Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-30 / 76. szám

ZlCoO VM.ÁC PHOLtTÁRJftT.rCTES-OtJ DELMAGYARORSZAG MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 73. évfolyam 75. szám 1980. március 30M vasárnap Ára: 1,60 forint Egységben, a kipróbált úton B efejezte munkáját a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XII. kongresz­szusa. nyilvánosságra került a párt legfőbb fórumának határozata is. Az elő­zetes várakozást igazolta a tanácskozás, a Központi Bizottság beszámolója, a vita, a határozat Nem ért meglepetés, s még ke­vésbé csalódás bennünket. Kipróbált poli­liliánk fontos állomása volt a kongresszus, s ennek a kipróbált politikának egyik leg­fontosabb eleme a nyíltság, az őszinteség, a páit és a tömegek kölcsönös bizalma; ezért tudhattuk, mi lesz á kongresszus jel­lemzője, ezért nem volt meglepetés, nem lehetett csalódás, váratlan az. aminek — a televízió, a rádió, a sajtó közvetítésével — szinte az egész ország tanúja, résztvevője lett. Felelősségteljes, az eredményeket és a gon­dokat reálisan számba vevő munka folyt a kong­resszuson. s a vita egy­egy részlete, valamint egésze a cselekvőkészség kinyilvánítása volt: foly­tatni és az eddigieknél következetesebben, célra­törőbben végrehajtani a párt kipróbált politikáját. Életünk ezer színe villant fel a hozzászólók szavai­ban. s mégis, ez az elkötelezettség, eltökéltség. a cselekvés egységének erőteljes kívánsága ismétlődött a vitában, a Minisztertanács elnökének mondataiban éppúgv. rnint a csőgyári munkás, a szén­bányász. az orvosprofesszor, a termelőszö­vetkezeti elnök, a megyei első titkár, a ta­nácselnök. a SZOT főtitkára, a vállalati vezérigazgató, az egyetemi hallgató észre­vételeiben. javaslataiban. Ennek a maga­tartósnak. a párt és a nép egységének megkülönböztetett hangsúlyt, elsődleges fi­gyelmet adott a vita összefoglalásakor Ká­dár János, úgy értelmezve ezt, mint a Központi Bizottság véleményének megerő­sítését- van elegendő erőnk a gondok foko­zatos legyűréséhez, a szocialista építőmun­ka töretlen, de a megváltozott körülmé­nyr'-hoT ;rr-i-zf+ott ezért sokféle elemében a korábbiaktól eltérő folytatásához. Nem szűkölködött a kongresszusi vita kritikai megállapításokban, bíráló ész­revételekben sem. Mégis, nem akadt senki a szónoki emelvényre lépők kö­zül. akinek szavait ne szőtte volna át az eredmények öröme, tisztelete, értékelése. Az ötödik ötéves terv jelentős létesítmé­nyei. a népgazdaságban 1979-ben megkez­dődött folyamatok kellő figyelmet kaptak, hiszen az ilyen és hasonló eredményekre támaszkodva haladhatunk tovább. Hogyan tovább: ezzel a kongresszus fő gondolati csomópontjához jutottunk el. mert a vita egyöntetűen azt bizonyította, hogy dolgoz­zunk; mert dolgozhatunk jobban, hatáso­sabban. a megváltozott körülményekhez ru­galmasabban igazodva, s nemcsak a terme­lésben. hanem az élet minden területén. Van világos célunk és van erőnk — mon­dotta a Központi Bizottság beszámolójában Kádár János, szinte jelszóvá fogalmazva az ilven elhatározásokat és törekvéseket, egy­ben indokolását is adva az örvendetesen gyarapodó, a holnapot jól szolgáló tettek­nek. terveknek, amelyek máris kézzelfog­hatóan igazolják: kollektívák serege al­kalmas és képes rövid idő alatt felnőni a magasabb követelményekhez. Sokféle szemszögből igazolta a kongresz­szus. hogy növekszik azok