Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-05 / 54. szám

Szerda, 19S0. március 5 5 Egyetemi-főiskolai művészeti napok Hangverseny, happening, vetélkedők Mint arról már beszámol- amatőr színjátszó fesztiválon tendő e szón, azt egyrészt tunk, másodízben rendezi legjobbnak bizonyult darab- nem tudjuk, másrészt amit meg a héten a Szegedi Or- ját mutatta be a városi tudunk, nem áruljuk el: levostudamányi Egyetem és a KISZ-bizottság épületében gyen meglepetés az Aradi Juhá6z Gyula Tanárképző levő színészklubban. Kedden vértanúk terén délután 3 óra Főiskola az egyetemi és főis- Szőkefalvi Nagy Katalin körül járóknak. Este 8 órakolai művészeti napokat. A nagy sikerű dalestjét hallgat- kor a Kodály vonósnégyes közös közművelődési progra- ták meg az érdeklődők a hangversenyét rendezik meg mok hétfőn kezdődtek: az Dugonics téri egyetemi au- a SZOTE új oktatási épüleorvosegyetem új oktatási Iában. tében. Holnap, március 6cpületében megnyílt Fritz Ma, szerdán délután — án az Apáthy kollégiumban, Mihály szobrászművész kiál- happeninggel folytatódik a március 7-én a Dóm téri oklítása, este pedig a Medicus rendezvénysorozat. Hogy ^tasi épületben lesz Játék Színpad a balassagyarmati pontosan mi minden is érKiállítási napló Tornyai János szoborarca a múzeumra tekint Hódmezővásá.helyen. A róla elnevezett intézményre, mely megalapításának 75 éves évfordulóján három jubileumi tárlattal reprezentálja tevékenységét. TÖRTÉNETI DOKUMENTUMOK, eligazító tablók, fényképek, plakátok és katalógusok vezetik végig a látogatót a múzeum históriájának állomásait felvillantó földszinti kiállításon. (Kissé igénytelen és grafikailag sem szépen megoldott ez a kiállítás, a múzeumban folyó tartalmi munkának halovány regisztrálása.) A legnagyobb hatást nyilván a vásárhelyi művészet iránt érdeklődő látogatókra Tornyai kézírásos jegyzőkönyve. Kiss Lajos levele, Endre Bélának szóló fogalmazvány és néhány hajdani újságkivágás teszi.«' , „ Megtudhatjuk, hogy mi módon alakült a múzeum látogatóinaktözáma az elmúlt harminc évben. Három fordulópontot figyelhetünk meg: 1950-től mintegy két évtizeden át évente mintegy 20 ezer látogatója volt a múzeum állandó és időszaki kiállításainak, 1970 és 75 között ez a szám 30 ezerre emelkedett, míg az utolsó öt évben évente mintegy 50 ezren fordultak meg á múzeumban. Ezekről a látogatásokról vendégkönyvi bejegyzések ezrei tanúskodnak, közülük néhányat kinagyítottak és bemutatnak. Vezető államférfiak, külföldi delegációk tagjai, kiváló művészek mondtak véleményt ezeken a lapokon, és jó néhányan rajzukkal is megtisztelték a múzeumot. Térképen szemléltetik, mely hazai és külföldi városokban mutatták be a vásárhelyi múzeum értökeit. Itthon legtöbbször Salgótarjánban. Miskolcon, Hatvanban, Gyöngyösön mutatkoztak be, de eljutottak a vásárhelyi művészek alkotásai Vallaurisba. Jerevánba, Hamburgba, Münchenbe, Lódzba, Zentára, Szófiába is. Néhár.y nagyméretű fotó idézi a vásárhelyi őszi tárlatok megnyitóinak alakjait, akik már nincsenek köztünk. Erdei Ferenc, Ortutav Gyula mondja megnyitóját egy másik kedves kénen Tornyai egykori modellje, élettársa. Kovács Mári veszi át a Tornyai-olakettet 1968-ban. A plakátok és katalógusok a vásárhelyi őszi tárlatok emblémájával, Medgyessy Ferenc szép rajzával, a Sariózó asszonnyal negyedszázad kiállításaira emlékeztet és olyan fontos tárlatok