Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-20 / 92. szám

4 Vasárnap. TOSO. április 20. (Folytatás q 3. oldalról.) részt évente valamilyen képzési formában. Az ideológiai tevékenységben a pártszervezetek, az álliuni, tarsadalmi és tömegszervezetek, a politikai oktatás, a tömegkommunikáció és a közművelődés sokoldalú hatásainak eredményeképpen előreléptünk. E munkában továbbra is fő törekvésünk a marxizmus—leninizmus hegemóniájának, a párt ideológiai egységének állandóan megújuló biztosítása, a marxizmus—leninizmussal szemben álló nézetek visszaverése. Törekedni kell a szocialista életmód sokoldalú fejlesztésére. Minőségileg magasabb szintre kell emelni a marxizmus—leninizmus ' oktatását. • Közoktatásunk az 1972-es központi bi-' zottsági határozat végrehajtása nyoméin intenzíven fejlődött tartalmi, tárgyi és személyi téren egyaránt. A tanulók 96,9 százaléka 14 éves korában elvégzi az általános iskolát. Ennek ellenére magas az általános iskolát el nem végziettek száma és állandó az újratermelődés. Az V. ötéves terv folyamán megépül 1850 óvodai hely, 88 általános iskolai és 12 középiskolai tanterem, valamint két kollégium. Emellett folyamatos az intézmények felújítása és korszerűsítése. A demográfiai hullám hatására azonban nőtt a zsúfoltság, helyenként rosszabbodtak a munkakörülmények, sok intézmény korszerűtlen vagy életveszélyes. A leromlott állapotú iskolák felújítása elfogadhatatlanul lassan halad. A közoktatási intézmények tárgyi feltételeinek tervszerű javítása mellett alapvető feladat a nevelő- és oktatómunka tartalmi korszerűsítése, a hatékony módszerek szélesebb körű és megfontolt, tudatos alkalmazása. A sokoldalúan képzett szocialista emberek személyiségét az iskolákban kell megalapozni. Nagy gondot kell fordítani a szilárd világnézeti alapok megteremtésére, a közösségi és a munkára nevelésre. Szeged a felsőfokú oktatás és a tudományos kutatómunka regionális központja. Az elmúlt öt évben mindkét területen folyamatos volt a fejlődés, javuló eredmények születtek. Aj oktatók és a kutatók kedvezőbb, de ellentmondásosan alakuló feltételek között fejtették ki munkásságukat A felsőoktatási intézmények legfontosabb feladata a szocialista szakemberképzés. Ehhez szükséges nevelési tevékenységük erősítése, továbbá az oktatási módszerek és a tananyagok korszerűsítése, a növekvő követelményekhez igazítása, a felsőoktatási intézmények szervezetének célszerű módosítása, együttműködésük Intenzívebbé tétele. A kutatómunkát koncentráltabbá és szervezettebbé kell tenni, racionálisan csökkentve a kutatási témák számát, javítani az együttműködést, bővíteni a hazai és nemzetközi kapcsolatokat. A kutatásokban törekedjünk az észszerű takarékosságra és a hatékonyságra, javítsuk az egyetemi tudományos kutatások feltételéit A művelődési Intézmények, a TIT, a művészeti szövetségek, a szakszervezetek, a KISZ, a Hazafias Népfront és az üzemek közművelődési munkája tervszerűbb es tartalmasabb lett; a munkások és az ifjúság növekvő igényeinek felkeltése és kielégítése tervszerűbbé vált; Szeged művészeti élete gazdagodott sokszínűbb lett A közművelődésben mindenütt segítsük, hogy a művelődés világnézeti, tudatformáló hatása még szélesebb tömegekre terjedjen ki és tartalmasabbá váljon, s szolgálja a politikai, szakmai és az. általános műveltség korszerűsítését a szocialista életmód kialakítását. A közművelődésben tudatosan törekedjünk a munkások és fiatalok fokozottabb bevonására, a fehér foltok felszámolására. Célszerű tovább lépni az alkotó művészetek közéletiségében, a művészeti, irodalmi és kulturális élet egyenetlenségeinek megszüntetése érdekében. A szegedi párt- és tömegszervezetele belyzete és feladatai A beszámolási