Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-11 / 84. szám

( S/lGo VILÁG PROLCTÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 70. évfolyam 84. szám 1980. április 11., péntek Ára: 1,20 forint M SZ M P. 5 Zfi G E D VÁR O Sl BIZ OTT SÁG Á N A K LA P] A Eredményes gazdálkodás! ülést tart az mszmp ÜSesS fteaptott cs megyei fcmracs A Csongrád megyei tanács tegnap, csütörtökön Szegeden, dr. Perjési László tanácselnök vezetésével ülésezett Ebben a tanácsi ciklusban ez volt a testület utolsó tanácskozása. A megyei tanács ülésén többek között részt vett Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára. Az ülésteremben helyet foglaltak a megye országgyűlési képviselői, a városok, községek, járások társadalmi, politikai életének vezető képviselői. A testület megvitatta és elfogadta a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről és a fontosabb tárgyalásokról, a vb múlt évi munkájáról, a ta.valyi költségvetési és fejlesztési alap gazdálkodásról szóló beszámolót. Majd előterjesztésekre és interpellációkra került sor. Dr. Czabarka János (szentesi járási tanácstag) interpellációjában a nagymágocsi egészségház építését sürgette, Balassi Pálné (szegedi járás) pedig azért interpellált, hogy Kistelek kapjon megyei támogatást a gáz gerincvezetékének további kiépítéséhez. Az ülés dr. Perjési László zárszavával fejeződött be. aki méltatta az elmúlt hétéves tanácsi ciklus eredményeit Javult az ellátás A megyei tanács végrehajtó bizottságának irányító és koordináló munkája alapvetően meghatározza az ellátás, a gazdálkodás színvonalát a lakás-, iskola-, bölcsőde-, óvodaépítés helyzetét, ho© csak azokat a fontosabb területeket említsük, amelyeket a lakosság jól ismer, annál is inkább, mert életkörülményeit befolyásolják. A megyei tanács a tegnapi ülésen ágazatonként sorra vette és értékelte az eredményeket. A testület megállapítása szerint a végrehajtó bizottság irányító, szervező és ellenőrző tevékenysége tovább fejlődött ,igen nagy fi©elmet fordítottak arra, ho© a népgazdasági és területi érdekeket jól hangolják össze, és megvalósítsák az ágazatpolitikai célkitűzéseket. A korábbi évek ©akorlatához hasonlóan komoly erőfeszítéseket tettek a lakosság ellátásának javítása érdekében. Az emberek ezen a téren érzik a leghamarabb, ho© életviszonyaik miképp alakulnak. A kereskedelmi hálózat fejlesztése nagyon sok településen régi óhaj, de elsősorban Szegeden, ahol az idegenforgalom is ©akran próbára teszi a kereskedelem erejét, teherbírását. Az elmúlt évben a boltok, üzletek, áruházak alapterülete 4 ezer négyzetméterrel bővült, de azt szinte mindenki tudja, ho© lényeges változás csak az idén következhet be. A Domus már megnyílt, és remélhetőleg az év végére elkészül a Szeged Áruház is. A na©arányú beruházások mellett — amelynek eredménye csak a tervidőszak végén érezhető — a kereskedelem tavaly is sokat fejlődött. A Belkereskedelmi Minisztérium több millió forint támogatást nyújtott korszerűsítésre, gépesítésre. Néhány adat a forgalomról. A lakosság több árut vásárolt, mint egy évvel korábban: a forgalomnövekedés tízszázalékos. A községékben különösen a ruházati cikkekre költöttek sokat. Az ellátás helyzetét jelentősen befolyásolta a hullámzó kereslet, és ez számos iparcikknél áruhiányhoz vezetett. Élelmiszerekből s élvezeti cikkekből a kínálat egész évben folyamatos és megfelelő volt. Hús és húskészítménvekből, zöldségből és gyümölcsből javult az ellátás. Az éttermekben az áremelkedés miatt az ételforgalom 15—20 százalékkal csökkent. Ez arra késztette a vendéglátó egységeket, ho© üzletpolitikájukat jobban igazítsák a kereslethez és az olcsóbb alapanyagok felhasználásával a menük, a kisadagok választékának fokozásával differenciált ételkínálatot