Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-06 / 55. szám

IHoO VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! 70. évfolyam 55. szám 1980. március 6., csütörtök Ara: 1,20 forint MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA • • Ülést tartott a Minisztertanács Reálisabb munkaerő-tervezés Dijak, kitüntető címek odaítélése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács szerdán ülést tartott. Marjai József miniszterelnök-helyettes Jelentést tett a magyar—csehszlovák gaz­dasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési bizottság üléséről. A kormány jóvá­hagyólag tudomásul vette a jelentést. A Minisztertanács elfogadta a munka­ügyi miniszter jelentését a munkaügyi helyzet 1979. évi alakulásának tapasztala­tairól. A reálisabb munkaerő-tervezés. a ja­vuló munkaerő-gazdálkodás, a gazdasági szabályozórendszer elősegítette a foglalkoz­tatási egyensúly korábbiaknál kedvezőbb alakulását. A foglalkoztatás ésszerűbb megszervezése hozzájárult a munkaterme­lékenység növekedéséhez. A kormány elfogadta az Országos Anyag­és Árhivatal elnökének jelentését a ter­mékforgalom múlt évi alakulásáról, a ter­mékforgalmazási előírások végrehajtásáról. A Minisztertanács döntött az 1980. évi Állami Dijak és Kossuth-díjak odaítélésé­ről. A kulturális miniszter javaslatára a kor­mány határozott a Kiváló és Érdemes Mű­vész kitüntető címek ez évi adományozá­sáról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt A munkarerseny hétköznapjai Kommunista műszakok Pakson Intézkedések az Ojszegedi Szövőgyárban A paksi atomerőmű-épít­kezésen — az itteni sajá­tosságokhoz igazodva — megkezdődtek a pártkong­resszust és a felszabadulás évfordulóját köszöntő kom­munista műszakok. Hazánk legnagyobb beruházásán a kivitelezés gyorsítása, a ha­tékonyabb munka érdekében ezrek dolgoznak folyamatos munkarendben. Az építők, akik tíz dolgos nap után négyet pihennek, most folytatólagosan napi 1—2 órával toldják meg a műszakot. A technológiai szerelök viszont, akik 8 plusz 6 napos munkarend­ben végzik feladatukat, a váltáskor „húznak rá" egy napot, vagy egy nappal' ko­rábban térnek vissza a szo­kottnál. Mindenki ott végez többletmunkát^ ahol erre legnagyobb a szükség. Ügy számítják, a jövő hét Jé­géig mindenki eleget tesz a Sziklai Sándor szocialista brigád felhívása alapján vál­lalt kötelezettségének. „Ügy tervezik, hogy jöbb nyersanyag-gazdálkodással, a termékszerkezet átalakításá­val, a hulladékok nagyobb arányú hasznosításával és meg visszadolgozásával, valamint ben az importot helyettesítő anyagok fokozottabb felhasz­nálásával a közvetlen anyag­költségeket fél százalékkal csökkentik. Takarékoskod­nak az energiával, az. élő­munka termelékenységét fo­kozzak." Ezekkel a sorokkal jelle­meztük 1979 augusztusában a Kenderfonó és Szövőipa­ri Vállalat kollektívájának vállalását, melyet a párt­kongresszus és a felszabadu­lási évforduló tiszteletére tettek. Most, majdnem fél év múltán mar megvonható a mérleg; mit sikerült a vállalásból teljesíteni ? Az újszeged< szövőgyár igazgatója, Frányó József mondia: — Éves tervünk azt írta ílő. hogy mintegv húszmil­lió íoriiit értékű alapanya­got takarítsunk meg. Viszo­nyításul: összesen körülbe­lül 700 millió forint értékű anyagot használunk fel... — Sikerült ez? — Igen, sőt négymillióval túl is szárnyaltuk a tervet, ami nem kis erőfeszítést kí­vánt dolgozóinktól. Az ered­mény egész sor intézkedés­nek köszönhető. Mindenek­előtt azt kell elmondanom, hogy javítottuk a technoló­giai fegyelmet. — Mondana konkrét pél­dát erre? — Régebben előfordult, hogy szöveteink szélessége nagyobb' volt a méretnél. Ez a plusz a konfekcionálásnál selejt lett aztán.. Pontosan betartjuk a fo­nalak finomsági paraméte­reit, ezzel is takaríthatunk anyagot. Szerintem eb­az iparágban még to­vábbi tartalékok ls vannak, csak fel kell tárnunk őket. — Visszatérő gond, hogy a szövőnőknek mind többet kell produkálni, lévén, hogy mind kevesebben dolgoz­nak ... — Tavaly az állományi létszámból 15 ember hiány­zott. Igaz, hogy a szövődéi termelékenység majdnem hat százalékkal növekedett ugyanakkor.