Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-13 / 61. szám

2 Csütörtök, 1980. március 13. Az iráni tömegek az imperializmus ellen Kianuri nyilatkozata © Teherán (MTI) A kommunista Tudeh Párt KB első titkára kijelentette: pártja 90 képviselőjelöltet in­dít a pénteken kezdődő iráni nemzetgyűlési választásokon. közülük tizennégyet Tehe­ránban. Emellett több válasz­tókörzetben olyan csoportok jelöltjeit támogatja, amelyek programja közel áll a Tudeh célkitűzéseihez. Nureddin Kianuri, a Tu­deh KB első titkára az MTI kiküldött tudósítójának adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a párt ellenzi a kétfor­dulós választási rendszert, amely reménytelenné teszi az abszolút többséget megsze­rezni képtelen, középnagy­ságrendű pártok helyzetét. Az ország külpolitikájának várható alakulásával kapcso­latos kérdésre válaszolva a párt vezetője kijelentette: „Az Iránban ma i6 folyó ha­talmi harc egyik központi kérdése a külpolitikai orien­táció meghatározása. Már a forradalom győzelme után két megkülönböztethető irányzat alakult ki. a forra­dalmi tömeRek antiimperia­lista külpolitikát akarnak, és Khomeini mindig ezzel a tö­rekvéssel értett egyet. A li­berális burzsoázia és egyes kormányzati csoportok vi­szont megpróbálnak közös nyelvet találni az imperia­lizmussal, jelszavaik a világ leghaladóbb része: a szocia­lista országol? ellen irányul­nak. Ide sorolható a vezetés azon Amerika-barát csoport­ja ls, amely minden apróbb ürügyet a Szovjetunió és a szocialista világ ellen igyek­szik kihasználni, és össze akar fogni a térség Nyugat­barát. szovjetellenes erőivel. A külpolitika meghatáro­zásának kérdése tehát még nem dőlt el. A napokban az amerikai nagykövetség volt az érte folyó harc központi barikádja, s e barikád egyik oldalán Ghotbzadeh külügy­miniszter, a másikon a Kho­meini irányvonalát követő diákok álluk." A gazdasági helyzet kér­déseivel kapcsolatban Kia­nuri elmondU, hogy a for­radalom győzelmét követően az ipari termelés — hozzá­értő szakemberek, alapanyag és pénzeszközök szűkében — aggasztó mértékben vissza­esett. E problémákra a kor­mányzatnak gyorsan megol­dást kell találnia. Sajtókonferencia I kongresszustól kongresszusig (3.) a moszkvai magyar nagykövetségen 0 Moszkva (MTI) Tegnap, szerdán sajtókon­ferencián tájékoztatta a szov­jet sajtó, a rádió és a tele­vízió képviselőit az MSZMP küszöbönáiló XII. kongresz­szusának előkészületeiről, va­lamint Magyarország felsza­badulása 35. évfordulójának megünnepléséről dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköz­társaság moszkvai nagyköve­te. A nagy érdeklődéstől kí­sért sajtókonferencián, ame­lyen megjelentek az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet külügyminisztérium felelős munkatársai, is, az újságírók számos kérdést tet­tek fel, ezekre á nagykövet, valamint Fréderer Adolf kül­kereskedelmi főtanácsos, a moszkvai Magyar Kereske­delmi Kirendeltség vezetője és Kéri József nagykövetségi Unácsos válaszolt. A sajtókonferencia részt­vevőinek filmet vetítettek a mai Magyarországról. Pislákoló gyertya „A rendszer mindenki szá­mára rossz, a polgári lakos­ság gyűlöli, a tiszteket pedig korrumpálja és elszenitele­níti." Kemény szavak. Már­pedig, aki mondta, kétségte­lenül tudja, mit beszél. A .Newsweek január 28-i szá­mában egy pukisztáni dan­dárparancsnokot Idézett. Tő­le való a mondás, saját hu­zájárói vélekedett így. Arról az országról, amelyet vala­mennyi ENSZ-statisztika