időszakban a pártélet a szegedi pártszervezetekben a Szervezeti Szabályzatnak megfelelően folyt. Erősödött a párttestületek irányító munkája és a pártdemokrácia. Nagy jelentőségű volt és erőteljes élénkülést hozott a pártmunkában a tagkönyvcsere és az azt kísérő véleménycsere. A pártépítés a célkitűzéseknek megfelelően folyt, s javult a tagság társadalmi összetétele. Megfelelő a tömegszervezetek pártirányítása és javult a kádermunka. A politikai, társadalmi és gazdasági életben egyaránt fokozódó követelményeknek a pártszervezetek jól megfeleltek. Jelentősen növekedett szerepük a helyi határozatok meghozatalában és végrehajtásában. Pártszervezeteink rendszeresen kezdeményezik a legfontosabb helyi feladatok megoldását. A vezető szerep erősödését bizonyítja, hogy az állami, gazdasági vezetés ós a tömegszervezetek a politikai hangulatot befolyásoló döntések meghozatala előtt rendszeresen igénylik a partszervezetek állásfoglalását. Társadalmi és gazdasági feladataink továbbra is megkövetelik, hogy a pártszervek és -szervezetek hatékonyan érvényesítsék a párt vezető szerepét. A kommunisták nagyobb felelősségérzetére van szükség a határozatok célirányos, eredményes helyi megvalósításában. Rendkívül fontos az eszmei, politikai, szervezeti es cselekvési egység állandó biztosítása, a szervezeti fegyelem javítása. Az alapszervezetek munkája fejlődött Tevékenységük jelentősen javult a Politikai Bizottság 1972. decemberi, az alapszervezeti munkáról szóló határozata nyomán. Jobb a politikai munka színvonala es a tervszerűség. Szegeden a XI. kongresszus idején 375 alapszeivezetben 12 ezer 568 párt tag volt | A városban 1979. december 31-én 417 alapszervezetben 14 ezer 790 párttag tevékenykedett A kongresszusi előkészületek során űjabb pártbizottságok és alapszervezetek alakultak. A foglalkoztatottaknak 12,3 százaléka párttag. Emelkedett a pártban a munkások aránya, s Szegeden elérte a 40,7 százalékot Ezen belül a közvetlen fizikai dolgozók aránya 31,9 százaiéit. Az értelmiség aránya 19,3, az alkalmazottaké 21,7, a nőké 33,5, a 30 éven aluliak aránya pedig 11,6 százalék. Az irányító munka hatására lényegesen javult a 'pártszervezetek, a KISZ- és a tömegszervezetek párttaggá nevelő munkája. Ennek eredményeként a célkitűzéseknek megfelelően alakult a munkások, a nők és a fiatalok felvételi arányéi. Az űj párttagok döntő többsége, 69,4 százaléka munkás. Pártépítő tevékenységünkben továbbra Is fent kell tartani a tervszerűséget és elsőbbséget kell biztosítani a munkások felvételének. Az elmúlt öt évben folyamatosan fejlődött a szegedi Munkásőrség tevékenysége. A tudatos munka eredményeként a létszám teljes, az összetétel megfelel a követelményeknek és biztosított az utánpótlás. A munkásőrök több mint 80 százaléka párttag, 74 százaléka szocialista brigádtag. A beszámolási Időszakban Szegeden javult a KISZ politikai tevékenysége, erősödött munkájának kommunista jellege. A KISZ városi bizottsága irányító, segítő és . koordináló munkája jól szolgálta a szervezeti élet fejlesztését, az ifjúságpolitikai célok megvalósítását. A város 774 alapszervezetében jelenleg 22 ezer 532 KISZtag tevékenykedik. Evek óta nem kielégítő a munkásfiatalok szervezettsége. A következő időszakban a KISZ városi bizottsága fordítson nagyobb gondot a fizikai dolgozók bevonására és a KISZ tartalmasabb tömegbefolyására. Növelje a KISZ-tagokkal szemben támasztott követelményeket; biztosítsa az apparátus és a testület irányító-ellenőrző tevékenységének továbbfejlesztését j A szakszervezet cselekvési egysége, tömegbefolyása és szervezeti ereje növekedett. Taglétszáma 4500-zal nőtt, megközelíti a 84 ezret Fokozatosan javult a szervezettség, amely jelenleg 94 