Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-09 / 82. szám
Swifa, 1980. április 9. i 5 Beszélgetés kortárs tudósokkal A szegedi Móra Ferenc ságnak. Kétszer tüntették ki Múzeum Beszélgetés kortárs ICoasuth-dijjal. 1978-ban petudósokkal című sorozatának dig Állami díjat kapott. Némái vendége Szőkefalvi- hány hete vette át a Szovjet Nagy Béla akadémikus. A Tudományos Akadémián múzeum dísztermében ma, 1979. évi Lomonoszov-aranyszerdán este 6 órakor talál- érmét, melyet minden évben kozhatnak tudományos éle- egy szovjet ós egy külföldi „—.A-Í-A-A tudósnak ítélnek oda. A JAtunk kimagMtó egységé- TE tanszékének ^ V<J az erdeklődok. A 67 éves Bolyai intézetének vezetője, matematikus 1929 óta él Sze- több folyóirat szerkesztője, geden. A József Attila Tudo Kutatási területe a függmányegyetem professzora vényanalízis és annak egyik 1948-tól. A Magyar Tudo- modern ága, a funkcionál mányos Akadémia levelező analízis. Szőkefalvi-Nagy Bétagjának 45-ben, rendes tag- la akadémikusnak ma esti jának 1956-ban választották beszélgetőpartnere dr. Trogmeg. Tíz esztendeje elnöke a mayer Ottó múzeumigazgaSzegedi Akadémiai Bízott- tó. Úttörők vetélkedője Több mint hatvan általános iskolás érkezett tegnap Szegedre az ország különböző megyéiből, hogy részt vegyen a tudományos-technikai úttörőszemle országos döntőin. Az ünnepélyes megnyitót este 7 órakor a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola dísztermében tartották. Ott volt Vántus Istvánná, a megyei pártbizottság munkatársa, Kulcsár Péter, a KISZ megyei bizottságának megbízott első titkára, Zelei • né Horváth Sára, megyei úttörőelnök és Göndör Tibor, az Oktatási Minisztérium kép viselője is. Megnyitó beszédet Feith Bence, az úttörőszövetség titkára mondott Szegedi sikerek debreceni fesztiválon A „Művészet és ifjúság" országos bemutatósorozatában április 3—5. között Debrecenben, az agrártudományi egyetem szervezésében rendezték meg az egyetemi és főiskolai hallgatók folklórfesztiválját, ahol 15 felsőfokú oktatási intézmény művészeti csoportjai vettek részt. A vetélkedőt a szegedi József Attila Tudományegyetem folklórcsoportja nyerte, kimagasló eredménnyel. Cseres Tibor vezetésével pompás, sodróerejű táncszámaik nemcsak a zsúfolásig megtelt közel 500 személyes színházterem közönsége előtt arattak sikert, de az országos zsűri is kiemelten és elismerően szólta koreográfiáról, művészi előadásmódról: arany fokozattal és a fesztivál nagydíjával jutalmazta mlmkájukat. Ugyanakkor az országos zsűri arany A III. országos minősítéssel értékelte a tánccsoportot. Ez az értékelés és minősítés annál inkább értékes, mert a tánccsoport csak ezüst I. minősítést kért, a zsűri azonban egy osztályvezetésével ezüst fokozatot kapott. A szólisták közül Lovász Irén ezüst fokozatot kapott művészien előadott csángó dalaiért, Harangi Anna pedig gitárkíséretével előadott népdalaiért bronz fokozatot A Szegedi Orvostudományi F.gyetem tánccsoportja ebben a nagyon erős mezőnyben lyal magasabbra értékelte bronz fokozatot szerzett. Oszprodukciójukat. Az együttes szólótáncosai is szép sikerrel szerepeltek: Kopasz István és Trabalka István páros számukért arany fokozatot kaptak, hasonlóképpen a Kispéter Júlia—Kiss Pál és előadott a Kozma László—Kozma Lászlóné kettős. A JATE „Fabatka" népi zenekara, Maróti György tanársegéd tatlan sikert aratott a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatója, Zsíros Márta is, akit a fesztivál közönsége csengő hangon és ízlésesen népdalaiért ünnepelt, a zsűri pedig arany fokozattal jutalmazott Gruber László Hallgatom az Intermikrofon című műsort a múlt hétén pénteken délután a Kos- | suth rádióban. Hallgatom — maga sem tudja, mennyit inkább arra emlékszik: „csak öt vagjt hat épületen nem ritkán van részem oly élményben, hogy ilyesmiket hivatalosan. „telekommuni- dolgoztam" katíve" tudhassak