Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-23 / 94. szám

Szerda, 1980. április 23. 25 Nemzetközi konferencia Hetven külföldi és 200 magyar szakember részvéte­lével Constronic—80 címmel híradástechnikai konferencia kezdődött kedden az MTESZ székházában. A négynapos tanácskozáson több mint 50 előadást hallgatnak majd meg a szakemberek a leg­újabb elektronikai vívmá­nyokról. Az esemény célja «z, hogy megkönnyítse az elektronika legújabb felfe­dezéseit alkalmazó konstruk­tőrök, szerkesztők tájékozó­dását, hiszen az elektronika az utóbbi évtizedekben soha nem látott fejlődésnek in­dult Egy-egy új felfedezés alkalmazása iparágak egész sorsát változtathatja meg. A konstruktőrök igen gyakran nehéz helyzetbe kerülnek, mert egy-egy elektronikus berendezés még üzemképes, ám erkölcsileg mér elavult: a magnetofonok például 3—4 év után már régi gyártmány­nak számítanak. Gazdasági kérdés is, hogy a konstruk­tőrök megismerhessék és a lehetőségeikhez képest al­kalmazhassák a legújabb elektronikai eredményeket. A konferencián — melyet Almássy György, a rendező szervezet, a Híradástechni­kai Tudományos Egyesület főtitkára nyitott meg — az elektronika iskolai oktatása is szóba kerül, éppen a tu­dományág rendkívül dina­mikus fejlődésének okán. (MTI) Tanácskozás környezet védelméről Kedden ülést tartott az Or­szágos Környezet és Termé­szetvédelmi Tanács a MÉM tanácstermében. A testület — Straub F. Brúnó akadé­mikus elnökletével foglalko­zott az egészségügy környe­vetvédelmi szerepével és feladataival. Felhívta az Or­szágos Környezet és Termé­szetvédelmi Hivatal elnökét és az egészségügyi minisz­tert, hogy egyeztessék a fel­adatokat a veszélyes hulla­dékok, a zaj és a káros rez­gések elleni védekezésben. A két intézmény ez irányú te­vékenységében külön gondot kell fordítani a párhuzamos­ságok elkerülésére. A tanács Baranya megye környezet- és természetvé­delmi helyzetével is foglal­kozott. Eszerint további in­tézkedésekre van szükség a megye egészséges ivóvíz-, a szennyvíztisztító kapacitások és a csatornahálózat bővíté­se érdekében. A tanács in­dokoltnak tartja a megye szennyezett levegőjű ipari városaiban a levegőtisztaság­védelmi beruházások támo­gatását, és a megyei ipari hulladéklerakó és -kezelő telep komplex kiépítésének befejezését. (MTI) Zene/ versenyek Szegeden, a rókusi általá­nos iskolában rendezték meg a megyei ének-zene ta­gozatú általános iskolák bl­C iniuméneklési versenyét, ahol 39 páros indult. A 8— 10 éves korúak kategóriájá­ban arany fokozatú minősí­tést kapott Hegyes Krisztina és Pigler Krisztina (Csong­rád). Törökgyörgy Erifca és Sejben Ilona (Kistelek), Veres Mónika és Papp Ildi­kó (Kistelek). A 11—12 éve­sek kategóriájában Igaz Andrea és Papp Gabriella (Makó), Janka Erzsébet és Fodor Ágnes (Makó), Abo­nyi Gyöngyi és Bata Ágnes (szegedi tanárképző főiskola I. számú gyakorló általános iskolája) szerzett arany fo­kozatot. A 13—14 évesek között ugyanezt a minősítést kapta Bodó Márta és Égető Tünde (Hódmezővásárhely), Kondász Gabriella és Za­thureczky Carmen (szegedi rókusi általános iskola), Szikszay Erzsébet és Szabó Eva (szegedi rókusi általá­nos iskola). , A megyei ének-zene tago­zatú általános iskolák kóru­sainak díszhangversenyén, a szegedi Ifjúsági Házban, a részt vevő hét iskola együt­tese közül arany minősítést kapott a kisteleki II. Rá­kóczi Ferenc általános is­kola Balogh Irén vezette