Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-24 / 95. szám

Csütörtök, 1980. április 24. 3 Győri Imre látogatása Tegnap délelőtt Szegedre zsef, Lehmann István, a váferkezett Győri Imre, az sárhelyi városi tanács elnöMSZMP Központi Bizottsá- kének általános helyettese, gának tagja, a KB osztály- és Keresztes Istvánné, a Hayezetője. A megyei pártbi- zafias Népfront városi bizottzottság székházában Győri ságának titkára is. A gyárImrét dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára fogadta, és megbeszélést látogatás végén került sor az üzemben a Csongrád megyei 13. számú országgyűlé. folytattak az agitációs és si választókerület jelölő gyűpropagandamunka időszerű lésére, ahol a megjelentek kérdéseiről. Az eszmecserét Győri Imrét javasolták képkövetően Győri Imre és dr. viselőjelöltnek. A gyűlés után Győri Imre dr. Koncz János társaságában ellátogatott a Tornyai János Múzeumba, ahol megtekintették a szentendrei festők műveiből rendezett tárlatot. Este az állattenyésztési főiskolai karon került sor képviselő-i'elölő Koncz János Hódmezővásárhelyre utaztak, ahol a városi pártbizottságon Dobat József, a pártbizottság titkára üdvözölte a Központi Bizottság osztályvezetőjét Vásárhelyi programja során Győri Imre találkozott Németh József festőművésszel is, akit köszöntött gyűlésre. Ott is a Csongrád kiváló művész címmel tör- megyei 13. számú országtént kitüntetése alkalmából, gyűlési választókerület szaKora délután a Metripond vazópolgárainak népes csoMérleggyárban tett látoga- portja döntött úgy, hogy tást a Központi Bizottság Győri Imrét választják képosztályvezetője, akit erre az viselőjelöltnek. Az estébe útra elkísért dr. Koncz Já- nyúló gyűlést követően a nos, dr. Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese. Dobai JóKözponti Bizottság osztályvezetője visszautazott Budapestre. A legfőbb ügyész Szegeden Szerdán délelőtt Szegedre beszélésükön részt vett dr. látogatott dr. Szíjártó Ká- Kereszty Béla, megyei főroly, a Népköztársaság leg- ügyész is. főbb ügyésze dr. Urbán Gé- Dr. Szíjártó Károly a délzának, az MSZMP Központi utáni órákban a Csongrád Bizottsága munkatársának megyei Főügyészségre látokíséretében. A legfőbb ügyész gatott, ahol aktuális jogpoöélelött felkereste a megyei i,tikai kérdésekről folytatott pártbizottságot, ahol fogadta megbeszélést vezető beoszőt dr. Komócsin Mihály, az , ügvészekke] maid az MSZMP Központi Bizottsá- „ , „ az gának tagja, a megyei párt- esti órakban elutazott Szebizottság első titkára. Meg- gedről. Május elsején Gazdag ünnepi program Idén is a proletár nemzet- tér, Kárász utca: Petőfi Sánköziség és szolidaritás jegyé- dor sugárút, Dugonics tér, ben ünnepli Budapest la- Kárász utca; Április 4 útja, kossága május elsejét, a Kelemen utca; Roosevelt tér, munkásosztály nagy nem- Kállai' Ödön utca; Tanácszetközi ünnepét — mondotta köztársaság útja, Vörösmarty Simon László, a szakszerve- utca. zetek budapésti tanácsának A Széchenyi téri nagygyűtitkóra, aki az ünnepi készü- lésen Havasi Ferenc, az lődésről tájékoztatta a MSZMP Politikai BizottsáMUOSZ székházában szer- gának tagja, a Központi Bidán az újságírókat. zottság titkára mond ünBudapesten az idén is vár- népi beszédet, hatóan mintegy negyedmilli- A nagygyűlés után Üjszeóan vonulnak föL A Hősök geden majálison szórakozterén — immár hagyomá- hatnak, pihenhetnek a szenyosan — úttörők százai köszöntik virággal a tribünökön helyet foglaló párt- és állami vezetőket, A televízió május elsején délelőtt helyszíni közvetítésben számol be az eseményről, A hagyományokhoz híven ismét zeneszóval ébresztik Szeged lakosságát május elsején, reggel hat és hét óra között. A Munkásőr, a MAV és a Népi Zenekar a felsővárosi pártháztól, a vasutas kultúrotthontól, illetve az új Hungária Szállodától indulva, három útvonalon járja a várost. Az üzemek és az intézmények dolgozói hét különböző gyülekezési helyről