egyértelműen a világ legsze­gényebb állumai között tart nyilván, azt a rendszert mi­nősítette a katonatiszt, amely mostanában alaposan fölér­tékelődött. hála geopolitikai helyzetének: Pakisztán Ziaul Hak tábornokkal az élen, ma az Egyesült Államok legfon­tosabb bázisa az afgán el­lenforradalmárok támogatá­sában. A tárgyilagos szemlélő számára Pakisztán igencsak gyenge láncszem a globális amerikai stratégiában. Ép­pen tegnap, szerdán érkezett híre annak, hogy az ország­ban magas rangú katonatisz­teket vettek őrizetbe állam­csínykísérlet címén. Kétségtelen, hogy Hak tá­bornok rendszere rendkívül ingatag alapokon nyugszik. Mégis mindazok, akik szíve­sen fogadják az afganisztáni szovjet segítségnyújtás ürü­gyén a zavarkeltést, sietve fölsorakoztak Ziaul Hak mel­lett. Az Egyesült Államok kezdte a sort, 400 millió dol­lár értékű rendkívüli kato­nai és gazdasági segély föl­kinálásával. Brzezinski nem­zetbiztonsági főtanácsadó személyes látogatása alkal­mából még ezt a tetemes ke­retet is megtoldta, (igaz, Hak azt is keveselte). Lord Carrington brit külügymi­niszter sem maradt távol Is­lamabadtól. Sőt. ő is „kirán­dult" az afgán—pakisztáni határra. Nem érkezett üres kézzel: három teherszállító hajót ajándékozott Hak rend­szerének, de megfordult a pakisztáni fővárosban Huang Hua kínai külügyminiszter, híven példázva, hogy a szov­jetellenes demonstrációra Pe­king mindig kész. „A szabad világ apró égő gyertyája" így nevezte orszá­gát Hak tábornok — most egyre inkább felsrófolja ár­folyamát. Szeretné feledtet­ni, hogy az 1047 óta nyújtott ötmilliárd dollár értékű amerikai segély nem volt hiábavaló'. A diktatúra már többször elhalasztotta a választásokat, s nemcsak a kivégzcA Ali Bhutto híveit, hanem vala­mennyi ellenzéki erőt elné­mította. Titokban a tábornok azon mesterr-édik, hogy or­szágát atomhatalommá fej­leszti. Emiatt Washingtonban is aggódnak, mert úgy • vélik i az USA és Pakisztán kap­csolata jellegzetes érdekhá­zasság, amely előbb-utóbb fölbomolhat Ami persze nem jelenti azt, hogy Ziaul Hak az afgán ellenforradalmáról: nagylelkű támogatója szere­pében ne zsebelje be a kü­lönböző irányból számolat­lanul érkező segélyeket. Gyapay Dénes Tiltakozás Angliában 0 London (MTI) Kelet-Anglia lakossága til­takozó mozgalmat inditott az ellen, hogy amerikai szár­nyasrakétákat telepítsenék falvaik közelébe. A konzer­vatív kormány hadügymi­nisztere, Francis Pym azon­ban újból megerősítette az alsóházban, hogy az eurora­kéU-program keretében 160 amerikai szárnyasrakétát te­lepítenek az országban, nagy­részt Kelet-Angliában. A ra­kéták telepítése elvileg kö­zös brit—amerikai döntéstől függ, de az Egyesült Álla­mok már -többször megmu­tatta, hogy teljesen önhatal­múlag bánik Nagy Britan­niában levő nukleáris fegy­vereivel. A múlt héten megalakult a „Kelet-Anglia a rakéták ellen" elnevezésű mozgalom, amely máris alxióba lépett az országrész biztonságát ve­szélyeztető amerikai rakéták odatelepítése ellen. Aranyérmek Lipcséből 0 Lipcse (MTI) Ujabb magyar sikert ho­zott a lipcsei Uvaszi vásár: szerdán 35. alkalommal osz­tották ki a világ legnagyobb szakvásárának aranyérmeit, s közülük kettő magyar ter­mékeknekjutott Aranyérmes lett a Műszeripari Kutató In­tézet NDK-kooperációban ki­fejlesztett, Lipcsében a Met­rimpex által kiállított mo­dern mikroprocesszoros ve­zérlésű rétegvastagság-mérő berendezése, s a Hungaro­fruct által bemutatott papri­kasaláta-konzerv. Szerdán került sor a vá­sár