százalékos. A szakszervezet továbbra is mozgósítsa a dolgozókat a politikai és• gazdasági feladatolt megoldására. Biztosítsa a munkások anyagi, szociális és kulturális igényeinek kielégítését, védelmezze jogaikat Kezdeményezze a szocialista brigádmozgalom és versenymozgalom fejlesztését, széles körű társadalmi összefogás kibontakoztatását a várospolitikai célok megvalósításáért Szegeden a népfront munkáját 19 tagú elnökség és 67 tagú bizottság szervezi és Irányítja, három kerületi és 25 körzeti bizottság segítségével. A bizottság a párt útmutatásával eredményesen dolgozik, önállóbb és hatékonyabb lett a körzeti népfrontmunka, nőtt a tömegbefolyás. A lakosság társadalmi munkájának értéke 1979-ben meghaladta a 15 millió forintot Ennek ellenére az új városrészekben még nem kielégítő a mozgósító érő. A következő időszakban a Hazafias Népfront szervezetei növeljék befolyásukat a lakosság körében, javítsák a választott testületek tartalmi munkáját fokozzák felelősségüket a várospolitikai célkitűzések megvalósításában, különösen az új lakónegyedekben. A pártértekezlet elismerően méltatta a társadalmi és tömegszervezetek — MHSZ, MSZBT, TIT, MTESZ, Vöröskereszt és a szövetkezeti szövetségek — hozzájárulását a politikai, gazdasági és várospolitikai feladatok megoldásához. A városi pártértekezlet legőszintébb elismerését fejezi ki Szeged munkásainak, parasztságának értelmiségének, vállalkozó szellemű ifjúságának és fáradhatatlan nyugdíjasainak, társadalmi és tömegszervezeteknek üzemeknek, intézményeknek azokért az erőfeszítésekért, amelyekkel a szocialista építést, szülővárosunk otthonunk fejlődését elősegítették. Pártunk vezető szerepe csak ennek a szüntelen támogatásnak és cselekvő egyetértésnek a jegyében érvényesülhet igazán, s továbbra is ez marad a záloga a fejlett szocialista társadalom eredményes építésének. Szeged kommunistáinak e legmagasabb tanácskozó fóruma munkája befejeztével azzal a felhívással fordul a város társadalmához, egész lakosságához, hogy további terveinek megvalósítására is sorakozzék fel a párt mögé, amely nemzeti programot ad. Támogassa, segítse, szervezze a városi és a megyei pártértekezlet és a párt XII. kongresszusa határozatainak megvalósítását. Városunk dolgozóinak szorgalma, odaadása Szeged szépségében és gazdagodáséban, lakóinak kényelmében és jobb életében, végső soron pedig szocialista hazánk egész népünk közös boldogulásában éri el nemes célját. József Attila közönünk 1929 január végén vagy február elején fordult meg József Attila először Vásárhelyen. Elhagyatottan, ahogy a Juhász Gyulának írott ajánlásban vallotta, mégis örömmel, hiszen harmadik verseskötetét osztogathatta barátainak, ismerőseinek Február 10-én, farsang vasárnapján vidám álarcosbál volt Makaiéknál. Fönnmaradt a ' fénykép, amelyen József Attila zulúkafíer leányzónak van öltözve, szalmaszoknyában, bodor hajjal. Február 20-án már Pesten volt; amint a Könyves Tóth Kálmánnak dedikált verseskötet bizonyítja. Június 15-én sógorának hivatali gépkocsijával indult útnak. Pestről kiérve, a sofőrtől az előtte való napon gépkocsivezetői vizsgát tett Makai Ödön vette át a kormányt. „Az első öt percben elgázolt egy tyúkot, utána idegességében nekiment egy fának" — emlékezett vtszsza kajánul Déry Tibor, az egyik utas, „Ítélet nincs" című önéletrajzában. Kecskeméten kiszálltak, szállodában aludtak, majd vonaton jöttek tovább Vásárhelyre. Félegyházán vett képeslapjukat 16-án Csongrádon adták postára a Pesten maradt Etusnak De a gépkocsi ls lejutott Vásárhelyre. Ezen rándultak át több ízben Makóra Espersithez: Jolán vezetett. Kifelé ő még Makai feleségeként szerepelt. Július 9-én József Attila Vásárhelyen váltotta ki útlevelét. Itt szereplő fényképének nevezetessége, hogy ezen visel először bajuszt. Ez ettől kezdve arcának jellegzetessége. Még mindig 1929-ben vagyunk. November közepén József Attila megint Vásárhelyen* tartózkodott. 19-én innen küldte a valószínűleg itt irt Akácokhoz című versét Bajcsy-Zsilinszky Endre lapjának, az Előőrsnek. Barátja. Lakatos Péter Pál 20án Vásárhelyre címezte válaszlevelét, amelyben száz. pengős újságírói állást helyezett kilátásba Attila számára az Előőrs szerkesztőségében. December 4-én József Attila Vásárhelyen kelt levelében kért anyagi segítséget Hatvany Lajostól. .December 12-én a szegedi női klinikán megszületett Makai Ödön és József Etelkái első gyermeke, Zsuzsi. Ez a költőt két karácsonyi hangulatú versre is ihlette (Betlehem, Betlehemi királyok.). , 1930 farsangján ismét Vásárhelyen időzött József Attila. Február 8-án, a farsangvasáraapot megelőző 14. Ki a faluba! szombaton este megint vidám mulatság volt Makaiéknál. Ekkor írta a költő híres tréfás versezetet, a Ktnálgató-t. Ebben az évben másodszor április 18-án utazott le Vásárhelyre. Ekkor már ősz. szemel egedett a helybeli értelmiségi ifjúsággal és a néhány hónapja a helyi kórházban dolgozó Fábián Dániellel (1901—1980). a Bartha Miklós Társaság elnökével. Ketten írták a Ki a falubal című röpiratot, amelyben a középiskolai és egyetemi ifjúságot falukutatásra, a magyar parasztság életformájának és kultúrájának tanulmányozására, a népélettei való benső megismerkedésre buzdították. Május 20-án kelt a röpirat, és másnap, 21-én a Tisza-szálló különtermében megalakult a Bartha Miklós Társaság helyi csoportja. Tagjai között volt Bányai László, Galyasi Miklós. Pákozdy Ferenc, Szász Ferenc, Székelv István, Vizt Albert. Bányai László decemberben a Makaitól elvált Jolánt feleségül ls vette, így hamarosan ő ls József Attila sógora lett Makaiéknál, a Szentesi u. 24. alatt zajlott le május 25-én az az emlékezetes este. amelyet Bányai László is, Fábián Dániel is. Vizi Albert is leírt, s amelyen a társaság Csorba Péterrel, a híres vásárhelyi vőféllyel és rigmusmondó tudományával ismerkedett meg. Június 1-én műsoros est volt a vásárhelyi színkörben, amelyet 1948-ban bontottak le. A számok jó részét József Attila írta. 6-án került ki a Lehel u. 1. sz. alatti Törekvés nyomdából a Ki a faluba! című röpirat. József Attila és Fábián Dániel közös műve. Ma könyvészeti ritkaság ez a mindössze nyolclapos füzet. Kiadója Kurucz János (1899—1953). Kurucz D. István festőművész édesapja volt. Június 16-án még mindig Vásárhelyről irt József Attila levelet Dsida Jenőnek Kolozsvárra, fölajánlva, hogy írna az Erdélyi Helikonba és a Pá?ztortűzbe. Saitos Gyula és H. Szabó Imre visszaemlékezése szerint a vásárhelyiek ezen a nyáron is többször megfordultak Makón, ott is szervezték a Bartha Miklós Társaság helyi erőit. A csoportosulás különben Fábián Dániel és József Attila eltávozásával hamvába holt. Annyi maradt belőle, hogy az összeszokott baráti társaság később is gyakran öszszegyűlt Galyasiék lakásában. a tréfásan Műveremnek nevezett tágas szobában, a Csáky és a Kinizsi utca sarkán. Érdekes, hogy 1931-ből nincs adatunk a költő vásárhelyi tartózkodásáról. A Döntsd a tőkét, ne siránkozz! című — hamarosan elkobzott — verseskötetéből 1931. március 24-én Pesten egyet Kesztner Zoltánnak, egyet meg Saitos Gyulának dedikált. 1932-nek ls csak a végéről van újabb adatunk vásárhelyi időzéséről. December 4-én született unokaöccse, Makai Péter; a hatvanas évek elején a szegedi színháznak, most az Operaháznak rendezője. Az úlabb családi esemény kínálta az alkalmat a vásárhelyi látogatásra. 6-án már innen írt élettársának, Szántó Juditnak és a Népszava szerkesztőjének, Bresztovszky Edének. Ez utóbbinak verseket is küldött. 9-én írta zeneszerző barátjának. Ottó Ferencnek: Itt csücsülök újszülött unokaöcsém pelenkái mellett. December 14-én került sor a vásárhelyi zsidó hitközség estjén A legújabb magyar költészetről tartott előadására. Erről a Vásárhelyi Reggeli Üjság 18-1 számában Erdei István alapos tudósításban számolt be. A költő 19-i levelében hívta Juditot Vásárhelyre. és pénzt küldött neki előadásának tiszteletdíjából. Karácsony előtt, 23-án meglátogatta Szegeden Tardos-Taussig Ármint, és részt vett a Szegedi Fészek Klubnak Szeged árvíz utáni fejlődését (1882—1932) bemutató kiállítása megnyitóián. Ugyanezen a napon levélben Hatvanytól ruhát kért Judit számára karácsonyra. Juditriak is írt ezén á napon. s azt ígérte, hogy még újév előtt hazamegy Azután mégis maradt: a szilvesztert is családja körében töltötte. 1933. január 2-án jelent meg a vásárhelyi Hetivásár című lapban Pákozdy Ferenc szép méltatása József Attila új, Immár ötödik verseskötetéről, a Külvárosi éjről. Talán ezt még megvárta a költő, hiszen megjelenéséről előre tudhatott. Ebben az évben azután megint aligha járt Vásárhelyen. Csak versikéiből tudjuk, hogy Etus időnként meg-meglepte egy-egy élelmiszercsomaggal : Vásárhelyről disznó jő. fazekunkban disznó fő. hurka, kolbász, májas, véres: illik annak, aki éhes... (A befejező rész következik) Pcter László Szakkiállításokkal nyit a BNV Szegedi vállalatok is bemutatkoznak Áprilisban nyitja kapuit a budapesti nemzetközi vásárközpont. Idén tavasszal két szakkiállítás megrendezésére kerül sor április 21. és 26. között: az AGROMASEXPO '80 és a CONSTRUMA '80 mutatkozik be. Az AGROMASEXPO Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Gép- és Műszerkiállítás 1973 óta évente gyűjti össze és mutatja be a szocialista és tőkés országok mezőgazdasági. élelmiszeripari. erdészeti gép- és műszerújdonságait. A kiállított termékek 65 százaléka teljesen új vagy korszerűsített konstrukció. Az idei AGROMASEXPO '80 kiállítást nyolcadik alkalommal rendezik meg. amely Közép-Európa legjelentősebb ilyen jellegű szakkiállítása. A seregszemle nemcsak a szakembereknek, hanem a gépgyártóknak, kereskedőknek, piackutatóknak is érdekes rendezvény. Információt ad mind a szocialista, mind a tőkés országok mezőgazdasági, élelmiszeripari gépgyártásáról, kooperációkról. Idén közel húsz ország kiállítói hozzák el újdonságaikat az AGROMASEXPO '80 kiállításra. A CONSTRUMA *80 kiállítást idén ötödik alkalommal rendezik meg. A bemutató célja egyrészt a magyar építőipar utóbbi éveinek eredmenyeit, fontosabb létesítményeit bemutatni, másrészt — s talán ez az alapvető célkitűzés — az építőipar és építőanyag-ipar felkészülése megalapozásának segítése a hatodik ötéves terv feladatainak végrehajtására. A kiállítás felöleli az építőipar, a szerkezetgyártóés építőanyag-ipar, a szakipar, az építőgépipar, a szerelőipar, az épületgépészet fejlesztésében elért nemzetközi eredményeket. Ezek nagy részét a magyar építőipar is jól hasznosítja az építésiparosítás, a szerelt és könnyűszerkezetes építésmódok, a gazdaságosabb és energiatakarékosabb építés, a fejlettebb kivitelezési technológiák és gyártási eljárások elterjesztésében. Az eddig jelentkezett mintegy 120 kiállító 13 ezer négyzetméteren mutatja be újdonságait az érdeklődő szakembereknek. A kiállítók kétharmad.0 külföldi cég. Ezek közül jelentősebbek a Fiat-Allis. Norton, Poclain, Hilti, Berget stb. A kiállítást az Építési és Városfejlesztési Minisztérium szakmai irányításával szervezték. A két bemutató mindennap 9-től 5 óráig áll az érdeklődók rendelkezésére. A látogatók részére a MÁV április 21-én 0 órától, április 26-án 24 óráig 33 százalékos utazási kedvezményt biztosít.