Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-18 / 90. szám

Péntek. 1980. áorilis 18. 5 Siker után-új tervek Beszélgetés a munkáskórus karnagyával[ A napokban hír jelent qyomány megszakadt, hiszen — Ott voltunk az élvomeg lapunkban arról; a a rádió is adott díjat, ép- nalban, s ez igen jóleső érszegedi Juhász Gyula Mű- pen a szegedieknek... zés. Természetesen nem jeveiódési Központ 50 tagú _ A verseny történeté- lenti azt, hogy nincsenek vegyes kara, a Szakszerve- ben először kapott kórus önmagunkkal szemben felizetek Altalános Munkáskó- különdíjat, a Svájci Rádió adataink továbbra is. Ezen rusa a svájci vendégszerep- megítélése szerint mi érdé- a fesztiválon nem volt egylesen. a montreux-i kórus- meltük lei ezt. Kiemelték séges színvonal, eddig szinte fesztiválon a Svájci Rádió Karai Éjszaka című művét, sehol nem tapasztaltunk diját nyerte eL ez. a zsűri véleménye sze- ílyen nagy különbségeket Az egyhetes vendégszerep- rint ls a modem kórus- kórus és kórus között. De a lésről a kórus karnagya, dr. kompozíciók egyik legerede- díjazott együttesek valóban Mihálka György elmondta, tibb alkotása. Külön örö- í° felkészültséggel rendelfelejthetetlen élmény volt, mömre szolgált, hogy ezt a nagyszerű alkalom a bemu- művet én vezényeltem. tatkozásra, a tapasztalatszerzésre. — Tizenkét nemzet 21 kórusa vett részt a fesztiválon, a holland, a francia, az angol, a spanyol, a jugoszláv, a norvég, az olasz, a belga, a nyugatnémet, az ír — Melyik kórus előzte meg a szegedit a fesztiválon? — A fődíjat az angol egyetemi és a Musica Nova köílégái^ai és a belga kórus megosztva nyer- minden tagjával te el. Az én megítélésem 'szerint a belga együttes c-s a svájci együttesek mel- valóban megérdemelte. Igen lett nem volt okunk a szé- képzett kórus, nem véjetlegyenkezésre — mondotta dr. nöI kapták meg a közönMihálka György, s bizonyí- ség d(iát is Kiemelkedően fékként mutatja a svaici uj- szépen énekelt az oslói zeságok értékeléseit, beszamo- nei középiskolások kórusa, lóit, az egyik írás címét, Mr a díjazottak között nem amely előlegezte az elismerést a szegedi kórusnak: A magyar együttes minden bizonnyal a fesztivál egyik „favoritja". Minden fesztiválnak valami sajátossága, montreux-i versenyen eddig minden alkalommal csak egy zsüridíjat adtak kl, ezenkívül a kórusokat rangsorolják. s a közönségdíjnak csak akkor van igazán értéke, ha azonos a zsűri értékelésével. — Az idén akkor ez a haszerepelnek. Kitűnő felkészültségű a svájci férfikar ls. ők a turisták által felajánlott díjat szerezték meg. Két kórus külön szereplési van lehetőséget kapott: az angoA lok mellett mi léphettünk közönség elé, a világhírű Casino teraszán. Két szólóénekesünk, Vajda Júlia és Laczó András is szép sikert aratott. — Ezen az emlékezetes, szép vendégszereplésen milyen tapasztalatokat szereztek a kórus tagjai? keznek, s hogy mi közéjük sorolhatjuk magunkat, ezzel bizonyítjuk, nem hoztunk szégyent a városra, az országra. Sikerűnk közös eredmény; részesei vagyunk mindnyájan, Aracsi László kórus együtt. örültünk, hogy a SZOT. a Kórusok Országos Tanácsa, a szegedi városi tanács és a szegedi Juhász Gyula Művelődési Központ megteremtette a lehetőséget számunkra, hogy részt vehessünk a fesztiválon. — Említette, hogy « kórus előtt további feladatok állnak... — Igen. most már itthon. Sok barátot szereztünk Montreux-ban, meghívásokat is kaptunk, addig azonban eredményesen kell szerepelnünk a májusi országos minősítő versenyen, s nyáron önálló koncerten szeretnénk a hazai közönségnek bemutatni műsorunkat Honti Katalin Dollárt hozó rongyszőnyeg A Szegedi Háziipari Szövetkezet munkájáról József Attila közöttünk Háziipar: ház körül, oda- 1978-ban beindított új szö- nem 750 ezer haza is végezhető munka, vőrészlegek tavaly, az első tunk cserébe. Nem véletlen, hogy a Sze- negyedév végétől már dinadollárt kapEzúttal főként a valutát gedi Háziipari Szövetkezet mikusan termeltek, Sándor- hozó