hagyományos „magyar napjára", a kiállítás magyar sajtókonferenciájára. II teljesítmény rangja Erősödnek azok az elvi­gyakorlati szabályok, ame­lyek belátUfják velünk: fo­gyasztói szerepünket meg­előzi — logikai és időrendi sorrendben egyaránt — ter­melői létünk, a társadalmi munkamegosztásban elfog­lalt helyünk. S ez azért lé­nyeges, mert a hetvenes években egyre többet igé­nyeltünk fogyasztóként, s ehhez képest, valamint a vi­lággazdaságban lezajló fo­lyamatokhoz mérten is, egy­re szerényebb teljesítmé­nyekkel próbáltuk meg elő­teremteni erre a fedezetet. Magyarán: hiteleztük ma­gunknak a növekvő életszín­vonalat. Tavaly megkezdtük ennek a különleges hitelnek a törlesztését. Csökkenő létszám Folyamatos mozgás Unúi lehetünk a szocialista szek­torban foglalkozUtottak ága­zati, területenkénti megosz­lásánál. A szocialista ipar­ban dolgozók száma 1975 és 1979 között 83 ezer fővel csökkent, s tavaly, az esz­tendő végén 1,66 milliót tett ki. Négy esztendő alatt az ipari dolgozók csoportja el­sősorban Szabolcs-Szatmár­ban, Hajdú-Biharban, Szol­nok megyében nőtt, míg Komárom, Veszprém, Csong­rád, Győr-Sopron megyében csökkent. A legtöbb ipari kenyérkereső 1975-ben is, 1979-ben is Borsodban és Pest megyében volt, a leg­kevesebb pedig Tolnában és Somogyban. Érdekes, s az előzőektől eltérő sorrendet kapunk, ha a tízezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak számát vá­lasztjuk mércének. Ez a kétségtelenül reálisabb, mert ez a társadalmi szerkezetre is fényt vető mérlegelés azt mutatja, hogy első Komá­rom, a rttásodik; Borsod, a harmadik Győr-Sopron. A legszerényebb arányt Sza­bolcs-Szatmár és Somogy könyvelheti el. Ami azonban nagyon lényeges: 1975 és 1979 között tovább csökken­tek — valamennyi megyét beleértve — az ilyen értel­mű különbségek. Azaz: a X. és XI. pártkongresszusnak a területfejlesztés • ésszerűbb irányait, arányait megjelölő határozatai az ipart foglal­koztatásban is éreztetik már hatás ukat. Hatalmasak a tartalékok A hetvenes években, egé­szen 1979-ig folyamatosan nőtt a keresők reálbére, s a lakosság reáljövedelme, ám ez utóbbiban mind nagyobb arányt képviselt — tavaly száz forint jövedelemből 28,80-at — a pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatás. Mindez egyre ki­terjedtebb körű és gazda­gabb tartalmú szociális el­látásról tanúskodik. Napjainkban a munkások és alkalmazottak átlagbére 900 forinttal nagyobb, mint a XI. kongresszus eszten­dejében, az összefoglaló adat persze területenként — és még inkább egyénenként — jelentős eltéréseket sűrít. Mint említettük, növekvő szerep jutott ebben az idő­szakban a társadalmi jutta­tásoknak, napi, heti, havi járandóságokra — illusztrá­cióként: naponta a közleke­dési dotációra, hetente az üzemi étkeztetési hozzájá­rulásra. havonta a családi pótlékra — most már a nemzeti jövedelemnek több mint az egyötödét költjük. A társadalmi gondoskodás kötelezettségeit egyetlen számadattal is érzékeltet­hetjük: a két kongresszust összekötő esztendőkben 300 ezer fővel gyarapodott a nyugdíjasok száma. Tavaly a szocialista ipar­ban foglalkoztatottak közül a bányászatban és a kohá­szatban dolgozók kapták a legmagasabb havi átlagbért, míg a legalacsonyabbat a kézmű- és háziiparban, a textilruházati iparbán le­vők. Kedvezőnek tarthatjuk, hogy a fizikai foglalkozású­ak havi átlagbére az egyéb alkalmazottakénál gyorsab­ban emelkedett ebben a/, időszakban, bár hozzá kell tenni: a teljesítménybérben dolgozók