Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-26 / 97. szám

Srombat, 1980. április 26. 5 Kommunikáció, szakoktatás, egészségnevelés Tudományos konferencia Szegeden Kétnapos tudományos kon­ferencia kezdődött tegnap, pénteken a Tisza szállóban. Kommunikáció — egészség­ügyi szakoktatás — egész­ségnevelés címmel, melyet a Csongrád megyei tanács vb egészségügyi osztálya, a me­gyei KÖJÁL egészségneve­lési osztálya, az OTKI egész­ségügyi főiskolai kar peda­gógiai intézete, az Egész­ségnevelési Szövetség és az Országos Egészségnevelési Intézet rendezett. Szabó G. László, a megyei tanácselnök helyettese meg­nyitó beszédében egyebek között elmondta: a Szege­den immár ötödik alkalom­mal megtartott tanácskozás ezúttal az egészségügyi ne­velés különböző módszerei­vel, az élőszó, az írott és a képes közlés gyakorlatával ésmertetl meg a résztvevőket. Az egészség védelmével kap­csolatos tudás átadása na­gyon fontos, hisz a lakosság egészségügyi kultúrájának fejlesztésében még nagyon sok tennivalónk van. Ezért munkálkodtak azok a kiváló szakemberek is, akik a köz­lés nehézségeiről, hatékony­ságáról, a közlésformákról, a tömegkommunikáció felhasz­nálásának lehetőségeiről tartottak előadást tegnap. A konferencia ma szek­cióülésekkel folytatódik. A plenáris ülésen dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára Az MSZMP XII. kongresszu­sa és az egészségügy címmel tart előadást. A szekciók összefoglaló beszámolója után zárul a kétnapos tanácsko­zás. Beszéd­verseny A reformkori nyelvújítás vezéralakja, Kazinczy Fe­renc szobránál rótták le tisz­teletüket a szép magyar be­széd országos versenyének döntőjére Győrbe - érkezett fiatalok pénteken a költő nevét viselő gimnáziumban. Ezt követően az anyanyel­vüket legszebben beszélő középiskolások a városi ta­nács dísztermében gyűltek össze a megnyitó ünnepség­re. s virággal köszöntötték Péchy Blanka érdemes mű­vészt, Győr város díszpolgá­rát, a Kazinczy-díj alapító­ját. A beszéd tisztaságának megőrzésére tizenöt évvel ezelőtt indított, verseny moz­galommá szélesedett. Az idén több mint 20 ezren verseng­tek országszerte a döntőbe jutásért. Közülük a 120 leg­szebben beszélő méri össze tudását a Kazinczy-éremért és az -oklevélért a három­napos döntőn. Egy pzabadon­választott és egy kötelezően előírt szöveget adnak elő pénteken és szombaton. Az ünnepélyes eredményhirde­tésre vasárnap délelőtt kerül sor. (MTI) Emlékezés Trischler Ferencre Nyolcvan esztendővel ez­előtt, 1900 április 26-án; munkásszülők gyermekeként született Szőregen Trischler Fcrenc, a munkásmozgalom és a párt kiemelkedő szege­di harcosa. A 6 elemi elvég­zése után édesapja foglalko­zását folytatta, kenderkiké­szítő gyári munkás lett Sze­geden. Itt, az első világhá­ború következtében kiala­kult gazdasági válság, a nyomor, a nélkülözések ha­tására forradalmasodé mun­kásmozgalmat ismert meg. 18 éves korában besorozták, de az őszirózsás forradalom időszakában — a kiképzés befejezése előtt — ő is ha­zatért. A proletár diktatúra idején vöröskatona lett, a VI. hadosztály 46. vörös gyalogezredében szolgált. Részt vett a dicsőséges észa­ki hadjáraton, és harcolt a román királyi csapatok ellen n sikertelen tiszai áttörésnél. románok 1920. január 1­és Aradra internálták. Meg­ismerte a román nyelvet, jól beszélt németül, később pedlig szlovákul is megta­nult. 1921. január 21-én