Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-29 / 75. szám

2 Szombat, 1980. március 29. Hz MSZMP XII. kongresszusának határozata fFolytatás az 1. oldalról.) C Pártunk a lenini nemzetiségi politika érvényesítését változatlanul fontos feladatnak tekinti. A nemzetiségiek hazánk egyenjogú állampolgárai. A nemzetiségi szövetségek fontos politikai és kulturális feladatot látnak el. A hazánkban élő nemzetiségek és a szomszédos országokban élő magyarság jelentős mértékben hozzájárulhat népeink barátságának és együttműködésének elmélyítéséhez. A nemzetiségi kérdés internacionalista megoldásának fontos eleme a kétnyelvű, kettős kultúrájú állampolgárok szabad fejlődése. Z Társadalmunk kiegyensúlyozott helyw* zetét tükrözi az állam és az egyházak rendezett viszonya is. Az állam az alkotmány szellemében szavatolja a lelkiismereti szabadságot és az egyházak autonóm működését. Az egyházak tiszteletben tartják ólljmunk törvényeit, támogatják az országépítő munkát. "7 Társadalmi fejlődésünknek nélkülöz" hetetlen erőforrása szövetségi politikánk megfelelő érvényesülése. Rendszeres eszmecserével és meggyőzéssel igyekszünk megnyerni mindenkit az együttes cselekvésnek. Szocialista céljaink a dolgozó osztályoknak és rétegeknek, a párttagoknak és a pártonkívülieknek. a marxistáknak és más világnézetűeknek, az ateistáknak és n vallásos embereknek mindjobban szélesedő összefogásával valósulnak meg. O Javult az állami Irányítótestületek, szervek és a tanácsok tevékenysége, korszerűsödött az államigazgatás. A megnövekedett követelmények azonban szükségessé teszik, hogy tovább javítsák munkájukat. gondosabban elemezzék a belső és külső társadalmi, gazdasági folyamatokat és ideiében intézkedjenek. Az országgyűlés széles körű. nyilvános vitákra támaszkodva a társadalmi, gazdasági fejlődést segitő számos törvényt alkotott Fejlődjék tovább az országgyűlési bizottságok munkája. Fokozódjék a képviselők aktivitása a választókerületükben és az országos kérdések megoldásában. Váljék szorosabbá kapcsolatuk választóikkal. Erősíteni kell az államigazgatás népképviseleti ellenőrzését. Meg kell szüntetni az állami és társadaltni szervek munkájában tapasztalható párhuzamosságokat, a túlszabályozást. Az ügyintézés váljék egyszerűbbé és gyorsabbá. határozottan fel kell lépni a bürokrácia ellen. A tanácsok emeljék a hatáskörükbe tartozó szervek irányításának színvonalát. Éljenek bátrabban a különböző intézmények és eszközök közös hasznosításában rejlő lehetőségekkel. fokozzák ez irányú szervező, koordináló tevékenységüket. Fordítsanak még nagyobb figyelmet a lakosság ellátáÁ népgazdaság az V. ötéves terv időszakában tovább fejlődik. Bővülnek és korszerűsödnek a szocializmus anvagi-műszaki alapjai. Gyarapodik a nemzeti vagvon. A nemzeti jövedelem növekedése teljes egészében a munka termelékenységének az emelkedéséből származik. Az ötödik ötéves terv főbb előirányzatait nem tudjuk teljesíteni, ennek ellenére az elért eredmények jelentősek. A külső gazdasági feltételek, a nemzetközi ár- és értékesítési viszonyok az utóbbi években a számítottnál ls kedvezőtlenebbül alakulnak. Gazdasági nehézségeink nagvobbrészt ebből adódnak. Ugyanakkor nem megfelelő ütemben bontakoznak ki a külső feltételekhez és az Intenzív gazdasági fejlődés követelményeihez igazodó belső folyamatok. A gazdaságirányítás nem elég következetes a gazdaságpolitikai célok. a gazdasági feltételek és eszközök összehangolásában, a végrehajtás szervezésében A szükségesnél és a lehetségesnél lassabban korszerűsödik a termelési és a termékszerkezet, nem javul kielégítően a hatékonyság, a minőség. Mindezek együttes hatására a nemzeti jövedelem növekedésének és ennek következtében az életszínvonal emelkedésének az üteme kisebb a tervezettnél. 1