meg —, hogy Lengyelországban a Azt mondja Botocska Pál, lengyelek hogyan vásárolhat- a sok-sok épület elkészülte nak nyugati valutáért a közül a legboldogabb akkor Pewex-boltokban. Továbbá volt, amikor a munkásszállót (részletesen), hogyan s mi- az ő szállásukat befejezték, ként folytat komoly ideoló- S 1957-ben, amikor minden giai harcot az NDK-beli rá- leállt Dunaújvárosban — ő dió és tévé az ország terül e- akkor is maradt Mert az tén mindenütt kitűnően ve- emberi teljesítmény normái eltaláltaknak tűnnek. Bo- rodalmában, került ide vagy tocska Pál legalább 3 ezer oda oz ember. A kőműveslakást épített föL Pontosan mester már tudja: a történelem az ember sorsa. Effélékre tanított ázél Júlia, néha ugyan kissé döcögő, itt-ott túlon-túl „megcsináltak" ható, ám alapjában véve szép, felelősségteljes riportja, az Egyszemélyes történelem. S a Pewex-ben vásárló lengyel, a rádiót hallgató NDK-állampolgár és a divatcikkekért boltokba járó szovjet ember így valahogyan együvé került, egy liető jó néhány nyugatnémet talán változtak harminc ev elképzelt, kezdeti Dunaújvái -' n - — .11 IU . ... 1 — nlo + f 4 n n törlóriolom I.-ÓIMT. adóállomás ellenében, vala mint, hogy ruházati és élelmiszeripari cikkekben esetenként ellátási hiányosságok vannak a Szovjetunióban, s ezeket így és így kívánják legyőzni. Hallgattam mindezt, kicsit álmélkodtam, kicsit örültem, eléggé csodálkoztam — és két nap múlva a hallottak kezdtek kissé más (hang)színben feltűnni előttem. Vasárnap délután a Petőfi adón Szél Júlia Egyszemélyes történelem című riportjával egy egykori kőműveshez látogatott eL A mester valaha brigádostól — házakat épített annak rendje-módja szerint egy várossá lett magyar helységben, amelyet előbb Dunapentelének, majd születése idején Sztálinvárosnak. jó két évtizede pedig Dunaújvárosnak hívnak. Botocska Pál ma is ott él. műveinek közvetlen környezetében és társaságában. Családostól, őt ©erekkel, unokákkal. „Az emberi teljesítmény normái ho©an változtak har-minc év alatt? És előrelépés-e minden változás?" A fenti kérdések a rádióúiságban olvashatók. Szél Júlia riportját ajánlandó-körülírandó. Nos, a meghallgatott fél óra után a válaszok olyannyira nem lehetnek szimpla igenek vagy nemek, ho© a kérdések — több mint jól alatt, de a történelem kényszerű marokcsavarintásaiban. akár Gulliver az óriások birost építő kőművesbrigádba. Domonkos László becsülete Seregi Zoltán vizsgarendezése a Kisszínházban Mikor akarja valaki meg- szerepeknek maradéktalanul váltani a világot, ha nem míg fiatal. Érthető szenvedély fűti hát a még főiskolás rendezőhallgató Seregi Zoltánt, na© fába vágta fejszéjét Hét végén, szombaton este mutatja be a szegedi prózatársulat Jean Anouilh 1959-ben írt, annyi vitát kiváltott drámáját: Becket vagy Isten becsülete — Seregi Zoltán rendezésében, ez lesz a diplomamunkája. — Bár közhelyizüen hangzik, a kérdés megkerülhetetlen: miért éppen a Becketet választotta? — Körülbelül egy éve döntöttem, az idő tájt, hogy a szegedi színház vezetői fölajánlották, itt csinálhatom meg a Kisszínházban. A darab olyan társadalmi helyzetet vizsgál, morális kérdéseivel, az emberi kapcsolatok rendszerével, az egyén és társadalom, az egyének egymás közötti viszonyával, mindenekelőtt a becsület fogalmának platformján, amelyek jelenleg engem is izgatnak. Anouilh is nagyjából úgy járja körül ezeket a gondolatokat, amiképpen magam töprengek rajtuk. Nem kellett tehát darab után nézni, amit ráhúzhatnék az engem is foglalkoztató kérdésekre, a Becketben minden készen állt. — Közelebbről? — Ami morálisan izgat: a társadalmi szerepek fölvállalása, és hogy miképpen lehet megfelelni azoknak. Becketet, akaratán kívül különböző fontos posztokra helyezi a király, s a rábízott szeretne megfelelni, még korábbi e©éniségének föláldozása árán is. Az ő