Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-19 / 91. szám

5zo!r.I)a(, 1380. április 13. Kollégiumi napok az orvosegyetemen A Szegedi Orvostudomá- illetve az egyetemi közműve­nyi Egyetemen már hagyó- lődési titkárságnak a kollé­mányos „kollégiumi napok" giumi munkában vállalt sze­eseményei az idén megszapo- repéről hallgatott meg táié­rpdtak. A közművelődési és koztatást, A tapasztalatcse­sportprogramon kívül szak- rén megvitatták az or vos ­mai tanácskozást is rendez- egyetemi szakkollégiumok nek, amelyre meghívták az létrehozásának lehetőségét is. Egészségügyi Minisztérium- Ezekről a témákrói be­hoz tartozó intézmények kol- szélnek a* tapasztalatcse­légiumainak képviselőit. A re mai, szombat délelőtti tegnap, pénteken délelőtt, folytatásán is, amely dr. Le­nz Apáthy-kollégiumban hoczky Pálnak, a SZOTE kezdődött tapasztalatcserén KISZ-bizottsága titkárának Bella Károly, a SZOTE kol- zárszavával fejeződik be. légiumairrak igazgatója mon- A közművelődési program dott megnyitót, Macsári Má- tegnap délután kezdődött, ria>, a kollégiumok operatív műveltségi vetélkedővel. Az bizottságának titkára az in- egyetemisták zenei, képzőmű­tézmények munkájáról be- vészeti és irodalmi témakö­szélt. Az ország orvosegye- rökben, elsősorban szegedi temi és egészségügyi főisko- vonatkozású kérdésekre vá­lai diákotthonainak mintegy laszoltak. Este pol-beat mű­80 vezetője, diákképviselője sort rendeztek a Semmel­ezután a KISZ-bizottságnak, weis-kollégiumban. Díjak politikai könyvekért A politikai könyvek elő­állításában részt vevő nyom­dák 1979. évi versenyében a Zrínyi Nyomda lett az első. Az Athenaeum Nyomda a második, a Szikra Lapnyom­da a harmadik, a Kossuth Nyomda a negyedik, a Frank­lin Nyomda pedig az ötödik díjat nyerte. A Ságvári és a Révai nyomdát dicséretben részesítették. A verseny eredményét teg­nap, pénteken délelőtt a Kossuth Könyvkiadó kultúr­termében ismertették, s át­adták a díjakat a nyomdák vezetőinek, képviselőinek. Bejelentették, hogy az idén is meghirdetik a politikai könyvek készítésében részt vevő nyomdák versenyét. (MTI) Közlekedés­biztonság A halálos kimenetelű bal­esetek száma tavaly a ko­rábbi években tapasztalt emelkedés után jelentősen csökkent. A 20 485 balesetből 1805 volt halálos kimenete­lű, 13,1 százalékkal kevesebb, mint 1978-ban. A súlyos sé­rüléses balesetek száma 8009 volt, 1,4 százalékkal keve­sebb, mint az előző évben. A 10 851 könnyű sérüléssel Járó baleset viszont 8,7 szá­zalékos növekedést mutat A balesetek következtében Í750 ember vesztette életét 268-eal kevesebb, mint az ezt rrtegelőzö évben — álla­pították meg egyebek között az Országos Közlekedésbiz­tonsági Tanács pénteki ta­nácskozásán. A Belügymi­nisztérium központi klubjá­ban megrendezett értekezle­ten beszámoltak a közleke­désbiztonsági helyzet tava­lyi alakulásáról, a közleke­désbiztonsági tanácsok tevé­kenységéről. Zenei napló Szalatsy István koncertje A századunk zenéjére vagy föladja a leckét imitt-amott íiz elvétve, ritkán hallható a zenekarnak is. Katona Ág­müvek kiválasztására fogé- nes amíg győzte szusszal, Uony Szalatsy István megint energiával, lendületes játé­jó érzékkel programozta idei kot produkált a zongorán. ..illetményét" a