Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-24 / 95. szám

k CsOtortők, 1980. április 24. Május 5-én nyílik a műszaki hónap Elnökségi ülést tartott az MTESZ A Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Szö­vetsége Csongrád megyei szervezetének elnöksége tegnap, szerdán délután ülést tartott Szegeden, a Technika Házában. Ezen dr. Zentay Tibornak, a MAFI Dél-alföldi Területi Földtani Szolgálata tudományos osz­tályvezetőjének beszámolója alapján megtárgyalták a Magyarhoni Földtani Társu­lat Alföldi Területi Szerve­zetének tevékenységét. Ez­után Kiss Lajos építész elő­terjesztése alapján a Csong­rád megye településhálózat­fejlesztési tervének bírála­tára alakult munkabizottság tevékenységét nyitották meg. Hunyadi Lászióné. az MTESZ szervező titkára, az elnökségnek beszámolt a XX. műszaki tudományos hónap rendezvénysorozatai­ról is. Többek között el­mondotta, hogy a nyitó ple­náris ülést május 5-én dél­előtt tartják Szegeden, a Technika Házában. Ezen Bonifert Adám, az MSZMP KB ipari és mezőgazdasági osztályvezető-helyettese mond beszédet A Szakszervezetek Megyei Tanácsával, a TIT-tel és a KISZ-szel közösen megren­dezésre kerülő műszaki hó­nap rendezvényein száznál több előadás hangzik el Sze­geden, Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Makón és Csong­rádon. A műszaki hónap rendezvényeinek témái a hatodik ötéves tervre törté­nő felkészülést szolgálják az MSZMP XII. kongresszusá­nak határozatai alapján. Az MTESZ elnöksége a beszámolókat és tájékozta­tókat jóváhagyta, azokat ki­egészítette. Egyetértett az­zal is. hogy a május 5-én kezdődő XX. műszaki hó­nap záróülése május 30-án legyen Szegeden. Tanácskozás az úttörőmozgalomról Szerdán összeült a Ma­gyar Üttörók Szövetségének országos tanácsa. Szűcs Ist­vánná főtitkár tájékoztatta a testületet az MSZMP XII. kongreszusáról, s az úttörő­szövetség ezzel összefüggő feladatairól. A továbbiakban az orszá­gos tanács Feith Bencének, az úttörőszövetség titkárá­nak előterjesztésében a gyermekek helyzetének né­hány kérdésévél — különös tekintettel az egyenlőbb társadalmi esélyek megte­remtésére — éí az úttörő­szövetség ezzel kapcsolatos tennivalóival foglalkozott. A többi között megállapította: minden úttörőcsapatnak, va­lamennyi úttörőközösségnek a mozgalom követelményei­vel összhangban, az Iskolá­val karöltve úgy kell kiala­kítania tevékenységi rend­szerét, hogy a gyermekszer­vezet minden tagjának lehe­tőséget adjon az aktív cse­lekvésre, a gyermekek ké­pességeinek, adottságainak leginkább megfelelő tevé­kenységre. Segítsék elő a gyermekközösségek és sze­mély szerint minden egyes kisdiák személyiségének sokoldalú fejlődését. (MTI) Kemszomol­delegácíó Szegeden A Lenini Komszomol ha­zánkban tartózkodó delegá­ciója tegnap kétnapos láto­gatásra a KISZ Csongrád megyei bizottságának ven­dégeként Szegedre érkezett. A küldöttség vezetője Nyi­kolaj'Sztyepanovics Szlep­coo, a közgazdaságtudomá­nyok kandidátusa, a Kom­szomol KB mellett működő tudós fiatalok osztályának helyettes vezetője. A dele­gáció tagja Szerge} Pavlo­vics Kalesov, a matemati­kai-fizikai tudományok dok­tora. a fiatal értelmiség tár­sadalmi tanácsának elnöke és Franc Edmontovícs Sere­gi, a filozófiai tudományok kandidátusa, a Komszomol főiskola tudományos kutató­intézetének tudományos munkatársa. A szovjet ifjúkommunis­ták küldöttsége tegnap dél­után ellátogatott a Szegedi Akadémiai Bizottság szék­házába. ahol Szökefalvi­Nagy Béla akadémikus, a SZAB elnöke tájékoztatta őket az itt folyó tudományos kutatómunkáról. Ezután a fiatal szovjet tudósok a KISZ Csongrád megyei ve­zetőképző központját tekin­tették mag Újszegeden, ahol tájékozódtak az ifjúságmoz­galom-történeti kutatások­ról. Este a Zenés Színház­ban megtekintették Mozart Szöktetés a szerájból című operáját. A háromtagú Komszomol­delegáció ma, csütörtökön délelőtt a József Attila Tu­dományegyetem filozófiai tanszékén tesz látogatást, ahol dr. Horuczi László tanszékvezető egyetemi do­cens fogadja őket. Délután megtekintik az MTA Szege­di Biológiai Központját, majd visszautaznak Buda­pestre. Apokalipszis, most Színes amerikai film. Josepb Conrad A sötétség mélyén című novellája alapján írta: John Millius és ( Francis Ford Coppola. Fényképezte: Vittorio Sto­raro. Zene: Carmine és Francis Ford Coppola. Ren­dezte: Francis Ford Cop­pola. Főbb szereplők: Mar­tin Sbeen, Marion Brando, Róbert DtivaJI. íme egy szuperfilm — amely művészfilmnek is az. Francis Ford Coppola tavaly nyugaton nagy sikert aratott óriási vállalkozása meglepő gyorsasággal jutott el hoz­zánk. s hogy nálunk is kasz­szasiker lesz, az biztos. Ami­nek sokkal jobban lehet örülni, mint mondjuk a Pil­langó vagy a Pokoli torony hasonló fogadtatásának. A vietnami háború emlé­ke: amerikai komplexus. A sokk viszont nemcsak meg­rázó: mindenkoron tisztító hatású is. Az Apokalipszis, most nagyon mélyen ameri­kai módon, s ugyanakkor egyetemesen is humánus film. A háborús pszichózis ábrázolása olyan páratlanul szuggesztív légkört teremt, hogy Willard százados po­kolraszállása minden egyes bugyor után hatásosabb, valóságosabb, és főleg félel­metesebb lesz. Az iszonyatos költséggel (közel 40 millió dollárért), négy évig készült, „abszolút profi" mű képeiről osak mint szakmat tökélyről lehet beszélni. Igen jelentős részben e ténynek köszönhe­tő. hogy annyira érvényesül az, amit Kurtz ezredes, ez a huszadik századi amerikai Raszkolnyikov mond: „a bor colomnak arca van". Ez az arc a szörnyűségek tobzódásának apokaliptikus víziója. Kurtz ezredes, aki a „horror, horror" szavakkal az ajkán Imi meg, az öldök­lés mágiájában véli meg­valósíthatónak az abszolút emberi szabadságot, s az ős­erdő mélyén, a kambodzsai határ közelében, vad törzsek által istenként imádva gyil­kol eszelősen — a háború időtlen-örök emberi produk­tuma. Fantommá nagyítva, a világhírű Marion Brando egészen kísérteties megfor­málásában. Willard (a kitű­nő Martin Sheen) Odüsszeiá­ja végén megöli az ezredest, látszólag egy gigantikus rombológépezet embereként, igazából azonban (s itt van Coppola teljesítményének csúcsa) az egyetlen, még úgy-ahogy épen maradt eti­kai törvény szellemében. A borzalom filmbéli és el vo­natkoztatottan egyedüli ar­ca csakis így tisztulhat meg. Coppola Oscar-díjas műve után megrendülten távozha­tunk a mozibóL Az amerikai önvizsgálatnak. egyben pe­dig az önmagunkra eszmélés magasrendű igényének, a Lukács György-í „művészet szabadságharcának" olyan maradandó dokumentuma láttán, amelynek legnagyobb erénye, hogy a jelenségen, az adott történelmi konkré­tumon magas művészi szín­vonallal képes felülemelked­ni. S így eljutni a legszebb, a legemberibb lényegig: a felszabadító Tettig, amit Wil­lard százados kardcsapása, áttételesen pedig maga az Apokalipszis, most jelent. Willard kapitány történe­te, amit narrátorként saját maga mond el, a következő felejthetetlen képsorral zá­rul: összemocskolt, szinte már nem is emberi arccal lép ki a zsarnok-őrült szen­télyéből, annak megölése után. A nép ekkor éppen barbár vallási szertartást.yé­gez, és sorra, egymás után borul le, hajt fejet az előtt, aki véres kardját eléje dobja. A régi isten, a borzalom is­tene halott; az újnak tépett­gyötört arca pedig lassan azonos lesz Buddha kőszob­rainak látszólag merev, kife­jezéstelen, valójában azon­ban elképzelhetetlen szenve­dést kifejező tekintetével. Domonkos László Magyar zene az NDK-ban Megkezdődtek a magyar zenei napok az NDK-ban, szerdán öt hangverseny sze­repelt a programban. Hans-Joaehim Hoffmann, az NDK kulturális minisz­tere szerdán Berlinben meg­beszélést folytatott a ma­gyar—NDK kulturális kap­csolatok időszerű kérdései­ről dr. Tóth Dezső kulturá­lis miniszterhelyettessel, a magyar zenei napok alkal­mából az NDK-ban tartóz­kodó magyar kulturális kül­döttség vezetőjével. A magyar kulturális de­legáció szerdán megkoszo­rúzta a fasizmus elleni harcban elesett szovjet hő­sök berlin-treptowi emlék­művét. (MTI) Arcok, hangulatok tanácstagi jeS&ő gyűlésekről Egy idősebb nő a bejáratnál várakozók­tól megkérdi: kell itt most személvazonos­sági? No, gondolom, túl sok jelölő gyűlé­sen nem lehetett... Hogyhogy most el­jött? Lehet, hogy tavalyelőtt lakókörzeté­nek. a kilences számúnak a tanácstagja közbenjárt ügyében valamelyik hivatal­ban : Vagy talán most érik benne az el­határozás. hogy segítséget kérjen? De az is lehet, hogy ezzel a kérdéssel csak azt tudakolta, jó helyen jár-e. Abban a házban — a Petőfi Sándor su­gárút 30—34-ben — jómagam is akkor jártam utoljára, amikor még a DÉLÉP iro­dái voltak a mostani „gazda", a tudo­mányegyetem tantermei helyén. A város­politikai rovat tagja tehát elszégyelli ma­gát: a változásról illett volna Írni a lap­ban is... Szerencsére, jön Szécsi József ta­nár úr — ő is ott van „minden kilométer­kőnél!" —. most éppen a fegyveres erők művelődési házának nyugdíjasokból ala­kult clterazenekarát és kórusát vezényli. Csuda ünnepélyes lenne a jelölő gyűlés, ha a műsor nem Szeged körnvéki népdalok­ból állna, s ha a jelölő gyűlés elnöke nem azzal kezdené mondókáját, hogy vitéz gróf Takács Tolvaj Józsefre emlékezik vissza... (Nehogy bárki is félreértse: egy felszaba­dulás előtti jászberényi korteshadjárat fő­szereplője a furcsa nevű úriember, s rá hi­vatkozva hangzik el az elnöki mondat: „Én nem akarok kortesbeszédet mondani, a népfront négyes számú belvárosi bizott­sága jelöltjét úgyis mindannyian ismer­jük"...) Hogyne ismernék: húsz éve lakik a ki­lences számú választókörzetben, negyed­százados tanácstagi múlt van mögötte, há­rom választási ciklusban volt a tanács ke­reskedelmi és idegenforgalmi állandó bi­zotságának elnöke, s tanácstagi munkája elismeréséül már 1932-ben megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Csikós János, az első hozzászóló a rend kedvéért hozzáteszi: tavaly pedig a kitüntetés arany fokozatát is megkapta jelöltjük az Elnöki Tanácstól. Ilyen múlt után csoda-e, hogy egv lakóbizottsági elnök, egv munkahelyi kolléga, néhány lakótárs a többiek nevé­ben is bizalmat szavaz Róvó Istvánnak, aki „civilben" a PIÉRT dél-magyarországi ki­rendeltségének igazgatója és kereskedelmi vezetőként is megmaradt — ahogy egyik választója mondta — munkásfeiiel gon­dolkodó embernek. Józsa János nyugdíjas pedig ígv fogalmazta meg támogatási szán­dékát: „Négy ciklusban volt Róvó elvtárs a tanácstagunk. Ügv kell neki. ielöljük őt ötödszörre is! A felesége örömére!..." K. P. Rövid beszámolót tartott a volt tanács­tag a szőregi 36. számú választókerület­ben. A hozzászólók sem húzták sokáig az időt. Pedig bőven akadt téma. mert mióta ,(Szegedet Szőreghez csatolták". tempó­sabban fejlődik a váras környéki község. Járdaszigeteket alakítottak ki a buszmeg­állókban. javult az óvodai és a bölcsődei helyzet. Nem is akárhol épült fel az ál­talános Iskola: a település legszebb részén. Kertváros... Melyik szőregi lakos ne venné szívesen, ha jogosan lehetne ígv tisz­telni otthonának környékét. Erre azonban még várni kell — jegyezték meg többen is a jelölő gyűlésen. Mire rendes és minden­ki által elfogadott, használt szemétlerakó helyet létrehoznak, valamint a talajvíz el­vezetése is megoldódik ..., akkor kerül el­érhető közelbe a kertvárosi rang. Nagy tisztességszámba megy ez a ..cím", az egv­és kétszintes magánházak tulajdonosai kö­rében. Nem is húzódoznak a társadalmi munkától. Az elmúlt ciklusban 17 Ulomé­ternyl járdát építettek. A tanácsnak mind­össze annyi dolga volt. hogy rendelkezésre bocsássa az anyagot De mással is törődnok a szőregiek. nemcsak a közvetlen házuk­táiával. Felszólalásaikban felvetették a lakásépítés kérdéseit többet foglalkozva a minőséggel, mert mi tagadás, gvakran le­het lapaszta'ni. hogy sok az utólagos javí­tás. a hiánypótlás. Mégis csak van igazság abban a szójá­tékban. hogy „a várost kapcsolták a falu­hoz", nem pedig fordítva, hiszen például melyik Északi városrészben választópolgár­nak lenne szívügye: Szőregen ne a víkend­házakhoz vezető utat tegyék elsősorban járhatóvá, hanem a családi házak építé­sére kijelölt telkek környékét. Mert hi­szen a családiház-építkezések színterel el­sősorban a váras körnvéki települések. ígv Szőreg is. Röviden: őszinte, a résztvevők é'énk közéleti érdeklődését tükröző és túl­zásoktól mentes e~zmecsere színhelye volt a szőrért műve'ődési ház. A tanácstagielölt oedig ismét, BZ lett. aki erre az őszinteségre, kendőzetlenségre. nyílt szókimondásra az előző ciklusban is bátorította az embereket: Bódt János, a Tisza—Maros-szög Tsz elnöke. J. E. Faluhelyen a tanács gondját, örömét éppúgy számon tartják, mint a szomszé­dét. Hová kellene járda, honnan hiányzik csatorna, miért épült gyorsan az áruház, kinek az utcájába jutott el a víz- és a gáz­vezeték. Főleg ilyenkor, a jelölő gyűlések idején néznek körül jobban az emberek, hogy minél valósabb képet alkossanak a felszólaláskor. Beszédtéma nemcsak a je­lölés előtti várakozáskor, hanem a piacon, a sarkon, a kocsmában ls. hogy mire köl­tik a pénzt a tanácsházán, mit hallottak legutóbb a kultúrházban. Kisteleken is kevés a forint, de sok a tennivaló. A nagyobb summát elviszi az építés, a kicsi meg nehezen osztható sok­felé. A nagyközség minden erejével a vá­rosi rangért küzd. A napokban a Hunyadi, n Vasút és a Sörház utca végén lakók gyűjtötték össze problémáikat, útravalóul az új tanácstag­jelöltnek. Nagvon sáros n környék, nem arra folyik a víz a házak elől, amerre sze­retnék. nehezen mozognak az autóval, lo­vas kocsival, kerékpárral és a babakocsi­val... Rákóczi Istvánné. a tanácstagielölt, bizakodó, hogv ha nem is máról holnap­ra, de bizonyára segítenek