Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-26 / 97. szám

3 Szombat. 1980. április 28. Tanácskozott I Szovjet a KNEB 'A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteken ülést tartott. Az ülés napirendjén a takarmánytermclés, -ellá­tás és -felhasználás utóvizs­gálatáról készült jelentés szerepelt A jelentés arról ad átfogó kcpet, hogy milyen eredményeket értek el az 1976. évi vizsgálat óta a ta­karmánygazdálkodás javítá­sában, az abraktakarmányok takarékos felhasználásában, a tömegtakarmány-termelés növelésében, az élelmiszer­ipari és a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítá­sában, valamint a háztáji és a kisegítő gazdaságok takar­mányigényének kielégítésé­ben. A takarmánygazdálkodás jelentősége közismert az élelmiszer-termelés és a nép­gazdasági egyensúly javítása •zempontjából. Az állatte­nyésztés céljaira felhasznált csaknem 70 milliárd forint ráfordítás háromnegyedét a takarmányköltségek teszik ki, s az utóvizsgálat jelentós tartalékokat tárt fel az üze­megben, és a tapasztalatokat összesítve népgazdasági szin­ten az abrak- és a tömegta­karmány-gazdálkodásban, az élelmiszeripari melléktermé­kek, valamint egyes ipari termékek felhasználásában. Az utóvizsgálat 14 állami gazdaságra, 107 termelőszö­vetkezetre és társulásra, 39 vállalatra terjedt ki, és a Hazafias Népfront bizottsá­gaival. aktivistáival együtt­működve 1588 állattartással foglalkozó kistermelőt is megkérdeztek a népi ellen­őrök. A KNEB a jelentést megvitatta, elfogadta és fel­hatalmazta elnökét, hogy javaslataival a kormány elé terjessze. A bizottság ezután egyéb ügyekről tárgyalt. (MTI) vendégek Szegeden Az Élelmezésipari Dolgo­zók Szakszervezete központi vezetőségének meghívása alapján hazánkban tartózko- j dó vendégeket fogadtak teg­nap Szegeden, a szakszerve­zetek székházában. L. N. Zsi­vickij, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája moszk­vai élelmiszeripari kutatóin­tézetének tudományos mun­katársa, M. F. Omelcsenko, a budapesti Szovjet Kultúra Háza munkatársának kísé­retében érkezett Szegedre. A vendégeket az SZMT székházában Csikós Mihály, az ÉDOSZ megyebizottságá­nak titkára fogadta. A me­gye élelmiszeriparáról foly­tatott eszmecserét követően üzemlátogatást tettek a szov­jet vendégek a Dél-alföldi Pincegazdaság új, Márka­töltő üzemében, majd a ko­ra esti órákban elutaztak Szegedről. Csapatzászló a határőröknek 'A kőolaj- és földgázter­melés fejlődésével déli ha­tárvidékünkön új kapcsolat erős szálai teremtődtek, és váltak kölcsönös eredmény­forrássá a határőrség, va­lamint az olajipari közössé­gek között. Ennek ünnepé­lyes megnyilvánulásaként, a munkás és harci együtt­működés további erősítésé­ért csapatzászlót adomá­nyozott a Nagyalföldi Kő­olaj- és Földgáztermelö Vál­lalat dolgozó kollektívája a kiskunhalasi határörkerület katonaközösségének. Tegnap délután adták át a zászlót a halasi határőrke­rületi laktanyában, ahol ez alkalomból ünnepséget ren­deztek. A Himnusz hangzott el az esemény nyitányaként, •majd Pápa Aladár, a Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat vezérigaz­gatója szólt a katonák és a határvidéki olajbányászok sokoldalú kapcsolatáról, szo­cialista együttműködéséről, és átadta a vöröszászlót Vasmanszki Károly határőr alezredesnek, a halasi ke­rület parancsnokának, aki válaszbeszédében tolmácsol­ta határőreink köszönetét, és igéretét: híven végrehajt­ják ezután is, amire a zász­ló kötelez. Következett a szalagok felkötése. Belügyminiszte­rünk nevében Tóth Imre vezérőrnagy, a határőrség országos parancsnoka, az országos parancsnokság ne­vében dr. Ábel László vezér­őrnagy. az adományozók ne­vében Juratovics Aladár szegedi üzemigazgató avatta fei a lobogót díszes szalag­gal. A Csongrád megyei pártbizottság nevében dr. Horváth Károlyné osztály­vezető kötött szalagot a csapatzászlóra. Ezután a te­rületi mozgalmi szervek, a Hazafias Népfront, a határ­vidék ifjúsága, a KISZ- és az úttörőszervezetek, vala­mint a társ fegyveres tes­tületek szalagjait kötötték a csapatzászlóra. Ünnepi beszédet mondott ezután Tóth Imre vezérőr­nagy, majd az Internacio­nálé hangjai fejezték be az ünnepi csapatgyűlést Végül a határőr-díszalegység dísz­menetben vonult el a csa­patzászló előtt. Javuló ellátás a termelőszövetkezetekben A tsz-ek szociális és kul­turális ellátása ugyan még elmarad az ipari üzemekétől, számos jel azonban arra utal, hogy az a több száz­millió forint, amit évente sa­ját erőből fordítanak a fel­zárkózásra, nagyot lendít helyzetükön. A munkakö­rülmények javítására évente több mint 600 millió forint, az üzemegészségügy korsze­rűsítésére pedig 100 millió forint jut. A tsz-ek kéthar­mada rendelkezik már szo­ciális létesítményekkel és 450—500 óvoda fenntartását közvetlenül segítik a közös gazdaságok. A baranyai tsz-ek rend­szeres támogatásának kö­szönhető, hogy mind több faluban sikerült olyan ma­gas színvonalú egészségügyi, oktatási és közművelődési ellátást teremteni, amilyen korábban csak az iparvidé­kekre, városokra volt jel­lemző. Sokat tesznek a gaz­daságok az üzemi étkeztetés javitásaért, hatvanhárom oa­ranyai tsz közül 45-nek van már üzemi konyhája és ét­terme és nünden második tag rendszeresen igénybe ve­szi az étkeztetést. A Csongrád megyei tsz-ek egyebek között arra költenek nagy összegeket, hogy meg­könnyítsék a tagok munkába járását. Amíg régebben ke­rékpáron vagy jobb esetben lovas kocsin jutottak ki a szántóföldekre a tagok, ma már 75 autóbusz viszi ki őket — menetrend szerint dolgozni, illetve szállítja őket haza. Amikor a földe­ken ivggel kiszállnak az autóbuszokból, a járművek visszafordulva a tanyákon levő családok gyermekeit vi­szik el az iskolába. A csongrádi ísz-c/c egyhar­madában működik üzemi konyha. Sok helyen a helyi AFÉSZ-vendéglőből viszik az ebédet a földeken dolgo­zóknak, hozzájárulva az ét­keztetéshez. A megyében je­lenleg 24 tsz-ben van heti egy-két órás üzemorvosi ren­delés. Évente 22 millió forintot költenek a Bács-Kiskun me­gyei tsz-ek és a szakszövet­kezetek tagjaik szociális el­látására. Sokfelé működik már gyermek- és belgyógyá­szati szakrendelés és üzemi fogászat. A kecskeméti kór­házban toxikológiai állomást hoztak létre, ahol rendsze­resen szűrik azokat a dolgo­zókat, akik kemizálással fog­lalkoznak és ellenőrzik a traktorosok egészségi állapo­tát. i Kiskőrösön szintén mező­gazdasági szűrőlaboratórium épül, amelyet a környék nagyüzemei közösen alakíta­nak ki. A laboratóriumban 18 ezer agrármunkást része­sítenek majd szűrővizsgálat­ban, gyógykezelésben. Hajdú-Bihar megye tsz­tagságának több mint 40 százaléka nyugdíjas. A leg­több közös gazdaság a szo­ciális alapból karolja fel őket, évente mintegy 15 mil­lió forint jut erre a célra a nyugdíjasoknak, járadéko­soknak, illetve özvegyeiknek térítésmentesen terményt juttatnak. Gyakori, hogy a közös gaz­daság részben vagy egészben vállalja a háztáji föld mü­velését is, segítve ezzel a mozgásban akadályozott idős embereket. Több tsz önálló­an, mások a községi tanács­csal közösen ápolókat alkal­maznak, akik a rászorult, idős emberekkel törődnek. (MTI) Tanfolyam időszerű ifjúságpolitikai kérdésekről Április 22—25. között az Állami Ifjúsági Bizottság titkársága tanfolyamot ren­dezett időszerű ifjúságpoli­tikai kérdésekről Budapesten a minisztériumok, az orszá­gos hatáskörű szervek, va­lamint a fővárosi és a me­gyei tanácsok, ifjúsági tit­kárainak részvételével. A tanfolyamon Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KISZ KB első titkára konzultációt tartott időszerű ifjúságpoli­tikai kerdésekről, Barabás János, az ÁIB titkára elő­adásában értekelte az 1979. évi állami ifjúságpolitikai tevékenységet és ismertette az 1980-as év feladatait. A tanfolyamon előadást tartott Varga József, a Miniszter­tanács titkárságának veze­tője, a szocialista demokrá­cia és az áilamélet fejlesz­tésének kérdéseiről, Berecz János, az MSZMP KB külü­gyi osztályának vezetője idő­szerű külpolitikai és Racz Albert munkaügyi miniszté­riumi államtitkár gazdaság­politikai kérdésekről. (MTI) Egy este - együtt Arcokg hangulatok tanácstagi ielőiö gyűlésekről Jelölő gyűlésen furcsa így marasztalni a vendéget: üljön le, ne vigye el az álmun­kat! Opusztaszer határában, Karakástele­pen idős Szabó Lajosné az udvaron fogad­ja az idegent is, szomszédot is, és pár percre annak is le kell ülnie, aki K. Ko­vácséit tanyájába, a másik jelölő gyűlésre igyekszik. Az is furcsa első hallásra, hogy valaki a saját lakását engedi át néhány órára a köz céljaira, de szemmel látható, hogy Szabó néni örül neki. Megkérdezzük mégis, nehogy félreértés legyen belőle. — Az a jó, hogy jönnek, és az a baj, hogy ritkán van ilyen. Ha minden este ösz­szejöhetnénk, sokat beszélgethetnénk, mindjárt könnyebben telne az éjszaka. Beszélgetéssel kezdődik, azzal is fejező­dik be a karakástelepi jelölő gyűlés, és ki­adós beszélgetés maga a hivatalos rész is. Amíg a két rekamiéra. székekre, kályhára és varrógép mellé húzódva leülnek az em­berek, arról beszélnek, ki hány esztendeig főzött együtt az anyósával, de nem azzal a végső következtetéssel, hogy bezzeg a mai fiatalok mindjárt külön akarnak men­ni. inkább azzal, hogy itt van ez, meg ez. nősülni akar, pedig még háza sincsen: ho­vá akarja vinni az új asszonyt? A vége persze az lesz, ilyen dolgokba nem lehet beleavatkozni, de jellemző, hogy az egy­kori nagyon szegények könyörületföldjén az a természetes, ha az induló párnak sa­ját födél van a feje fölött. A végén arról folyik a szó, hogy lesz-e végre telefon a Sárga-tanyában, ahogy régóta ígérték, mert körülbelül nyolcszázán lakják a telepet, és sürgős segítségre sokszor éjszaka is szük­ség van. Arról is, miért áll meg a busz a tanácsháza előtt két emberért, illetve mi­ért nem áll meg — hivatalosan nem áll meg! — a Pusztaszer-majornál, ahol igen sokan szállnának le is. föl is. A közbeeső időben Csendes Istvánné vezeti a gyűlést, és dr. Gyuris Tibor tart rövid beszámolót arról, hogy az utóbbi öt esztendőben bő­vült a vízhálózat bent a faluban, készen van az óvoda, és talán elkezdik még ebben a hónapban az új iskola alapozását, járdá­ból kevesebb lett, mint amennyit tervez­tek, de a napközi bővült; öt buszváróbódé készült, szebb lett a házasságkötő terem, fölújítják az egészségházat, és több pénzt fordíthatnak az öregek gondozására is. Eb­ben a körzetben most is ifjabb Szabó La­josné a népfront jelöltje, mindenki meg­szavazza. hogy őt írják föl a szavazólapok­ra. de útravalóval szépen ellátják. Csalá­dias a biztatás: Te még bírod, vállald el. mert nekünk nagyon megfelelsz, de el ne felejtsd, hogy ... Nem szabad elfelejtenie, hogy kitisztí­tották a kanálist, de ilyenkor minden ide­iglenes átjárót leszednek róla. mert az nem a társulás tulajdona. Gera bácsi háborog: miért szorították bele őt is. meg a többit is a sárba azzal, hogy nem lehet átjárni a csatornán? 'Javaslat: csináljanak rendes hidat, mert úgyis rámegy az autó meg a traktor is. talán az ideiglenesre is. és tönkreteszi. A másik útravaló is a világ­gal való kapcsolattartás könnyítését cé­lozza: nagy erőgépek teszik tönkre a föld­utakat. maradjon erejük rá, hogy rendbe is hozzák. Anyósa tanyájában hálás szavakkal kö­szöni meg a bizalmat a jelölt, és megbíz­ható őszinteséggel ígéri, intézi a falutól messze lakó. sokfelé dolgozó emberek ügyeit, és föltétlenül képviseli érdekeiket. H. D. * A Csongrádi sugárúti Zalka Máté álta­lános iskolában két tantermet nyitottak össze a választóknak. A széksorok mégsem maradtak üresen. Aki netán nem ismerte volna a járást, számíthatott a folyosón dol­gozó takarítónő segítségére, vagy pedig az izgatottan zsibongó úttörőkre figyelhetett fel. A gyerekek kedves műsorral, virággal köszöntötték az egybegyűlteket, s ettől kellemesen oldódott a hangulat. „Aki közéleti feladatot vállal, az üljön közel a tűzhöz" — hallatszott innen is. on­nan is a tréfálkozás. Akadt kontrázó meg­jegyzés is: ..A volt tanácstag inkább a víz­hez ül közel." Ez így igaz. ürdögh József az 1970-es tiszai áradás idején az ATI­VIZIGNÉL dolgozott. Egyik irányítója volt a gátat védő munkának. Később pe­dig közreműködött az új partfal tervezé­sében és építésében. Pásztori Béláné ezért szentelt több időt az árvízvédelem ered­ményeinek a város fejlődéséről szóló be­számolójában. Megemlítette a forgalomvál­tozást is, amelyet az új híd elkészülte tett lehetővé. Aláfestésül a teremben is hal­lani lehetett a körút esti csúcsforgalmának zaját. Gera Ferenc fel is vetette: ha már ígv is. úgy is kiszélesítik az úttestet, leg­alább próbálják a fiatalabb fákat meg­menteni, hiszen a zöld. a természetes nö­vényzet segít megóvni a város tiszta le­vegőjét. a járművek által kibocsátott, egészségre káros füsttől. A Csuka utcaiak régi probiémáiukkal: a renddel és a tisz­tasággal hozakodtak elő. Az apró-cseprő gondok felsorolása közepette azonban nem feledkezdtek meg arról, hogy kiálljanak a régi tanácstag újbóli jelölése mellett „Az ajtaja mindig nyitva" — mondták a többszörös nagyapára —. „hozzá bizalom­mal fordulhatunk a gondjainkkal." A 67-es választókörzetben egyhangúlag Ördögh Józsefet jelölték tanácstagnak. J. E. * „Örömmel hallom, hogy Csorba Mihályt Gyálarét saját szülöttjének érzi. Ez annál is inkább érdekes, mert Csorba Mihály nem Gyálaréten született".., A 113. számú vá­lasztókörzet tanácstagjelölő gyűlésén hoz­zászóló választó jól jellemezte azt a nép­szerűséget, amelyet a körzet eddigi tanács­tagja, s egyben új jelöltje a lakók között kivívott. A mihályteleki Űj Élet Termelő­szövetkezet gyálaréti üzemegységének veze­tője több mint másfél évtizede képviseli a választókörzet érdekeit. Míg Gyálarét önálló község volt. huszadmagával. s a köz­ség csatolása után egyedül szerepel mint gyálaréti tanácstag. Különös jelölő gyűlésnek lehetett tanúja az idegen ebben a városrészben. Sokkal inkább fejlődést, eredményeket és gondo­kat áttekintő számadás, pergő ritmusú fa­lugyűlés. mint a választások előkészületé­nek egyik állomása volt a rendezvény. Szó esett a közvilágítás-fejlesztésről, a régi gond valósággá érett megoldásáról: a víz­vezeték-építésről, arról, hogy bővítették az óvodát, melynek kis neveltjei igazi, lám­paláztól mentes, színes kis műsorral ked­veskedtek a gyűlés résztvevőinek. Akik egyébként ígéretnek is beillően azt is ja­vasolták, hogy további lépéseket tegyenek a helybeli gyerekek és fiatalok játék- és szórakozási lehetőségeinek bővítéséért S ennek n kérdésnek a válaszát már — a különös gyűlésnek szinte csupán részé­vé, s nem végcéljává lett tanácstagielölés után — maga a volt tanácstag és az egy­hangú szavazattal támogatott jelölt adta meg: Gyálaréten még az idén új játszó­teret avatnak. A gyálaréti jelölő gyűlés két óránál is tovább tartott — ám senki nem unatkozott I. Zs. * Egy darabig minden úgy megy, ahogy ilyenkor lenni szokott A jelölők lassan gyülekeznek, a terem gondnoka morgoló­dik: no, ennek se lesz már vége időre. Két régi tanácstag mesél a múltról, az ötvenes évek tanácsi munkájáról. Majd hivatalosan megkezdik a jelölő gyűlést. Az előadó föl­olvassa a hivatalos szöveget, az emberek lehajtott fejjel hallgatnak, kalapjukat gyű­rögetik. elmerengnek, várják a végét Aztán más is történik Sándorfalván. — Álljon meg a menet — kér szót Bö­röcz József. — Szeretném, ha arra a sza­vazókártyára mást is ráírnának. Kicsit meglepődik mindenki, csak Ja­kab József levezető elnök készséges: Sem­mi akadálya, a választótörvény kimondja, hogy a körzet lakói mást is javasolhatnak, mint a népfront Tessék megtenni a jelö­lést. A fiatalember körbehordozza pillantá­sát a maroknyi seregen. — Darázs Istvánt javasolnám, mert őne­ki más az elfoglaltsága, többet tudna ta­lálkozni az utcabeliekkel, mint Kothencz Sándor. — A jelenlevők egyharmados szótöbbsé­ge kell. amit kézföltartással szíveskedje­nek jelezni... Zavar támad, sehogy sem akar kikere­kedni a dolog. Fischer Lajos azt javasolja, kérdezzük meg az új jelölte, hogv egyál­talán elfogadja-e. Az asztalnál ülők egy­más után elmondják, hogyan, s mint kell ezt hivatalosan is elintézni. De Böröcz Jó­zsef köti az ebet a karóhoz: — Elnézést, az úgy nem jól van. hogy külön-külön szavazzunk, mert ahhoz ke­vesen vagyunk. Ebbe nem megyek bele. Tatár Emil magyarázza — bér ő csak most tudta meg. hogy neki kell megtennie a népfront jelöltjére a javaslatot, hiszen csak a megbetegedett elnök helyett ugrott be —. a jelölés csak egyenként érvényes. Kérdezzük meg Darázs elvtársat, vállal­ja-e? A magas, bársonyruhás ember kerülgeti a választ. — Én nem készültem erre. belekerülhe­tek én is a rossz helyzetbe, nem erre ké­szültem. csak éppen erre jártam, bejöttem, de ha Kothencz elfogadja .. . — Azt mondd. igen. vagy nem? — Hát. ha Igy akarják, igen. Kis huza-vona után aztán mindkét je­lölt fölkerül a listára. Történik még más is. Amikor másodszorra számoliák össze a' magasba iartott kezeket, gyanúsan pillan­tanak egv ősz haiú emberre, aki egyszer sem szavazóit. Mielőtt bárki bármivel is vádol 1a. gvorsan megmenti magát: — Elnézést, elvtársak, én nem tartozok ide. csak benéztem a gyűlésre. M. T.

Next

/
Thumbnails
Contents