk történetével igazolt gondolat ez a türelmes, meggyőző, alapos munkáról, amelynek hatása talán csak áttételeken keresztül és hoszszabb távon mutatkozik, de nem múlékony változást okozva. Ideológiai nevelómunkánkban időről időre visszatérő kérdés, hogy vajon nem múlt-e már el a szóbeli agitáció, a személyes beszélgetés jelentősége a tájékoztatásban, hiszen a korszerű eszközök légiója szinte elborítja az eget. Nos a belátható időben nem múlik el a szóbeli, közvetlen tájékoztatás szükségessége, csupán a formák aranyai változnak, a mindenkori helyzetnek, korhangulatnak megfelelően. Információs rendszerünk több szintűsége is kifejeződik a formák változataiban, mely jelzi a tájékoztatás gazdagságát. Társadalmunk művelődésének gondolata régtől fogva a szocializmus építésének egyik alapvető feladata, amelynek teljesítésében a folyamatosan növekvő igényeket és eredményeinket regisztrálhatjuk, de nem a befejezettséget. Lévén a művelődés örökös megújulás ismeretekben, látásmódban. Noha keletkezésük idejét és témáját illetően igen széles skálát alkotnak a könyv írásai, formailag tekintve beszéd és tanulmány egyaránt szerepel közöttük, mégis egységes egésszé ötvöződnek az olvasó számára. S a sokféleség eggyéválásának forrása nem stiláris természetű, a napjainkban divatos szópanelek felhasználásától tartózkodik a szerző, de társadalmi folyamataink tartalmi ábrázolásának következménye ez az összetartozás. Valóságunk változásirányalt objektív nézőpontból megközelítve, értékelésükben elkötelezetten vállalva politikánk célkitűzéseit, s távlataink felől, de reálisan megítélve helyzetünk — ebben a magatartásban leljük meg Óvári Miklós gondolkodásának dialektikáját Néhány gondolat kiragadásával kívántuk sokak figyelmét felkelteni egy érdeklődésre számot tartó könyv iránt, melynek megjelenése ideológiai-szellemi életünk, s általában közgondolkodásunk fontos eseménye. Tráser László Krimi és szociográfia Egy héttel ezelőtt kedden, a vidéki életmódváltás kérdéseiről volt szó a Fiatalok órája című műsorban. Pénteken Mág Bertalan egyik .bűnügyi történetének filmváltozatát láttuk. A két különböző műfajú műsort emlékezetünkben csak azért vagyunk hajlamosak összekapcsolni, mert mindkettő a falusi életnek sorsformáló sajátosságaival foglalkozott Bánlaky Pál és Varga Csaba (író-szociográfusok) a vidéken folytatott tanulmányok-tapasztalatszerzések után „A vidékíség tüneteiről", valamint a vidéki lakosság életmódváltásának a közművelődés szempontjából fontos jelenségeiről írtak egy vékony kis könyvet Az Azon túl ott a tág világ című, idestova egy éve megjelent kötetet rendkívüli olvasói érdeklődés övezte. Valószínűleg ' azért, mert mindmáig kevés a lényeges és valósághű információnk a falu, a vidéki kisváros jelenéről. nünk azok a képzetek, amelyeket a falu „nagy váltása" után született regények és drámák alakítottak. A paraszti sorstragédiák szinterei és szereplői azonban a múltba tűntek, a mai problémák — amelyekről a Fiatalok órájában beszélt többek között Bánlaky és Varga Csaba is —, nem sokban különböznek a városi ember problémái tóL Lehetséges, hogy a Mágtörténetet filmre író Bácskai Lauró István is azért koncentrált inkább a krimire, a bűnügyi sztori fordulataira, izgalmaira, mint a mögötte feszülő társadalmi-egyéni konfliktusokra, mert úgy találhatta, manapság a krimi van nagyobb hatással a közönségre. Csakhogy ez • gyilkossági eset nem szakitható el teljesen attól a társadalmi közegtől, amelyben megtörtént, ilyenformán a rendező, Bácskai Lauró szándéka ellenére is folyton keveredett a filmben az izgalmasságukkal szórakoztató krimifordulatok, és a drámákba 1116 emberi konfliktusok ábrázolása. Ez utóbbiak hatását néhány színész árnyalt Játéka is fölerősítette, így például a főszereplő, Polgár Gézáé. Mint ilyenkor mindig, se igazi krimi, se igazi dráma nem született, A kiskirály megszaporította eggyel a felemás és középszerű tévéprodukciók számát S. E. vezető szakfőorvos 1 Ügy tűnik, máig élnek benEgyüttműködési megállapodás A Magyar Tudományos Akadémia és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közötti együttműködési szerződés keretében az idei munkatervről szóló megállapodást írtak alá hétfőn az Akadémia székházában. A két intézmény idei közös feladatai között szerepel egyebek között az információcsere szervezeti javítása, az agrárkutatás és a határtudományok kapcsolatának továbbfejlesztése, valamint a hatodik ötéves terv kutatási feladatainak együttes kialakítása, ezek előkészítése és a programok kidolgozása. A munkatervről szóló megállapodást Láng István, az MTA főtitkárhelyettese. Tamássy István, az agrártudományok osztályának elnöke és Dénes Lajos miniszterhelyettes írták alá. (MTI) Döntőbizottságok választása Az idén január 1-én hatályba lépett az új Munka Törvénykönyve módosította a munkaügyi döntőbizottságok szervezetére, eljárására vonatkozó szabályokat Fontos tartalmi változás, hogy az idei évtől a munkaügyi döntőbizottságok elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait — a munkáltató és a szakszervezet munkahelyi szervének együttes javaslata alapján — a dolgozók választják. Az új rendelkezés jelentős mértékben megváltoztatta a döntőbizottságokra vonatkozó illetékességi szabályokat is. Növekszik a vállalatok központjaiban választott döntőbizottságok szerepe, mert a jövőben ezek járnak el akkor is, ha dolgozójuk más járás vagy megye ta. rületén dolgozik. Az eljárás rendjét a szabályozás módosításáig sott formai szabály kötötte gúzsba, alakiságai indokolatlanul közel álltak a bírósági eljáráséhoz. Ezt egyszerűsítik az új rendelkezések, amelyek mind a bizonyítékok megítélésében, mind a tárgyalás egész menete során egyetlen rendező elvet követnek: az igazság kiderítését a legcélszerűbb módon. Az új szabályozás alapján működő döntőbizottságokat a szakszervezet munkahelyi vezető testületének választásával egy Időben 1980. május 1-től július 15-ig kell létrehozni minden olyaa munkáltatónál ahol szakszervezeti szerv működik. (MTD