sza­badult. Hazatért Szegedre, ahol 1927-ig rendőri felügye­let alatt állott Ennek ellenére nem hagy­ta cserben a munkásmozgal­mat. Az 1920-as években a Somogyi- (ma Petőfi)-tele­pen a szociáldemokrata pártszervezetben és a Tex­tilipari Munkások Szakszer­vezetében végzett mozgalmi munkát Baloldali, harcos magatartására felvigyelt az ekkor már szintén a Somo­gyitelepen lakó Ladvánszky József (1889—1940), az ille­gális kommunista párt sze­gedi szervezetének vezető egyénisége. Megismerkedtek, később Ladvánszky bekap­csolta az illegális kommu­nista mozgalomba. A Buda­pestről vagy Bécsből érkező futároktól sajtótermékeket, röpiratokat vett át megőr­zésre. és továbbításra. Köz­ben képezte magát rendsze­resen bejárt a Hétvezér ut­cai Munkásotthon könyvtá­rába. A húszas évek végén jegyzője lett a Textilipari Munkások Szakszervezete szegedi csoportjának. Lájer Dezső szociáldemokrata párttitkár 1929-ben nyila t­kozatt aláírására akarta kényszeríteni, hogy ameny­nyiben baloldali, illetve kommunista szellemi mozga­lomról tudomást szerez, azt jelentse. A Ladvánszkyval együttműködő Trischler Fe­renc ezt megtagadta, s ezért 1929-ben kizárták az SZDP szegedi szervezetéből és a Textilipari Munkások Szak­szervezetéből. Ezután fokozott mérték­ben bekapcsolódott az illegá­lis kommunista mozgalom­ba. 1931-ben lett párttag. Részt vett a Vörös Segély bélyegek árusításában, röp­cédulák terjesztésében, va­lamint a Sallai Imre és Fürst Sándor életének meg­mentése érdekében szerve­zett mozgalomban. 1932-ben sztrájkot szervezett a Pollák Sámuel cégnél, amit azon­ban Lájer Dezső néhány óra alatt leszerelt 1933-ban ille­gális pártszemináriumot végzett Mindezekért a rendőrség még abban az év­ben kiutasította Szegedről. Ettől kezdve Szegeden és környékén nem kapott mun­kát. Családja— amely köz­ben újabb és újabb gyere­kekkel szaporodott — igen nagy nélkülözések közepette élt A nélkülözés Trischler Fe­rencet nem törte meg. Az ország különböző részein dolgozott terjesztette balol­dali, kommunista nézeteit, ezért rövid időn belül min­denhol felmondtak neki. A harmincas évek végén visz­szatérhetett Szegedre, ekkor került illegális mozgalmi kapcsolatba Pusztai (Pipicz) Józseffel. 1940-ben újra be­lépett a Textilipari Munká­sok Szakszervezetébe és a Szociáldemokrata Pártba. A II. világháború kitörése után több összeütközése volt az akkor előretörő nyilasokkal. 1942-ben a szegedi Kender­és Lenszövő Üzemben szer­vezkedő nyilas vezetőkkel, összeverekedett és ezért el­bocsátották. A Dunántúlra költözött és Somogy nagy ba­jomban egy kisiparosnál dol­gozott Szálasiék hatalomra­jutása után a nyilasok vég­ső harcra buzdító plakátjait társaival letépték, s rábe­szélték a falu lakosságát, hogy tagadják meg a moz­gósítási parancsot. Ez a Ges­tapo és a nyilasok tudomá­sára jutott, s 1945. január 28-án letartoztatták. Szeren­csére sikerült, megszöknie, s Székesfehérvárott a Vörös­hadsereg hadifogságába esett, ahonnan szabadon en­gedték. Visszatért Szegedre. Itt tudta meg, hogy január ele­jén legidősebb fiát Ferencet — sváb származása miatt — és fia feleségét elvitték szov­jet hadifogságba. Ennek el­lenére azonnal bekapcsoló­dott a mozgalmi munkába. Az Újszegedi Kendergyár Üzemi Bizottságának elnöke lett, sokat dolgozott a terme­lés megindításáért Ezután számos állami és párttisztsá­get töltött be: 1946-ban a móravárosi pártszervezet tit­kára, 1947—18-ban szakszer­vezeti és pártpropagandista Az államosítás ' után a Sze­gedi Kenderfonógyár műsza­ki igazgatója, 1950—51-ben e budapesti Rostkikészítő Köz­pont osztályvezető-helyettese. 