aránya az összes Ipari keresőn belül csök­kent. A hatékonyság javítá­sának ugyanis lényeges ele­me a teljesítményt elismerő kereset. Itt hatalmasak a tartalékok, sőt., szinte csak tartalékok vannak, mert annyira bátortalan, kezdeti a hosszú évek óta emlege­tett — de ma még alig gya­korolt — differenciálás. Jelentős eredmények A hetvenes évek világgaz­dasági változásai közepette jelentős eredmény volt az életszínvonal növelése — amit közvetve talán az is bizonyít, hogy négy év ala< a takarékbetét-állomány 50 milliárd forinttal emelke­dett. Tavaly novemberben •például csak munkabérként 19 milliárd forintot fizettek ki a népgazdaság különbö­ző területein dolgozóknak, s nyugdíjakra — az egész, esztendőben — 48.7 milliár­dot. Hiba lenne elfeledkezn' arról: a XI. kongresszus óta eltelt időben emelték köz­pontilag az egészségügyben, a közoktatásban dolgozók bérét, egységesítették a mű­szakpótlékokat. vált azonos­sá a népgazdaság minden területén — így a termelő­szövetkezeti tagok esetében is — a nyugdíjkorhatár. Az­az: gondjaink és teendőink számon tartása elengedhe­tetlen. Eredményeinké — nemkülönben. (Következik: 4. A jobbért többet.) Viharos hónapok Feszült belpolitikai légkör­ben folyik a török elnökvá lasztás előkészülete. Március 25-én kerül sor Ankarában az új államfő megválasztására. Az alkotmány előírásai ugyan viszonylag szűk hatáskörrel ruházzák fel a Török Köz­társaság első emberét, a je­lenlegi politikai patthelyzet­ben azonban igen fontos sze­repe lehet az elnöknek. e o Az f.lkotmány a törvény­hozás tagjaira bízza az ál­lamfő megválasztását, s az csak a parlament tagjai kö­zül kerülhet ki. Ez azonban TÓT-KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT NICOSIÁBA Szerdán a Termelőszövet­kezelek Országos Tanácsá­I nak háromtagú küldöttsége 1 Nyíri Béla főtitkárhelyettes vezetésével Nicosiába uta­zott, ahol részt vesznek a Ciprusi Parasztszövetség VII. kongresszusán. ZSIVKOV TRIPOLIBAN Tripoliban kedden délután megkezdődtek a tárgyalások Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, az Államtanács el­nöke és Moamer EI-Kadhn­fi, a líbiai forradalom veze­tője (között. A tárgyalásokon részt vettek a Todor Zsiv­kov vezette küldöttség tagjai és Ubiai vezető személyisé­gek. CARRINGTON BUKARESTBEN Lord Carrington brit kül­ügyminiszter Stefan Andrei román külügyminiszter meg­hívására háromnapos nlva­talos látogatásra Bukarestbe utazott. Lord Carrlngtont fo­gadta Nicolae Ceausescu ál­lamfő, találkozik Stefan Andrei külügyminiszterrel és Cornel Burtica külkereske­delmi miniszterrel. CARTER A PALESZTIN ALLAMRÖI, Az Egyesült Államok kö­zel-keleti politikájának alap­köve — Izrael biztonsága Washington változatlanul el­lenzi a független Palesztin állam létrehozását — jelen­tette ki Carter elnök a Fe­hér Házban. New York-I polgárokkal tartott találko­zón. GARCÍA LORCA SÍRJA Megtalálták azt a helyet, ahol a 6panyol polgárháború idején, 1936. augusztus 19­én a fasiszták agyonlőtték és eltemették Federico García Lorcát, a spanyalok világhí­rű költőjét. A költő és drá­maírót Viznar település kö­zelében, egy vízmosásban gyilkolták meg és földelték eL MAGYAR BÉKEKÜLDÖTTSÉG SZÓFIÁBAN Az Országos Béketanács küldöttsége a Bolgár Béke­bizottság meghívására szer­dán Szófiába utazott. Dr Réczei László alelnök veze­tésévej részt vesz a bolgár békemozgalom X. kongresz­szusán. LEMF KB-ÜLÉS Ülést tartott a LEMP KB Politikai Bizottsága, ame­lyen tájékoztatást hallgattak meg