­— Minőség? — Szöveteink minősége két ezrelékkel volt jobb, mint a megelőző évbe*. Az első osztályú áru részará­nya 96.4 százalék. Nagy je­lentőséget tulajdonítunk an­nak. hogy sikerült, kiterjesz­tenünk a minőségi bérezést több munkaterületre is. Az V'szont elszomorít bennün­ket, hogy a Raschel-zsáko­kat gyártó üzemben dolgo­zóink nem használták ki a felkínált lehetőséget. Jobb munkájuk jelentós jövede­lemnövekedést eredményez­hetett volna... A munkaversenyt folytat­ják Újszegeden. Nemrégi­ben a brigádvezetők érte­kezletén volt szó a tenniva­lókról. Ezek nem kevesek, mert célul tűzték például, hogy az egy munkásra jutó tervezett nyereséget mini­málisan egy százalékkal nö­velik. Nagy az elszántság a szö­vőgyáriak között, tudják ugyanis, hogy számtalan elő­re nem látható problémával kell számolniuk eliben az évben is, akárcsak tavaly, amikor az importkorlátozás miatt sokáig akadozott az alapanyag-ellátás, s a piaci igényeket sem •sikerült prog­nosztizálni pontosan; nem tervezett átcsoportosításokra kényszerültek, sok dolgozó­nak új munkakörrel kellett megismerkednie. és sorol­hatnánk a példákat tovább. Ismeretessé, vált- a kollek­tíva előtt az is, hogy a meg­előző 105 millióval szemben 1979-ben csak 82 millió a KSZV nyeresége, pedig 115 milliót terveztek. 1900-ban jobb évet akarnak zárni a mostaninál. P F. Építőipar, lakások, lakóházfelújítások Az ÉVM és a megyei vezetők megbeszélése Szegeden A megyei párt- és tanácsi vezetők, valamint az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium képviselői meg­beszélést tartottak tegnap, szerdán Szegeden, a megyei tanács székházában. A ta­rácskozáson többek között részt vett Jantner Antal, az ÉVM miniszterhelyettese, dr. Stefanovits Károly, az ÉVM főosztályvezető-helyettese, valamint dr. Komócsin Mi­hály, a megyei pártbizottság első titkára. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Perjést László, a megyei tanács elnöke. Török József, a szegedi pártbizottság első titkára, Berta István, a szege­di pártbizottság titkára, Papp Gyula, Szeged megyei városi tanács elnöke, Sebők István, az Építő-, Fa-, és Építő­anyag-ipari Dolgozók Szak­szervezetének megyei titká­ra, Sípos Mihály, a DÉLÉP vezérigazgatója. Dr. Petrik István, a me­gyei tanács elnökének álta­kérte, hogy a beruházások hatékonyságának növelése érdekében az ÉVM segítse a­szegedi nagyáruház, a kórház 200 ágyas pavilonja, a csong­rádi kenyérgyár, a hódmező­vásárhelyi ATEV, a makói kórház, a szegedi kábelgyár és a nyomda építési mun­káinak meggyorsítását. Fel­rintot használhattak fel erre a célra. Azonban a felújítá­soknál visszatérő gond, hogy az építőipari szervezetek nem rendelkeznek a szüksé­ges technológiával, és a gé­pesítettség sem megfelelő. Gyakran az alacsony techni­kai színvonallal magyarázha­tó az építkezések több éves vetődött az is, hogy miképp elhúzódása. A megbeszélésen lehetne más megyei építő­ipari szervezeteket a szege­di munkákba bevonni. (Ter­mészetesen csak azokat a vállalatokat, amelyek a ki­sebb beruházások miatt sza­bad kapacitással rendelkez­nek.) Az építkezések ütemét, le­hetőségeit nemcsak a válla­latok felkészültsége, hanem a technológiai színvonala is meghatározza. Köztudott, ezért is keresték az előrelé­pés lehetőségeit. Szó volt a tetőbeázásokról, mint állan­dóan ismétlődő panaszrpl... A megyei vezetés kérte, hogy az építőipar végre találja meg a megnyugtató megol­dást a hibák megszüntetésé­re. A szegédi házgyár re­konstrukciója azért vetődött fel, mert a további terület­fejlesztés függ ettől. A mi­niszterhelyettes elmondta, hogy az elmúlt években az .hogy a szegedi és a miskolci óvoda és bölcsőde építését megkönnyítette az előre gyártott HIOB-elemek fel­használása. Ezeket az ele­meket nem tudták alkal lános helyettese beszámoló- mázni az iskoláknál és m;' jában felvetette azokat a kér déseket, amelyek Csongrád megye építőiparában, a