Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-13 / 86. szám

/ Vasárnap, 1980. április 6. 3 MAGAZIN •:•'vU.- 1 ;„ i íj,- -r i^'T'-*• Hetvenötödik születésnapjára '„Vagytok a ma, vagytok a hol­nap" — írta Ady Endre a Csák Máté földjén című költeményé­ben; alig néhány évvel azután, hogy József Attila megszületett. A jóslat nem egyetlen személy­re, hanem egy egész osztályra vo­natkozott. Mégis érdemes elidőz­ni annál a ténynél, hogy még Ady életében — József Áron szappanfőző és Pőcze Borbála mosónő gyermekeként — meg­született az a proletárfiú, aki méltán lépett Ady örökébe. Aki emberként, forradalmárként, köl­tőként és gondolkodóként, min­dig a teljességet ostromolva, az „emberi felszabadulás" egyik leg­jelentősebb szószólója lett. József Attilában a kivételes ér­zékenység és a rendkívüli okos­ság olyan történelmi Időszakban forrt össze egyetlen megváltó In­dulattá, amikor már — visszafe­lé nyomozva az időben — ter­mészetesnek hat, hogy valaki egymás mellé írja ezt a két mon­datot a külvárosokról szólva: „Az egész emberi világ itt készül. Itt minden csupa rom". Abban az Ady megírta környe­zetben született, ahol „álmodott a nyomor". Ha már ennyi a kín, világot vélt valórd' — hirdette osztálytörténelml küldetéséről József Attila. Gyermekkori há­nyattatása, félárvasága, nélkülö­zései — nem pusztán egyéni sor­sának mozzanatai. „Szerte nézett s nem leié honját a hazában."- — Kölcsey sorai a Himnuszból — aktualizálva — a dolgozó többség életérzését fejezik kl a két vi­lágháború közti Magyarországon. József Attila életét önmagában ls egyetlen hatalmas metaforának, egyetlen végsőkig sűrített jelkép­nek érzi a mai utód. Iskolai és költői eszmélkedése természetszerűleg a baloldali moz­galmak és a háború utáni európai művészeti avantgárd vonzásában történik. Huszonéves korára már érelt, saját hangú költő, aki a folklórból, a világköltészeti ha­gyományból, a kortárs modern törekvésekből és a Nyugat vív­mányaiból egyaránt merített. Szinte már indulásakor tuda­tosan vallja magát az „utca és a föld fiának". Fölvállalt és elke­rülhetetlen harcai közepette ko­rán felismeri a küzdelmeibe zárt ember esendőségét ls: „A leg­utolsó harcos én legyek" — Írja tizennyolc évesen. József Attila a haladó polgári eszmék és a marxizmus tanul­mányozásával. kortársai kőzött • kiemelkedő gondolkodói teljesít­ményével és szintézisteremtésé­vel, költészeti gyakorlatában is kamatoztatta fölismeréseit Köl­tészetének történelmi mélységlé­tása — a maga élességében és következetességében — legna­gyobb hazai és világirodalmi kortársaihoz viszonyítva is párat­lan. ö mutatja ki a legnagyobb meggyőző erővel, versei sokasá­gában — a „Retteg a szegénytől a gazdag, s a gazdagtól fái a sze­gény" alapállásbői —, hogy a ki­zsákmányolás ténye milyen szük­ségszerűen eltorzítja a személyi­séget, a kizsákmányolásnak még a haszonélvezői körében is. Ezért kell szerinte a munkásosztálynak „az egész emberiségért helytállni az örök talajOii'\ vállalni nem csupán a külső, hanem az ember belső felszabadításának hosszú folyamatát Érett fővel megértet­te, hogy az emberben a történe­lem fejlődésével is csupán „fino­mul a kin". De az „aljas, nyo­morító hatalmak" megdöntését — épp ennek a felismerésnek a távlatában sürgette. A