rongyszonyegről esett t>o3 alkalmazottja kozul 390 falvan és Ullesen uj tagokat - - - is szó. Igazságtalanok lennénk, ha nem említenénk meg a „bent dolgo- vettek föl, s Földeákon a rongyvago szövetkezet egyéb fontos tevékenységeit is. A hazai vúbcdolgozó. zók"-kal együtt azonban megszervezték olyan eredményeket értek el részleget. tavaly, amelyeket szerény- Az emberek mellett kor- sárlók is ismerik a síkkötőseg címen kar lenne ve^a szerdbb gépekről is gondos- vagy a varrórészleg termélüa rejteni. Különösen je- kodnl kellett Kilenc új szö- keit. Kapósak például a Icnlegi gazdasagi helyze- r~szék fogiaita eí a régiek férfiköntösök, a Skála Árutunkben amikor minden jo hclyét> és az idén további ház és a Komplett Ruházati példa, ha kővetőkre talal, négyet cserélnek ki. Ahhoz, Vállalat üzleteiben Torgalaranyat er. hogy szép szín-összeállítású mázott kockás női szoknyák. Az időszerű gazdaságpoíi- szőnyegek között válogat- Gondokkal küzd azonban a t'kai javaslatokat szem előtt hassanak a külföldi vevők, kosárfonó részleg: noha tatartva Jó célul tűzte ki 1979- a rendelkezésre álló anyago- valy túlteljesítette tervét, az re a vezetőség a termelés kat be is kell festeni. A idén kevesebb kosárárut tud szerkezetének átalakítását, a szövetkezet festőrészlegében a piacra küldeni. Valamenylukés export növelését. És igyekeznek mind jobban ki- nyi algyői bedolgozó nyug5,7. eredmény? Az előző, használni a kapacitást, még- díjba ment és nehézkes a 1978-as évhez képest 127,5 hozzá úgy. hogy közben megfelelő minőségű vessző százai éklcal sikerült megnő- energiát takarítsanak meg. beszerzése. A lakossági javelniük tőkés exportjukat. Tavaly például ezen a téren vítószolgáltatás is feladata Tavaly, több mint 26 millió is eredményeket könyvelhet- a szövetkezetnek. , forint értékű árut szállított tek el: kevesebb fűtőolajat A háziipari tevékenységek a szövetkezet — az ÁRTEX használtak egy kilogramm sorában azonban valamennyi közreműködésével — a nyu- rongy megfestésére, mint ko- között a rongyszőnyeg vitte gáti országokba. rabban és csökkent a villa- el a p£jmát; és erre a ieg. Hogy mi a titka az ország- mos energia fogyasztása is. büszkébbek — joggal — a határon túli sikernek? A Gondot jelent azonban to- szövetkezet tagjai is. Hiszen rongyszőnyeg. És persze van vábbra is a műszálas anya- ebben testesül meg szorgalnéhány bűvös szó is: az igé- §ok megfelelő minőségű fes- muk) szakértelmük, ízlésük nyekhez rugalmasan alkal- tése- a megoldást tovább és megbízhatóságuk, amelymazkodó kínálat, a szállítási keresik. nek van idehaza és határidők pontos betartása. A siker nem nélkülözheti külföldön is. Minthogy nyilvánvaló volt, a fantáziát, a meg-megújuló hogy a szövetkezet termékei formákat. A szövetkezet már közül a rongyszőnyeg hoz- iParművészt is foglalkoztak hatja a dollárt, a szőnyeg- hogy az (íj mintákkal új veszövő részleg termelésének yőket nyerjenek meg manövelésére törekedett a ve- guknak. Az idei megrendezetőség. Ehhez elsősorban lések már tükrözik a múvémegfelelő mennyiségű hul- szi munka hatását is. ladékanyagra volt szükség. Essék néhány szó az ÁRCsakhogy. a hazai források TEX Külkereskedelmi Válelapadtak: kénytelenek vol- lalatról is, amely körül tekintak 90 tonna importanyagot tő piackutató munkájával vásárolni. Ez sem volt azon- hozzájárult ahhoz, hogy tan rossz üzlet: egy dollár ilyen kapósok a szegedi szőertékböl 7—8 dolláros ex- nyegek. Míg 1978-ban 86 portot állítanak elő. Kedve- ezer négyzetméter szőnyeg Zett az elképzelések valóra „utazott" Nyugatra, tavaly vultásanak az is, hogy az már 107 ezer, melyért csakCH. A. 1925. március 8-án kelt József Attilának Espersit Jánoshoz írott levele, amely az első dokumentum a költőnek a munkásmozgalomban való tevékeny szerepéről. Minden bizonnyal 1924 őszén Juhász Gyula vezette be József Attilát a szegedi Munkásotthonba. Juhász Gyula a forradalmak óta megszakítás nélkül a szociáldemokrata párt tagja volt, a Munkásotthon kulturális bizottságának elnöke, előadói asztalának gyakori vendége. 1924. október 5-én ünnepély volt a Munkásotthonban az Internacionálé születésének 60. évfordulója alkalmából. Ezen minden bizonnyal Juhász oldalán József Attila is ott volt. S most, március 8-án kelt levelében olvassuk: A héten előadást tartottam az alsóvárosi pártszervezetben: A teknikai kultúra kezdetei címén, s annyira tetszett, hogy meghívtak Felsővárosra. ahol most szerdán: Szociális költészet címen tar. tok előadást. Nagy jelentőségű ez a vallomás. A szociáldemokrata párt kerületi helyiségei ez idő tájt vendéglők különszobái voltak: az alsóvárosi a Pálfy u. 25., a fölsővárosi pedig a Debreceni u. 18/C alatti kocsmában. Itt találkozott tehát József Attila mint a magyar munkások tanítója a mozgalommal. Bécs és Párizs után a főváros munkássága között 1930 őszén vált az illegális kommunista párt tagjává. Március 18-án baráti társaság ünnepelte névnapján I Koroknay Józsefet. Ott volt József Attila is. 24-én a királyi Kúria tárgyalta a Lázadó Krisztus ügyét: végre I fölmentette József Attilát. I Másnap, 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napián, a Szeged ünnepi számában megjelent a költőnek Tiszta szívvel című verse. A rákövetkező hétfőn. 30-án, reggel Horger Antal maga elé citáltatta József Attilát, önéletrajzában a költő ísy adta elő a történteket: De minden kedvem elszegte az, hogy Ilorger Antal profeszszor, kinél magyar nyelvészetből kellett volna vizsgáznom, manához hivatott, s két tanú előtt — ma is tudom a nevüket, ők már tanárok — kijelentette, hogy belőlem, míg ő megvan, soha nem lesz középiskolai tanár, mert „olyan emberre — úgymond — ki ilyen verseket ir", s ezzel elém tárta a Szeged c. lap áruik példányát, „nem bízhatjuk a jövő generáció nevelését". József Attila még három ízben emlegette ezt az esetet. Párizsból 1927. január 23-án írta Galamb Ödönnek: Odahaza — tudod, hogy mit csinált egyik versem miatt Horger egy. tan. úr... 1931. március 31-én A Toll című hetilapban Ahogy azt a nagy Móricz elképzeli című, különben Móricz Zsigmonddal szemben igazságtalan bírálatában pedig az uralkodó osztályok merev zártságáról írt: En12. A Horger-ügy gem például nem fogadtak gyermeküknek. Sőt. ott kellett hagynom a szegedi egyetemet egy versem miatt, mert az egyik méltóságos nyilvános rendes tanár úr kijelentette előttem, hogy aki ilyen verseket ir. abból amíg ő él. nem lehet középiskolai tanár. , Végül 1937-ben versben majdnem szó szerint így: „ön, amíg szóból értek én, nem lesz tanár e [féltekén" — gagyog s ragyog. (Születésnapomra) Azóta a tanúk — a csongrádi kiváló tanár. Fehér Ede (1904—1972) és a ma is élő H. Kovács Mihály miskolci ny. gimnáziumi igazgató — hitelesítették a történteket. József Attilának ez a verse nemcsak a költő életében és lírájának fejlődésében, hanem az egyetemes magyar költészetben is korszakhatárt jelent. József Attila önéletrajzát így folytatta: Sokszor emlegetik a sors iróniáját, s itt valóban arról van szó: ez a versem. Tiszta szívvel a címe. igen nevezetessé vált, hét cikket írtak róla. Hatvány Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben .,a kései korok számára", Ignotus pedig „lelkében dédelgette, simogatta, dünnyögte és mormolgatta" ezt a „gyönyörűszép" verset, ahogy a Nyugatban irta róla, és ezt a verset tette Ars poeticájában az új költészet mintadarabjává. Horger Antalnak, a konzervatív-jobboldali szakbarbárnak nem volt füle. hogy kihallja a népdaltisztaságú költeményből annak a kornak oly jellemző elkeseredését, a fiatal nemzedék őszinte, hit és szeretet után vágyó sóhaját. Szó szerint vette, hogy a költőnek se Istene, se hazája, ahelyett, hogy úgy értette volna, ahogyan a költő: hogv a meggyőző világnézet és egészséges társadalmi haza után vágyódik. Szó szerint értette, hogy embert ölne, ahelyett. hogy a hiányzó közösség utáni vágyát, az emberszeretet egyetemes ölelését olvasta