1952—53-ban Makó pártbi­zottságának tagja, majd a Dél-magyarországi Rostkiké­szítő Vállalatnál töltött be különböző tisztséget. 1956-ban az ellenforradal­mi Munkástanács megfosz­totta állásától; háziőrizetbe vették, házkutatást tartottak nála. 1956. október 24-től részt vett a szegedi pártbi­zottság fegyveres védelmé­ben. November 5-én tagja lett a szegedi karhatalmi zászlóaljnak, 1957. februái 1-én leszerelt. Közben sze­repet vállalt az MSZMP sze­gedi Intéző Bizottságának megalakításában. Az ellen­forradalom leverése után a megyei bíróságon népi ül­nök lett. 1958-ban eredmé­nyesen segítette az ország­gyűlési és tanácsválasztáso­kat, 1961-ben aktívan tevé. kenykedett a megye mező­gazdaságának és szocialista átszervezésében, nyugdíjas­ként is segítette munkásőr­ség munkáját. 71 éves korában, 1971. au­gusztus 26-án hunyt el. Ki­emelkedő tevékenységét szo­cialista államunk magas ki­tüntetésekkel ismerte el. Születésének 80. évforduló­Ián kegyelettel emlékezünk reá, akinek harcos életútja példaként áll előttünk. Sipos József Megkezdődött a Magyar Újságírók Országos Szövetségének közgyűlése Hazánk 4600 újságírójá­nak képviseletében 316 kül­dött részvételével pénteken megkezdődött a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsé­gének 1980. évi közgyűlése. A Magyar Néphadsereg központi művelődési házá­ban rendezett kétnapos ta­nácskozáson ott vannak a magyar sajtó és a hírközlé­si szervek főszerkesztői. a Rózsa Ferenc-díjas újság­írók. Az elnökségben foglalt helyet többek között Győri Ifnre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályveze­tője, Várkonyi Péter, a Nép­szabadság főszerkesztője, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagjai. Bajnok Zsolt államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke, Jiri Kubka, a Nemzetközi Üjságiró Szer­vezet főtitkára. Pethő Tibor és Gyurkó Géza, a MUOSZ alelnökei, Lux János. * Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszerve­zetének megbízott főtitkára. Pálfu József, a MUOSZ elnöke köszöntötte a köz­gyűlés résztvevőit, kiemelve annak jelentőségét, hogy e fontos szakmai tanácskozást nem sokkal pártunk kong­resszusát követően hívták össze. Az Idei esztendő olyan nevezetes dátumokhoz ts kapcsolódik, mint például az első magyar nyelvű új­ság, a Magyar Hírmondó megjelenésének 200. évfor­dulója. vagy az MTI meg­alakulásának 100. évforduló­ja. Király András, a szövet­ség főtitkára szóbeli kiegé­szítést fűzött a legutóbbi közgyűlés óta végzett mun­kát elemző írásos beszámo­lóhoz. Kiemelte: as eltelt időszakban a bel- és a kül­politikai újságírás fejlődésé­hez, magasabb színvonalra emeléséhez kedvező feltéte­leket teremtett idehaza a jó politikai légkör, az. hogy a politika alapjai szilárdak. A sajtó, a rádió, a televízió jelentősen hozzájárult a part- és az állami határoza­tok végrehajtásához, gazda­gította társadalmi életünket Növekedett a sajtó dolgozói­nak szakmai tekintélye. A szövetség életének fon­tos területe a szakosztályi munka — állaoitja meg a beszámoló. Fejlődtek a MU­OSZ nemzetközi kapcsolatai is. A MUOSZ aktív tagja a nemzetközi újságíró-szerve­zetnek. amely jelenleg több mint 100 