forradalom várása és jöve­telének késése mellett, a fasiz­mus világméretű előretörését ta­pasztalhatta. „Az elnyomás csa­patban károg, élő szívre, mint dögre száll" — adja meg a félel­metesen pontos képletet koráról. Elméletileg is szembenéz a leg­kihivóbb kérdésekkel: a történe­lem törvényszerűségei, nemzet és osztályharc viszonya, az esztéti­kum és a politikum kapcsolódá­sának lehetőségei egyaránt mé­lyen foglalkoztatták. A nemzetet „közös ihlet"-nek nevezte. Szem­beszállt a művészeti hatékonyság kérdésének minden szűkkeblű, lefokozó-gyakorlatias értelmezé­sével ugyanúgy, mint az öncélú­ság elvével. „Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra" — fogalmazza meg a természet és a történelem, a társadalmi fejlődés nagy törvényszerűségét a maga módján, egyetlen metaforasor láttató és átgondolásra kénysze­rítő erejével. A munkásosztály költője —• egyúttal a magyar nemzet költő­je is volt. „Édes hazám, fogadj szivedbe I" — szól fellebbezése az igazi nemzeti lelkiismerethez, a politikai szorongatottság és a belső számkivetettség idején. ŰJ, szocialista internacionalizmust hirdet meg a Duna táján, a nagy előd, Ady Endre szavaival is egy­behangzóan. S a harcos forradalmár, kora és kortársai kíméletlen bírálója, szenvedve panaszkodik: „Miért ls kell fegyvert veretni belőled, arany öntudatl" De bízik harcá­nak értelmében, s abban is, hogy az emberiség előtörténete véget ér egyszer, eljő a „szabadság békessége", s „minket ls elfeled­nek lassan lugasok csendes ár­nyain" — írja megnyugvást, fel­oldást keresve a jövőben a jelen harcosa. „A világ vagyok: minden, ami volt, van". József Attila költé­szete lntenziv foglalata nem csu­pán a megtörtént, de minden megtörténhető vagy eljöhető idő­nek is. Jövőidézésének türelmet­lensége egyéni életsorsának tra. Gát utca 3. wKmmi gikussá válásával, szerencsétlen szerelmeivel, betegsége előreha­ladásával is nyomatékot kap. „És testem végül megbetegedett, mert férfi vagyok és nem tudja senki, még magam sem, hogy mennyit szenvedek" — írja önvallomás­ként egyik töredékében. József Attiláról szólva különö­sen érvényes az a megfogalma­zás, hogy az Igaz nagy költészet soha nem a kitalálás, hanem a megtalálás művészete. Az 6 so­raiban a tapasztalat törvényere­jűvé emelkedik; számtalan élet­helyzetünkben idézzük őt, hogy önmagunkat is jobban megért­sük. A boldog és a boldogtalan szerelmes, az élettel most ismer­kedő kamasz vagy a komoly fel­nőtt egyaránt meríthet költésze­téből segítséget, bátorítást, tanul­hat önérzetet, önbecsülést. Fölé­nyes poétikai eszköztára lehető­vé tette számára, hogy gazdag egyénisége minden élményét és tartalmi közlendőjét — a szó legnemesebb értelmében — for­mává alakítsa. Képei, összevont hasonlatai, váratlan gondolati fordulatai ma már köznyelvünk­ben is elevenen hatnak, s min­den újabb t magyar nemzedék újat keresve és újat találva fe­dezi fel őt magának. Volt idő, amikor József Attilát csak a forradalmi, vagy éppen­séggel a szűkebben vett mozgal­mi versei alapján tartották el­sősorban nagy költőnek. Minden kisajátító elfogultsággal szemben, ma is csak azt vallhatjuk: a tel­jes József Attila a miénk! Világirodalmi jelentősége mel­lett (a két világháború közötti szocialista költészet legnagyobb­jai sorában a