Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-13 / 86. szám

Va**™***. 1980. átvnlis t3. A fegyverkezési verseny feltartóztatásáról Gromiko levele az ENSZ főtitkárához • New York (TASZSZ) A Szovjetunió állandó ENSZ-kéovttelöje pénteken átadte Kurt Waldhelmnek. az ENSZ főtitkárának. And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszternek a második le­szerelési évtized feladatairól írt levelét. ..A Szovjetunió — tartalmazza egyebek között a levél — a második leszere­14*1 évtized fó feladatát ab­ban látja, hpgv megőrizzék, megerősítsék és továbbfej­lesszék mindazt a pozitívu­mot amit évszázadunk het­venet. éveiben a fegyverke­zési haisza feltartóztatása to­rén elértek, ée gyakorlati lé­peseket tegyenek ezen a te­rületen. A nyolcvanas évek­ben lépveges előrehaladást kell elérni a tartós béke biz­tosításáért folyó harcba:.." Andrei Gromiko levelében rámutat, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség töb­bi állama olvan intézkedések reális program lát terjesztett* elő. amelyek fő irúnvaira kell elsősorban az ellyi'. eiKeló években ar. erőfenzíleseket b&xpontosftanl. Egyebek kö­zött a következd intézkedé­sekről van szó: A nukleáris fegyverek minden feltála gyártásának megszüntetése ée a felhal­mozott készletek fokozaton csökkentése azok tel les mea­semmistiésélg. a hadászati fegyverzetek további korlá­tozása és csökkentése; szer­ződés megkötése a nukleáris fegwerki.-érletck teliee és általános betiltásáról; ezer/ö. dée a sugárfegyverek l>otil­tóaáról; további intézkedé­oek elfogadása a nukleáris! fegyverek ., elterjedéseik megakadályozására: Konvenció megkötése a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államok bizton­sága biztosítékainak megszi­lárdításáról és megállapodás a nukleáris fegyverek el nem helyezéséről azoknak az ál­lamoknak a területén, ahol jelenleg ilyen feavverek nin­CJenek: atomfegvvermentes Övezetek létrehozása a világ különböző térségeiben: a katonai tevékenység korláto­zása é> azt követő megszün­tetése az Indiai-óceánon, bé­keovezet létrehozása e tér­ségben: konvenció megköté­se a vegvi- és neutron fegy­verek betiltásáról; átrogó megállapodás megkötése a tömegpusztító fegyverek új fo.tói és új rendszerei ki­no'.gozusiinak és gyártásának megtiltáéúról; megállapodás elérésé arról, hogv az ENSZ Biztonsági Tanácsának at­lnndó tagjai ér; az azokkal katonai szövetségben levő országok nem bővítik hadse­regeiket. és lomondanak a hagyományos fegvverzet/ek neveléséi dl. ű hagyományos fegyverzetek eladásának ós szállító.1 ának korlátozása. Ss.'czódéh megkötése az európai biztonsági konferen­cia minden résztvevő alta­tna között arról, hogy első­ként nem alkalmaznak egy­más ellen sem nukleáris, sem pedig hagyomanyos fegyverzeteket; A bizalomerősítő intézke­dések további kiszélesítése európai Kattn&i enyhülési és leszerelési konferencia és a leszerelési világkonferencia összehívása. A Szovjetunió meggyőző­dése szerint — hangsúlyoz­za a levél — a felsorolt in­tézkedések megvalósítása JtánylflM I n r I a 1 o Li. m#l.., tyl r e-­hé még a másodÍK leszerelé­si évtizedet és történelmi je­lenióségú lenne a tartós oé­kéért vívott