volna ki belőle. Horger persze nem is nyilatkozhatott voltaképpen az egyetem, a bölcsészeti kainevében, így fenyegetésének jogi ereje nem lehetett. József Attila is tudta ezt, hiszen idézett párizsi levelében 1927. január 23-án éppen arra kérte Galambot, hogy az a lap vizsgái követelményekről szerezzen számára tájékoztatást. En 1924— 25-ben jártam a szegedi egyetemre, tehát már két éve, azonban ki nem iratkoztam, s úgy tudom még van szerencsém az egyetem polgárai közé soroztatnl. Galamb ugyan április 17-i levelében efelől kiábrándította („a szegedi egyetem közt és közted semmiféle kötelék nem maradt"), de József Attila Tettamantitól (aki közben a Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság titkára lett a szegedi egyetemen I) meg is kanta a vizsgakövetelményeket. Párizsból hazatérve azonban bizonyára Horger fenyegetésére is gondolva mégsem Szegeden próbálta letenni alapvizsgáját. hanem 1928. március 5-én a pesti egyetemre adta be vizsgára bocsátásáért kérelmét, miután ott is szerzett két érvényes félévet. a szegediekkel tehát megvolt a szükséges négv. Majd jóval később. 1935. január 18-án, a Baumgarten-jutalom átvételekor megismerkedett Sík Sándorral. s akkor ismét fölvetődött tanulmányainak befejezése. sőt ritmikai elméletének doktori értekezésként való benyújtása. „Nagv örömömre szolgálna — emlékezett ewkori ajánlatára 1953ban Sík Sándor —. ha annak alapján doktorrá avathatnánk, és fgv a s+eeedi egyetem mintegy jóvátehefné azt a fájdalmat, amelyet okozott neki." Ezekben az években azonban már József Attila körülményei úgy alakultak, betegsége is annyira előrehaladt, hogy nem vágott neki a különben is távoli befejezést ígérő alapvizsgának. Már akkor úgy érezhette. hogy nem középiskolás fokon fogja tanítani népét. Péter László (Folytatjuk.) ' Magyar—délszláv kapcsolatok Kiállítás nyílt Vásárhelyen Köszön az osztály 1980. április közepe. Al- A tanár felkapja a fejét, talános iskola, a hatodik Gúnyolódnak vele? Dehogy, óra vége. Sorakozik azosz- csak ők is végignézték az tály. Abigélt, Szabó Magda és — Köszön! — inti be a Zsurzs Éva folytatásos téka- ajotanapot kívánok! - vé^ét Mit mondhat Már hetedik éve gyakorol- Te a kamaszhumort értő ják, egész tömören 3zól a pedagógus? kórus. — Aki kukorékolni mer, -Isten áldásával! - te- lecsukatom! szi hozza egyetlen kamaszhang. P. KMinden év áprilisában iskolai KISZ-nap keretében adóznak a vásárhelyi Komócsin Zoltán Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet diákjai az intézmény névadója emlékének. — Az internacionalizmus vezet bennünket, amikor fejlesztjük hazánk kapcsolatait a testvéri szocialista országokkal — vallotta Komócsin Zoltán Ennek szellemében került sor az idei iskolanap rendezvényei között tegnap délután a Csongrád megye és a jugoszláviai Vajdaság, •illetve a magyar—délszláv nemzetiségi kapcsolatokat dokumentáló kiállítás megnyitására az intézmény aulájában. Az eseményen, amelyen jelen volt Vántus Istvánná, a megyei pártbizottság munkatársa. dr. Rusz Márk, a Magyarországi Délszlávok remokratikus Szivet-égmek elnöke mondott mégnyitó beszédek Egyebek között részletesen szólt a magyarok es a délszláv nemzetiségiek XIV. Századra visszatekintő politika5 és kulturális együttműködéséről, s az annak nyomán kialakult, szilárd, elvi alapokon nyugvó mai, a gazdasági téren is gyümölcsöző jugoszláv—magyar kapcsolatokról. A megnyitót követően Gál Mária, az iníézmény tanulója Radoje Domanovic Ahol megszűnnek a szenvedélyek című művéből idézett, majd a JATE Ságvári Endre gyakorló gimnázium énekkara, a szegedi Minerva Színpad és a deszki délszláv zenekar adott színvonalas műsort. Járásiak Kazinczyversenye Tegnap, csütörtökön ren:ezték meg Szegeden, az Ifjúsági Házban a szegedi járási általános iskolások Kazinczy-versenyét. A huszonegy résztvevő vetélkedőjében első helyet szerzett Török Magdolna (Balástya). A második Papp Katalin (Csengéié), a harmadik pedig Vass Ágnes (Ullés).