kórusa, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola I. számú gyakorló általános iskolájának Erdős János dirigálta Bartók gyermekkó­rusa, valamint a szegedi rókusi általános iskola Kalmár Ferencné vezette énekkara. Sajtofajekozfato A népi ellenőrzésről Egyre gyakoribb a visz­szaterö téma, több az utó­vizsgálat, a népi ellenőrök időről időre visszatérnek ko­rábbi vizsgálódásuk színte­rére. A változó munkamód­szert jelzi ez, s azt a szem­léletet, mely szerint egy­egy vizsgálat akkor zárul le, ha az ügy megnyugtatóan rendeződött Persze — ért­hetően — akadnak soha le nem zárható témák, hogy csak egyetlen témát ragad­junk ki: a lakosság áruellá­tása, föltehetően „az idők végezetéig" munkát ad a népi ellenőröknek. Am a vizsgálatok más terepét is kívánatos ismételten beka­landozniuk a vizsgálódók­nak, utánajárniuk, hogy megállapításaikat megszív­lelték-e, volt-e foganatja in­telmeiknek, változtattak-e azon, amit kifogásoltak. Csakis így várható, hogy az ellenőrzések hatékonyab­bá váljanak, összehangoltab­bó. a tapasztalatokat széles­körűen hasznosítsák. Ezt hangsúlyozta a KNEB szék­házában tartott keddi saltó­tájékoztatólán Szakali Jó­zsef államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. Elmondotta, hogy a KNEB és a területi bizottságok munkájában a korábbinál tervszerűbben és következe­tesebben érvényesült a párt­ás kormányhatározatok meg­valósítását szolgáló törek­vés. A tavalyi esztendő mérle­gét megvonva Szakali Jó­zsef szólt o közérdekű be­jelentésekről, amelyek ki­vizsgálása kiemelt feladata volt a népi ellenőri appa­rátusnak. ötezernél több bejelentésnek ős 2200 pa­nasznak jártak utána a né­pi ellenőrök. A közérdekű beadványok nagyobb része a szocialista gazdálkodás elveinek, s gyakorlatának megsértését — munkahelyi visszásságokat, vezetői visz­szaélést —* továbbá a la­kossági érdekek semmibe vevését tette szóvá. Számos gazdaságpolitikai készletgazdálkodás, a válla­lati kooperáció. Fölmérték a népi ellenőrök, miként lehet az exportot gazdaságosan növelni, Javítani az árufor­galom egyensúlyát a struk­túra korszerűsítésével. Elhangzott a sajtótájékoz­tatón. hogy kedvező válto­zás tapasztalható a gazdál­kodás számos olyan kérdé­sében. amelyre a népi el­lenőrök tartósan ráirányítot­ták a közfigyelmet. Az idei feladatok kózill kiemelkedik — mutatott rá a KNEB elnöke — a meg­növekedett létszámú gyer­mekkorosztályok Iskolába lépésének elókiszítése; a fo­lyékony üzemanyagokkal való takarékos gazdálkodás utóvizsgálata. Vizsgálják a népi ellenőrök a közműve­lődéstől szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehaj­tását, továbbra is folyama­tosan figyelemmel kísérik a lakossági ellátást, a fogá­szati ellátást, s a kisdiákok pókban. Górcső alá került nak fogadtatását az áttalá­a termékforgalmazás, a nos Iskolában. (MTI) Ele! ellen nincs nrvnsság Beckett, Szolnokról w Áthallások kiállítási haplá vízióját. Realitás és történel­mi távlat, alkotói geg és mesterségbeli alaposság, szel­lemes reflexió és tlatalos hetykeség jellemzi ezt a tu­• „Sír." — mondja Clov, ml- „lólábat kilógató" mop.otó- mind-mind az abszurdnak, re Hamm így válaszol: „Te- niával, mondhatni, száz szá- mint dramaturgiának töké­hat él." S e két aprócska zalékig „elidegem tóén" be- letet, ismeretét mondattal jelezve bejelent- szélt, a szó, sőt a szavak Hiszen Itt csak hetjük: a Magnus Nihil meg- legszorosabb , értelmében, rlkusan (és minimális szám