harcban. Békés egymás mellet! élés A kambodzsai küldöttség sajtótájékoztatója Megvédjük a kambodzsai forradalmat a külföldi és hazai, reakció meg-megujúlo támadásaitól — húzta alá a kambodzsai nemzeti egység­front központi bizottsága hazánkban tartózkodó kül­döttaégének ozombatl saj­tótájékoztatóján Yoa Por a delegáció vezetője, a KB főtitkára, A Jelenlegi helyzetről szólva a többi kö­zött elmondotta, hogv az Egyesült Államok és Kína tá­mogatja a megdöntött, a kambodzsai nép gyűlölte Pol Pot-rezsim maradék erőit, s — válogatás nélkül — min­den más olyan csoportulást, amely a haladás megállítá­sára tör. Csak a forradalomellenes külső beavatkozás megszün­tetése hozhatja meg a kam­bodzsai kérdés teljes rende­zését — hangsúlyozta a to­vábbiakban Yo» Por, aki már 1953-ban részt vett a fruncis gyarmatosítók elleni felsza­badítás! küzdelemben. Ki­emelte: országa ma is hű az 1979-es felszabadulás után közzétett nyila tkozai hoz. amelyben leszögezték, hogy ar. élnem kötelezettség, a békés egymás mellett élés útját választják. Semmiféle, sem politikai, sem gazdnsá­gl megkülönböztetést nem tesznek tehát azokkal az ál­lamokkal szemben, amelyek a békés egymás mellett élés elvét elfogadják, s azt ma­gukra hézve kötelezőnek tartják. Kambodzsa is maga dönt tehát sorsáról, s a két léteső világrend közül a szo­cializmust, a kizsákmányo­lás nélküli rendet választot­ták. (MTI) j, m ar « nfl RADIOTELEK TITO ALI.APOTA SÜLYOS Tito tugoszláv köztársasági elnök általános egészségi ál­lapota nagyon súlyos. Tüdő­gyulladása a megfelelő an­tibiotikumok adagolása el­lenére eem szűnik meg, és magas láza tovább tart. Ve­seműködése nem Alj helyre, mindennap rákapcsolják a művesét és alkalmazzák az intenzív gyógykezeles egyéb eszközeit — közölte a ljubl­janai klinikai központ orvosi konzíliumának szombati je­lentése. PULLAI ÁRPÁD HAZAÉRKEZETT PRÁGÁBÓL Pullai Árpád közlekedés­és postaügyi miniszter, be­fejezve tárgyalásait, szomba­ton este hazaérkezett három­napos hiva'.los csehszlová­kiai látogatásáról. Meghívó­jával, Vladimír Blazeik szö­vetségi közlekedésügyi mi­niszterrel áttekintették a két ország közlekedési együtt­működésének főbb kérdéseit, kiemelten foglalkoztak avas­úti határátmenetek forgal­mának megjavításával és a nemzetközi közlekedés idő­szerű kérdéseivel. AZ V. ÖTÉVES TERV LEGFONTOSABB BERUHÁZÁSAI X Ózdi Kohisziti Mih/tk / C^ / | (Folyair.atas acék>ntaiTiO)|; T "áöid Metró * (észak-déli vonal) Tiszai Híerímű L A SZOCIALISTA S?EKTOR BERUHÁZÁSAI (milliárd Ft) 197 203 131 I 152 AZ IPAR FEJLŐDÉSE 1976-197? (évi átlag, százaiák) Ipar öMZBsen 4,7 Cjéplpar 5.5 Wm 1975 1976 1977 1978 1973. i' ; '.mrw beruhdSH Qiráil uwnL* helyezett beruházás A MEZŐGAZDASÁG FEJLŐDÉSE d '75-19/D (évi állag, azázalék) Vegyipar 8.2 álslmiwsrlpar " ""' 3,7 A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSE, 1979 (19751 100) 1975 1979 % Mi áll az Irán-ellenes amerikai lépesek hátterében? Tulajdonképpen kézenfek­vő lenne a válasz: Iránban amerikai diplomatákat tar­tanak túszként, » az ameri­kai kormány most ellenlé­péseket tett. Ha azonban ez Ilyen egyszerű képlet len­ne, nyilván világszerte egyet­értés kisérné Washington in­tézkedéseit. Annál inkább, hisaea túlzok ejtése, s .kü­lönösképpen diplomaták fog­vatartása nem fogadható el, Az Ilyen módszerek rend­kívül veszélyesek általában a nemzetközi kapcsolatokat illetően. Mégsem véletlen, hogy a moszkvai iráni nagykövet — a héten tartott sajtóértekez­letén — tulajdonképpen Ürügyként emlegette a túsz­ügyet. illetve anrRik ameri­kai kezelését. Az oknyomo­zó* nyilvánvalóan messzire mehet, egyrészt a bukott sah példátlan felkarolásával az •Egyesült Államok szinte ki­provokálta az irániak szen­vedélyes felzúdulását, más­részt az egész problémacso­mag összefüggött és össze­függ az amerikai és iráni belpolitikai csatározásokkal, valamint Washington fe­szültségkeltő akel óival. En­nek fényében érthető meg, hogv az első amerikai válasz a fenyegetőzés volt. azután megkezdődött az „udvarlás" korszaka, elsősorban azért szerették volna a túsz-ügy gyors rendezését, hogv Iránt -sattakoztathassák egy szov­ietellenes arcvonnlhr * s az országban jobboldali fordu­lat mehessen végbe. Az el­múlt napokban — az ameri­kai lanokat idézve — taktl­kaváltás történt: úira a .bunkósbot" került előtérbe. Az Eavesült Államok meg­vakította diplomáciai kap­-solatait Iránnal (ezek gya­korlatilag amúgy Is szüne­teltek). s teljes gazdasági embargót határozott el. Mi­után az amerikai—Iráni ke­reskedelmi kapcsolatok sem voltak valamilyen magas relé se szinten, ez .önmagában alig­ha mondható hatá&os tegy­veniek. így kerüli előtérbe a NA­TO-pírtrigí'ék és mag. s/.ö­vcL-égesek. elsősorban kapón magi iurtáflának kérdése Exck Ugyanis nemcsak fenn­tartották. hanem az ameri­kaiak kiesété után bizonyos értelemben még növelték ls kapcsolataikat az iráni gaz­dasággal. Főként Japán, de a Közös Piac több országa is olajat importál, míg bevételeikben számolnak az jránl export­piaccal, A wushizígtoni erő­fitogtatás és fenyegetés ak­kor lehet valójában eréd­ménvwL ha csatlakoznak a társak. A helyzetet bonyolit­in hogy egyes amerikai hé­ják egy erőszakos akció le­hetőségét sem vetik el (hlo­kádintézkedések, az öböl be­járatát Hormuzi-szoros el­lenőrzésének lehetséges mó­dozatai kerültek emlegetés­re) ez viszont veszélybe so­dorhatná a világ legfonto­sabb olajútvonalát. ahol évente 800 millió tonna ..fe­kete arany" halad a fejlett tőkés országok felé. A kfnos dilemmából, nem először és nem utoljára, a Szövetségesek időhúzaasal próbálnak kikeveredni. Llsz­suabonban összeültek a ki­lencek külügyminiszterei, s elhatározták, hogv nagykö­veteik útján, felvilágosításo­kat kémek Teherántól a •úszügyben, csak ezután fontolják meg az érdemi cselekvést. Láthatólag sem elutasítani,, sem igazán el­fogadni nem akarják, és ta­lán nem is tudiák az ameri­kai kívánságokat. Ezzel gzonban még semmi sem ol­dódott meg, a nehéz játsz­ma folytatódik. 