biztosítsanak. Javult az ellátás a csecsemő-, ©ermekruházatban, nem mondható ez el a kereskedelmi és ipari szervezőmunka ©engesége miatt a fehérneműk, szőnyeg és bőrruházata termékek árusításáról. A tanács e napirend kapcsán természetesen nemcsak az ellátással, a kereskedelemmel, hanem a közigazgatás korszerűsítésétől kezdve a munkaerő-közvetítés, a munkaerő-gazdálkodás tapasztalataival, a kórházak, szociális otthonok építésével, a hatósági tevékenységig nagyon sok más fontos kérdéssel is foglalkozott. A testület végül is ú© foglalt állást az idei feladatok meghatározásánál: a végrehajtó bizottság íciemeleten foglalkozzon az MSZMP XH. kongresszusa és a megyei pártértekezlet tanácsokat érintő határozatainak feldolgozásával. tanácsok tavaly 42 millió forinttal kevesebbet fordíthattak beruházásra. mint ahogy a tervidőszak elején ütemezték. Ez 2,1 százalékos beruházáscsökkentést jelentett. (Az idén már 10,4 százalékos csökkenéssel kell számolni, ugyanis 231 millió forinttal kevesebb pénz jut beruházásokra, mint ahogy azt a középtávú tervben 1980-ra tervezték.) A fejlődés ütemének csökkenése nem jelenti azt, hogy a tanácsok „visszalépnek", sőt a lakosság tömeges szükségleteit szolgáló alapellátásban, ha szerényebb mértékben is, de további előrehaladás tapasztalható. A változó körülményekhez igazodva a tanácsok és intézményeik sikerrel oldották meg a költségvetésben és a fejlesztési tervekben előirányzott feladataikat. A tervezett 775 óvodai hellyel szemben 1206, az 50 úi általános iskolai terem helyett 63 épült. Tavaly 4 ezer 181 új lakásba költözhettek, amelyből 2 ezer 70 célcsoportos állami lakás. Tavaly adták át a második Tiszahidat, s í© Szegeden a városi közlekedés feltételei sokat javultak. Nem kezdődött el viszont a felsővárosi 16 tantermes iskola építése, a tervezett 165 bölcsődei helyből csak 115 valósult meg. A tervezettnél lassabb ütemben épül a 624. számú szegedi szakmunkásképző iskola, a szeged-szőregi 8 tantermes általános iskola, a me©ei könyvtár és levéltár. Univáz-szerkezet hiányában nem tudták megkezdeni Hódmezővásárhelyen egy 16 tantermes iskola építését. Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését április 11-re összehívták. A Politikai Bizottság az országgyűlési képviselő- és tanács tag választások kai kapcsolatos előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Észrevételek, javaslatok A végrehajtó bizottság tavalyi munkájának értékelésénél felszólalt dr. ördögh Piroska (Szeged) és azt kérte, hogy a vb a tanácsi bizottságoknak nyújtson még több szakmai támogatást. Elismeréssel méltatta a társadalmi munka eredményeit. amelynek összege a né© év alatt megközelíti az egymilliárd forintot Hangsúlyozta, ho© a siker ellenére ezen a területen még mindig találhatók tartalékok. Martonosi Andrásné (Hódmezővásárhely) rámutatott arra, ho© a végrehajtó bizottság irányító munkája milyen sokat fejlődött. Dr. Petri Gábor ország©űlési képviselő, a SZOTE rektora az egészségü©i beruházások elhúzódása miatt kért szót. Hangsúlyozta: n« kezdjenek el ú© egy beruházást, hogy a kivitelező kapacitás nem biztosított. Elemezte az észszerűbb gazdálkodás követelményeit, és rámutatott a szerződéses fegyelem hiányára. A tanácsi gazdálkodás eredményeit ismertető beszámoló után dr. Kutiván Rezső (Szeged) a kényszerítő, a hatékonyságot és takarékosságot jobban megkövetelő körülményekről beszélt Diószegi János (szentesi járás) felszólalásában a járás községeinek fejlődését méltatta. Mindszent és Csanytelek kivételével' az óvodai gondok mindenütt megoldódtak. Morschhauser Józsefné (szegedi járás) arról szólt, hogy a községekben a célcsoportos lakásépítést, az egészségü©i és kulturális intézmények építését akadályozza a kivitelezői kapacitás hiánya. És