érkezett. Akárcsak a világ- Mert a Beckett-drámákra oly ban) színpadra állított em-! Az új kezdeményezés, Pata­PATAKI FERENC KOL- színes, tépett-ragasztott felü­LÁZSAI ÉS FESTMÉNYEI a letek a viharoktól meggyö­szegedi Klsszinház előcsarno- tört népek és személyiségek kában kiválóan kapcsolód- egymásra torlódó történelmi nak Anouilh Beckat vagy nyomait is érzékeltetik, s a Isten becsülete című drámá- kézzel rótt idézetek mintegy lajdonképpen reprodulcálha­jának gondolataihoz, képző- eligazítják, mederbe terelik tatlan müvet. Ezek az alap­művészeti asszociációkkal se- a sodró gondolatokat. A mó- vető motívumok, képi ele­gítik az írói és színházi üze- stk lehetőséget nagyméretű mek meghatározzák egész net célbaérését. Nem egye- festményein próbálta ki Pa- művészetét. A farmernadrá­dül való kísérlet Szegeden takl Ferenc. Mintegy rímelés- gos Ikarus szitakötószárnya­sem, hogy a színház, mely a ként Mialkovszky Erzsébet kon rugaszkodik el lesarkí­művészetek közül tán az jelmezeire, aki kártyafígu- tott világunkból; a zongora utolsó, mely élő-eleven, test- ráknak öltöztette az angol és kemény ablakkeretek köze a francia főurakat. Pataki szorítva erőlteti dallamait; a értelmesen és igényesen ül- Pillangó utca többször visz­tette át ezt a rendezői-ter- szatérő önéletrajzi motívuma rezői gondolatot a képzőmű- egyszer valóságos lepkegyüj­vészet formanyelvére, s mon- temény pop-gesztusával gaz­tázsszerű festményein ennek dagodik, máskor az önporíre az általános érvényű törté- sárga kocksa inganyagával, nelmi kértyaparttnak, pollti- akár Egy találkozás emlékei­kai szerencsejátéknak, skalp­közeli kapcsolatot tud terem­teni közönségével, lehetősé­get kínál a képzőművészettel való kézfogásra. Emlékezhe­tünk, hogy jó néhány évvel bizonyítja.! ezelőtt a nagyszínház folyo­az allego- sói és büféje szegedi művé­szek kiállítoterepe lehetett. vége, amely után — gondol- jelernző banalitás, a köz he- beriség-modell junk csak egy atomcsapás lyek szándékolt burjánzása ga a fontos, potenciális-örökkévaló vészé- ebben a keresetten monoton, összerakva: a gesztusok, lyére — már csak három erőszakoltan egyhangú-reci- párbeszédek, a látvány és jelenvalósá- ki Ferenc kamarakiállítása, gyűjtésnek teremtett tovább­Mozaikokból mégis más, gazdagabb, tar- gondolható monumentumot taltnasabb. Hisz a Kisszín- Az intimitást, azaz az illuszt­liázban ezek a képek nem ráclót és a monumentalitást, nek elmozduló íázisképei­ben... Mar főiskolásként a ma­kói grafikai művésztelep tagja, nem véletlen hát hogy túlélő nemzedék, az emberi- táló hangnemben vált azzá, szöveg kontrasztjai-összefonó- pusztán dekorációként vagy azaz a nagyméretű önálló dírek't es indirekt módon ls együttesen ség lehetséges jelenlétének ami: paródiává és groteszk dásai modellalakjai maradnak egy fintorrá, fekete humorrá és ütött-kopott, időn és téren a morbiditás nihilizmusává. túli házban. Alternatíva, leg- Jeney István kiváló alakítá- sokszorosan illusztrálják halványabb reménysugár sa volt az. amely mögül ki- Beckett vízióját. Ahogyan nélküli, ellenmitosz alakok, kacsint a Nobel-díjas nihil- Szolnokról jövet mondja: nem várnak már semmire és világbajnok, általa sugalma­senkire, még Godot-ra sem. zódtk: abszurd az Isten, és Mert Sámuel Beckett, az ab- Sámuel Beckett az ő prófé­szurd dráma atyja elérte a tája. nihilt, színpadra állította az A ^k^ban két „öröm­abszolut emberi veghelyze- szülő-._ úgy