becsülete tehát alkalomhoz szabott becsület, Becket bizonyos funkcióhoz tartozó erkölcs alapján cselekszik. Figuráján keresztül éppen ezért azt is érzékeltetni szeretném, minő veszélyeket hordoz ez a filozófia. Mert, ha például embertelen feladatokkal bíznák meg, azt is teljesítené? Becket becsületelve tehát relatív. Ugyanebből a megfontolásból előadásunkban valamennyi szereplő foglalkozik a saját társadalmi funkciójának becsületével. — A darabnak másik rétégé, ha szabad így mondani, két ember barátsága, a királyé és Becketé. — Amely véleményem szerint bonyolultabb dolog, mint az általam olvasott elemzésekben áll. Nem teljesen kétoldalú ugyanis, Henrik király erősebben szereti Becketet, mint viszont, az ő tragédiája, hogy kegyetlen világban él, máskülönben többre hivatott, konszolidált viszonyok között egyénisége is gazdagabban bontakoznék ki. Annyit mindenesetre tud, csak Beckeihez tartozhat, értékes emberhez, akinek az lenne a feladata, hogy „beletanítsa a királyság mesterségébe", éppen a saját becsületreceptje szerint — s tulajdonképpen Henrik engedi is magát nevelni. A darab végére az ösztönlényből ravasz politikus lesz, hisz felismert politikai szükségszerűségből maga avatja szentté a sugallatára meggyilkolt érseket, Becketet. — Mint említettük, a stombati premier Seregi Zoltán diplomamunkája. Tehát nyáron végez a Színművészeti Főiskolán. Meghívása Szegedre. gondolom, nem pusztán alkalmi indíttatású, úgy hírlik színházunknak tervei vannak vele. Kölcsönösen? — Azt hiszem. Magam mindenesetre szeretnék Szegedre szerződni, de hogy milyen konkrét darabokat csinálnék az új évadban, arról egyelőre csupán távlati elképzelések vannak. N. L Filmfesztivál A béke és barátság hónapja alkalmából ez év májusában — 8. és 14. között — elsőízben rendezik meg Budapesten a szocialista filmek fesztiválját, amelynek programjában hét európai szocialista ország filmművé- . szetí alkotásai kapnak he- elmelyitse a beke es barátlyet. Ság gondolatát (MTI) A rendezvény céllá as, ho© bemutassa Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Len©elország, az NDK. Románia és a Szovjetunió filmművészetének három és fél évtizedes fejlődését. s Ünnepi Bori Imre: Balázs G. Árpád Összejöttek az ünnepek. A riportfilmje tetszett legjob- „A legjobb szórakoztató műsorszerkesztöség dicséreté- ban. Zimbabwe—Rhodésiá- műsor" címkét mindenképre le©en "mondva, látszott ban készítették, a változás pen a Suli-buli című az ünnepi programokon az ellentmondásos pillanatait burleszk nyerné, Varsányi igyekezet: a lehető legszéle- örökítette meg benne, egy Ferenc hatrészes sorozata — sebb ízlésskálán játszani, a ország átalakulásának rop- ha címkét oszthatnánk. Ez a ü©esen adagolni-beosztani a pont nehézségeit és remény- na©on érdekes, igazán tévémegemlékezések, esemény- teliségét. A távoli földrésze- szerű, elképesztő ötletbősétudósítások, meg a szórakoz- ken forgatott riportfilmeket, get, humorérzékét, a nevettetató és művészeti műsorok ú© tűnik, azért is övezi tés tudományát mutató sorosorozatát Még az ismétlése- egyre nagyobb népszerűség, zat nem előzmények nélküli; ken is jól választották, az mert személyes hangvételű- az emlékezetes Irka-firkát is Abigél például érdemes arra, ele. Készítőik kényszerülnek Varsányi rendezte. Ugyanezho© újra megnézzük, hiszen elfelejteni a hazai riportok zel a technikával készült az is. Szabó Magda művéből sablonmegoldásait, elkerülni pixillációs eljárással, amelyZsurzs Eva rendező szeren- a távolságtartó személytelen- nek a különleges nevettető esés kézzel, a tévéjátékokéi- ség unalmát. látványt köszönhetjük: az vonalához sorolható produk- A művészeti műsorok kö- élő szereplők mozdulatai, ciót készített. zül kiemelkedett Kapás De- mint a rajz- és bábfilmek fizső Frolifilmje, mely annak guráinak mozgása, részekre Az aktuális politikai