Edward Gierek és Erich Honecker, az NDK Államta­nácsa elnökének és az NSZEP KB főtitkárának megbeszéléseiről. STRAUSS AZ USA-BAN Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök és a Nyugat­német Uniópártok kancel­lárjelöltje kedden Washing­tonba érkezett. Csütörtökön ma fogadja őt Carter elnök, s találkozik még Vance kül­ügyminiszterrel, Brown had­ügyminiszterrel és Miller pénzügyminiszterrel. New Yorkban fogadta őt Wald­heim ENSZ-főtitkár. , nem lehet akadálya annak, hogy — mint korábban oly sokszor — most is magas rangú katona kerüljön e posztra A török haderő ha­gyományosan politikus szer­vezet, a tisztikar Kemal Ata­türk eszméi letéteményesének tartja magát, s kész arra, hogy a „politikusokkal szem­ben is megvédje a világi tö­rök államot". Ezt a védelmet az elmúlt két évtizedben a török tábornoki és tisztikar már többször gyakorolta: kormányokat váltottak le és neveztek ki a katonák. Leguióbb éppen néhány héttel ezelőtt Intézett szigorú hangú üzenetet n nagv par­lamenti pártok vezetőihez a vezérkar, arra szólítva fel a politikusokat, hogy fogjanak össze az ország belső Problé­mái megoldásának érdekében. c • A fő gond a török gazdaság súlyos allapota: a rekord­mflácio a külkereskedelmi deficit, a nagyarányú nyers­anyag- és áruhiány, a három­milliós munkanélküliség. Tó. rökország a nyugati világ legeladosodottabb államai közé tartozik, s az időleges pénzügyi injekciók alig-alig segítenek a gazdaság állapo­tán. A gazdasági helvzet rosszabbodása hozzájárult a társadalmi feszültségek ki­éleződéséhez: az ankarai belügyminisztérium jelentése szerint csupán az . elmúlt év­ben 1123 politikai gyilkossá­got követtek el az országban. \ termi mindennaoossá vált Törökországban. Különösen az elmúlt néhány hónaobnn • ált feszültté a helvzet. smióta ismét a jobboldali °rők kormányoznak. Számos problémát okoznak a vallási "s nenvetlségi ellentétek is: 'egyveres összecsapások vol­tak Kelet-Törökországban, ahol jelentős számú kurd lakosság él; valamint a siita és szunnita mohamedánok között. A Demirel-kormány számos munkásellenes intéz­kedést hozott. Emlékezetes az egyik izmiri, állami tulajdo­nu gyár februári ostroma, ahol a hadsereget vetették be a sztrájkolok ellen. A belső feszültségek kiéle­ződéséhez hozzájárul Török­ország nemzetközi környe­zete. A Demirel-kormányt a NATO kedvezőbb partner­nek tartja, mint a szociálde­mokrata színezetű Köztársa­sági Néppárt megelőző kor­mányát. A jobboldali kor­mányzat végül is megkötötte Washingtonnal az új katonai szerződést, amit hamarosan ünnepélyesen aláírnak. Ea katonai és gazdasági segé­lyek ellenében további évek­re biztosítja több mint húsa támaszpont használatát a NATO, illetve az Egyesül Ál­lamok számára. Ezek a bázi­sok renditívül fontossá vál­tak a Pentagon számára aa iráni támaszpontok elveszté­se, az egész térség stratégiai felértékelődése miatt. A NATO egyik fő célja a délkeleti szárny két állama. Görög- és Törökország kap­csolatainak rendezése. Ez igen lassan halad előre, a tár­gyalások a két fél képvise­lői között akadoznak. Ezek a kérdések minden bizonnyal teret kapnak az elnökválasztást megelőző po­litikai vitában, a jobboldali Igazságpárt és a Köztársasá­gi Néppárt jelöltjeinek a ve­télkedésében. Nagyon való­színű azonban, hogy végül is. mét egyenruhás elnököt kap a Török Köztársaság: a je­lek szerint Evren tábornok, vezérkari főnök személvében. Miklós Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents