Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-27 / 122. szám

Kedd, 1980. május 27. A gyermeknapon ¥idáv«i$é£fff Kitüntetéseket, okleveleket adtak át Napfényes időben ünnepel­ték a nemzetközi gyermek­napot a kicsik és nagyok. Talán azok voltak a legvidá­mabbak, akik reggel 8 óra­kor bográccsal, élelemmel felszerelve kerékpártúrára indulhattak a szegedi Üttö­rő térről a Széksóstóhoz. De a városban maradó gyere­kek sem unatkozhattak. Dél­előtt az aszfaltrajz-verseny résztvevői vették birtokukba a Széchenyi tér egy részét, tíz órakor a Komplett Ruhá­zati Vállalat tartott gyer­mekruha-bemutatót az Üttö­róházban, s 11 órától a város valamennyi mozijában ifjú­sági filmet vetítettek. A szegedi központi ünnep­Béget a Vörös Csillag film­színházban tartották, me­lyen kisdobosok, úttörők, pe dagógusok .és ifivezetők vet­tek részt Ott volt dr. Szé­kely Sándor, a városi párt­bizottság titkára, Kamensz­ky Péter, a megyei pártbi­zottság munkatársa, Csaná­di Géza, a városi tanács osz­tályvezetője, Zeleiné Horváth Sára megyei úttörőelnök, Novákné Halász Anna, a KISZ városi bizottságának első titkára és Rudics Alek­szander, a Szabadkáról ér­kezett küldöttség vezetője is. _ fV ... „ . , Dicserő oklevéllel jutal­Ünnepi beszedet Borbola mazták a városgazdálkodási István városi úttörőelnök vállalat Ságvári Endre mondott Ezután a város kisdobosainak, úttörőinek nevében kitüntetéseket ad­tak át úttörőcsapatoknak, szocialista brigádoknak és pedagógusoknak, mindazok­nak, akik sokat tettek a gyerekekért A Kiváló ŰttőrS Munká­ért kitüntetést kapta a do­rozsmai l-es számú általá­nos iskola úttörőcsapata Di­csérő oklevéllel jutalmazták a ságváritelepi általános is­kola úttörőcsapatát. Üttörő­vezetö Érdemérmet vett át: Németh Olivérné, a Béke ut­cai általános iskola úttörő­csapatának csapatvezetőségi tagja; Szalai József, a tar ja­ni 3-as számú általános isko­la igazgatója. Kiváló Üttörő­vezető kitüntetést kapott: Dévai Kálmánná, az 5131-es számú Geisler Eta úttörőcsa­pat szakági felelőse; Kis Er­nöné, az 1641-es számú Ság­vári Endre úttörőcsapat sportfelelőse; Lábodi László­né igazgató, a 2129-es számú Zrínyi Hona úttörőcsapat Késztvevők a szegedi városi gyermeknapi ünnepségen csapatvezetőségi tagja; dr. zsef, Pánya Mária, Szendrei Németh Gáborné rajvezető, Gábor és Vígh Gizella. Ki­a Révai József Altalános Is- váló Üttörö kitüntetésben kola tanára; Oláh Miklósné részesült Áron Éva, Bus rajvezető, a rókusi általános Zoltán, Födi Erika, Molnár iskola tanára. Edit, Sós Andrea, Szántó Eri­ka, Szegedi Gabriella, Veres Anikó és Vidács László. Ki­váló Kisdobos lett Csúri Ákos és Tóth Péter. szo­cialista brigádját, a Komp­lett Ruházati Villalat Kos­suth Lajos szocialista bri­gádját, valamint o szőregi általános iskola 2024-es szá­mú Gábor Áron, a gedói ál­talános 5297-es számú Schőnherz Zoltán és a róku­si általános iskola 2122-es számú Szilágyi Erzsébet út­törőcsapatát. A Magyar Ottörők Szövet­sége Országos Elnöksége Di­csérő Oklevelét és pénzjutal­mat kapott Bartos Istvánná, a Rózsa Ferenc Általános Is­kola tanára, dr. Nagy Lászlóné, a tarjáni 3-as szá­mú általános Iskola tanára, Nádudvari Tiborné tanár, a városi úttörő rendezvények előkészítésében végzett mun­kájáért, Papp Éva, a béke­telepi általános iskola úttö­rőcsapatának vezetője és dr. Puskás Albertné rajve­zető, a 2130-as számú Mar­tos Flóra úttörőcsapattól. Kiváló Ifivezető Munkáért kitüntetést vett át: Andó si bizottságának titkára Mária, Annus Irén, Bite Jó- Vasmanszki Károly, a Az ünnepség után A két­éltű ember című filmet néz hették meg a gyerekek. Délután a Széchenyi té­ren ügyességi versenyekkel folytatódott a gyermeknapi színes program. Három óra­kor az újszeged! szabadtéri színpadon több százan te­kintették meg Csokonai Kar­nyóné című darabját a sza­badkai gyermekszínház elő­adásában. Utána Zalatnay Sarolta táncdalénekesnő, Arató András disco-jockey és Hargitai András úszó vi­lágbajnok szórakoztatta a gyerekeket, A szegedi járásban az if­júgárdisták és úttörőflérdis­+ Z1- u , „. , , _ Csupa győztes Befejeződött a Munka és műveltség-vetélkedő Vasárnap az Ifjúsági Ház­ban megrendezett döntővel véget ért Csongrád megye brigádjainak legnagyobb szabású kulturális mozgalma, az ötödik alkalommal meg­rendezett Munka és művelt­ség-vetélkedő. Nyolc brigád — a makói Marosmenti ÁFÉSZ Keleti Károly, a szintén ma­kói megyei sütőipari vállalat Dózsa György, a hódmezővá­sárhelyi Állatorvostudományi Egyetem tangazdaságának IKR Április 4., a Szegedi Ál­lami Gazdaság Asztalos Já­nos, a szegedi megyei ven­déglátó vállalat Hagi étter­mének Sallai Imre, a szeg­vári Puskin Mgtsz Ifjúsági, a szentesi megyei ÉLIKER Bé­ke és a makói Szövőipari Szövetkezet József Attila ne­vű kollektívája — került a döntőbe az egy héttel koráb­ban megrendezett írásbeli után. A politikai, állampolgári­jogi, művészeti és sporttörté­neti ismereteikről Szabó G. László, a megyei tanács el­nökhelyettese által vezetett zsűri előtt számot adó bri­gádok újfent igazolták e spe­ciálisan Csongrád megyei munkásművelődési forma létjogosultságát, legújabb eredményeit. Idén már a he­lyezéseket eldöntők is felis­merték, hogy reprezentálni lehet és kell a régi, közke­letű megállapítást, miszerint a Munka és műveltség-moz­galomnak — csupán győzte­sei lehetnek. Imígyen két-két első, második, harmadik és negyedik helyezést hirdetett ki a döntő végén a zsűri. A legjobb eredményt elérő Keleti Károly- és Asztalos János-brigád — akárcsak a többi — tárgy- és pénzjuta­lomban részesült, így is ki­fejeződött tehát a „csupa győztes"-elve. Amely legjob­ban méltó a kulturális moz­galom szelleméhez, mi több: eredményeihez is. Végezetül — egy újabb „évad" befejeződésekor — nem feledkezhetünk meg a szervezésben és a technikai lebonyolításban döntő szere­pet játszó megyei módszer­tani központ, továbbá a fel­készítőkből oroszlánrészt vál­laló Juhász Gyula Művelő­dési Központ dicséretéről sem. ták kétnapos bemutatóját le­záró szemlével együtt vasár­nap, Ásotthalmon tartották a gyermeknapi ünnepéget Ott volt dr. Somogyi Ferenc. a járási pártbizottság első titkára, Fodor István, a já­rási hivatal elnöke, Pásztiné Mészáros Éva, a KISZ járá­és ha­tárőrkerület parancsnokai is. Az ünnepségen kitünteté­seket adtak át. A mórahalmi általános iskola úttörőcsapa­ta elnyerte a KISZ KB Vö­rös Selyemzászló szalagját, az ópusztaszeri 2025-ös szá­mú Petőfi Sándor úttörőcsa­pat pedig a Kiváló címet. Sára Endréné röszkei peda­gógus és Szűcs László szaty­mazi pedagógus a Magyar Üttörők Szövetsége Országos Elnöksége Dicsérő Oklevelét kapta. Ezt követően mun­kásőr-, határőr- és tűzoltó­bemutatót láthattak a gyere­kek. Tej nap Kedden rendezik meg a nemzetközi tejnapot, amelyet 1974. óta rendszeresen meg­tart a tejipar. Indokolttá te­szi ezt az örvendetesen fel­lendült tejtermelés, a korsze­rűsödő tej feldolgozás, és nem utolsósorban az a tény, hogy hazánk lakosságának tej- és tejtermékfoigyasztésa még jelentősen elmarad a táplálkozás élettanilag in­dokolt szintjétől. A tejipar a kereskedelemmel és a ven­déglátóiparral közösen or­szágosan. mintegy 3-—400 ke­reskedelmi bemutatót tart Megkezdetitek a közös érettségi-felvételi írásbelik Hétfőn a kijelölt fővárosi és vidéki oktatási intézmé­nyekben megkezdődtek a kö­zös érettségi-felvételi írásbeli vizsgák. Az idén mintegy 46 ezer dolgozat készül, a korábbi évekhez hasonlóan matema­tikából, fizikából és biológiá­ból. Azok kötelesek közös írásbelit tenni, akik az egye­temeken és a főiskolákon ezekből a tantárgyakból fel­Sokszínű kiállítás A népművészet szellemé­ben címmel nyitották meg vasárnap Kecskeméten, a megyei művelődési központ­ban a III. országos képző- és iparművészeti kiállítást. A közszemlére kerülit dísizítő­és használati tárgyak több­sége népi fogantatású, s a sokszínűséghez 42 művész já­rult legújabb alkotásaival. A célszerűség igényével for­matervezett lakásfelszerelés! tárgyakat jól egészítették ki a bemutatón a szőttes fali­képek, szí tanyoma tok, fest­mények és kisplasztikáik. A kiállítás június 29-ig tart. vételiznek. Az idei közös írásbeliknél — akárcsak ta­valy — a többiektől részben eltérő dolgozatot írnak a szakirányban továbbtanulni szándékozó, most érettségiző szakközépiskolások. A mi­nisztériumi intézkedésnek az a célja, hogy megkönnyítse számukra a szakirányú to­vábtanulást. Hétfőn matematikából a műszaki felsőoktatási intéz­ményekbe, a természettudo­mányi karokra és az agrár felsőoktatási Intézmények gé­pészeti karaira; fizikából az orvostudományi egyetemek­re, a tudományegyetemek egyes szakjaira és a tanár­képző főiskolákra; biológiából pedig az agrártudományi egyetemek más karaira Je­lentkezők készítették el az írásbeli dolgozatot. Felada­tok kidolgozásához három óra állt rendelkezésükre. Kedden folytatódnak ax írásbelik. Galgóczi Erzsébet kisregé­nyéből Szőnyi G. Sándor ren­dezte a Dialóg filmstúdió és a televízió közös filmjét. A mozikban már régen bemu­tatták, elég vegyes fogadta­tása volt, sokan sajnálták a regény feszességét, sarkos, könyörtelen kritikáját. Kétségtelenül elnézőbb a film a regény kisklrályosko­dó téeszelnökével, hiszen míg Galgóczinál ennek az újkori hatalmaskodónak az ellenfele, a fiatal rendőr, meghal, a filmvásznon csak megsérül. Bár a balesetet az elnök okozza, a történet vé­gén már-már fölmentetik. Mintha „közlekedési vétség­nek" minősülne Szőnyi G. rendezésében nemcsak a szándékos, hirtelen fékezés, ami az elnök kocsiját moto­ron követő rendőrt tripla szaltóval küldi a földre; ha­nem a kiskapuzás, a korrup­ció, a dzsentritempó, az ön­tudat-túltengés, a „kéz ke­zet mos"-diplomácia ls. Mint­ha azt sugallná a film: van magyarázata annak, hogy a maga kiskirályságában ural­kodhat a szocialista mező­gazdasági nagyüzemnek ez az „eredményes embere". Mint­ha nem ennek a téeszelnök­nek a személyes „érdeme" lenne, hogy saját külön tör­vényei lehetnek vagy hogy a mi törvényeink rá nem vo­natkoznak. Mintha csak azt vágná a szemünkbe: tehetek én róla, hogy nekem min­dent szabad? Stnkovits Imre árnyalt já­téka fölerősítette a film tár­sadalomkritikai élét Azt a blfcönyös magyarázatot — tudniillik, hogy nem pusztán egy ember jellemhibáin, gyengeségein múlik, hanem hibás társadalmi gyakorlat „engedélyezi", hogy deklarált erkölcsi normáink helyett más értékrendszer érvénye­sülhessen — ezt a gondolatot csak sejtetni képes a színész. Hiába, ami nincs benne a forgatókönyvben, azt nem játszhatja el. Pedig az elnökkiskirály és a megalkuvásra nem hajló ifjú rendőr esete egy kissé régimódi történetnek hat manapság, amolyan jelenség­ábrázoló, felszínt mutató do­kumentumnak. Talán apropó lehetett volna egy korsze­rűbbhöz, amelyben fölvázol­hatták volna az alkotók a különféle 1 örvények létezésé­nek néhány valóságos okát. Egy ilyen filmnek a nézői­ként eltöprenghettünk volna a társadalmi praxis és az erkölcsi értékek változásai­nak általunk még belátha­tó összefüggéseiről. Annyi idő alatt, amennyi a Kinek a törvénye? című film elké­szülte óta elmúlt fölöttünk, talán meg is lehetett volna csinálni ezt a másikat. S. E. Á világ egy hangdobozban A világ — egyetlen hang­dobozban. A doboznak tel­jesen internacionális a neve, éppúgy értik Fokföldön, mint Ausztráliában vagy Apátfal­ván. A század egyik Nagy Varázslata a Föld lakóié im­már, mint a papírpénz, a film vagy az atomenergia. E tényt állítva középpontba, nagy fába vágta fejszéjét va­sárnap délután a Kossuth adó négyhetente jelentkező műsora, a Gondolatjel, amely az alábbi alcímet viseli: Vi­ta, interjú, jegyzet a kultú­ráról. S a legutóbbi adásban is volt jegyzet, interjú, sőt némi vita is, ám legfőkép­pen: rádió és újfent rádió — a rádióban. A nagyvilág rá­diózásával foglalkozott a Gondolatjel, igen gondolat­Országos pedagógiai tanácskozás Országos pedagógiai ta­nácskozás kezdődött hétfőn, tegnap délelőtt Budapesten, az Építők székházában az iskolák képviselői, a megyei és a fővárosi kerületi párt­bizottságok köznevelési fele­összegezik a befejezéséhez közeledő iskolai év tapaszta­latalt és vázolják az új tan­év legfontosabb feladatalt. Farkasinszky Lajosnak, a Fővárosi Tanács elnökhelyet­tesének megnyitója után lősei, szakfelügyelők, a szak- Kornidesz Mihály, az MSZMP igazgatási szervek munkatár- KB osztályvezetője tartott sai; ,400 oktatásügyi dolgozó ^^^XoS reszvetelevel. A tanév vegt bói következő időszerű fel­hagyományos eszmecserén adatokról. (MTI) gazdagon. A „hogyan rádióz­nak a világon?" kérdésre — a szerkesztő-műsorvezető Ró­zsa T. Endre jóvoltából — egy óra alatt körbehullámoz­ták a földet. Kezdődött a Nyugat-Euró­pában elterjedt új rádiózási formával, a saját rádióadó megismertetésével — Hol­landiából. A 20—30 kilomé­teres sugárzási körzettel ren­delkező magánkészüléket az autópályán magányosan szá­guldva bekapcsolja a delik­vens, s afféle rádiótelefon­ként működtetve imigyen küzd az egyedüllét ellen, kommunikációs igényét a közelben furikázó sorstársak által kielégítvén. (Több mint 200 ezer autós használ már ilyet a tulipánok országában.) Ha itt mi még nem is tar­tunk, dr. Szecskő Tamás, a Tömegkommunikációs Kuta­tóközpont igazgatója felsorolt néhány új lehetőséget, ittho­ni használatra. A regionális központok gazdasági helyzet­től függő terjesztésétől az egyes műsorokat rögzítő magnórádión át az üvegkábe­lig és a programozott műso­rokig, hozzátéve: a rádió mostanra teljesen függetle­nedett az ember idő- és te­vékenységszerkezetétől. Szécsi Eva Párizsból vi­szont — módszertani mintát adott. Adóprofilírozásból és főleg „tálalásból". A francia rádió nem felolvas, nem elő­ad, a francia rádió cseveg. Az állandóan nyitott stúdió látszata, a franciásan elegáns „charme-os" stílus: igen tu­datos műsorpolitika része. Akárcsak — a moszkvai je­lentés szerint — a szovjet rádió nekünk ugyancsak szo­katlan. mély zengésű és pá­toszos hangvétele, amelynek tolmácsolásában a híres Le­vitán vezet, aki a minden­kori legjelentősebb esemé­nyeket mondja be: az 1941-es német támadást, a szovjet győzelem napját, az első úr­hajós fellövését és így to­vább. Azután jött Alpha Diallo, a ma Magyarországon legis­mertebb afrikai, a mandinka harcosok közvetlen leszár­mazottja. Aki a fekete föld­rész rádiós helyzetéről be­szélt, majd a kubai Nemzeti Óra adó műsoráról hallhat­tunk érdekes beszámolót, be­tetőzve az 1957-es levert fel­kelés vezetőjének hangsza­lagra rögzített beszédével — és szintén hangban doku­mentált lelövetésével. Zárta pedig a sort az USA — rész­letes ismertetéssel az egyik Los Angeles-i adó program­járól, a profithajszáról, no meg a reklámdömpingről. Amikor délután 3-kor, a Gondolatjel végén kikapcsol­tam a rádiót, szédülő fejjel néztem az Immáron kihunyt, pár másodperce még világító szerkezetre. „Varázslat", gondoltam magamban, „a vi­lág egy hangdobozba zárva". S nem tudtam, mi az oka hirtelen felindulásomnak. Domonkos László I i

Next

/
Thumbnails
Contents