Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-08 / 57. szám

4 Szomíiaí. 1980. március S¥ I ró szertartó Olaj a tengerből Láthatatlan szemüveg A szemgolyóra Illeszthető kontaktlencsék használata világszerte rohamosan terjed, sokan felismerik a szemüvegéhez viszonyított sok előnyös tulajdonságát. A kontaktlencse jobb hordhatóságát 6zámos újítás igyekezett előmozdítani az elmúlt három évtizedben. Fontos felismerés volt, hogy a lencse annál jobban viselhető, minél kevésbé akadályozza a szaruhártya oxigénellátását. E célból kezdték el az ötvenes években a kis átmérőjű mini- és mikrolencsék készítését. De a hordhatságot más módon is igyekeztek javítani. Tudnivaló, hogy az egyébként jól bevált akrilát anyaga az oxigént nem ereszti át. de a lencse belső görbületének megfelelő kiképzésével mégis meg lehet valósítani az általa takart szaruhártya-rész légzését. Az ilyen lencse nem tapad szorosan, hanem a vékony könnyhártyán úszik, s azáltal, hogy pislogáskor folyamatosan cserélődik alatta a könnyréteg, 10—16 órán belül a szaruhórtya anyagcseréjében nem keletkezik zgvar, ennyi ideig tehát nyugodtan lehet hordani. Később egy újfajta lencseanyag került az érdeklődés előterébe, s a belőle készült lencsét a kemény akriláttal szemben „lágy", „flexibilis", „gél" lencsének nevezték el. Ez az anyag kiszárítva olyasféle, mint az akrilát, hasonlóképpen lehet alakítani is. Ha azonban élettani sóoldatba helyezik, megduzzad, 30—70 százaléknyi folyadékot szív magába, s egészen puha állományúvá válik. A belőle készült lencse a szemre helyezve csaknem észrevehetetlen. Nagy előnye, hogy használatánál nincs szükség több hetes szoktatásra, mint a kemény lencsék esetében. Képünkön: a „láthatatlan szemüveg" egyik legújabb változata, az angol gyártmányú lágy bifokális kontaktlencse. Az az frószertartő; amelyikről szó lesz, üres konzervesdobozok felhasználásával készül. Kiválóan alkalmasak e célra a vegyes gyümölcsös dobozok, az ananászkonzervéé doboz, gyümölcsleveket tartalmazó készítmények dobozai, valamint a kör alaprajzú szardíniáé dobozok. Ezek felhasználásával térplasztikának ls beillő Írószertartót készíthetünk. A konzerves dobozokat használat után azonnal kimossuk, egy kis kalapáccsal, állandóan forgatva a dobozt, belső éleit elkalapáljuk. Az egyes darabokra hozzáférhető helyen lyukat fúrunk, maid anyáscsavarok segítségével összeerősítjük valamennyit Az összecsavarozást a középsőnek szánt daraboktól kifelé végezzük. A tervezett alakzattól függően vagy körkörösen erősítgetjük egymáshoz a dobozokat, vagy csillag alakban, kifelé egyre kisebb darabokat felhasználva, vagy a kisebb és nagyobb elemek egyensúlyi helyzetét is figyelembe véve változatosabb, szabadabb formát alakítunk ki. Miután az összecsavarozással végeztünk, még nem ért véget a munkánk, ezután következik az a művelet, mely által a konzerves dobozhalom elnyeri végső alakját, és bármelyik szobába beállítva megállja a helyét. Autóápolási cikkeket forgalmazó boltokból szórófejes flakonban kapható autózománcot vásárolunk. Ezek a festékek a legváltozatosabb színekben kaphatók. A használati utasításnak megfelelően több vékony réteggel befújjuk az írószertartót. Akkor lesz igazán szép, ha először az elemek belsejét festjük, majd a festék száradása után a külső felületet A munka festési szakaszában ne legyünk türelmetlenek, alaposan dolgozzunk, mert a megsűrűsödött, túl gyorsan fölvitt festőanyag megfolyhat és tönkreteheti eddigi munkánk hatását Nem szükséges az egész frószertartót egyetlen színnel lefesteni. Ahhoz, hogy több színt is alkalmazhassunk elegendő az éppen nem festett részeket kitakarni. Az olajkitermelés a tengereken, pontosabban a szárazföldek talapzatain — selfjein — napjainkra „felnőttkorba" jutott. Rövidesen már közel félszáz országnak lesz lehetősége a tengeri olajbányászatra. A selfek megfúrásának technikája egyre tökéletesedik, a világszerte tapasztalható olaj