te­rületfejlesztésben, a város­építésben a legsürgetőbben megoldásra váró feladatok. A megyei párt- és tanácsi vezetők hozzászólásukbán ki­fejtették, milyen területén panel egy részét kérik és várják a miniszté- DELEP gyártja. rium támogatását, segítségét. Köztudott, hogy az V. ötéves terv sikeres befejezése és a VI. ötéve^ terv jó ütemű in­dítása miatt milyen fontos, hogy a beruházásokát, épít­kezéseket határidőre lezár­ják. A késedelmes beruhá­zásoknál nemcsak azzal kell számolni, hogy az építési költségek növekednek, ha­nem azzal is, hogy a lakos­ság életszínvonala sem fej­lődik a tervezett mértékben. Ugyanis a későn átadott is­kolák, óvodák, bölcsődék, üz­letek, éttermek stb. miatt az ellátás, a szolgáltatások szín­vonala sem. fejlődhet a kí­vánt mértekben. Az V. öt­éves terv . épilkezúsaijtéi • na­gyon sok területen nem ele­gendő a kivitelező vállalatok' ereje. Különösen érezhető a ' kapacitások és az igénvek j közötti feszültség. A megye' legnagyobb építőipari válla­lata. a DÉLÉP többek kö­zött a fővárosban is dolgo­zik központi kérések alap­ján, és így 'a. kapacitáshiány a megyében még inkább ta­pasztatható. Bár a miniszté­rium a DÉLÉP fővárosi kö­telezettségeit csökkentette, azonban még így sem ele­gendő szűkebb pátriánkban a munkáskéz. Épp ezért a megyei vezetés a tegnapi megbeszélésén ismételten kapcsolódó létesítményeknél. A közelmúltban központi döntés született, hogy a kö­vetkező ötéves tervben a kapcsolódó létesítményeket egy újabb, vázpanelos tec'n nológigval készítik, már ÜízÖnyos, hogy majd a és várha­tóan 1981-től építkeznek ez­zel. A megyei vezetők azért is foglalkoztak e kérdéssel', mert ma még az új techno­házgyár rekonstrukcióját ki­emelten támogatják. A ház­gyár fejlesztése lehetővé te­szi, hogy termékeit a jövő­ben a foghíjak beépítésénél, tehát a belvárosi rekonstruk­ciónál, valamint a korszerű csoportos családi és társas­ház-építkezéseknél felhasz­nálják. A megbeszélés részt­vevői foglalkozlak az építő­anyag-ipar fejlesztésével is. Annyi Szükségesnek tartják. tnegf­a." váz- 'vizsgáíni. hogy VnTfc'épp lehet Algyő térségében az olaj­iszapot felhasználni keramzit gyártására — s ezáltal javí­tani lehetne a megye építő­anyag-ellátását. A felvétett gondókra. kér­lógia költségei nem ismer- désekre az ÉVM képviselői tek. s a lakosság sem tudja, választ adtak, s ígéretet tet­mennyiben remélheti, hogy tek. hogy • felülvizsgálják, niv­majd hamarabb készülnek az képp lehet Csongrád megye iskolák, üzletek, intézmé-. építőiparát továbbfejleszteni, nyek. Délután a megyei tanács Ma már a lakásépítéstől székházában a megyei párt­elválaszthatatlanul fontos a és tanácsi vezetők az építő-, lakásfelújítás. A régi házak építőanyag-ipari és tervező új ruhába öltöztetésével a vállalatok' gazdasági' és párt­szép, komfortos otthonok vezetői alctivaértekezletel tar­számát tovább lehet szaporí­tani. Az V. ötéves tervidő­szakban több száz millió fu­tottak. amelyen Jantner An­tal is részt vett és előadást tartott. Ma összeül az vpszággyülés Ma. csütörtökön délelőtt 11 órakor összeül az ország­gyűlés. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze na->i''en ire az atomé m-giáró'. szóló törvényjava lat meg­tárgyalását. Az Alkotmány előírásainak megfelelően a­ülésen napirendre kerül az Elnöki Tanácsnak valamint a legfőbb ügyésznek és a Legfelsőbb Bíróság elnöké­nek beszamolója. A múl* hélen a£. ország­gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint ipari bizottsága együttes ülésen itatta meg az atomenergiá­ról szóló törvényjavaslatot. A iogi igazgatási és igazság­ügyi bizottság pedig megtár­gyalta a legfőbb ügyész és p Legfelsőbb Bíróság elnö kének beszámolóját. (MTI) A Kőrétjületppítö Válii'al kivitelezésében épül a Rudapes­ti Műszaki Egye'em úi kollégiuma. A 23 szintes épületbea ezerhatvannégyen liknak maid. Most a homlokzati szerelé­sen. a kőfaragó munkákon és a bci«ő terek kialakításán dolgoznak. Az épület átadása váthakiau decemberben lesz \

Next

/
Thumbnails
Contents