indulnak el, hogy részt vegyenek a Széchenyi téren rendezendő, délelőtt 10 órakor kezdődő nagygyűlésen. A felvonulási útvonalak a következők: Kossuth Lajos sugárút, Attila utca, Nagy Jenő utca; Tolbuhin sugárút, Dugonics gedi dolgozók. Sajtótájékoztató a MÉM-ben Erősödik a tudomány és a gyakorlat kapcsolata A gazdaságos termelés és a minőségi áruk előállításának követelményei csakis akkor érvényesülhetnek, ha a tudományos eredmények az eddiginél gyorsabban áramlanak a gyakorlatba — hangsúlyozta Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes szerdai sajtótájékoztatóján. A MÉM-hez tartozó ágazatokban 1979-ben legalább 600 millió forint többlethasznot hozott a tudományos eredmények bevezetése, háromszor annyit, mint amenynyit a kutatásokra költöttek. A kimutatás azonban nem teljes, hiszen sok területen számszerűen egyelőre még nem mérhetők az eredmények, mert a kutatási programok gyakorlati átültetése nem fejeződött be. Amennyiben a továbbiakban az eddiginél nagyobb létjogosultságot kapnak a kutatók és a gyakorlati szakemberek együttes vállalkozásai, a közös anyagi érdekeltségen alapuló társulások, úgy várhatóan gyorsul a kutatási eredmények meghonosítása. A növénytermesztők évente 50—60 uj fajtát és hibridet vesznek használatba, közöttük 10—15 rendszeresen külföldi eredetű. Azt, hogy érdemes foglalkozni az újdonságokkal. jelzi: ha csak egy százalékkal is több termést ad egy őszi búzafajta, akkor 5 év alatt 100 millió forint többlethasznot hoz. Egy-egy fajta előállítása 7— 10 millió forintba kerül, érdemes tehát gazdagítani a választékot. Már rendelkeznek olyan íajtaval — ilyen például a GK Tiszatáj —, amely speciális igényeket elégít ki, mivel 1,5 .százalékkal több fehérjét tartalmaz. A magyar búzák aránya 30 százalékot tesz ki jelenleg. A legjobb közülük a martonvásári 4-es, amely hektáronként 5—7 tonnát terem. Négy év alatt 18 hazai és 7 külföldi kukoricafajta és hibrid kapott állami elismerést, s ez a gazdag fajtaválaszték is hozzásegítette a termelőket ahhoz, hogy a termésátlag tekintetében — az egymillió hektár feletti területen termelő országok sorában — hazánk a harmadik helyre kerüljön. A köztenyésztésben tartott 50 állatfajta és hibrid között 23 hazai nemesítésű. Újdonság az újabban külföldre is szállított fehérgyöngynyúlhibrid. A baromfitartás-tenyésztés növekvő költségeit részben ellensúlyozzák a „takarékos" takarmányok, amelyekkel egy év alatt akár több tízmillió forinttal lehet csökkenteni országosan a baromfiágazat kiadásait. Kiváló Vállalatok A nehézipari miniszter és a bányaipari, a vasas- és a vegyipari szakszervezet elnöksége közös döntése alapján a Kiváló Vállalat lett a Tiszai Vegyi Kombinát, Komáromi Kőolajipari Vállalat, Borsodi Vegyi Kombinát, Bakonyi Bauxitbánya, Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó, Nitrokémia ipartelepek, Bioga! Gyógyszergyár, Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat. Oroszlányi Szénbányák, Borsodi Szénbányák, Mátraaljai Szénbányák, Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat, Villamoserőmű Tervező és Szerelő Vállalat, Gagarin Hőerőmű és a Komárom megyei Távhőszolgáltató Vállalat. Az OVH elnöke a MEDOSZ elnökségével egyetértésben a Kiváló Vállalat kitüntetést adományozta: a Tisza—Maros-szögi Vízgazdálkodási Társulatnak, a Közép-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnak, a Vízügyi Építő Vállalatnak, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságnak, a Dunamenti és kiskunsági Vízgazdálkodási Társulatnak, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnak, a Vízgépészeti Vállalatnak, a Dunaújvárosi Vízi Társulatnak, a Felsőszabolcsi Vízgazdálkodási Társulatnak. Az OVH a HVDSZ elnökségével egyetértésben Kiváló Vállalat kitüntetéseket adományozott: a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatnak, a Fővárosi Vízműveknek, a Debreceni Vízmű és Gyógyfürdő Vállalatnak. (MTI) Készül a töltőállomás Közelebb a termeléshez... Az elmúlt év májusában az MSZMP Makó városi párt-végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy a Makói Hagymatermelési Rendszer gesztorságát mihamarabb termelő gazdaságnak kell ellátni. A gesztorváltásra tegnap Makón, a rendszer társulási igazgató tanácsának ülésén született végleges határozat, amelynek értelmében a gesztorságot ez év május 1-töl a makói Kossuth Termelőszövetkezet látja el a Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat helyett. Az eseményen jelen volt: Haskó Pál, a Csongrád megyei pártbizottság munkatársa, Saró Ferenc, a Makó városi pártbizottság titkára. Szilágyi Ernő, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője és Borsodi Sándor, a megyei TESZÖV főmunkatársa. A rendszertagoknak — tizennégy termelőüzem és három forgalmazó vállalat — nem lehet mindegy, hogy ebben az esztendőben milyen minősítést kapnak majd a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól. Ettől függ ugyanis a rendszer léte, amelynek irányítása végre hozzáértő, jó kezekbe került! ÁFOR-töltőállomást épít Szegeden, a Csongrádi sugárút vegén a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Jelenleg a vállalat Kossuth Lajos szocialista brigádja dolgozik az építkezésen. A földmunkákkal, a leendő hét tartály helyének kialakításával hamarosan végeznek. A talajt 5 méter I 30 centiméteres mélységig kell eltávolítaniuk. A munkát ál- | landó szivattyúzás mellett végezték; a talajvíz elvezetése érdekében 70, a földből szivárgó vizet elnyelő kutat ké- j szítettek 1 Sz igazságérzetnek megfelelően L

ehet, hogy kevesebbet csókolódzunk ezután? A kábelgyár egyik szocialista brigádjában hangzott el ez a meghökkentő kérdés, miután a pártkongresszus elénekelte az Internacionálét. Reagálás volt ez arra a tárgyilagos első titkári fogalmazásra, mely szerint valószínűleg nem lesz „össznépi" egység a teljesítménybérezésben és annak érvényesítésében sem. A munkások jelesebbjei már korábban csóválták a fejüket, hogy, úgymond, „nem sok jó sül ki ebből a puszi-puszi szocializmusból", amelyben a csellengők is ugyanolyan szép gyerekek, mint azok, akik előírás szerint húzósán dolgoznak munkaidő alatt Vagyis ez utóbbiaknak már régóta nem tetszik az egyenlősdi, s az sem, hogy sokáig többet beszéltünk ellene, semmint cselekedtünk. De most már — ha élni akarunk, s elképzeléseink szerint boldogulni itt, Európa közepén — elég a nagy családi harmóniából, a rutinszerű termelgetésből, a kockázatmentesnek látszó kinek-kinek egyformán osztani szemléletből. Be kell látnunk, hogy a szocializmus alapelve — mindenki képességei szerint dolgozik és a végzett munka arányában fogyaszt — nemcsak nem érvényesül következetesen, hanem gyakran eltorzul; egyre-másra azok élnek jobban, akik rá se hederítenek a kánonra, s munkaidő alatt gyűjtenek erőt a „nagy dohányt" hozó maszekoláshoz. Fogadkoznak is mindenütt, hogy most már megszüntetik az egyenlősdit, amely a kiválóbbakat nem teszi érdekeltté képességeik fokozottabb kifejtésében, sőt veszítenek igényességükből, ambíciójukból. Csakhogy amikor a differenciált bérezést érvényesíteni kellene, felerősödik a régi nóta, hogy mi lesz, ha szembe kerülnek a munkatársak, s pláne [ a szocialista brigádtagok egy részével? B. J.-né húsipari munkás, kongresszusi küldött, nagyon odafigyelt a párt legfelsőbb fórumán elhangzottakra, s minden probléma ellenére egyetértett az anyagi érdekeltség elvének érvényesítésével. Amikor azonban a végrehajtás került szóba, aggodalmaskodott: elképzelni sem tudja, hogy megsértsék a brigád tagjainak egyharmadát. Arról van ugyanis szó, hogy négyen-öten szakmunkásként, jóval az átlag feletti képzettséggel és teljesítménnyel dolgoznak a kis együttesben, közel ugyanennyien vannak a jelentős produktumokra képes betanított munkások, a többiek pedig segéderőként tevékenykednek. Igen ám, de ez utóbbiak már az üzemben dolgoznak 10—20 esztendeje, s bár fizikailag sem bírják úgy a tempót, mint a fiatalabbak, igyekvők és nagyon rendes emberek. „Kinek lenne szive megbántani őket, hogyan vennénk le a keresetüket, éppen nyugdíjazásuk előtt?" — kérdezte B. J.