szűke mind merészebb megoldásokra serkenti a konstruktőröket. Az Eszaki-tenger olajkincsének kiaknázásában olyannyira érdekelt angol szakemberek ma már olyan fúrótornyokat ls használnak, amelyek a száz méternél mélyebb vízrétegekben is biztonsággal állnak és megbirkóznak a legmostohább időjárási viszonyokkal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy akár a 30 méter magas hullámok verését is birja a torony, s a nem ritkán óránkénti 200 —220 kilométeres sebességgel száguldó szél ostromának is ellenáll. A több mint 200 méter magas szerkezet nem felnagyított mása a sekélyebb vizeken dolgozó társainak. nemcsak méreteiben, hanem arányaiban ls különbözik tőlük. A 40—60 ezer tonnás acélszerkezetet a parton szerelik össze és az egyik oldallapjára erősített úszótestekkel (légtartályokkal) a víz szinén tartva vontatják beépítésének a helyére. Ott a légtartályokat megfelelő program szerint vízzel töltik fel; először a torony talpa süllyed a tengerbe, majd a hatalmas test beáll függőleges helyzetébe, s lassan a fenékre ereszkedik. A tengeri fúrőállványok legújabb nemzedéke már vasbetonból készül, mely olcsóbb és korrőzióállóbb a betonnál. Ezek az állványok is úsztatássai kerülnek felállítási helyükre, s ott nincs szükség semmiféle rögzítő, lehorgonyzó szerkezetre, nagy tömegük révén anélkül is szilárdan állnak a tengerfenéken. Képünkön: A világ egyik legkorszerűbb tengeri fúrótornya. az angol gyártmányú Graythorpe-1 típusú acélkolosszus. (KS) Guruló laboratórium Mire jó az üveggyertya? Az autók és motorkerékpárok motorjának túlfogyasztásáért, csökkent teljesítményéért legtöbbször a porlasztó (karburátor) a felelős. Pontos; gyárilag előírt beállítása csakis korszerű műszerekkel lehetséges. Nem véletlen, hogy a nagy autógyárak nyomatékosan felhívják vásárlóik i'gyelmét a porlasztó rendszeres időközönkénti ellenőrzésére, amely kihatással lehet a motor gazdaságos üzemére és a Jármű Okozta légszennyezésre. A karburátor benzin-levegő keverési arányának változtatásával nemcsak a tüzelőanyag-fogyasztás, a teljesítmény vagy aiz égéstermék szénmonoxid-tartalma változik, hanem a henger égésterében a láng színe is. Ha elméletileg helyes a keverési arány és éppen annyi levegő van a keverékben, amennyi kell az égéshez, akkor a láng színe un. bunsen-kék. Benzingőzben c-gyre dúsabb keverék esetén narancssárgából sárgába megy át a láng szine. Ha viszont benzingőzben szegény a keverék — \ agy is sok levegő keveredik hozzá —. kékesfehér színű a hengertérben végbemenő égési folyamat A leírtak megfigyelésére, ellenőrzésére egy szellemes magyar találmány, az üveggyertya szolgál, amelyet Colortest néven 198 forintért árulnak az autófelszerelési szaküzletekben. Hazánkban csupán húsz évvel a megszületése után kezdték el gyártani és árusítani ezt az ötletes kis eszközt Ekkor a világ motorizált országait már elárasztotta üvegg -ertyákkal egy angol cég, amely a találmányt — hazai gyártókapacitás és érdeklődés hiányában — a feltalálótól megvette. Az energias -üke beköszöntése óta különösen megnőtt az üveggyertya becsülete, hiszen minden megtakarított liter benzin egyre komolyabb értéket képvisel. Az üveggyertya szigetelőteste bórszilikát üveg. amely bírja a nagy hőmérsékletingadozást és ugyanakkor — az „igazi" gyertyák helyére becsavarva — bepillanást enged a gyújtótérbe, a hengerbe (a nálunk kapható újabb változatra még egy kis fémtükör is felerősíthető a hengerekben lezajló fényjelenség jobb észlelésére). Ezek az üveggyertyák persze nem állandó használatra készülnek, hanem csak a vizsgálat lefolytatása céljára. Az üveggyertyával elvégezhető: a motor alapjárat-beállítása, az úszószlnt ellenőrzése, a gyorsítószivattyú és a hidegindító működésének vizsgálata, a légszűrőcsere szükségességének megállapítása. Azonkívül felvilágosítást nyújt a gyújtás állapotáról, a kondenzátor esetleges hibájáról, n szelepek állapotáról, és a dugattyúgyűrűk