Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-13 / 86. szám

/ Vasárnap, 1980. április 6. 3 MAGAZIN •:•'vU.- 1 ;„ i íj,- -r i^'T'-*• Hetvenötödik születésnapjára '„Vagytok a ma, vagytok a holnap" — írta Ady Endre a Csák Máté földjén című költeményében; alig néhány évvel azután, hogy József Attila megszületett. A jóslat nem egyetlen személyre, hanem egy egész osztályra vonatkozott. Mégis érdemes elidőzni annál a ténynél, hogy még Ady életében — József Áron szappanfőző és Pőcze Borbála mosónő gyermekeként — megszületett az a proletárfiú, aki méltán lépett Ady örökébe. Aki emberként, forradalmárként, költőként és gondolkodóként, mindig a teljességet ostromolva, az „emberi felszabadulás" egyik legjelentősebb szószólója lett. József Attilában a kivételes érzékenység és a rendkívüli okosság olyan történelmi Időszakban forrt össze egyetlen megváltó Indulattá, amikor már — visszafelé nyomozva az időben — természetesnek hat, hogy valaki egymás mellé írja ezt a két mondatot a külvárosokról szólva: „Az egész emberi világ itt készül. Itt minden csupa rom". Abban az Ady megírta környezetben született, ahol „álmodott a nyomor". Ha már ennyi a kín, világot vélt valórd' — hirdette osztálytörténelml küldetéséről József Attila. Gyermekkori hányattatása, félárvasága, nélkülözései — nem pusztán egyéni sorsának mozzanatai. „Szerte nézett s nem leié honját a hazában."- — Kölcsey sorai a Himnuszból — aktualizálva — a dolgozó többség életérzését fejezik kl a két világháború közti Magyarországon. József Attila életét önmagában ls egyetlen hatalmas metaforának, egyetlen végsőkig sűrített jelképnek érzi a mai utód. Iskolai és költői eszmélkedése természetszerűleg a baloldali mozgalmak és a háború utáni európai művészeti avantgárd vonzásában történik. Huszonéves korára már érelt, saját hangú költő, aki a folklórból, a világköltészeti hagyományból, a kortárs modern törekvésekből és a Nyugat vívmányaiból egyaránt merített. Szinte már indulásakor tudatosan vallja magát az „utca és a föld fiának". Fölvállalt és elkerülhetetlen harcai közepette korán felismeri a küzdelmeibe zárt ember esendőségét ls: „A legutolsó harcos én legyek" — Írja tizennyolc évesen. József Attila a haladó polgári eszmék és a marxizmus tanulmányozásával. kortársai kőzött • kiemelkedő gondolkodói teljesítményével és szintézisteremtésével, költészeti gyakorlatában is kamatoztatta fölismeréseit Költészetének történelmi mélységlétása — a maga élességében és következetességében — legnagyobb hazai és világirodalmi kortársaihoz viszonyítva is páratlan. ö mutatja ki a legnagyobb meggyőző erővel, versei sokaságában — a „Retteg a szegénytől a gazdag, s a gazdagtól fái a szegény" alapállásbői —, hogy a kizsákmányolás ténye milyen szükségszerűen eltorzítja a személyiséget, a kizsákmányolásnak még a haszonélvezői körében is. Ezért kell szerinte a munkásosztálynak „az egész emberiségért helytállni az örök talajOii'\ vállalni nem csupán a külső, hanem az ember belső felszabadításának hosszú folyamatát Érett fővel megértette, hogy az emberben a történelem fejlődésével is csupán „finomul a kin". De az „aljas, nyomorító hatalmak" megdöntését — épp ennek a felismerésnek a távlatában sürgette. A forradalom várása és jövetelének késése mellett, a fasizmus világméretű előretörését tapasztalhatta. „Az elnyomás csapatban károg, élő szívre, mint dögre száll" — adja meg a félelmetesen pontos képletet koráról. Elméletileg is szembenéz a legkihivóbb kérdésekkel: a történelem törvényszerűségei, nemzet és osztályharc viszonya, az esztétikum és a politikum kapcsolódásának lehetőségei egyaránt mélyen foglalkoztatták. A nemzetet „közös ihlet"-nek nevezte. Szembeszállt a művészeti hatékonyság kérdésének minden szűkkeblű, lefokozó-gyakorlatias értelmezésével ugyanúgy, mint az öncélúság elvével. „Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra" — fogalmazza meg a természet és a történelem, a társadalmi fejlődés nagy törvényszerűségét a maga módján, egyetlen metaforasor láttató és átgondolásra kényszerítő erejével. A munkásosztály költője —• egyúttal a magyar nemzet költője is volt. „Édes hazám, fogadj szivedbe I" — szól fellebbezése az igazi nemzeti lelkiismerethez, a politikai szorongatottság és a belső számkivetettség idején. ŰJ, szocialista internacionalizmust hirdet meg a Duna táján, a nagy előd, Ady Endre szavaival is egybehangzóan. S a harcos forradalmár, kora és kortársai kíméletlen bírálója, szenvedve panaszkodik: „Miért ls kell fegyvert veretni belőled, arany öntudatl" De bízik harcának értelmében, s abban is, hogy az emberiség előtörténete véget ér egyszer, eljő a „szabadság békessége", s „minket ls elfelednek lassan lugasok csendes árnyain" — írja megnyugvást, feloldást keresve a jövőben a jelen harcosa. „A világ vagyok: minden, ami