filharmóniai később láthatóan elfáradt, s naptárban. A tíz főbérleti összemosódtak a zenei mini­koncertről rá jutó egynek/ a atúrák. A szegedi szimfóni­csütörtök estinek műsorára kusoknak jutott a koncert Csajkovszkij monumentális, oroszlánrésze, s lényegében nagy igényű és népszerű V. meg is faleltek a várakozás­szimfóniájához Vaughan nak. Ezekben a napokban Williams-et meg Rachmani- az együttest alaposan igény­nor-versenyművet társított: be veszik különböző felada­az angol szerzőről jóformán tok; a koncertműsort elő­altg tudhatott valamit a zően Orosházán, Csongrádon nagyérdemű, s Rachmaninov mutatták be, tegnap opera­sem tartozik közvetlenül az premierjük volt. s Mozart, a agyonjátszott komponisták- Szöktetés Próbái sem akár­. . , . , . . milyen tehertetelei a zene­hoz, így aztan érdekessege is szeknek _ mégsem mentsé­adódott a koncertnek, nem güi említjük a fárasztó kő­ért hangversenyéletünk mo- rülményeket, ellenkezőleg. A notómiájának. Csajkovszkij-szimfónia ro­., , mu — ti mantikus tablóinak, szenve­Fantázia egy Thomas Tal­Megnyitották a fásítási iiónapot Jutalmakat adtak át Tegnap, pénteken Szege- mint amennyit felhaszná­den, a megyei tanács szék- lünk. Ezért érték minden el­házában ünnepélyesén meg- ültetett csemete. Hely is van nyitották a megyei fásítási rá, hiszen csaknem 100 ezer hónapot. A megjelenteket — hektár nagyüzemileg nem köztük Keresztúri Istvánnét, művelhető, beszorult, elha­a megyei pártbizottság mun- gyott földdarabot találtak katársát — Szilágyi Ernő, a tavaly a határszemléken, megyei tanács vb mezőgaz- ahol megélne az erdő. A fá­dasági és élelmezésügyi osz- sítás nemcsak az erdészek tályának vezetője köszöntöt- feladata — hangsúlyozta be­te. Mészöly Győző, a Mező- szédében az előadó —, mind­gazdasági és Élelmezésügyi nyájunlc ügye. Az utcák, a Minisztérium Erdészeti, Fa- terek, a kertek szebbé tételé­ipari Hivatalának osztályve- re mái- eddig is sokat tett a zetö-helyettese az erdőtelep!- lakosság. Cserébe szép utcát, tésről és a fásítási hónapok lombos, árnyékos majorud­ercdményeiről tartott tájé- vart, nyugtató pihenőhelyet koztatót. kap. A jövőben nemcsak ül­A felszabadulás óta sok tetnl kell a kisfákat. — né­ezer hektár üj erdőt ültet- hány intő példából követko­tek. de mindez kevés, mert zően —, hanem meg is kell négymillió köbméter fát im- védeni, óvni a rongálöktóL portálunk, majdnem annyit._ Már akadtak szép kezde­ményezések a fásítási hónap sikereinek növelésére. Az árpádhalmi Árpád Tsz Rá­kóczi szocialista brigádja fel­hívást intézett a Csongrád megyei szocialista kollektí­vákhoz, hogv ültessenek fá­kat, a környezetük szebbé tételére. Talán azért is fi­gyelemre méltó a kezdemé­nyezés, mert Csongrád me­gyében kevés az erdő, hiány­zik a városok körüli zöld­övezet. József Attila közöttünk 13. Nincsen apám se anyám Az ellenforradalom kilá- kint volt Sarló Sándoron kí- tanul. Tehát még ekkor is tástalan, jövőtlen világában vül az Igen köréből Hont alapvizsgájára készült, számos ifjú fogott vándor- Ferenc, Sági (Salló, családi 1928. október 1-én sógora botot, és Nyugatra ment ta- nevén Stelner) Tibor, és _ ekkor már neon gyámja nulni, munkát vállalni. Jó- Mayer János. A ma is mű- —, Makai Ödön leköitözött zsef Attila szegedi baráti ködő Sági-Steiner Tibor he- Hódmezővásárhelyre. Előbb köréből már 1924-től Bécs- gedűkészítő, Mayer János mint a Belvárosi Takarék­ben járt egyetemre a nume- pedig műbútorasztalos volt. pénztár tiszántúli kerületé­rus clausus miatt itthon föl Sándor Kálmán „Játékszen- nek főfelügyelője, egyszer­nem vett Berger Gusztáv, vedély" című elbeszélésében, smind a Kereskedelmi Bank költői nevén Erg Ágoston, amely ennek a társaságnak ügyésze volt, majd utóbb, Ő közvetítette József Attila párizsi emlékeiből táplálko- haláláig, mint a helyi barik­verseit az emigrációban élő zott, meg is rajzolta ..a sze- fiók társigazgatója műkö­Krssák Lajoshoz. 1925 má- gedi tájszólásban beszélő fa- dött. Leköltö/ésének részint jutóban másik szegedi ba- szobrász" jellegzetes alak- anvági, részint családi okai rátja. Pór Tibor (mai nevén ját. voitak. Adósságaitól akart a 1927 nyár végén tért visz- szerényebb életvitel révén sza József Attila Franciaor- megszabadulni, es Jolánnal szágból, egy kellemesen töl- v,a10 házasságának válságát K cnyun .IOZSCL nmra- tött tengerDarti nvár emlé- akai'ta valamiképpen megol­val, tervezgettek, álmodoz- kével gazdagabban. Ok- dahi- Válófélben voltak, de tóber 12-én már Pestről kö­szöntötte Juhász Gyulát újabb képeslapján. 1928 Sarló Sándor) ment ki „sza­badabb levegőt szívni" Pá­rizsba. Előtte sokat beszél­gettek együtt József Attilá­tak külföldi útjaikról. A költő Viszem a földem című versének tanúsága sze­rint előbb szintén Párizsba márciusában Villon-fordítá­készült, de Erg Ágoston hí- sokat küldött Zolnai Bélá­vásának engedve 1925 őszén nak, a szegedi egyetem fran­mégis előbb Bécsbe ment. Ödön társaságában a Sze­gedi Gyorsírók Egyesületé. lis-témára. Ez Williams rendkívül hangulatos, hagyo­mányos harmóniákba temet­kező kompozíciójának címe, s tartalma ha invenciókban nem is bővelkedő, amolyan tetszetős, borongós kísérőze- , „ , , „ . , ... . alaposan átvehették Szalatsy ne benyomását kelti, skot T , „ _ ^ délyes lírájának fennkölt pá­tosza, érzelemgazdagsága, a vonósok puha, plasztikus hangzása arra engednek kö­vetkeztetni, hogy a fokozot­tabb igénybevétel közepette sem „dobták" ezt a műsort, balladák tűnt költői világá­hoz. Rachmaninov zongora­versenye (Rapszódia egy Pa­ganini-témára) tulajdonkép­pen variációsorozat, mely nemcsak a szólista technikai képességeit teszi próbára, de Istvánnal. Nem egy hátrány tehát — mint tudjuk —, ha a vezénylő karmester huza­mosabb időt tölthet együtte­sével, s ilyen jól ismerik egymást. N. L Jolán karácsonyra mégis követte férjét Vásárhelyre. Velük volt húga. Etus is. a házaspár háztartásának rég­óta ellátója. 1929. Január 27-én örme­cia professzorának, vizsgája pelték Makón Ady halálá­Szegedről keltezett utolsó ^ nak tizedik évfordulóját. Az levele 1925. május 3tón £ f^Lu^3^ "(TS." T®Pl el,6ado Juhasz Gyu a kelt A hónnr. vé«én *>4_én tptt Szer>halom című lapba. Volt; ez lett a szegedi kol­frVSZ ysu-afs SUSt SSJX-SÍÍSJC ban megjelent széljegyzetei- lett újból beteg, s ekkor nek kerületi versenvén Lec h6' kitűn6en rem is volt el- kezdődtek haláláig. 1937-ig kekönwéb^n az utolíó alá ™*adtatv« J<5zsef Attila ak- tartó remeteévei. Az ünnep­tos Gyula szerint júniusban reallsta ~ VPrselt61 sem" ^mden bizonnyal mar még Makón időzött. Talán Ekkor á költő már készült Vásárhelyről ment át. Ezek­ezekben a hetekben búcsú- harmadik verseskötetének * .n®pokb€n. többízö; zott el újabb makói szerel- kiadására. Pesten most is megfordult Szegeden is. ahol méiől, Saitos Gyula foga- csak felemás módon sike- Km-oknay Józsefnek az Os­dott testvérétől. Valériától, rült megoldani a dolgot: a kola al* . átköltözött Ez a szerelem Márta és Ca- Genius kiadó adta a nevét, nyomdaiban készült az Ú] ca után. később érlelődött nyilván valamennyit a költ- *<bn,4r , meg, és ugyancsak néhány íégekből is vállalt, de a ja- Tardos-Taussig Ármint szép versben oldódott költé- vát most is magának a köl- aKarta meglátogatni Szege­szetté (Rlának hívom Most tőnek kellett előfizetésekkel den- d« "em talalta otthon. fehér a tűz stb.). Az égve- előteremtenie. Saitos Gyula irkllltlt^? » temi év alatt Szegeden Szat- szerint 1928 márciusában mári Rózsik a, Günczler Ró- megint járt Makón: talán zsika, Gyurákovics Lenke, a már akkor is kötete ügyé- LT-,-" * „1 pesti vakációk idején nedig ben. Mindenesetre április £ dányalk.^zen a. ™°°Tn 29-én Etd-js Bentlánt Sze- keU két ded.kádója. Eper­geden, 30-án Galamb Ödönt Kalmánnak szeretettel. Makón kérte előfizetők Tettamanti Bélának szere­gyOjíétóte. és küldött nekik tettel s h*1" napot nem frf» eiőfizetőgyűjtő űrlapokat ls. Szomorú, hogy Galamb má­jus közepén mindössze há­rom előfizető nevével tudta csak visszaküldeni az ívet. pesti vakációk idején pedig Deák Olga és Deák Hajnal­ka, majd az 1924 karácso­nyán megismert Kunvári Bella adott egy-egy versre, levélre, vallomásra ihletet. Június 19-én még Szege­den dedikálta Kilényl Irma és Vajda Béláné részére a Tüzek éneke című versének kéziratát. Utána távozott Szegedről. Bécsből is küldözgette le­veleit. verseit makói és sze­gedi barátaihoz. Galamb Espersit János emlékezése szerint József Attila 1928 nyarán két hétre ismét nz ő vendége volt. Ezt megerősíti a költőnek szeptember 20-1 levelezőlapja Espersithez, Ödönnel különösen terjedel- mert benne olyan' elintézett •wv-iz-xc Pí lcttrAlair£>r . . ... mes, filozofikus leveleket váltott 1926 elején. Február 8_án helyzetéről, világnézeti ., , .. fejlődéséről tájékoztatta Tnakó1 tartózkodasa Espersit Jánost.. Március 27-én Szatmári Rózsikának út levelet, ügyekről tájékoztatta öreg barátját, amelyre nyilván idején kérte őt meg vendéglátója. Ebben a levélben is azt íria: valószínűleg ugyanekkor vitte el a tiszteletpéldányt az őt egykor pályájára el­indító atyai pártfogójának Is: Juhász Gyulának, igaz barátsággal, tiszta szeretet­tel. köszönöm Néked e könyvvel. hogy vagyok. Pest. 1929. febr. József At­tila. Elhagyatottságomban erőt adnál, buzdítanál, ha szólalnál — mint egykor, legelőször — e dalocskák felől a Széphalomban, ölel Attila. Péter László (Folytatjuk.) Nyáron Hatvanból, a Bécsben megismert Hatvany Lajosnak a kastélyából ke­A tegnapi ankéton a mun- ' resté föl levelével Espersit kájukat jol végző közössége­ket, erdészeket, fásítási te-1 lelősoket jutalmaztak. Fásí­tási plakettet kapott a kis­kuridorozsmai József Attiia Tsz. Oklevelet vett át az ópusztaszeri Árpád svezér Tsz képviselője, valamint Riczó János, az ásotthalmi Felsza­badulás, Szűcs Tibor, a ba­lástyai Alkotmány és Sehe­inplung József, az öttömösi Magyar László Tsz erdésze. Ugyancsak oklevéllel jutal­mazták Dudás Pál puszta­mérges]. özv. Lengyel Ist­vánná röszkei. Lajtai Richárd zsombói, Rácz Istvánné üllé­si. Sári Sándor balástyai, Sipos Istvánné szőregi. Széli Antal szatymazi,• Szűcs János ásotthalmi, Terecskei Sándor csengelek Tóth László kiste­leki. Varga Pál szegedi fá­sítási felelősöket. Jánost. Galamb Ödönt, Kesztner Zoltánt, Makóra készült három-négy napra, de nincs biztos adatunk, hogy valóban itt járt. ösz­szel Párizsba ment. Innen is írogatott Galamb Ödön­nek; nemegyszer franciául váltottak levelet. Idéztem már 1927. január 23-i leve­lét. amelyben részint beszá­molt Galambnak párizsi életéről, részint tájékozta­tást kért tőle a tanári alao­vizsga követelményeiről, Április 16-án vidám hangú képeslapot küldött Juhász Gyulának. Május 1-én Tet­tamanti adott neki fölvilá­gosítást a vizsgakövetelmé­nyekről. Párizsban számos szegedi barátjával találkozott, sót ' együtt is lakott. Akkor már VÍS€f€»€ÍáÍíf@€ÍáS Gergely István államtitkár, együttműködés fejlesztéséről. az Országos Vízügyi Hivatal Meghatározták az 1981—85. elnöke hazaérkezett Varsó- évi együttműködés legfonto­ból, ahol április 14. és 17-e sabb feladatait. E szerint a között Alfréd Jaskowiak két ország vízügyi szakem­lengyel mezőgazdasági mi- berei különösen nagy figyel­miszterhelyettessel tárgyalá- met szente!nek a korszerű rten^MezőgatóSmt szennyvíztisztítód * vízépí­nlsztéi ium közötti vízgazdái- tesi technológiák kozos ki­kodási műszaki-tudományos dolgozásának. Egy expedíció eredményei Tisza-kutató ankét Szegedin Elindult a kutatóhajó az moltak be az előadók, akik a északkeleti országhatártól, s folyó üledékének baktérium­két hét után kikötött Sze- és algaílórájával. ízeltlábú és geden. Az Országos Vízügyi puhatestű-faunájával foglal­Hivatal és a szegedi Tisza- koztak. kutató munkacsoport össze- Ma többek között a mo­íogásával tavaly ősszel szer- csárréti növénytársulásokról, vezett expedíció munkájába vízminőségi kérdésekről és tizennégy intézmény külön- ornitológial kutatásokróí ad­böző tudományagat kepvise- , . , . , lő szakemberei kapcsolódtak "ak_ számot az ankét reszt­be, s az ország második fo- vevői, lyójának hidrológiai, vízmi- 11 nőségi viszonyairól, élővilá­gának állapotáról, változá­sairól készítettek felmérése­ket. A tavalyi kutatómunka eredményeit Ismertették a munkacsoport tegnap kezdő­dött és ma befejeződő két­napos ankétján a Szegedi Akadémiai Bizottság szákhá­zában dr. Marián Miklós el­löklete mellett Az első napon a Tisza ma­gyarországi szakaszának hossz-szelvényében és az egyes szakaszokon, illetve természetvédelmi területekan végzett vizsgálatokról szá­Telefonhoz— áramkörök Tavaly januárban fuzio­nált a Fémtechnikai Vállalat sátoraljaújhelyi üzeme a Telefongyárral. Azóta két üzemük dolgozik a városban Fő profiljuk a nyomtatott áramkörű lapok gyártása, amelyeket a telefonközpon­tokba építettek be. Ezekból több mint százötven típust gyártanak az újonnan épült tágas, világos műhelyekben a szerelőszalagokon.

Next

/
Thumbnails
Contents