tömítőképességéről (a vizsgálati módok leírása a használati utasításban megtalálható.) A laboratóriumi és gyakorlati vizsgálatok tanúsága szerint az üveggyertyával való rendszeres ellenőrzésekkel 7—14 százalékos tüzelőanyag-megtakarítás érhető el. Ha például azt vesszük, hogy egy évi 20 ezer kilométert futó személyautó általálában naponta 20 percet jár alapjáratban, rosszul beszabályozott porlasztóval 0,76, jól beállította! csak 0,36 liter benzint fogyaszt. Évi 300 üzemnapot számolva ez 120 liter többletfogyasztást jelenthet Terhelés alatti üzemnél — jó beállítás esetén — további 7 százalékkal csökken az üzemanyag-fogyasztás, ami újabb 140 litert jelent, tehát összesen 260 litert is elérhet az évi megtakarítás ami nem elhanyagolható összeget teáz kl. B. L A második világháborút követően az ipari fellendülés, a kemizáció, a gépjárművek számárnak növekedése következtében a levegőszennyeződés világszerte rohamosan növekedett. Olyan mértékű károk keletkeztek az emberek egészségében, anyagi javakban, a mezőgazdaságban, műemlékekben, hogy ezt a társadalom többé már nem nézhette tétlenüL Megkezdődött tehát, elsősorban az iparilag fejlett országokban, a levegöszenynyeződés elleni küzdelem. Hamar kiderült, hogy ehhez sok pénz és idő kell, s arra is rájöttek, hogy nem lehet mindenütt egyidejűleg, válogatás nélkül beavatkozni. A szennyezőket betiltani sem lehet korlátlanul, mert megáll a termelés, az élet. Kezdetben csak azokon a területeken és azokra a szennyezőanyagokra nézve célszerű intézkedni, amelyek esetében a szennyeződés bizonyos konvencionális értékeket — az ún. normákat — meghaladja. Szükség van tehát a szennyeződések mennyiségének és minőségének. területi, időbeni megoszlásának. ismeretére. Uj roncsprés Az ócskavastelepekre áradó és azokat elárasztó roncskocsik egyre nagyobb gondot okoznak, hiszen az autók száma gyorsan növekszik. Egy nyugatnémet cég szállítható kocsihajtogató prést dolgozott ki. Remélik, hogy segítségével a roncshegyek feldolgozása meggyorsul és egyszerűbbé válik. A roncsautókat emelő helyezi a présbe, ott egy nyaktilóhoz hasonló erős bárd összehajtja és kb. 40 centiméter vastagságúra összepréseli őket. Mégegyszeri összehajtogatással ez a méret — kívánság szerint — csökkenthető. Az így keletkező „blokkból" — kis mérete és üRyes, lapos formája következtében — sok szállítható egyszerre a központi ócskavasaprítókhoz. Az új roncsprés óránként 15—20 járművet hajtogat össze. Különös jelenségek a magasban A 160 és 175 kilométer rendszeres közti magasságú levegőréteg és mérést körűsége három olyan kukeUV"léhetővrtennie. Emel- lön'®«" Jelenséget mutat. lett azért az időközönkénti, amelyet ld<flent « VT^S^" más-más helyen végzett el- ban nem tapasztalunk. Elolenőrző mérések is jó szol- SZ0!\IS a ,eVeRl5 • sunf,éga gálatot tesznek. ezekben a magas retegekben • erősen függ a földmágnesség JSSSSi^njfíí A, ^"T" boratórium, amelyben min- ^S1 viharok idején a legsuden olyan műszer és készü- rüség ezekben a rétegekben lék megtalálható, amivel egy megnövekszik. Másodszor: kisebb területi egységen —, erősen függ a napsugárzás Pl. egy gyárban — a levegőt erősségében bekövetkező válszermyező anyagokat mérni tozásoktól. Amikor a naplehet. A mozgó laboratóri- sütés erőségge fokozódik, a um munkatársai helyszíni ki- légsűrűség ugyancsak megszállásaikon a mérgező gő- növekszik. Harmadszor: félzöktől a veszélyes zajszintig éves periódusú változásai mindent tudnak mérni, s ezt vannak: évenként két ízben követően tanácsadással t6 van maximuma, illetve mi. szolgálnak. nimunva, Minden levegőtisztaság-védelmi intézkedés első lépése a szennyezőkibocsátás mértékének a megállapítása, célszerű és gazdaságos intézkedések enélkiil nem hozhatók. Minthogy a kibocsátás térben és időben gyorsan változik, rendszeres, szervezett mérésekre van szükség. A kialakítandó ellenőrző rendszemek folyamatos vagy időszakos, de mindenképpen mintavételezést I