tábora. akik fölhagynak a megszokottal, a rutinnal, akik más módon gondolkoznak eredményesség­ről. a kezdeményezés értékéről, társadalmi fontosságáról, mint eddig. Ennek a más módon való gondolkozásnak, s vele pár­huzamosan a másként, cselekvésnek meg­különböztetett figyelmet szentelt a párt XII. kongresszusa, olyan értelemben ( is. hogy a fő helyek egyikére emelte az ifjú­ság. a szocialista építés utánpótlásának helyzetét, s félreérthetetlenül kimondva azt is: az egyéni boldogulásnak nincs más útja. mint a közérdek fölismerése, érvé­nyesítése. Amiből logikusan következik: társadalmunknak, sokkal inkább, mint ed­dig, a munka társadalmának kell lennie, de ennek útját nemcsak új határozatokkal, újabb tervek, jelentések papírhegyeivel egyengetve, hanem a végrehajtás jobb megszervezésével, az ellenőrzés követke­zetességével kell végigjárni, nemcsak a termelésben, hanem az élet minden terüle­tér.. Ennek szükségességére, elengedhetet­lenségére int. hogy a következő öt eszten­dőhen reálisan nem jelölhető meg más fő cél. mint lassúbb fejlődési ütem mellett a gazdálkodás, a termelés minőségi jellemzői­nek erősítése, a versenyképesség fokozása, ezzel a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, az életszínvonal megszilárdítása. Ennek a fő célnak kell alárendelni a nem­zeti jövedelem belső felhasználásának nö­vekedési ütemét, az ipa­ri termelés bővítését; a nemzeti jövedelem 15— J 17 százalékos, az egy fö­.asr re jutó reáljövedelem hat­százalékos gyarapodása ezért látszik megalapo­zottnak — elérhetőnek — a hatodik ötéves terv esz­tendeiben. Tagadhatatlan. hogy társadalmunk bizonyos ré­sze nem elég fogékonyan figyelte a világban végbe­menő változásokat, a magyar nép­gazdaságot a felszabadulás óta leg­súlyosabban érintő hatásokat, azt vélve, nincs közünk hozzá. A szo­cialista Magyarország kiállta a vi­lággazdaság változásai okozta próbát, a tömegek nagy politikai érettségről tettek tanúságot, ám elkerülhetetlen volt a fölis­merés- a megszokott módon elért teljesít­ményeink nem elegendőek. f Majdnem hatvanan léptek fel küldött­ként a kongresszusi terem szónoki emelvé­nyére. s mindannyian fontosnak tartották, hogy emlékeztessenek, olykor bíráló sza­vaikkal is. az országépítö munka nagysze­rű eredményeire, amit a Központi Bizott­ság beszámolója így fogalmazott meg: nagvot. maradandót alkotott a párt vezeté­sével a dolgozó magyar nép. S éppen en­nek a megalkotottnak a féltése, megőrzé­sének vágva, annak fölismerése, hogy van mit megvédenünk, megszilárdítanunk, van mire építenünk a jövőt, csendült ki a kongresszuson felszólalók szavaiból. Azt a jövőt, amelyben nem szűnnek meg a békés alkotómunka feltételeinek folya­matos megteremtésére, megtartására tett nemzetközi erőfeszítéseink, a szövetségi politikánk bevált gyakorlata, a társadalmi fejlődésnek a programnyilatkozatban fog­laltakkal megegyező iránya. Ennek a jö­vőnek ötvözőanyaga az ötnapos munkahét is. a családi pótlék fölemelése (elsősorban a három és több gyermeket nevelőknél), az egyenlősdi kényelmes gyakorlatának föl­adása. a kezdeményező kollektívák, veze­tők fokozott támogatása, megbecsülése. K ommunisták serege. 912 ezer párttag nevében, megbízásából tanácskozott, határozott a XII. kongresszus. Még­is. joggal feltételezhetjük: a dolgozó nép széles tömegei nevében is tehette ezt. A kölcsönös bizalom, a nyíltság, a kipróbált politika folytatásánalt óhaja arra a gya­korlatra támaszkodik, amelyet a párt maid­nem negyedszázada folytat, s amelynek köz­napian megfogalmazott lényege az elvi kérdésekben a tántoríthatatlan szilárdság, a gvgkorlati munkában a rugalmasság. Ha­zánk nemzetközi tekintélye ugyancsak en­nek a politikai módszernek a következmé­nye, hiszen — a kongresszusi határozat fo­galmazásával élve — a nemzeti érdele el­választhatatlan az internacionalizmustól, a békéért vívott harctól, a népek közötti megértés és barátság útjának keresésétől. Befejeződött a kongresszus, kezünk­ben vannak a dokumentumok, meg­kezdődhet az útmutatások helyi földol­gozása. az elfogadott határozatok végrehaj­tása. Feladataink nem könnyűek, sőt. sok területen súlyosak, bonyolultak, kemény próbát tartogatok. Eltökélten, egységesen munkálkodva azonban ezeken a feladato­kon is sikerrel túljutunk. (KS) Átadták Deszken a tüdőgyógyintézet új pavilonfát Felbecsülhetetlen eredmé­nye az egészségügynek, hogy a tuberkulózis megszűnt nép­betegség lenni. Az egyéb légzőszervi betegségek azon­ban szükségessé teszik a tüdőgyógyászat szakhálóza­tának további fejlesztését. Tavaly december 31-ig a megyében három helyen, Deszken. Kútvölgyön és Hódmezővásárhelyen fogad­ták a szakintézetek a tüdő­betegeket. Január 1-töl kútvölgyi osztály megszűnt, a megnőtt feladatok a fek­vőbeteg-ellátás centralizálá­sát indokolták. Sürgette en­nek megvalósítását az a tény ís, hogy a különböző tiidö­és légzőszervrendszeri bele­gek ellá'ása nagyobb műsze­rezettséget igényel, mint a gümőkóros betegek gyógyke­zelése. Márpedig a drága műszereket, géoeket csak akkor lehet gazdaságosan ki­használni, ha egy helyen biztosítanak minél több ágyat a betegeknek. Ezért hozta azt a döntést a megyei ta­nács. hogy az V. ötéves < terv során 141 ágyas pavilont kell építeni Deszken. amely­nek korszerűen fölszerelt diagnosztikai laboratóriuma is lesz. Az építkezés 1978-ban kezdődött el a CSOMIÉP ki­vitelezésében. s a négyszintes. 36 millió forintos költséggel emeli pavilont tegnap, szom­baton. hazánk fÖlszabadiOá­sávak közel oő évfordulója alkalmából föl is avatták. Az ünnepélyes átadáson jelen volt dr. Koncz János, az MSZMP megyei bizottsá­gának titkára, dr. Perjési László, a megyei tanács el­nöke, Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnök­helyettese és dr. Petri Gábor egyetemi tanár, a SZOTE I rektora is. Dr. Rózsa József megyei főorvos üdvözlő szavai után dr. Medve László egészség­Kéthcktárnyi, szép parkban épült föl az új, négyszintes pavilon ügyi miniszterhelyettes mon­dott beszédet. Elismeréssel 6zólt a beruházók, a kivitele­zők munkájáról, majd ele­mezte azokat a körülménye­ket, amelyek szükségessé tették az új pavilon fölépíté­sét. A cél olyan korszerű intézet megteremtése, amely Dél-Magyarország regionális központiában a tüdőgyógyá­szati ellátást magas fokon biztosítja. De feladata lesz, hogy részt vegyen az egye­tem medikusképzésében is. És mivel a SZOTE-nek nincs tüdőklinikája, az intézet se­gítséget nyújt a szívműtéten átesett betegek utógondozá­sában is. A miniszterhelyettes ab­ban a reményben adta át az új pavilont, hogy falai kö­zött sok ember nyeri majd vissza egészségét. Ezután az építkezésen példamutató munkát végzetteknek kitün­tetéseket adott át: a Kiváló Munkáért kitüntetést Gajda Zoltán, a' CSOMIÉP épület­burkolója és Németh Antal kőműves brigádvezető vehet­te át. Miniszteri dicséretben • részesült dr. Kókai Károly, a megyei tanács tüdőgyógy­intézetének igazgató, főorvosa és Fehér Mihály, a megyei tanács vb egészségügyi osz­tályának főelőadója. A kitüntetettek nevében dr. Kókai Károly mondott köszönetet és átvette a pa­vilont, melyet egy hónap múlva foglalhatnak el a be­tegek is. A vendégek végül közösen megtekintették az épületet, amely lehetővé tette, hogy 270-re emelkedjék a deszki intézet ágyainak száma. Már működik a számítógépes, rögzítőberendezéssel össze­kapcsolt légz.őkabin, a tüdó, a szív teherbírását, életfunk­cióit vizsgáló futószőnyeg, kerékpár és más értékes be. rendezések is. amelyek szin­tén a tüdőbetegek magas szintű orvosi ellátását bizto­sítják. Ch. A. Hódmezővásárhelyen • i Üzemcsarnokot avattak a Fémipari Vállalatnál Megvalósul a könnyűszerkezetes építési program Miután világjelenségnek mondható a különböző ipari alapanyagok drágulása, alap­vető népgazdasági érdekünk fűződik ahhoz, hogy nemzeti kincsünket, az alumíniumot minél magasabb fokon föl­dolgozva vigyük piacra. Ezt szolgálja a magyar—szovjet timföld-alumínium egyez­mény, és ezt a hazai meg­munkáló bázis fejlesztése, bővítése. A Magyar Alumí­niumipari Tröszthöz tartozó Hódmezővásárhelyi Fémipa­ri Vállalat révén érdekelt e fejlesztési programban me­gyénk is. Ennek egyik bi­zonyságaként tegnap, szom­baton a vásárhelyi gyárban üzemavató munkásgyűlésre került sor. A gyár túlnyomórészt sa­ját termékeiből a CSOMIÉP által az elmúlt évben föl­épített. 1500 négyzetméter alapterületű gyártócsarnok­ban már nagy sorozatban gyártják az alumínium tele­fonfülkéket, térelválasztó elemeket, nyílászárókat, nagy fesztávolságú tetőpaneleket. A termékeket készítő mun­kások a déli órában rövid ünnepséget tartottak, ame­lyen ott volt többek között dr. Kapolyi László nehézipa­ri miniszterhelyettes, dr. Szalontai József, a vásárhe­lyi városi pártbizottság első titkára, dr. Lehmann István, a városi tanács elnökhelyet­tese. A megjelenteket Föld­vári Sándor, a Fémipari Vál­lalat igazgatója köszöntötte, majd a nehézipari miniszter­helyettes mondott beszédet, amelyben méltatta az új üzemrész gazdasági jelentő­ségét. Utalt arra, hogy a könnyűszerkezetes építési programból piind nagyobb részt vállaló vásárhelyi gyár, valamint annak mindszenti telepe szakmailag is alumí­niumiparunk leggyorsabban fejlődő egységei közé tar­toznak. Ezt példázza többek között a két gyér rohamosan növekvő termelési értéke, a nem kevésbé az, hogy a ki­kerülő késztermékek egyre értékesebbek, színvonalasan megmunkáltak. Az üzemrész fölavatását követően a miniszterhelyettes Kiváló Munkáért kitüntetést adott át Paragi Istvánnak, Bodrogi Gábornak és Kiss Lajosnak, a Fémipari Válla­lat dolgozóinak. További öt dolgozó — Viplaha Ferenc, Surányi József, Vass Sándor, Takács Jáno6 és Nagy Sán­dor — a Vállalat Kiváló Dol gozója jelvényt vehetett át dr. Dózsa Lajostól, a Ma­gyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatójától, illetve Földvári Sándor gyárigazga­tótól. Mindszentre is ellátogatott tegnap délelőtt a nehézipari miniszterhelyettes, ahol meg­tekintette a Fémipari Válla­lat gyáregységét, illetve az üzemben készülő, építőipari rendeltetésű termékeket, va­lamint az élelmiszeripari tá­rolóedények gyártását.

Next

/
Thumbnails
Contents