Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-15 / 87. szám
Kedd, 1980. április 15. 5 Anouilh drámája a Kisszínházban Spanyol barokk meg nem utolsósorban a francia klaszszicizmus na© témája volt a becsület: szerelem, hírnév, lovagi dicsőség. Fogalmi körlete némileg csupaszon tér vissza századunk derekán Jean Anouilh drámájában. Becketnek a becsület inkább foglalkozási ártalom. Azt mondja neki egy helyütt a király: nem szeretsz te semmit. Mire Becket: mindenesetre e© dolgot szeretek, és ebben biztos vagyok. Szeretem jól csinálni azt, amit csinálok. Az angol király szereti Becketet, Becket viszont r,em szereti ú© az angol királyt Becket tulajdonképpen senkit sem szeret. Csak e© valamit a becsületet, amelyre nem lel azonnal, beletelik jó idő, sok-tok tapasztalással Sót a becsületben sem a saját legszemélyesebb emberi becsületét szereti közvetlenül. Hanem a ráruházott hatalom, méltóság, ha tetszik, hivatal, megkövetelte állhatatosság, tisztesség, feddhetetlenség, konok következetesség becsületét. S csak azon keresztül saját emberi becsületét, ha történetesen képes megvalósítani általa. Mint a drámából kiderül: képtelen. Szét kell szaggatnia hát királyával a barátság szál alt. ami viszont az életébe kerül. S mlntho© ezt tudván is fölvállalja, Becket mártír. A hivatal érdekében fölvállalt becsület tragédiája kényszeríti penitenciára a királyt, aki látványos kanosszát jár. Ravaszul, politikusán: megköveti a halott érseket Igazságot szolgáltat neki, szentté avatja, rehabilitálja. Egészen e ©szerűen azért mert híveire szüksége van. Persze megfelelő na©ságrendű hatalom kell ahhoz, ho© érdemes legyen kiállni érte, ennyit kockáztatni. A kancellári poszt kevés Becketnek.: Legalább az e©házfői méltóságra van szüksége, melyről korábban maga fi©elmezteti Henriket: ha nem töri le a klérus hatalmát fölébe kerekedik. Anouilh tehát a funkció mértékétől, nagyságrendjétől nem függetleníti a becsület próbáját Seregi Zoltán rendezése viszont kilátásba helyezi, ho© esetleg mindegy lehet: Becket becsülete nem feltétJenül Isten becsülete. Bármely tisztség, poszt hivatal ilyen kemény magatartást önpusztítóan következetes morált vár el attól, aki betölti. Nagy Zoltán Becketje általánosabb érvényű erkölcsöt hordoz az érseki reverendában is. Nem fanatizálja azt; amit tesz, játékos eleganciával ' teszi, kívül a méltóságon. Elnéző derűvel, a bölcsek titkának magabiztosságával járja meg kálváriáját mintha éppen erre támadna kedve, most éppen ez érdekelné, szórakoztatná. Anouilh darabjában Henrik és Becket konfliktusa a barátság, a hjvatal és a származás krátereiből tör elő. Ez a király a mi történelmünkből-irodalmunkból V. Lászlónak lehetne testvére, hasonmód retteg, fél. Becketet is számításból teszi meg érseknek, ho© barátja képviselje az e©házl hatalmat, mely veszélyezteti hegemóniáját — Becket kinevezését annak ellenére keresztülviszi, ho© az fi©elmezteti: e©szerre nem tudja majd szolgálni Istenét js, királyát is. Az e©házi és világi hatalom eredendő divergenciája ver éket tehát az azokat megtestesítő személyek barátsága közé: Becket az érseki palástban megváltozik, lemond 1 világi hívságokról, kincsekről, nőkről, pompáról, s horgas