majd rajtuk. Az utcabeliek jól ismerik a.fiatalasszonyt — ezért is fogadták el egyhangúlag jelölé­sét —, hiszen ott nőtt fel közöttük. Igaz. miután elvégezte Szentesen a dísznövény­termesztő szakiskolát. Csepelre ment férj­hez, de most már pár éve ismét Kisteleken él. A sajtüzemben dolgozik, ízeket, aromá­kat vizsgál, és amikor szükséges, más mun­kára is beugrik. Érdekli a közösség. Fiata­los lendületére számítanak a körzetben, nemcsak az öregek, akiknek csak a kis Dudás lány, hanem a fiatalok is. akikkel együtt járt, iskolába, és akiknek gyerme­kével az ő 6 éves kislánya is együtt ját­szik. • A többi körzetben is hasonló feladatok­kal bízzák meg a jelölteket- A nagyköz­ségben 55 körzetet alakítottak, kettővel többet, mint korábban. A tanyaiak gond­jainak segítésére pedig hatot. Utcák, ta­nyasorok szerint rajzolták be a választási térképre a határokat. M. T. * „No. helyben vagyunk", gondoltam, ami­kor Kiskundorozsmán, a 88-as választókör­zet lakóinak jelölő gyűlésén, már az elő­adói beszédet követő hozzászólók egyike így fogalmazott: „Mi. dorozsmaiak, büsz­kék vagyunk Szegedre, de az lenne jó. ha a város is büszke lehetne Doroz-smára!" Régóta tudom — nem csinálnak belőle tit­kot —. hogy a dorozsmai ember nehezen Ismeri el azokat az előnyöket, amelyek a várossal való egyesüléssel együtt járnak. Pedig hát ki tudhatná legjobban, ha nem ők. hogy csak a legutóbbi öt évben úi la­kótelep épült a Jernev utca környékén, a gyerekek egv része úi általános iskolába és óvodába jár; az ABC-áruház ellátása nem marad el a belvárosi üzleteké mögött, a sziksóstói strandnál szebb nincs a Tisza közvetlen közelében sem. S még folytat­hatnánk a sort a belvíz elleni védekezés­ben fölmutatott eredményekkel, a cigány­telep fölszámolásával... Azt hiszem, a dorozsmai tanácstagok munkájának egyik lényeges célia. hogv ezt megértessék, elfogadtassák választóikkal. Vajon hogyan érvel majd az, aki újonc lesz a tanácsi munkában, ha megválaszt­ják június 8-án? Mindenesetre n jelölt a 88-as körzet jelöltje bizakodó lehet. Lesz­nek majd segítőtársai, mellette állnak munkatársai, a szomszédkörzeteit tanács­tagjai. Jó szívvel ajánlhatta őt a népfront dorozsmai bizottsága ls: a huszonnyolc éves. egygyermekes családanya otthon is. munkájában is példás é'elet él. Tíz éve dolgozik a HÖDGÉP dorozsmai gyárában, műszaki rajzolóként. Tíz éve? Bizony, törzsgárdatag máris élete első munkahe­lyén. Tizenhárom éve KISZ-tag, s 1976 óta tagja a pártnak is Körösi Istvánné Feke­te Julianna, akit tárgyilagos véleménval­kotónak, szorgalmas és segítőkész munka­társnak ismertek meg a jelölő gyűlésen szót kérő kollégái. S uevan hogv fogadták őt. akik nem is­merték? A 88 éves Komáromi Gergely sa­ját tapasztalatainak summázatát afánlotta figyelmébe: „Egyenes embernek, s eré­lyesnek kell lenni, mert különben könnyen elodázzák ám!" S ha igaz az. hogy a ta­nácstagként eltöltött évek duolán számí­tanak. akkor Gergő bácst több mim. száz év bölcsességével mondhatta ezt. Ug"anis 12 évi tanácstagi múlt van mögötte... Nvári János ugvanc«ak sa'át-ágns médiát vá'asztotta a taná—adásnak. Amteor a íe­lő'ő gvú'és végén Körösi Istvánné meritö­z*nte vá'asztói eddigi hira'mát. köz'vrizVt: ..Bátrabban beszélien! Hozzá kell ám szokni!" A mo«o!v ott maradt Kőrösiné arcán, tán még akkor is. amikor este ha­zaérve. megnézte alvó gyerekét. P. K.

Next

/
Thumbnails
Contents