falragaszait is bemutatják, mint a Tornyai-emlékkiállítás, Németh József gyűjteményes tárlata, vagy éppen a Picasso-grafikák bemutatója. A SZEKKUTASl ÁSATAS leletei reprezentálják a múzeum régészeti tevékenységét. A későavar kori temető mintegy 409 sírjának — köztük 38 fülkesírnak — értékes leletanyaga került a tárlók üvegfalai mögé. Ezek az edények, lószerszámok, viseletmaradványok lehetőséget teremtenek arra, hogy következtessünk használóik mindennapjaira, életmódjukra, tevékenységükre. Ugyanakkor a kiállított fotóanyag bepillantást enged a régészeti feltáró-leletmentő munka mindennapjaiba, abba a nagy türelmet, figyelmet és odaadást igénylő tevékenységbe, melynek során parányi gyöngyök, cserépdarabok, kengyelmaradványok, övdíszek, kerülnek felszinre. Szép mívű férfi övdíszek és szíjvégek, keresztény jellegre utaló ékszerek, női üveggyöngy-serok és lószerszámok — zabiák, kengyelek, hevederek — bizonyítják e sokszínű munka szépségéi, vonzerejét. KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK, az utóbbi négy év vásárlásainak és ajándékainak darabjait mutatják be a múzeum emeleti termeiben. Ezek az új szerzemények részint az utóbbi kiállításaikon szerepelt festmények. szobrok és grafikák, de van közöttük több klaszszikus alkotás, olyan régi mesterek műve, mint Tornyai, Rudnay, Nagy István, Rubleczky Géza és Kolián György Ez a néhány mű is bizonyltja, a múltban merre tájékozódik a hódmezővásárhelyi múzeum képzőművészeti gyűjteménye, milyen darabokkal igyekszik gyarapítani anyagát. Az újabb szerzemények löZött a Vásárhelyen élő alkotók — Szaluy Ferenc, Fejér Csaba, Németh József, Csikós András, Tót h Valéria, Kligi Sándor — művei mellett megtalálhatjuk a városhoz kőiődó művészek alkotásait (Szurcsik János, Vecsési Sándor, Patay László, Csohány Kálmán, Lóránt János) és örömmel fedezhetjük fel a fiatal művészek neveit: Almási Aladár. Nagy Gábor, Püspöky István. T. L. A közművelődési blzetiság ülése Á Csongrád megyei tanács közművelődési bizottsága ülést tartott tegnap, kedden délután Szegeden, a megyei tanács székházában, dr. Müller Jázsefnénak, a megyei tanács osztály vezetőjének. elnökletével. A tanácskozáson ott volt Moharos Józsefné, a Kulturális Minisztérium osztályvezetője és dr. Györgyjakab Endre, a Kulturális Minisztérium munkatársa. és muzsika — hatvan, illetvet csak tíz percben, ám ez utóbbit 12 óra 20 perctől egyenes adásban a Kossuth Rádió is közvetíti. Március 7-én délután fél 4-kor a Petőfi adón a Könyvről könyvért is Szegedről jelentkezik. e6te 7 órakor pedig Tompa László előadói estjét tekinthetik meg a fiatalok az orvosegyetem klubjában. S mivel március 8-a, az egyetemi-főiskolai művészeti napok zárónapja, — nőnap, este 7-kor a SZOTE-klubban nőnapi „bulival" zárul a város két felsőoktatási intézményének egyhetes közös programsorozata. Mnkaerkölcs az iskolában A munkához való erköl- ja ki a gyermek belső mun- Több tanuló néhány i«csi viszony a munkához kafegyelmét, s azt fokozato- kolai tanulnivalót fölöslevaló magatartást irányító, san nem erősiti. A munka- ges tehernek tart. Olyannak, annak megítélését segítő, erkölcs nem veleszületett, aminek semmi gyakorlati társadalmilag helyesnek te- öröklött tulajdonsága az haszna nincs. Ezt a téves kintett szabályok összessé- embernek, arra már kisko- felfogást kell megszüntetni, ge, illetőleg ezek megváló- rától kezdve következetesen Nincs kárba veszett tanúsítása. Az Iskolai életben rá kell nevelni, belső kész- lás, különösen napjainkban, tanulók munkaerkölcsén a séggé kell fejleszteni. amikor az új tantervek betanuláshoz való erkölcsi vi- Az elmúlt évek tapaszta- vezetésével oktatási korszonyt értjük, ami szoros jatai azt mutatják, hogy mányzatunk is arra törekkapcsolatban áll a tanulási nem lehetünk elégedettek szik. hogy a legszükségefegyelemmel, a munkaié- tanulóink munkaerkölcsével, sebb, az általános műveltgyelemmel. a tanulók egy része, igény- séghez nélkülözhetetlen istelenségből, képességei mereteket tanítsa az iskola. szintje alatt tanul, más ré- Minden ismerettel tágul sze (a továbbtanulni szán- a látásunk, bővül a viláigdékozók) célirányosan egy- ról alkotott képünk, alakul két A márciusi Az érzelem és Intellektus hetőleg méltó vetélytársai szintézisére törekvő, az lennének egymásnak, vala„örök"-nek mondható dolgo- mint a meglevő kiadóknak kat egyéni módon újraélő és folyóiratoknak; szellemi Csorba Győző három verse pezsgést hozva\egy-egy régiótalálható a folyóirat márciu- ba, s szellemi pezsgést hozva si számának élén. Szécsi az ország kulturális-tudomáMargit új művei mellett a nyos életébe. Jól példa lehet költőnő egyik korábbi nagy erre a meglevő vidéki iroversét, az Imák címűt is dalmi, kulturális folyóiratok megismerhetjük Csoóri Sán- (Tiszatáj, Jelenkor, Alföld dor értő elemzése jóvoltából, stb.) helye, növekvő szerepe Kálnoky László és Simái Mi- az ország szellemi életében." hály verseit, Kurucz Gyula A tematikai szétszórtságot és és Czakó Gábor elbeszéléseit a kutatások koordinálatlanolvaáhatjuk még az új Ti- ságát is akadályként említi szatáj szépirodalmi anyagá- Bakos István. Ugyancsak a ban. Páskándi Géza Az em- Hazai Tükör rovatban jelent beri alkalom című nagy meg Tóth Béla sorozatának, esszéjének második részében (Tiszajárás) harmadik része. tárggyal foglalkozik, erkölcsi és politikai világA munkaerkölcs kialakí- tehát műveltsége beszűkül, nézetünk, s nem utolsósortása nem egyszerű , dolog. Ez a felfogás még azokat a ban fejlődik gondolkodóAz erkölcsi szabályok önma. tanulókat is visszafogja, képességünk. absztrakciós gukban elvontak, a tanulók akik képességeiknél fogva készségünk, szélesedik álszámára akkor válnak sze- többre hivatottak. Ez a talános műveltségünk. Ezek mélyes jellegűvé, akkor vál- szemlélet elsősorban azok- között értékkülönbséget tennak valósággá, ha követel- nál a tantárgyaknál észlel- ni nem lehet, különösen ményként jelentkeznek, hető. amelyek az egyes ta- nem a tanulóknak. Ezt a Csakhogy a tanulók többsé- nulók továbbtanulása szem- feladatot nem nekik osztoU gének minden követelmény pontjából nem jönnek szá- ták ki, a szülői háznak sem. kényszert jelent, legalábbis mításba. Ennek egyik oka sőt még az iskolának sem. úgy érzik, ezért igyekeznek az egyetemi és főiskolai A tananyag kiválasztását és kibújni alóla. Ez az egyik felvételi rendszer mai for- egyes osztályokra való leoka annak, hogy a munka- májának tulajdonítható. Ez bontását azok az irányító erkölcs nem mindig termé- azonban nem lehet Indok szervek végzik, amelyek fe_ szetes és magától értetődő, arra, hogy a tanulók egyes lelősek a magyar közoktatás mert erőkifejtéssel és szelle- tárgyakat mellőzzenek. ügyéért, s amelyek az ismemi erőfeszítéssel jár. Nyilvánvaló, hogy a csak reteket összefüggéseikben A munkaerkölcsre neve- felvételi vizsgákra való látják és a társadalmi igélésben megoldhatatlan fel- koncentrálás rossz hatása nyekkel való kapcsolataiadatra vállalkozik pedagó- kihat a tanulók egész sze- ban. Minden ismeretnek eus ós szülő há külső mélyiségének fejlődésére. Ez megvan a maga jól kijelölt gus és szulo, ha kulso. fe- a szemlélet kiiktat és szám- helye művelődésünk folyagyelm^ző eszközökkel akar- űz a műVeltség elemei kö- matában. Aki ezek között ja biztosítani, s nem alakít- zül sok konkrét ismeretet, tudatosan szelektál, önkéamelyekre pedig szükség nyesen válogat, az nemcsak van, s hiánya egyoldalúan szellemileg lesz szegényebb, képez embereket. értelmileg szürkébb, hanem Sajnos, ez a felfogás el- vét az iskolai kötelező uralkodott egyes családok- munkaerkolcs ellen is. ban is. Néhány szülőnél Űj mozgalom van kialanem a gyermek tudása, mű- kulóban az iskolai munkáveltsége, általános képzett- ban. Vissza feell állítanunk sége a fontos, hanem az, azt a diákeszményt, amit a hogy felvegyék valamelyik jó tanuló testesít meg, akiegyetemre vagy főiskolára, nek munkaerkölcse kifogásA régebbi egészségtelen talan. Meg kell kapja a jó jegyhajsza megszűnt, ellen- tanuló a maga megérdemelt kező végletbe csapott át: helyét pedagógiai értékcsak a szakmai képzésre rendszerünkben. Nemcsak koncentráló tanulásba. Itt azok a kiváló tanulók, akik az egyik fő probléma, hogy egyes szaktárgyakban kiobjektív akadályok állnak a magasló eredményeket muszemélyiség sokoldalú meg- tatnak fel, hanem azok is, valósításának útjába. A ki- akik képességeik szerint tűnő minősítésű bizonyít- becsületesen, kitartóan és vány elvesztette értékét, s szorgalmasan tanulnak miru ez nagy veszteség — hosz- den tantárgyat. A szemlélet szú távon. írja: „...a jubiláris esszé csak ürügy, hogy ismét' önAz Örökség rovatban a magunkról beszéljünk." - ÍV;tv,en éve f^etett Ortutay önmagunkról. „a szellem ^Íarane^t r , Kat?™ helyzetéről, á lapötáról". Pás- "°rtatay Gyula szinte kándi gondolatgazdag írása a ^^nek t^iTtll'ak kés^b jobb alkotasai köze tartozik. ^ amit m elkezdett: gyűj_ Tarsadalomtudomanvi ku- tött és publikált, előadott és tatások — vidékén címmel oktatott) szervezett és politivitaindito tanulmanyt kozul zált" _ irja Katona Imre. — a lap. Bakos István tanulma- A lengyelországi Przemysl nya vizsgálja a regionális városban megdöbbentő és a fejlesztés es a tudományos maf,a nemében szenzációs kutatás összefüggéséit, a vi- dokumentumot talált nemrég déki tarsadalomtudomanyi ^agzi István, a JATE tudokutatóbázisokat (es azok mányos főmunkatársa: az elhelyzetét), valamint az ső világháború dúlásainak együttműködés problémait, jelképévé vált Przemyslben Ez utóbbival kapcsolatban egy ismeretien honvédtiszt írja Bakos István: „A társa- napióját fedezte föl. Hogyan dalomtudományi kutatasok látfa> hogyan élte át az eseegyik alapvető feltétele, hogy ményeket a bekerített vára kutatók megfelelő kapcso- ban a mae„ar kiralyi hon. latot építsenek ki mind az védség egyik tisztje - enadott tarsadalmi közeggel, nek megrázó dokumentuma mind a hazai és külföldi tu- a napló> melynek fájdalmas domanyos partnerekkel. Ku- szegedi vonatkozásai is vanlönösen fontos ez a vidéki nak (A szegedi 5. honvéd társadalomtudományi kutata- gyai0gezred szörnyű vesztesok esetében, amelyeknel az 3egei példáuu elszigetelődés, a provincializmus veszélye sokkal na- Illyés Gyula Beatrice apgyobb, mint a szélesebb tu- ródjai című művéről Grezsa dományos közélettel rendel- Ferenc írt kritikát. „Revelákező fővárosi kutatóhelye- ciószerűen ható. alkotás, a ken." összegezésként a szer- hetvenes évek legnagyobb ző a legnagyobb gondokra magyar regénye" — összegezi hivia föl a figyelmet. A szé- Grezsa Ferenc. Tasnadi At'esebb közvéleményhez is el- tila Fontos Sándor műtermeiutó nívós publikációs lehe- be látogatott, beszélgetésük tőségek megteremtése érde- szövege a Művészet rovatban ében „indokolt, lenne meg- olvasható. Ablomzy László vizsgálni néhány társadalom- Száraz György ítéletidő című tudományi vagy regionális drámájának budapesti előtudományos folyóirat alapi- adását bírálja. A márciusi , ,„ , t „.-.„A- -ásának lehetőségét (Például szám végén a nemrég elAz ülésen két hódmezővásárhelyi váUalat a HODIKOT Debrecen- hunyt Hidas Antalról olvas1 HÓDGÉP vezetői számoltak be arról, hogyan hajtjak s . végre a közművelődési határozatot. iben.) Az új fórumok remél- ható nekrológ. 2. Ez a szemlélet azért is káros, mert visszahat az is. A „ii— iskolaban ugyanaz, ami társadalmunkban Is kibontakozóban van: csak a jól végzett munka számíthat megbecsülésre, magasabb bérben kifejezett elismerésre. Ezt a szemléletet Igyekszünk az is kialakítani, hogy a tanulás és tudás kolai tanításra is. A sikertelenség elkedvetleníti az<^ kat a tanarokat akiknek a bizonyft£ány ls a megbetargyait csak felületesen ta- „....' nulják, mert munkájúknak cs>ules'1" nincs meg a várt eredménye. Ügy érzik, Irogv kár- | _ I ba veszett minden fáradsá- J. gos igyekezetük. ! L Szeretném nyomatékosan A mi társadalmunk • leszögezni, mennyire teves munka társadalma. Ennek a es karos az a felfogás, tarsadalomnak a gazdasága, amely azt vallja, hogy a életszínvonalának minöséfelhasznalhatosag szempont- ge műveiödése elsősorban jából nem minden ismeret dolgozók munkaerkölcsén egyforma ertéku. A tanulas- nyugszik. Ha ez a munkanak van egy rogton mér- erkölcs magas szintű. akkor heto eredmenye: az elsaia- g társadalom fejlődése felütött ismeretanyag. És van sul ellenkező esetben egy azonnal nem merhető: lelaggul sőt stagn4i. a gondolkodás modiának , , és mechanizmusának kíala- , Ezért fontos hogy az ls. kítása, fejlesztése. Egyénen- kola és a szülői ház együttként változó az absztraháló, működve munkálkodjék aa munkaerkölcsének elvonatkoztató képesség, az ifjúság összefüggések felismerésé- egészséges nek készsége, de a kialakulásához vezető egyetlen út mindig a tanulás. A tanulással akkor is nyerünk, ha a megtanult anyagot közvetlenül nem is tudjuk hasznosítani az életben. Maga a szellemi erőfeszítés azzal a pozitív eredménnyel jár, hogy fogékonyabbak és érzékenyebbek leszünk a világ dolgai iránt. Ez az érzékenység, ez az érdeklődés tesz képessé bennünket arra, hogy ne menjünk el közömbösen az események mellett, aktív részt vállalhassunk a ml szocialista társadalmunk építésében. kialakításán. Dr. Diós József Nátriumes Tatabanya legforgalmasabb pontjain a megszokott közúti rilágítistól eltérő nátriumos '.ámpákat szereltek fel. Az új lámpatestek rendkívül erős fénnyel és feltűnő sár. ga színnel világítják meg a forgalmasabb közúti csomópontokat, gyalogátkelőhelyeket Ezek a lámpák kevesebb energiát fogyaszta. nak. s erősebb fénnyel világítanak.