volt, van". József Attila költészete lntenziv foglalata nem csupán a megtörtént, de minden megtörténhető vagy eljöhető időnek is. Jövőidézésének türelmetlensége egyéni életsorsának tra. Gát utca 3. wKmmi gikussá válásával, szerencsétlen szerelmeivel, betegsége előrehaladásával is nyomatékot kap. „És testem végül megbetegedett, mert férfi vagyok és nem tudja senki, még magam sem, hogy mennyit szenvedek" — írja önvallomásként egyik töredékében. József Attiláról szólva különösen érvényes az a megfogalmazás, hogy az Igaz nagy költészet soha nem a kitalálás, hanem a megtalálás művészete. Az 6 soraiban a tapasztalat törvényerejűvé emelkedik; számtalan élethelyzetünkben idézzük őt, hogy önmagunkat is jobban megértsük. A boldog és a boldogtalan szerelmes, az élettel most ismerkedő kamasz vagy a komoly felnőtt egyaránt meríthet költészetéből segítséget, bátorítást, tanulhat önérzetet, önbecsülést. Fölényes poétikai eszköztára lehetővé tette számára, hogy gazdag egyénisége minden élményét és tartalmi közlendőjét — a szó legnemesebb értelmében — formává alakítsa. Képei, összevont hasonlatai, váratlan gondolati fordulatai ma már köznyelvünkben is elevenen hatnak, s minden újabb t magyar nemzedék újat keresve és újat találva fedezi fel őt magának. Volt idő, amikor József Attilát csak a forradalmi, vagy éppenséggel a szűkebben vett mozgalmi versei alapján tartották elsősorban nagy költőnek. Minden kisajátító elfogultsággal szemben, ma is csak azt vallhatjuk: a teljes József Attila a miénk! Világirodalmi jelentősége mellett (a két világháború közötti szocialista költészet legnagyobbjai sorában a helye!) ne feledkezzünk meg. arról sem, hogy oljran magyar költőnagyságok kortársaként emelkedett ki,' mint Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc. Több mint négy évtizede bekövetkezett halála után, képletes értelemben, öleljük őt vissza újra és újra a sínektől. Ne feledjük ma sem, hogy még éleiében, kulcsmondatként hagyta ránk költészetéhez: „Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret". Becsüljök meg és szeressük őt a hozzá egyedül méltó, végletes és gyermeki őszinteséggel! ROZSA ENDRE Ferencvárosi bérház. Körfolyosós, soklakásos. Olyan, mint a többi jobbról-balról körüle. Csak ez, a Gát utcai most újra festett, frissen mosdatott Egyik földszinti lakásába tömegesen jönnek a látogatók, az ünneplők. Csodálkozva, vagy meghatottan, kíváncsian és tisztelettel nézik, olvassák, tanulmányozzák a kis méretű szobakonyha berendezési tárgvait. a falra, vitrinbe rakott iratokat, fényképeket könyveket. József Attila szülőháza az elmúlt 75 évben nem sokat változott Emléktábla jelzi a kapu mellett, hogv itt született a legnagyobb proletárköltő, a lakást emlékmúzeumnak rendezték be még 1964-ben. sebb gyerekét Öcsödre, paraszti nevelőszülőkhöz kénytelen adni. „Öcsödön rossz volt..." — írta József Attila Amikor három év múlva viszszakerülnek a Mamához a gyerekek. már a Páva utca 11-ben laknak. Hasonló bérházak, hasonló nyomorúságos proletárlakások, a Ferencvárosban 15 helyen laktak gvakran költöztek tovább a kilakoltattok utáe. Az anva hiányé az alig eszmélő gyerekben mély nyomokat hagyott. Később, verseiben sokszor feltűnik ez az élmény. Az egyik tárlóban a Mama alakját idéző verseket gyűjtötték össze. S a szoba egvik falán Ócsai Károly reliefje a Mama című veri illusztrációjaként ÁRION 9 CORVINA 1976 Ai Árion nemzetkőzi költői almanach Jőzsef Attila-számának címlapja A konyha alacsony. rozsdás tűzhellyel. petróleumlámpával, ütött-kopott asztalával, szényasalóval, az egyszerű faládával, tálassal, olyan, mint amikor Pőcze Borbála gyerekeivel itt lakott. A konyha köve eredeti, a szobában akkor halópadló volt Attila volt a hatodik gverek, de három testvére még az ő születése előtt meghalt Két nővére — Jolán és Etus —. mellettük Attila, s a szülők fénvképe mintha családi idillt sejtetne. Pedig alig volt hároméves József Attila. amikor apja. a 16 eszű. de nyugtalan természetű szapoanfőző munkás elhagyja családját hogy Amerikába vándoroljon. A három gyerek ellátása, eltartásának gondja a gyenge testalkatú anyára maradt. Két kiVersek. kéziratok, a 16 éves József Attila első verseskötete, a „Szépség koldusa". Fényképek József Attiláról, környezetéről, testvéreiről. Iskolai bizonyítványa, könyvei, iratai. Az asztalon egy szál tulipán. A szomszédban, a múzeum melletti lakájokban ma is munkáscsaládok élnek. A ház legrégibb lakóia. a múzeum gondnoka. Zsiros Jánosné azt mondja: ismerte Etust és Jolánt* beszélt Szántó Judittal, s mindent elolvasott a költőről, amit csak talált. S szeretettel, sok Ismerettel mesél az emlékmúzeumba betérő iskolásoknak, felnőtteknek József Attiláról, „aki máig a legnagyobb,.." KADAR MARTA A marna bárom gyermekkel iktlila és Ltns Idegen nyelvű Jőzsef Attilakötetek