9 Ml t jelentősége az Európával kapcsolatos új fejleményeknek? A többségében ' nyugat­európai országokat tömörítő Európa Tanács a héten kül­ügyminiszteri értekezletet tartott a portugál főváros­ban. A főként tanácskozási, konzultatív jogkörrel rendel­kezi testület nyilatkozatait ál­talában nem kíséri túlzott figyelem, de ezúttal mégis kivétel történt. Érthető ér­deklődést váltott ki, ho© az Európa Tanács határozottan sikraszallt a késő ősszel ese­dékes" madridi Európa-talál­kozó mellett, pedig a fe­szültség érezhető emelkedé­se kapcsán, kontinensünk nyugati felében már Jó né­hányan „temették" az euró­pui biztonság gondolatát la. Természetesen aligha lehet illúziónk: s madridi Európo­találkozón nyilván heves vi­ták lehetnek majd, azokkal ls, akik most a találkozó mellett foglalnak állást. Mégis jelentősnek mondható, ho© Nyugat -Európában (s ez az Egyesült Államokra nem mindig mondható el ilven határozottan) s több­ség helvesli olyan fórum biz­tosítását. nmely minden reá­lisan várható probléma el­lenére. mégis a helsinki foly­tatásnak ad helyet. Folynak az előkészületek az európai kommunista pár­tok értekezletére is, amely a hónap végén ül össze Párizs­ban. mindenekelőtt a béke és a leszerelés kérdéseinek megtárgyalására. (Olyan új fejlemények, mint az euro­rakéták. vagy a fegyverkezé­si versenv ismételt túlhajtá­•a különöskénpen indokoltak ezt az összejövetelt.) A len­gyel—francia kerdeménve­vésre megindult folvamntot támogatja a kontinens kom­munista párttainak többje. ?. héten sz <=7TCP is beletan­•ette részvételi szándékát. Bizonyos, hogy a kommunis­ta pártok közös állásfoglalá­sa jelentős emelő lesz az európai béke és biztonság, a leszerelés ügyének előmozdí­tásához. # Milyen eredményekkel járt Szádat Washingtonban? Hgt hét választ el már csu­pán május 26-tól amelyet egyfajta kulcsdátumnak ne­veznek a Közel-Keleten. Az amerikai—e© iptomi—izraeli hármas alku ugyan la est az időpontot jelölte meg az úgy ­nevezett palesztin autonómia tárgyalások határnapjaként. Igazából a három fél e©i­ke sem lelkesedik a paleszti­nok jogaiért, a megbeszélé­sek eleve nem az államalapí­tás lehetőségéről va© önren­delkezésről, osupán e© ho­mályos, semmitmondó ön­kormányzatról szólnak. Nem szívügye ez Kairónak, mégis fel aknr mutatni valami fü­gefalevelet az arab országok­nak, a különbéke takarására. Washington is taktikázik, azt szeretné bizonygatni, ho© az arabok barátja, miközben a körei-keleti válság és a pa­leoztinok ü©e összekapcsoló­dott az olajjal és az energiá­val. Izrael viszont a „min­dent va© semmit", illetve a semmit" álláspontjára he­lyezkedik fél a legcsekélyebb mozgástól, még egy szalma­szállal eem hajlandó az egyiptomi vezetést támogatni ez Irányú manővereiben. Szadat washingtoni útjá­val viszont legalább néhány látszatengedményt szeretett volna elérni, például olyan szerény konpromlsszumot. hogy a tárgyalásokat május 26. után ls folytatnák, de a megbeszélések ideje alatt Iz­rael felhagvna a megszállt területeken úi települések lé­tesítésével. Válasz még nem érkezett. Begint a következő napokban váriák Washing­tonba, esetleg úiabb hármas találkozó e© második Camp Itavid ls elképzelhető. Ebben a helyzetben külön­leges jelentőségű a Szilárd­ság Frontjának a líbiai fő­városban összehívott konfe­renciája. amelyen a haladó arab államok hivatottak megadni a választ a hármas elképzelésekre. Köztük a PFSZ-ét, hiszen minden „autonómiaalkudozás" a fő­szereplők, a palesztinok nél­kül folyik. Réti Ervin t

Next

/
Thumbnails
Contents