-né. Legyünk csak őszinték, nem könnyű erre válaszolni. Annyit talán, hogy az egyenlősdi megváltoztatásában, az igazságosabb elosztás érvényesítésében a munkahelyi vezetőkre hárul jelentős feladat. Tőlük várható el, hogy a hozzájuk beosztott emberekkel értessék meg: aki többet produkál, annak többet is kell keresnie. Az effajta beszélgetés aligha zárul teljes egyetértéssel, de szükség van rá. Áz a műhelyfőnök, aki nem mer szembenézni azzal a ténnyel, hogy az emberek képessége, készsége, szorgalma különböző, az előbb-utóbb azoknak a bizalmát, támogatását veszti el, akikre egy-egy nagyobb üzemi akció alkalmával elsősorban számithat. Aki világosan látja a holnapot, annak fokozottabban kell anyagilag is megbecsülni a jó munkásokat, mert a közömbösség ezen a téren is jelentős népgazdasági károkat okozhat, s ronthatja a társadalom erkölcsi hangulatát. Egészen biztos, hogy azoknak egy része, akik a szocializmus alapelveinek érvényesítése miatt keveseDbet kapnak majd a borítékban, mint eredményesebb társaik, felteszik a magától értetődő kérdést: miért lett most egyszerre olyan sürgős a békesség háborgatása, s korábban miért hangoztattuk a szocialista brigádok nagy összeforrottságát Egyszerű a magyarázat. A világpiaci nehézségek a ml nyersanyagszegény országunkat fokozottan érintik. Ma több gonddal-bajjal gazdálkodunk, mint öt-hat évvel ezelőtt. Jelenleg 20 százalékkal kell több árut eladnunk külföldön, mint 1973-ban. S az új helyzet új gazdaságpolitikai intézkedésekre kényszerített bennünket. Nem lehetünk merevek, dogmatikusak, nemcsak az 1952-es értelemben, hanem mai fölfogásunk szerint sem. A világ fejlődik, változik, s éppen ezért kell vigyáznunk arra. hogy ne ragaszkodjunk minden áron a tizenöt évvel ezelőtti megítéléseinkhez. álláspontunkhoz, hanem vegyük figyelembe a megváltozott körülményeket. Lehet, hogy a szocialista brigádok korszerűsítése is szükségessé válik? Kétségtelen, a „mindenkinek egyformán" szemlélet folytán „túlfizetett" emberek jelentős része különösebb képzettséget nem igénylő, nehéz fizikai, úgynevezet „fogdmeg" munkát végez. Sokan mégis konzerválni szeretnék ezt a helyzetet, mert noha a népgazdaságnak kárára van, az itt alkalmazottaknak anyagilag előnyös. Éppen ezért inkább az a megoldás lenne üdvözítő, hogy az alacsony hatékonyságú, kevésbé jövedelmező munkafajtákat, például az anyagmozgatást, gépesítik, s ezzel nemcsak könnyebbé teszik, humanizálják a munkát, hanem csökkentik is a létszámot. A technika fejlesztése természetesen nehéz pénzekbe kerül, ezért a vállalatok egy része képtelen korszerűsíteni. De éppen a rendkívül szükséges modernizálás, a sokkal nagyobb jövedelmezőség végett muszáj mihamarabb kilábalnunk a gazdasági hullámvölgyből annak révén is, hogy szembetűnőbben megfizetjük a példásan, az átlagon felül teljesítőket, a kifogástalanul' dolgozóitat. Nem tartható, hogy a keresetek hasonlósága végső fokon a teljesítményeket is fékezze, nivellálja, s így kétségessé tegye céljaink elérését I

gen, a kábelgyárban jól érezték meg, hogy ezután valószínűleg gyakoribbak lesznek a megélhetés körüli viták, s esetleg nem mindenütt lesz felhőtlen és abszolút családias a légkör. De- saját jól frifogott érdekünkben, a munkáserkölcsnek és igazságérzetnek megfelelően, vállalnunk kell, hogy az eltérő teljesítményeket nyújtó közösségek és egyének keresete között az eddiginél számottevőbb legyen a különbség, mert ötszáz vagy nyolcszáz forintos differencia aligha ösztönöz a képességek teljesebb „bedobására". Emellett magától értetődik, erkölcsileg is többet érdemelnek azok, akik vállalják és hibátlanul el is végzik a munka nehezét. F. N. L