is ^t az öre tet: A jatszma vege (a szol- Rek; ^ „átkozott nemzők": Nagg (Hollósi Frigyesnek, a képesek I b'-uwPPÜ Nációként vannak festményt kapcsolja egybe kapcsolódlk ^ I jelen, hanem reszel annak a maga a környezet atmoszfé­arra, hogy elmondják, komplex hatásnak, melyet rája, egy színházi előadás kínál. Pataki kétféle megközelíté­si utat járt végig, amikor a műhöz való kapcsolódás le­hetőségét választotta. Részint, mintegy illusztrációként, egy Anouilh-drámakötetbe színes kollázsokat készít Ezek a élet ellen nincs orvosság. Vagy "ha van: az is minek? Domonkos László a színházi előadás sa­játos közege. BARABÁS MARTON AL­KOTÁSAI Makón, a városi kiátlítóterem ben léthatók. városhoz, an­nak szellemi hagyományai­hoz. A makói fokhagymás kép mellett József Attila ar­céi-szellemét is megidézi az Eszmélet XII. ciklusa sorsi­nak képi újrafogalmazása­itok! Szigligeti Színháznak a Bartók Béla Művelődési közelmúltban 8zintén Sze'ge. Központban hétfőn bemuta­tott vendégjátékán) felmu­tatja —, hogy semmit sem érdemes felmutatni, „ön a Földön van, az ellen nincs orvosság" halljuk, először csak Hamm eszelős „sztori­dén bemutatott szolnoki Svejknek ezúttal ís nagyon jó interpretálásában) és Nell (Szeli Ildikó) — akik szintén teljesen olyanok, amilyennek egy lelkes vagy akár kény­jában", másodszor már lep- szerű Beckett-olvasó elkép­iezetlenül nekünk címezve, zelheti őket. Hamm pedig, a Nincs semmi, ami az életet Kényúr, a vak, állni nem környezetében (a töb­lét végén segíthetne. Élet el- biekhez hasonloan, mégis len nincs orvosság. Clov azt föléjük kerekedni tudóani mondja, az volt a szép idő, mindenkit gyötrő „közép­amikor még a világon sem nemzedék"-reprezentáns: volt. Elvégeztetett: a becket- Huszár László erőteljesmeg­ti kör bezárult. formálásában a menthetetle­A szolnoki Beckett a szfn- nül elembertelenedő Egyet­padon pontosan úgy muta- len Értelmes Lény koz­tott, ahogyan az ember mikussá nagyított szimbólu­A játszma végét olvasva el ma lett. S ők négyen, így próbálja képzelni az időtlen- együtt: az értelmetlen lét allegorikus patthelyzetet, a játszmájának játékosai, házat, a berendezést, a csu- A szolnoki Beckett — Paál pa rozsda, foszlott, kopott és István rendezésében — pon­sivár eszközöket, Hamm szé- tos, hűséges. könyörtelen, kétől a létráig. Clov, Hamm kímélet nélküli. Feszes, szolgája vagy a fia (teljesen akár a torkunk köré csava­egyremegy) volt az a figu- rodó hurok. A sok némajá­ra, aki a szolnoki Beckett ték, az élénk gesztusok, a egyediségét garantálni tud- nagy Beckett-empétiáról ta­ta. Sajátos hanghordozással, núskodó formákészség — Igazságügyi értekezlet „A társadalmi méretű bűnmegelőzés, a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás, a büntetés-végrehajtás és az utógondozás csak egymással teljes összhangban, egysé­ges cselekvéssel válthatja ki a kívánt sikert a bűnözés elleni harcban" — hangsú­lyozta dr. Markója Imre igazságügy-miniszter a bün­tetés-végrehajtási intézetek vezetőinek országos értekez­letén, amelyet kedden tar­tottak Budapesten, a Ma­gyar Néphadsereg Művelő­dési Házában. A tanácsko­zás kétnapos programja so­rán megjelölik az igazság­ügyi munka különféle szak­területeinek — így az elítél­tekkel való foglalkozásnak is — a következő időszak­ban megoldandó feladatait. Az értekezlet résztvevői — közöttük dr. Borics Gyu­la, az MSZMP Központi Bi­zottsága közigazgatási és adminisztratív osztályának