hiába van pénz, a községek nem tudnak kellő ütemben fejlődni. A felvetésekre dr. Perjési László és Katona István válaszolt. Hét év eredményei A gazdálkodás körülményei A megyei tanács tavaszszal mindig számvetést készít és értékeli, ho© a szakigazgatási szervek az elmúlt évben miként gazdálkodtak. A költségvetési és a fejlesztési alap felhasználásának tavalyi tapasztalatai általában kedvezőek. Katona István, a me©ei tanács vb pénzügyi osztályának vezetője szóbeli kiegészítőjében rámutatott azokra a me©áltozott körülményekre, amelyek a tanácsok gazdálkodását is meghatározták. Többek között a közigazgatás is figyelemmel volt azokra az intézkedésekre, melyek a népgazdasas egyensúlyi helyzetének javítását célozták. Köztudott, hogy mérsékelni kellett a közkiadások növekedését. A me©áltozott körülményekhez való alkalmazkodás nem ment mindenütt zökkenőmentesen. De végül is az új helyzetben a tanácsok eredményesen oldották meg feladatukat. A helyi tanácsok többsége megértette a követelménveket. miszerint a nehézségeket, a gondokat önerejükből kell megoldani. E©re ritkábban fordult elő az, hogy elegendőnek tartották a probléma felvetését. és másoktól várták a megoldást. Szűkebb pátriánkban a A tanácsülés végén dr. Perjési László arról szólt, hogy a választási törvény szerint Csongrád megye tanácsa jelenlegi összetételében — az 1973. évi választásokkal elnyert felhatalmazása és megbízása alapján — utoljára ülésezett. Méltatta a több mint hétéves ciklusban végzett munka jelentőségét, s hangsúlyozta, ho© a területi és helvi önkormányzati és népképviseleti struktúra kiépülésének jelentős szakasza zárult le me©énkben is. Ez az időszak két ötéves terv célkitűzései megvalósításának feladatait, gondjait és sikereit tartalmazza. A me©ei tanács jogos büszkeséggel veheti számba mindazt, aminek me©alósitásában közreműködött. A tanácsi szervek aktív közreműködésével megvalósuló gazdaságpolitika eredményeként dinamikusan fejlődött Csongrád megye ipara, mezőgazdasága, gyarapodtak szociális létesítményeink. Az új közösségi intézmények, a lakóházak átformálták a városok és községek arculatát, korszerűsítették, magasabb szintre emelték a lakosság életkörülményeit. A növekvő lehetőségeknek és feladatoknak az elmúlt hét esztendő alatt a tanácsi szervezet csak úgy tudott megfelelni, hogy maga is lépést tartott a fejlődéssel. Korszerűsítette szervezetét. működési elveit. A me©ei tanácselnök hangsúlyozta, ho© tartalmassá vált a tanácsok államigazgatási, népképviseleti önkormányzati jellege. A tanácsok és szerveik felnőttek a megnövekedett feladatokhoz, felismerték az új kérdéseket és helyesen reagáltak azokra. Megfelelő döntésekkel segítették a feladatok megvalósítását. A megyei tanács munkája során az elmúlt években maga mögött érezte a lakosság cselekvő támogatását is. Szólt az ország©űlési képviselők segítőkész tevékenységéről. Külön kiemelte, hogy milyen segítséget jelentett a me©ei pártbizottság irányító, ellenőrző tevékenysége, valamint a főhatóságoktól kanott támogatás. Dr. Perjési László a végrehajtó bizottság, a tisztségviselők nevében megköszönte a tanácstagoknak, a tanácsi bizottságoknak munkáját. Elősegítették, ho© az 1973-ban me©álasztott megyei tanács azzal a tudattal zárhatja tevékenységét, ho© megfelelt azoknak a törekvéseknek és elvárásoknak, amelyek je©ében a helyi tanácsok me©álasztották tagjait, és eredményesen járult hozzá a szocialista építőmunkához. Csongrád megye fejlődéséhez. Sajtótájékoztató Balesetbiztosítás és megelőzés Ruhára, táskára, cipőre e©arár.t feltapad, napfényben színes kis dísz, este viszont életet menthet — e szavakkal mutatták be csütörtökön sajtótájékoztató keretében azokat a fényvisszaverő csíkokat, melyeket hamarosan minden általános iskolás kezébe vehet. Az Állami Biztosító vezérigazgatóhelyettese Tar Jenő, elmondotta a 6ajtó képviselőinek, hogy az ötcentis piros fényvisszaverő csíkok a biztosító munkájának új vonásait is jelzik. A vállalat ugyanis nemcsak a balesetet szenve dett diákok kártalanításában akarja kivenni a részét, de a gyermekbalesetek megclösé ben is. Mindezt a gyermekbalesetek változatlanul na©, sőt e©re növekvő száma indokolja. A biztosító tavalyi statisztikái csaknem 10 ezer kisiskolás közúti balesetéről számolnak be, amelyből 104 baleset halállal végződött. Természetesen a fényviszszaverő csíkok alkalmazása nem hárítja el a gyermekközlekedés veszélyeit, de legalább figyelmezeteti a gépkocsivezetőket az óratosabb vezetésre. Kísértetek szerint a csíkokat 80 kilométeres sebességgel haladva sötét országúton, már 170 méterről észrevenni, s ez elejét veheti sok gázo' ásnak. A fényvisszaverő csíkokat, sőt ruházati termékeket már ismerik Magyarországon, ám használatuk még nem terjedt el. Ho© a mostani, „csíkakció" sikerrel járjon, a biztosító alkalmazottai valamennyi általános iskolába elmennek és minden diák kap egy öntapadós címkét. A vezérigazgató-helyettes beszámolt arról is a sajtó munkatársainak, hogy az 1980—81-es tanévre új biztosítási rendszert dolgoztak ki. Bővítik a tanulók balesetbiztosításának választékát, és növelik a kifizetendő őszszegeket, tgy például a csonttörésekre az eddigi 200 forint helyett 400 forintot fizetnek a tanulóknak. Minden szolgáltatási formában bevezetik a kórházi ápolási térítést. Nyolcvankét napos kórházi gondozás után 1280 forint illeti a biztosított tanulót Az új tánévben mind a középiskolások, mind a szakmunkástanulók 20 és 40 forintos bizt06ífást köthetnek, utóbbit a felsőfokú intézmények hallgatói is igénybe vehetik, ök viszont 60 forintos kötvényt is válthatnak. A balesetbiztosítást kitericsztik a nem balesetbőt eredő rokkantságra is, amit havi járadék formábban fizetnek. A tettes rokkantságban s"envedő tanulók 13. életévük betöltése után a már korábban kapott összegeken kívül 50 ezer forintban részesü'nek. emellett havi 500. illetve 600 forintos járadék kifizetésére is van lehetőség Ezt a járadékot a rokkantság megállaní'ását követően öt éven át havonta kapják a sérültek. (MTI) Állattenyésztési tanácskozás A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát adott otthont a tegnap Szegeden megrendezett bemutatóval egybekötött állattenyésztési tanácskozásnak, amelyen részt vett Keresztúri Istvánná, a Csongrád megyei pártbizottság munkatársa. Lobkovicz Sándor, a szalámigyár vezéigazga tó-helyettese megnyitó szavai után a résztvevők megtekintették az élőállat-bemutatót és a vágásminősítést. A szarvasmarha- és sertéstenyésztés Csongrád megyei helyzetéről és feladatairól Bálint János, a megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója tájékoztatta a szakembereket. Elmondotta, hogy a megye szarvasmarha-állománya az V. ötéves terv idején eddig 2,4 százalékkal, a tehén és előhasi állomány 4 százalékkal nőtt. Ez a növekedés azonban kevesebb volt, mint a tervezett — 91 százalékos. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének tennivalóit elemezve hangsúlyozta, hogy elsődleges feladat a nagyüzemi tehénállomány oly mértékű növelése, amely a kisüzemi tehénállomány csökkenését kompenzálni tudja. A vágóállatokra vonatkozó szabványmó^ositást Forró Sándor, a szalámigyár főcsztályvezető-helyettese. a megyei mentesítési akciókat, az aktuális állategészségügy: feladatokat dr Szabó János, a megyei állategészségügyi állomás igazgatója ismertette. Kálmán József, a Csongrád megyei OabonnCorgalmi és Malomipari Vállalat közgazdasági igazgatóhelyettese pedig a keveréktakarmány forgalmazásának időszerű kérdéseiről beszélt.