díszletcsövek labirinmtnthogy e©házfőként éri tusa egyértelműen sugallják támadás (nem tűrheti, hogy azt a távolságot, ahonnan az papjai tölött világi törvény- előadás szemrevételezi Anouszék ítélkezzék), elmegy a uh drámáját. Kevésbé egyvegsőkig annak érdekében, értelműen teszik ugyanezt ho© hivatalának maradék- Mialkovszky Erzsébet jelmetalanul megfelelhessen. Egyé- zei: a püspöki kar és mások ni tragédiája, hogy elme© hagyományos ruházata, meg végsőkig a király is Becket a hadba szállt lovagok, kabetörésére. A barátság és tonák nylonborítású, fazékhivatal összeférhetetlenségé- sisakú öltözete vegyes benek persze el nem mellözhe- nyomásokat kelt. Hát még a tő hordaléka, hogy Becket a kísérőzene zavarbpejtően legyőzött szászokból való. merész eklekticizmusa. A Akikre a hódítás óta még dalbetétszerző, Kocsák Tibor mindig fenik fogukat a nor- néhány jeles ötletét hamis mann nemesek — a drámá- vágányra futtatja a távolságból föltárulkozó angol tár- kereső igyekezet: amikor sadalom anarchikus éllapo- végre feszültség támad a tainak itt szondázható a színpadon, keringőt játszamélyrétege — Becket tehát nak, sőt a ©ilkosság utáni saját bőrén ls tapasztalhat- tanácskozásra, ahol összegezja, jaj a legyőzötteknek. nék, a történtek célját és érSót A király és Becket telmét, a Csárdáskirálynő becsületvitája mögül előpa- muzsikája vezeti föl a résztrázslik az önmagát megváló- vevőket. /égül, bar nem sftó és az önmegvalósításra utolsesorban, ellentmondásos képtelen, ám arra folyton -^egt -Zoltán színészvezetévágyódó ember dilemmád is. se: bofogő naturalizmustól a Henrik vonzalma Beckeíhcz fennkölt, patetikus stílusig, a rapszodikus, kiszámithatat- ahány szereplő, annyi vállán hangulatember ösztönös tozat. kíváncsisága a precíz, meg- Maróti Gábor Henrik kitervezett életprogramra, s rályn tehetséges, átgondolt mintha bűntudat táplálná, munka, csak nem eléggé léhaságára kínálna gyógyírt vészjóslóan rapszodikus, ki* Becket közelsége, őszinte füi készhetetlen. Inkább esenva© tettetett testvéri cin- dő, emberszabású, semmint kossága. Becket tele van tl- zsarnoki, ezért aztán elveszti tokzatossággal, a királyban azokat a Pillanatait, amikor semmi titokzatosság. Inkább üldözöttből üldözővé vadítja e©oldalúnak tetsző barátsá- a hatalom kényszere. Haguknak í© biológiája is van, sonlóképpen az elvállalt haa szeplős életvitel természe- talom szigorú oppozíctója tes ingere az eredendően hiányzik Nagy Zoltán Beccsakú© nem szeplőtelen, ám ketjéből. Akiről a végén már később elrendezett, tiszta nehéz eIhinnk -szász í°bbáéletvitelre: a képmutatás gyok sorfala biztosítja meiri© sóvársága az őszinte- nekülését. s orvgyilkosai is ségre, az utcalány tétova za- elöször visszahőkölnek (nem vara a zárda kapujában. is hőkölnek a szegedi előEmberfigurák tehát Anouilh ácsban): az érsek személye hősei, nemcsak modelljei e© szent- sérthetetlen. A népes lombikdrámának. S a von- szereplőgárdából Mentes Józáskörletükben kerengő tár- isef <London PüsPöke), Barta sak indulatairól, hovatarto- Miria (anyakirálynő), Karázásáról. emberi gerincességé- di Judit (Gwendoline). Nagy ről vagy éppen gerinctelen- Mari <királyné)- Kovács La" ségéröl tömérdek gondolatot ]0s <francia király), valamint seregit föl a szerző. Sajna, az ango1 és francia bárókat mindebből alig érzékelhető megszemélyesítő Agárdi Lászvalami a Kisszínházban. ló' G.Vürki Utvin- ^rczeg .. . . _ . _ , Zsolt, Simon Kázmér és DaA fiatal Seregi Zoltán eljátszott a gondolattal, ho©an emelhetné általános érvényűvé a funkcióhoz tapadó morált, mely Becket keresztútjának kétségtelenül e©ik, bár messze nem e©etlen példázata, tanulsága. A mához címzett üzenetet tehát, a nézőtérre, hiszen jól tudja, a mindenkori rendező az író és az írott mű postása. Seregi a kézbesítésnek ismert és divatos eszközeiből láthatóan a brechti stílusnak tulajdonított elidegenítési effektusokkal kacérkodik. Fehér Miklós mozgékony rácsszerkezetei, a hórirlda Miklós egy-egy jelenete marad emlékezetes az előadást vezérlő rendezői elv szolgálatában. A többiek láthatóan egyénileg preparált figurákat játszanak el — Máriásj József, Szabó István, Bagó László, V*ss .Gábor, Katona András, Zámort László, Gémesi Imre, Jachinek Rudolf, Zsigovits Gábor, Jánoska Zsuzsa —, Anouilh szerepeit kl-ki a maga olvasatában. A szegedi Kisszínhóz Becket-előadása Czimer József fordítását használta. Nlkolényl István Díinyertes lett a szegedi kórus Sváiebao A szegedi Juhász Gyula Művelődési Központ 50 tagú vegyes kara hétfőn, tegnap hazaérkezett egyhetes svájci vendégszerepléséről. A montreux-i fesztiválon 12 európai ország 21 énekkarának társaságában léptek fel, dr. Mihálka György és Aracsi László karna©ok vezetésével. A fesztiválon kiadott három díj közül egyet, a Svájci Rádió díját a szegedi kórus nyerte el. (MTI) Úttörők Kazinczy-versenye A költészet, napján a sze- mondásban az ötödik és a gedi úttörők vers- és próza- hatodik osztályosok közül mondásban, valamint szép aranyoklevelet kapott Rostás kiejtésben mérték össze tu- Mónika (Dugonics általános dásukat. A bíráló bizottság iskola) és Tóth Andrea (ródöntése szerint a Kazinczy- kusi általános iskola). A heverseny győztese Szikszai tedik és nyolcadik osztályoErzsébet, a rókusi általános sok közül Kiss Erika (Révai iskola tanulója lett, akit általános iskola) nyerte el Kazinczy-éremre is felter- vers- és prózamondásával az jesztettek. A vers- és próza- aranyoklevelet. Emléktúra Több mint 10 000 résztve- ©e, számos vállalat és vője volt a vasárnap meg- üzem képviselői, KISZ-esek rendezett, sorrendben már és úttörők tömegei vették 32. vöröskői felszabadulási körül a főváros közelében, emléktúrának. Mintegy 450 egy 500 méternél magasabb turistaszakosztály, a főváros, csúcson elhelyezkedő ema szakszervezetek, több me- lékmúvet. Közművelődési tapasztalatcsere Országos közművelődési tapasztalatcsere kezdődött hétfőn Szolnokon a megyei művelődési és Ifjúsági központban. A kétnapos rendezvényen tizenkilenc megye ée a főváros művelődési központjainak igazgatói vesznek részt,.s az első napon Szolnok művelődési központjának munkájával ismerkedtek. Az alig e© éve működő intézmény me©ei módszertani központként is működik. Programja szorosan kapcsolódik az iskolák tantervéhez, irodalmi műsorai, író-olvasó találkozói, pedagógiai rendezvényei segítik az iskolai tananyag jobb elsajátítását, az általános műveltség gyarapítását. Rendszeresek a szocialista brigádok vetélkedői, a zenei ismeretterjesztést szolgáló hangversenyek. Kedden, a tapasztalatcsere második napján fórumot tartanak, ahol az MSZMP XII. kongresszusának határozataiból adódó közművelódési feladatokat vttatják meg. ypnnfo Tudósklub Van egy műsorsorozat a tévében, ami még egyszer rendelkeznek az adott témá- ták, csak a műsoridő lejárról, valamennyien ezt, sze- takor abbahagyni, hiszen sem okozott csalódást nézői- mélyes mondanivalójukat ad- megint mai, gondokkal térnék. A Tudósklub minden ják elő, va©is óhatatlanul a hes, változóban levő állapote©es adásában rendkívül problémáival, az ellentmon- ról volt szó: A körzetesítéérdekes társadalompolitikai dásaival ismerhetünk meg sekről például, rossz utóhatémáról beszélgetnek — az egy-egy közérdekű témakört, tásaikról különösem, a na©adott téma esmerői. Hivatá- Mindezek a körülmények — városok optimális na©ságásosok, vagyis tudósok és a beszélgetés módja tehát — ról, a településszerkezet amatőrök, például újságírók, valé^ághitelt adnak a kerek öröklött hátrányairól, a teleBeszélgetnek, tehát a lehető asztal körül elhangzottak- püléspolitika végrehajtásáleghagyományosabb módon nak. Márpedig: ki az, akit nak újdonsült hibáiról. És készül ez a műsor; a „sze- nem érdekel a valóság? Sa- akárcsak a Tudósklub eddireplők" ülnek egy asztal kö- jáf élettere? És mi más, sa- gi adásaiban, megint példárül, köztük a műsorvezető, játosabb dolga lehetne a te- kat kaptunk az „országbanPapp Zsolt és Dérer Miklós, levíziónak, mint segíteni az gondolkodásról", erról a ro„ttt-most-állapot" föltérké- konszenves tudóa- va© inpezésében? kább értelmiségi magatarLegiítóbb n „Településszer- tágról, amely színvonalassá kezet és életmód" összefog- és közérthetővé, sikeressé és aki a telefonon érkezett kérdéseket közvetíti, ők az állandó résztvevői az adásoknak. Volt idő amikor szívesen laI6 cimet kapta a szoeloió- népszerűvé teszi a — sajná' ftllCrtlr «-» Lnrerfnre/Íáore n áre 1»i A....« 1 . JL — B1 . minősítették „tévészerűtlennek" a Tudósklubhoz hason ló, beszélgetős műsorokat. Manapság, több nézői tapasztalat birtokában, nagyjából mindenki tudja, hogy nem annyira a forma határozza meg, tévészerú, azaz figyelmet keltő, szórakozta tó-e valamely produkció. Üljenek bár órahosszat, s egyszerűen csak beszéljenek egymással (s nekünk) — szívesen nézzük, hallgatjuk, ha távol tartják tőlünk az unalmat. A Tudósklub műsorai azért érdekesek, mert résztvevői, a beszélgetők, valamennyien saját véleménnyel gusok, a közgazdász, a jogász és az újságíró beszélgetése. Befejezni nem tudlatosan — késői közvetített műsort. órákban S. E. Téma: a természetvédelem Gyermekrajz-, fotó- és plakátpályázat Környezetünk védelme szetvédelemmel kapcsolatos beri környezet pusztítását, a " ' élményeit ábrázolják! A társadalom környezet- és műveket a Magyar Űttörők természetvédelmi tevékenySzövetsége me©ei elnöksé- ségét és az eredményeket Kének (Szeged, Rákóczi tér, ábrázolják! 6720) kell elküldeni. Ugyancsak az előbbi tár. A népfront me©ei bízott- sada,mi és tömegszervezetek sága, az SZMT, a KISZ me. Plakátpályázatot ts hirdetközügy. Ennek tudatosítását is célozzák azok a pályázati felhívások, amelyeket a különböző társadalmi és tömegszervezetek hirdetnek meg. A díjnyertes művekkel a nagyközönség is megismerkedhet, a megyei környezet- és természetvédelmi napokon rendezett kiállításon. A Hazafias Népfront, a KISZ megyei bizottsága, a Ma©ar Úttörők Szövetsége me©ei elnöksége, az SZMT, a Vöröskereszt me©ei vezetősége és a me©ei környezet- és természetvédelmi bizottság gyermekrajzpályá©el bizottsága, a Vöröskereszt megyei vezetősége és a me©ei tanács környezetés természetvédelmi bizottsága fotópályázatot hirdet amatörök számára. Legfeljebb három darab 18-szor 24 centiméteres, fekete-fehér vagy színes képet, illetve képsort lehet elküldeni a Hazafias Népfront megyei bizottságának címére. nek. A népfront megyei bizottságához beküldött müvek közérthetően fejezzék ki a környezet- és természetvédelem fontosságát, segítsék elő sikereit! Valamennyi pályamű beküldési határideje május 30. Az alkotásokra Jeligét kell írni, küjön — u©ancsak jeligés — zárt borítékban zatán minden 6—14 éves (Lenjn körút 47 gzám 6720.) pedig föl kell tüntetni a pákoru fiatal részt vehet, egy lyázó pontos nevét és lak60-szor 42 centiméteres al- A pályaművek a me©e te- he,yét A kotással. A rajzok a ©er- ruletén megörökített habo- szakemberekből álló zsűri mekek környezet- és termé- rítatlan természetet, az em- bírálja el. Moiiére úr példája r^r A művész és a hatalom viszonya, miért, miért nem, századunkra vált minden addigit felülmúlóan izgalmas és főleg véresen aktuális kérdéssé. A huszadik század e területen is elképzelhetetlennek hitt szörnyűségei sajátos módon csapódtak le a mm Lwi rádiöfigyelS A krónikás protagonlíta műreflexiókban: az egyed- naplója keretbe foglalja uralkodó, a tirannus lélekta- történetet: az álszentet lenát éppúgy megvilágítva, leplező darabot író és eljátnpint a végletesen kiszolgál- szó művészt — álszentek tátott nlkotó emberét. összeesküvése „készíti ki". Amióta — tizenegy éve Mert a zsarnokság sohasem már — megjelent magyarul csak kegyetlen: álszent is. A Mester és Margarita, tad- Tartuffe-öt sokszorosan fejük: fenti kérdésben Mihail lülmúlóan az. Kl1'8!8^? S hogy mit tesz Moiiére űr S k." ff°?da"dÓjá," szorult helyzetében? Bulganak súlyával, tisztaságával, kov szerint az égvUágeori SSSS^ immc 8emmi különöset Bölcsebb, életének példázatával. S mintsenT ne tudná: a hatamindez az életmű egészére lom öntörvényűsége nem Ját™a k,°tk,i tCh/tc 3 „M°1,ére szadozlk vele, sorsa - ha életet feldolgozó Színházi re- .•,„„ tetőik __ lín\u?enTt\ eleve elrendeltetett MegTaí « .«S„ ZVr L ~ a legszebben, a színpadon. noki Szigligeti Színházból Sjon dokutnénturnó FelKo7,f,fh rúdta85 ?ap M V mutatván 'gy. ho© a zsar(Paál István rendezte a főbb vésznek még úgy H akkor ^ S rZ^'KJÓ" érdemes, ha emberként előre jffié T % tudja, mi lesz a számára hallhattukf hű^^kS meg«»b0tt' ^g. " arra, hogy a bulgakovl mo- Mindez szép, jöhetne az deli történelmi példázatát ellenvetés, ám Moiiére úr tükrözze hatásosan: a Tar- példája 300 évvel ezelőttről tuffe-fel a vallást megsértő való -nIr Moiiére milyen hatalmi ma- . 1 ' aZOta Sok mlnden vál" nipulóciók következtében tozott- Bulgakov tudja, hoveszti el XIV. Lajos, a Nap- gya« ás mennyire, király ke©ét u. t.