adá- ellenére is hiteles atmoszfé- szabdalt, szögletes, tetszés sok sorában Benda László rát sugárzott az ország és az szerint fölgyorsítható. A kép Elveszett paradicsom? című emberek háború utáni álla- tehát önmagában humorforpotúról, hogy néhány jelene- rás. Ha ez kiegészül a téma te nem kapcsolódott, nem il- (esetünkben: a suli, aho©an leszkedett pontosan a többi- érettségi találkozón visszatehez. Megesik ez könnyen, ha kfntve látjuk) irónikus fiamozaik készül, részletekből vázolására alkalmas, Iényeaz egész. A kopaszok törté- gi]eg szintén képi ötletekkel nete mégis megragadóan ér- _ a hasunkat foghatjuk a zékeltette a korszak lénye- nevetéstől, különleges tévés Nem sok képzőművésznek adatik meg, ho© életében kézbe vehesse a munkásságát ismertető könyvet, netán monográfiát. A 93. évét taposó Balázs G. Árpád meg. mozog. Éles szemmel és biztos kézzel rajzolja meg Balázs művészi pályájának szakaszait Az első. az aktivista korszak most e©ütt látott munkái meglepetést érte művei könvvalakban jelentenek majd a szakmavaló fölmutatásának kivéte- beliek számára is. Az aktiles pillanatát. vísta művészet már-már leA Vajdaságban valóságos zártnak tűnő képe tartalmaBalázs-reneszánsznak lehet- ban módosul, időben tünk tanúi az elmúlt évti- vül a művész korai zedben. Az Életjel miniatű- kásságával. Talán nem térök sorozat 5. köteteként védünk, ha a pálya csúcsát napvilágot látott a művész itt véljük megtalálni, önéletírása Bolyongó palet- A 20-as évek második ta címmel (1969). Az újvidé- felének munka- és munkáski Híd c. folyóirat a tizedik X-et megkezdő mesternek szentelte 1977. évi októberi száma tekintélyes részét. (Íme, e© követhető példa hazai irodalmi és művészeti folyiórataink előtt.) A szerző irodalomtörténész, rangos munkásságát könyve sora jelzi. Tanulmányának elolvasása után kiderül, hogy a képzőművészet területén is otthonosan ábrázolásai Balázs társadal. mi elkötelezettségét bizonyítják. Az elesetteket. a kiszolgáltatott kisembereket, a munkában elcsigázottakat mutatja be monumentálisba hajló vásznain. Formanyelve az Uitz korai Szőnyi— Patkó—Szobotka—Korb nevével jelzett, a szobrászi plaszticitással versenyre kelő ábrázolást követi (Kubikosok). A 30-as években fölerősödnek benne a nagybányai emlékek és tanulságok, visszatér a naturalisztikus festőiséghez, a látvány dekoratív rögzítéséhez. Festői nyelve ma is változatlan. Balázs a helyi képzőművészeti életnek is számottevő alakja: ötször állított ki kibö- Szegeden. Először a két hámun- ború között (1928), majd a fölszabadulás után négv ízben is (1948, 1956. 1958, 1971). Több mint két évtidedig lakott városunkban, első benyomásait Szeged utcáin című albumában (1946) rögzítette. A Délmagyarország munkatársaként grafikáival sűrűn szerepelt e hasábokon. A gazdag kivitelű könyv, a mintegy nyolcvan, köztük jó néhány színes fölvétel méltán reprezentálja Balázs G. Árpád több mint hét évtizedes alkotói pályáját. (Fórum. Újvidék, 1980.) Apró Ferenc gét: a változatlanság látszacsemegét fo©n*zt,hatunk. Reta mögött a sorsfordulót, a ... ... jóleső föllélegzést, a sejtése- vélhetőleg ma.id máskor is, ket és reményeket a nehezen talán hétköznapokon is. születő új életről. S. E. Országos konferencia a nyelvoktatásról Az auditív és vizuális tananyag az idegennyelv-oktatásban — ez a vezető témája a kedden Egerben kezdődött országos tanácskozásnak, amelyen az ideaennyelv -oktatás korszerűsítésének lehetőségeit beszélik meg. A kétnapos tanácskozáson az ország valamenyj nyi me©é jéből és a főváI rosból mintegy százötvenen vesznek részt. Valamennyi. en a TIT különböző nyelvtanfolyamain, valamint a különböző szintű iskolákban foglalkoznak nyelvoktatással. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és az Országos Oktatástechnikai Központ közös rendezvényén több mint 20 előadás hangzik el. (MTI)