A nemzeti jövedelem a VI. ötéves terv idején — 1981 és 1985 között — olyan mértékben növekedjék, hogy összhangban a fejlődés minőségi tényezőivel, a termelés nemzetközi versenyképességével, segítse a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javítását. A növekedés teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből, a hatékonyság javulásából származzék. A nemzeti jövedelem elosztásának javítására. Az állampolgárok ügyeinek érdemi, gyors intézésével is szélesítsék tömegkapcsolataikat. Az állami szervek szorosabban hangolják össze ellenőrző tevékenységüket. Fokozottabban támaszkodjanak a munkahelyi közösségekre, a népi ellenőrzési bizottságokra. a társadalmi ellenőrzés más formáira. és hasznosítsák jobban tapasztalataikat. O A XI. kongresszus határozatának megfelelően szélesedett az üzemi demokrácia. Erősödött a szövetkezeti demokrácia. formái fokozatosan igazodnak a megnövekedett üzemi méretekhez. Aelért eredmények ellenére még nem kielégítő a szocialista demokrácia eddigi szintje. A párt változatlanul alapvető feladatnak tekinti a dolgozók szélesebb körű bevonását a közügyekbe. A demokratikus fórumoknak fontos szerepük van a különböző érdekek feltárásában, egyeztetésében, a nézetek megvitatásában, az egész társadalom alapvető érdekeinek érvényesítésében. Pontosabban kell meghatározni a vezetők beszámolási kötelezettségét. Az iparban és a népgazdaság más területein az érvényes rendelkezések alapján, illetve ezek továbbfejlesztésével biztosítani kell a dolgozók érdemibb beleszólását a vezetők kinevezésébe, munkájának véleményezésébe és ellenőrzésébe. A szocialista demokrácia elmélyítésének fontos feltétele a lazaságok felszámolása, az állampolgári fegyelem erősítése, a jogok és a kötelességek együttes érvényesítése. A felelős vezetők következetesen lépjenek fel a szocialista normákat sértő magatartás különböző megnyilvánulásaival szemben. E jelenségek megszüntetése a legtöbb esetben nem központi döntéseket igényel, hanem azt, hogy a kollektívák, a becsületes dolgozók — élve a szocialista demokrácia adta lehetőséggel — határozottan elítéljék és visszautasítsák ezeket. •4Q Hazánkban szilárd á törvényesség. A párt-, állami és társadalmi szervek őrködjenek továbbra is a jogrend, a törvényes rendelkezések megtartásán, a közélet tisztaságán, és lépjenek fel a hatalommal való visszaélés minden megnyilvánulásával szemben. Váljék egységesebbé a jogalkalmazás, csökkenjen a szabályozások száma. Fontos feladat a társadalomellenes magatartás visszaszorítása, a bűncselekmények,, megelőzése, leleplezése^ - a közvagyon gondosabb kezelése, a társadalmi és a személyi tulajdon védelme. jj A Magyar Népköztársaság feeweres * erői és testületei méltók népünk bizalmára. A dolgozó tömegekre támaszkodva. szövetségi rendszerünk keretében megbízhatóan védelmezik szocialista vívmányainkat. népünk békéjét. Erősödjék tovább a fegyveres erők és testületek jó együttműködése. sa tegye lehetővé a termelés bővítéséhez és korszerűsítéséhez nélkülözhetetlen beruházásokat, az elért életszínvonal megszilárdítását, valamint a további fejlődéshez szükséges feltételek megteremtését. A VI. ötéves tervidőszak egyik legfontosabb feladata a külkereskedelmi és nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyának javítása. Ebben alapvető szerepe van a belső egyensúlyi tényezők megszilárdításának, s ez különös figyelmet érdemel. Következetesebben kell folytatni a termelési és a termékszerkezetnek adottságainkhoz igazodó korszerűsítését, a költségek csökkentését, a minőség és a jövedelmezőség javítását. Mindebben nagyobb mértékben kell támaszkodni az egyre inkább termelőerővé váló tudományra. Tökéletesíteni kell a tudományos eredmények alkalmazásának gyakorlatát, gyorsítani az új, korszerű hazai és külföldi technológiák bevezetését. Az eddiginél határozottabban kell támogatni az újító kezdeményezéseket. A hazai szükségleteknek megfelelő és a nemzetközileg versenyképes, gazdaságos termelés dinamikusabban fejlődjék. A gazdaságtalan, tartósan veszteséges termelést a társadalmi érdekekkel összhangban, a munkaerő és az eszközök tervszerű átcsoportosításával gazdaságossá kell tenni, vagy fokozatosan meg kell szüntetni, gondoskodva azonban a lakosság megfelelő ellátásáról. A területfejlesztésben is jobban érvényesüljenek a hatékonyság követelményei. 2

Az iparnak elsősorban azok az ágai * fejlődjenek, amelyek gazdaságos exportnövelést, importmegtakaritást, nagyobb népgazdasági jövedelmet tesznek lehetővé, illetve kevésbé anyag- és energiaigényesek. A szocialista országokkal együttműködve gazdaságunk fűtőanyag- és energiaellátása hosszabb távon is biztosítható. Ennek feltétele a tudatosabb, határozottabb és takarékosabb energiagazdálkodás. Megépítjük a Paksi Atomerőművet. További erőfeszítéseket igényel a hazai energiaforrások — szénvagyonunk. kőolaj- és földgázkészletünk — feltárása, kiaknázása, gazdaságos hasznosítása. Folytatni kell a geológiai kutatásokat Az alapanyaggyártásban fő feladat a megkezdett fejlesztések mielőbbi befejezése. A feldolgozóipar fejlesztését az eddiginél jobban alá kell rendelni a hatékonyság és a külgazdasági egyensúly követelményeinek. A gépiparon belül kapjanak nagyobb súlyt az elektronikai és vákuumtechnikai termékek, az energetikai, mezőgazdasági, élelmiszeripari és szerszámgépek, a közúti járművek, az orvosi műszerek gyártásának egyes területei. Növekedjék a magasabb fokon feldolgozott alumínium termékek aránya, fokozódjék a gyógyszeripar versenyképessége. A könnyűipar növelje a jövedelemező, korszerű, jó minőségű, magasabb fokon feldolgozott áruk arányát. Kiemelten kell fejleszteni a gazdaságosan exportálható élelmiszerek termelését. Az építő- és építőanyag-iparnak, valamint ezek háttériparának termelése a népgazdaság előtt álló feladatokhoz és a lakosság igényeihez igazodva növekedjék. Ű Hazánk természeti adottságai indokolttá és lehetővé teszik a mezőgazdaság kiemelt fejlesztését. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelésének bővülése biztosítsa a kiegyensúlyozott belföldi ellátást és a gazdaságos export fokozását. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben a fő teendő a hatékonyság és a minőség javítása, a hozamok növelése, a költségek csökkentése, a természeti feltételek ésszerűbb kihasználása. Tovább kell fejleszfeni a mezőgazdaságunkban meghatározó jelentőségű gabona- és kukoricatermelést. Nagy gondot kell fordítani az állattenyésztés színvonalának eme\^re, a híjgte^m'elés növelésére, a takarmány takarékos felhasználására, aá anyagok ás a melléktermékek jobb 'hasznosítására. Támogatjuk az állami vállalatok és a termelőszövetkezetek gazdaságilag előnyös társulásait, a hatékonyan működő termelési rendszereket, az anyagi és szellemi erők ésszerű hasznosítását szolgáló együttműködési formákat. A kedvezőtlen természeti viszonyok közepette működő üzemeket továbbra is segiteni kell az adottságaiknak jobban megfelelő termelési szerkezet kialakításában. Támogatni kell a mezőgazdasági vállalatoknak, a szövetkezeteknek népgazdasági szempontból is hasznos kiegészítő tevéi kenységét. Változatlanul ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését. Elő kell segíteni szorosabb együttműködésüket a nagyüzemekkel, valamint a felvásárló vállalatokkal és a fogyasztási szövetkezetekkel. A Szövetkezetpolitikánkat folytatva a jövőben is arra törekszünk, hogy a szövetkezetek fejlődjenek, eredményesen szolgálják tagságuk érdekeit, javítsák termelésük gazdaságosságát, szolgáltatásaik minőségét, kulturáltságát. 5

A közlekedés különböző ágait össze• hangoltan kell fejleszteni. A távolsági áru- és személyszállításban növekedjék a vasút szerepe. A személyszállításban a jövőben is a tömegközlekedés kapjon elsőbbséget. A hírközlés tovább korszerűsödjön, bővüljön a telefonhálózat; javuljanak a postai szóigáltatások. / Nagyobb figyelmet kell fordítani a környezetvédelemre, a levegőszenynyeződés csökkentésére, a vízkészlet tisztaságának és minőségének megőrzésére, a lakosság egészségesivóvíz-ellátására. Váljék társadalmi üggyé természeti értékeink védelme, a rendezett, kulturált lakó- és munkahelyi környezet kialakítása, megóvása. "T A népgazdaság termelőalapjainak ' • műszaki fejlesztését a beruházások mérsékeltebb növelése mellett is szükséges biztosítani. Fokozni kell a korszerű berendezések több műszakban történő kihasználását, a régi üzemek rekonstrukcióját. A népgazdasági érdek elsődlegessége alapján mind a termelő, mind a nem termelő beruházásokat egyértelműbben kell rangsorolni. Kapjanak elsőbbséget az olyan, gyorsan kivitelezhető és rövid idő alatt megtérülő központi és vállalati beruházások, amelyek a termelési és a termékszerkezet korszerűsítését szolgálják, az exportképességet javítják, és a hatékonyságot növelik. Szigorúan érvényesüljön az engedélyező, a tervező, a beruházó, a kivitelező felelőssége. Kormányzati és helyi intézkedésekkel — céljainknak és elveinknek megfelelően — nagyobb összhangot kell teremteni a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő között. A termelési és a termékszerkezet átalakításával összhangban kell megvalósítani a munkaerő üzemen belüli és üzemek közötti körültekintő, szervezett átcsoportosítását, átképzését A gazdasági vezetők mindenütt és minden beosztásban követeljék meg a munkaviszonnyal járó kötelezettségek teljesítésé', a fegyelmezett és jó minőségű munkát Ebben a párt- és társadalmi szervek határozottan támogassák őket Gazdasági fejlődésünknek alapvető feltétele, hogy bővítsük és elmélyítsük együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal. Aktívan részt veszünk: a szocialista gazdasági Integráció kibontakoztatásában, a hosszú távú célprogramok megvalósításában. A nemzetközi gazdasági körülmények és a közös érdekek sürgetően követelik, hogy a KGST-országok gazdaságfejlesztési politikája összehangoltabbá, együttműködésük tervszerűbbé, hatékonyabbá váljék, a szocialista gazdasági integráció eredményesebb legyen. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján szélesítjük a gazdasági kapcsolatokat a fejlett tőkés országokkal. Az áruforgalom bővítése mellett előtérbe helyezzük '— a piackutatásra és a korszerű termelésszervezésre is kiterjedő — hosszú távú termelési együttműködést. Tovább erősítjük a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat a fejlődő országokkal. Fontos, hogy szorosabbá váljék a termelés és a külkereskedelmi tevékenység kapcsolata. Növelni kell az arra alkalmas termelővállalatok külkereskedelmi szerepét, erősíteni a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok közös érdekeltségét. Fejlesztjük bevált gazdaságirányítási rendszerünket, a tervezést, a szabályozást, a gazdaságvezetés Intézményeit és a gazdálkodó egységek szervezetét, Alapvető feladat mind a központi irányításnak, mind a vállalatok, szövetkezetek önállóságának, kezdeményezőkészségének egyidejű erősítése. Az országos feladatok kialakításában és megoldásában is jobban kell építeni a vállalatokra, a szövetkezetekre, mert önálló munkájuktól, vállalkozószellemüktől, gazdálkodásuk eredményess''"étől döntő módon függ előrehaladásunk. Korszerűsíteni kell belső irányítási és ösztönzési rendszerüket A gazdasági munka magasabb színvonalra emelésében, eredményességében meghatározó szerepük van a vállalatok, szövetkezetek vezetőinek. Teremtsék meg a feltételeket a munka megjavítását célzó törekvésekhez. Éljenek bátrabban hatáskörükkel. Az eddiginél jobban kell támogatni a kezdeményező, az új Iránt fogékony, a felelősséget és ésszerű kockázatot vállaló, a munka színvonalas megszervezésére és következetes ellenőrzésére képes vezetőket. A fokozódó követelményekhez igazodva emeljék képzettségük színvonalát. A gazdasági fejlődésnek fontos feltétele, hogy az árrendszer célszerű gazdálkodásra, megalapozottabb döntésekre és ésszerű fogyasztásra késztessen. A termelői árak fejezzék ki jobban a világpiac árváltozásait, ösztönözzenek a hatékonyság növelésére, a műszaki fejlesztésre, a minőség javítására és a takarékosságra. A termelői árak mozgása a jövőben is hatással lesz a fogyasztói árak alakulására, tartósan nem szakadhatnak el egymástól. Az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árát — életszínvonal-politikánknak megfelelően — továbbra is központilag kell szabályozni. Az állami és a társadalmi ellenőrzés javításával meg kell akadályozni az Indokolatlan áremeléseket, a fogyasztók bármilyen megkárosítását A társadalmi tevékenység minden területén az eddiginél is fontosabb feladat a belső tartalékok feltárása és hasznosítása. Különösen fontos az önköltség, az energiaés anyaghányad csökkentése. Nagy tartalék rejlik az irányítás, az üzem- és munkaszervezés, a kooperáció javításában, a szerződéses fegyelem erősítésében, a munkaidő teljesebb kihasználásában, a fegyelmezettebb munkában. III. A gazdasági építőmunka