helye!) ne feled­kezzünk meg. arról sem, hogy oljran magyar költőnagyságok kortársaként emelkedett ki,' mint Kassák Lajos, Illyés Gyula, Rad­nóti Miklós, Szabó Lőrinc. Több mint négy évtizede bekö­vetkezett halála után, képletes értelemben, öleljük őt vissza új­ra és újra a sínektől. Ne feled­jük ma sem, hogy még éleiében, kulcsmondatként hagyta ránk költészetéhez: „Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és sze­ret". Becsüljök meg és szeressük őt a hozzá egyedül méltó, végletes és gyermeki őszinteséggel! ROZSA ENDRE Ferencvárosi bérház. Körfolyo­sós, soklakásos. Olyan, mint a többi jobbról-balról körüle. Csak ez, a Gát utcai most újra festett, frissen mosdatott Egyik földszinti lakásába tö­megesen jönnek a látogatók, az ünneplők. Csodálkozva, vagy meghatottan, kíváncsian és tisz­telettel nézik, olvassák, tanulmá­nyozzák a kis méretű szoba­konyha berendezési tárgvait. a falra, vitrinbe rakott iratokat, fényképeket könyveket. József Attila szülőháza az el­múlt 75 évben nem sokat vál­tozott Emléktábla jelzi a kapu mellett, hogv itt született a leg­nagyobb proletárköltő, a lakást emlékmúzeumnak rendezték be még 1964-ben. sebb gyerekét Öcsödre, paraszti nevelőszülőkhöz kénytelen adni. „Öcsödön rossz volt..." — ír­ta József Attila Amikor három év múlva visz­szakerülnek a Mamához a gye­rekek. már a Páva utca 11-ben laknak. Hasonló bérházak, hason­ló nyomorúságos proletárlakások, a Ferencvárosban 15 helyen lak­tak gvakran költöztek tovább a kilakoltattok utáe. Az anva hiányé az alig eszmé­lő gyerekben mély nyomokat hagyott. Később, verseiben sok­szor feltűnik ez az élmény. Az egyik tárlóban a Mama alakját idéző verseket gyűjtötték össze. S a szoba egvik falán Ócsai Ká­roly reliefje a Mama című veri illusztrációjaként ÁRION 9 CORVINA 1976 Ai Árion nemzetkőzi költői almanach Jőzsef Attila-számának címlapja A konyha alacsony. rozsdás tűzhellyel. petróleumlámpával, ütött-kopott asztalával, szénya­salóval, az egyszerű faládával, tálassal, olyan, mint amikor Pő­cze Borbála gyerekeivel itt la­kott. A konyha köve eredeti, a szobában akkor halópadló volt Attila volt a hatodik gverek, de három testvére még az ő szü­letése előtt meghalt Két nővére — Jolán és Etus —. mellettük Attila, s a szülők fénvképe mint­ha családi idillt sejtetne. Pedig alig volt hároméves József Atti­la. amikor apja. a 16 eszű. de nyugtalan természetű szapoanfő­ző munkás elhagyja családját hogy Amerikába vándoroljon. A három gyerek ellátása, el­tartásának gondja a gyenge test­alkatú anyára maradt. Két ki­Versek. kéziratok, a 16 éves József Attila első verseskötete, a „Szépség koldusa". Fényképek József Attiláról, környezetéről, testvéreiről. Isko­lai bizonyítványa, könyvei, iratai. Az asztalon egy szál tulipán. A szomszédban, a múzeum melletti lakájokban ma is mun­káscsaládok élnek. A ház legré­gibb lakóia. a múzeum gondno­ka. Zsiros Jánosné azt mondja: ismerte Etust és Jolánt* beszélt Szántó Judittal, s mindent elol­vasott a költőről, amit csak ta­lált. S szeretettel, sok Ismeret­tel mesél az emlékmúzeumba be­térő iskolásoknak, felnőtteknek József Attiláról, „aki máig a legnagyobb,.." KADAR MARTA A marna bárom gyermekkel iktlila és Ltns Idegen nyelvű Jőzsef Attila­kötetek

Next

/
Thumbnails
Contents