helyettes vezetője, dr. Sza­kács Ödön, a Legfelsőbb Bí­róság elnöke, dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész. Lad­ványszky Károly vezérőr­nagy. belügyminiszter-he­lyettes, valamint a megyei bíróságok elnökei és a bün­tetés-végrehajtási intézetek parancsnokai — áttekintet­ték a büntetés-végrehaitás­nak, mint a bűnmegelőzés, a bűnözés elleni küzdelem és az igazságszolgáltatás fontos fokozatának fellődé­sét. A folyamatban jelentős állomás volt az 1979-es esz­tendő, amikor (július 1-től) ha lályba lépett az új bün­tető törvénykönyv. Szó esett a tanácskozáson arról, hogy szocialista társa­dalmunkban megkülönbözte­tett jelentősége van az em­berek tudatformálásának. Hangsúlyozott gondolatként hangzott el az értekezleten, hogy a korszerű kriminál­pedagóglai felfogás szerint a büntetésből szabadultak szá­mára döntő jelentőségű a távlatok kijelölése, s eléré­sükhöz a feltételek megte­remtése. (MTI) Néhány munkája Zsögödi ként: „Vasútnal lakom. Erre Nagy Imre szavait idézte föl sok / vonat jön-megy ét el­bennem, melyeket Kányádi elnézem. / hogy' szállnak Sándornak mondott: „Elég fényes ablakok / a lengedező volt, ha akadt egy hangya, szösz-sötétben. / Így iramia­az is le tudott kötni. Sokszor nak örök éjben / kivilágított órákig is. Az a találmány, nappalok í s én állok minden uram, a hangya, nem a ma- fülke-fényben / es könyöktök guk távvezérlési repiilögi- és hallgatok." peik." Mintha Barabás Már­ton, fiatal festőművész egy- KAr LAPJAIT az szerre akarna Igazolni és cáfolni ezeket a gondolato­kat; csodálója a természet törvényeinek és formálója, alakítója környezetünknek, mai valóságunknak. Mint a makói művésztelep Ifjú tag­ja, az elmúlt években a te­lep kollektív kiállításain fi­gyelemre méltó, jórészt ter­mészeti-biológiai ihletésű munkákkal jelentkezett. Mos­tani önálló kiállításán is sze­repel néhány ebből a sor­ból — Szúnyog, Pók, Darázs —, melyeken a rovarlét tel­jességét és emberlétünkre vetíthető asszociációs lehető­ségét villantja föL Van néhány kedvenc motf vuma a mellett is. EGRESI ZSUZSA GRAFI­Ifjúsápl Ház minigalérlájaban láthat­ják az estéli érdeklődők. Napközben ugyanis legföl­jebb a sorozásra érkező fia­talemberek böngészhetik a rajzok finom vonalhálóit két vizsgálat meg egy vetítés között. Egresi Zsuzsa tulaj­donképpen nosztalgikus me­séket mond nekünk lapjain. SzindbádróL, bábukról, a bo­lond festőről, a vándorról és a feltalálóról, a légítaligáról és a rakétakilövó állomásról. Újrarajzolja s ezzel termé­szetesen új színekkel, tónu­sokkal gazdagítja a családi fényképalbum képeit, s a ko­rabeli katona fotója megter­mékenyíti fantáziáját, így bogarak-rovarok születik meg a Csata, az Me­llyen például a gen lovag és a többi hasonló zongora és a felhő. Az el- témájú lap. Egresi Zsuzsa rtúlt évi pécsi országos stú- egyaránt mesterének valll­dlóklállításon is az egyik leg- Kondor Bélát és Gácsl Mi nagyobb visszhangot kiváltó hályt, azokat a grafikusoké mű Barabás Márton ívelt akik sajátos törvények sze zongoratetőre festett képe rtnt mozgatják karcoló tűjü volt, a Majakovszkij gondo­latalt újraértékelő Nadrágba bújt felhő. Ezen a képen le­fegyverző mesterségbeli fel­készültséggel festi a kék far­mernadrág fölé gazdag kolo­ritú, impresszionista felhő­ket a rézlapon, csakhogy ó sokkal líraibb, ellágyulóbb, csöndesebb, s talán erőtle­nebb-homályosabb is, mint mesterei. T. lm

Next

/
Thumbnails
Contents