országból, 150 ezer újságírót tömörít A továbbiakban Szabó János, a szövetség ellenőr­ző bizottságán&k elnöke is­mertette a bizottság jelenté­sét a MUOSZ gazdálkodá­sáról, majd Eck Gyula, az etikai bizottság elnöke ter­jesztette a közgyűlés elé a bizottság jelentését Máté György, a tagfelvételi bi­zottság elnöke beszámolt a MUOSZ alapszabályának módosítására vonatkozó ja­vaslatokról. Ezután megkezdődött a beszámoló és a bizottságok jelentései fölötti vita. A közgyűlés szombaton hozzá­szólásokkal folytatja mun­káját (MTI) Ölést tartott az MIESZ országos elnöksége A Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Szö­vetségének országos elnöksé­ge pénteken ülést tartott, amelyen részt vett és felszó­lalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Az elnökség sze­mélyi kérdésekben döntött. Ajtai Miklóst, érdemeinek elismerése mellett felmen­tette az MTESZ elnöki funk­ciójából. és megválasztotta társelnökké. Fock Jenőt, nyu­galmazott miniszterelnököt, az MTESZ országos elnök­ségének tagiát megválasztotta az MTESZ elnökévé Turi Istvánnét, érdemeinek elis­merése mellett, felmentette főtitkárhelyettesi beosztásá­ból. Az országos elnökség a tagjai sorába kooptálta, s egyúttal megválasztotta főtit­kárhelyettesnek Jéki Lászlót, a fizikai tudományok kandi­dátusát. Ezután az elnökség az MTESZ előtt álló időszerű feladatokról tárgyalt. Meg. hallgatta Fock Jenő tájékoz­tatóját a párt XII. kongresz­szusáról, a műszaki értelmi­ség megnövekedett szerepé­ről. Tudomásul vette Tóth János főtitkár beszámolóját az elmúlt időszakban vég­zett munkáról, az einöksési határozatok végrehaitásáról. Elfogadta az idei költségve­tést, a hazai és nemzetközi nagy rendezvények tervét. Az Elnöki Tanács Turi Ist­vánnét nyugállományba vo­nulása alkalmából a Munka érdemrend arany fokozatával tüntette ki, amelyet Borbély Gábor, az Elnöki Tanáca tagja adott át. (MTI) Harmincöt év 70 plakátja címmel a Magyar Munkás­mozgalmi Múzeum anyagá­ból nyílik kiállítás ma, szom­baton délelőtt 10 órakor a Móra Ferenc Múzeum Hor­váth Mihály utcai képtárá­ban. A tárlat május 25-ig, hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg. Dr. Szabó Imréné népi iparművész kiállítását dr. Varga Marianna, a Népi Iparművészeti Tanács titká­ra nyitja meg ma, szomba­ton délután 3 órakor a Ju­hász Gyula Művelődési Köz­pontban. A kiállítást május 3-ig naponta 10—18 óra kö­zött tekinthetik meg az ér­deklődők. A Balázs Béla kisregényé­ből készült, Veszélyes játé­kok című magyar—NDK film országos ősbemutatóját tartják meg ma, szombaton délután 3 órakor a Vörös Csillag moziban. A Fejér Ta­más éltal rendezett film be­mutatóján részt vesznek a decemberben Szegeden meg­rendezett gyermeki.lmnapok úttörő-résztvevői, közülük Pető Tünde, a Zrínyi iskola Amatör művészek nemzetközi fesztiválja Május 1—10. között rende­zik meg a szocialista orszá­gok II. amatőr művészeti fesztiválját a Német Demok­ratikus Köztársaság, Cseh­szlovákia és Lengyelország határháromszogében, aíiol 35 évvel ezelőtt a második vi­lágháború utolsó harcai zaj­lottak — jelentette be Kor­mos Sándor, a Kulturális Minisztérium közművelődési főosztályának vezetője pén­teken a Zeneművészek Klub­jában tartott sajtótájékozta­tón. A fesztivált Berlinben, a Köztársaság Palotában nyit­ják meg. Rendezvényeit az NDK-ban, Csehszlovákiában és Lengyelországban tartják a szocialista országok 60—60 tagú művészeti együttesei­nek közreműködésével. A magyar amatőr mozgal mat a megnyitón az OKISZ Erkel Ferenc Művészegyüt­tesének tánckara képviseli. A magyar művészek fellép nek Zittauban, Hágenwer­denben és Görlitzben is, l majd Csehszlovákiában és Lengyelországban szerepel­nek. (MTI) Műsor­ajánlaf nyolcadik osztályos tanulója mutatja be a vetítés előtt a film alkotóit Az ünnepélyes ősbemutató után ankét lesz a Juhász Gyula Művelődési Központban. Horváth András lesz a le­mezlovas a KSZV Victor Hugó utcai klubjában ma, szombaton este 6 órakor megrendezendő diszkón. A rendezvényen fellép a Smirgli együttes is, amely paródiaműsorát mutatja be. Verdi: Traviata című ope­ráját mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház holnap, áp­rilis 27-én este 7 órai kez­dettel a Zenés Színházban. A főbb szerepekben Bajtay Horváth Ágotát, Lengyel Il­dikót, Réti Csabát Gylmesi Kálmánt és Juhász Józsefet láthatjuk-hallhatjuk, az elő­adást rendezte: Horváth Zol­tán. Vezényel: Karolosz Tri­kolidisz. Három néprajzi filmet ve­títenek a Móra Ferenc Mú­zeum múzeumi matinék-so­rozatában holnap, vasárnap délelőtt fél 11 órakor: a Ta­vaszi napforduló ünnepei, a Húsvéthétfő Galgamácsán és a Mátraverebélyl búcsú cí­mű filmek szerepelnek a programban. Tóni bohóc és társai — ezzel a címmel óvodásoknak rendeznek gyermekműsort az Ifjúsági Házban holnap, va­sárnap délután 3 órakor. A programban bűvészmutatvá­nyok, tréfás játékok és bo­hóctréfák szerepelnek. Mocsár Gábor: Aesopus a Dunán című novelláját mu­tatja be Mátyás István a Kossuth rádió Olvastam egy novellát című adásában hol­nap, vasárnap 9 óra 02 per­ces kezdettel. Gregor József énekel ope­raáriákat holnap, vasárnap 13 óra 48 perckor a Kossuth adó Bemutatjuk új felvéte­leinket cimű műsorában. Közreműködik a Magyar Ál­lami Operaház énekkara éa zenekara, vezényel Medvecz­ky Adám. Gregor József műsorában Rossini, Doni­zetti és Nicolai műveit hallhatjuk. Aprily Lajos és Jékely Zoltán verseiből, Beszélgetés a Földdel címmel mutatják be Jancsó Adrienn és Faragó Laura műsorát is az Ifjúsági Ház irodalmi kávéházában április 28-án, hétfőn dél­után fél 6 órai kezdetteL Pál Tamás karnagy, » Szegedi Nemzeti Színház igazgatója tart előadást Ros­sini: Kis Missa Solemnis ci­mű művéről a Szegedi Hang­lemezklub soron következő összejövetelén, április 28-án délután 6 órakor a TIT Ká­rász utca 11. szám alatti klubhelyiségében. Bojár Sándor fotóművész Negyven év krónikása című kiállítása nyílik meg április 28-án délután 6 órakor a mórahalmi művelődési ház­ban.. A tárlat május 8-ig, va­sárnap kivételével, naponta 13 és 17 óra között tekint­hető meg. Európa és Afrika küszöbén (Málta és Gozo) címmel dr. Matkovics Béla tart diaké­pekkel illusztrált előadást április 28-án délután 6 óra­kor a Juhász Gyula Művelő­dési Központban. Szláv kórusmüvek címmel rendezi meg az Országos Filharmónia főiskolai-egye­temi bérletsorozatának nyol­cadik hangversenyét április 28-án este fél 8 órai kezdet­tel a Zeneművészeti Főiskola termében. Közreműködik a Szegedi Egyetemi, Énekkar (vezényel: Szécsi József), a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola női kara (vezényel: Mihálka György), valamint Nemes Éva (orgona).' A mű­sorban többek között Ger­mano, Pregelj, Koposzov és Csajkovszkij művei szere­pelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents