Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-28 / 74. szám

Kádár János elvtárs vitazáró beszéde (Folytatás a 3. oldalról) kongresszusunk fogadja meg. _ , . , ., hogy ezt a törekvést folytatnék a javításáért tett. Ami juk. még tovább javítva a eddig tor ént, azt örömmel nők. és különösen az anyák összegezzük, ugyanakkor helyzetét. Az igazi kommunista nem ismeri a rangkórságot Elvtársak! Mind az 57 felszólaló tiszteletre méltó alapállásból, meggyőző erővel beszélt Minden felszólaló gazdagította a kongresszust, de, ha megengedik, néhányukat külön is megemlítem. Azt hiszem, mindannyiunk számára élmény volt az Ajkai Üveggyárból jött elvtársnő, a pécsi egyetemi hallgatónő, a budapesti tudományos kutató és a többi elvtársnő felszólalása. Ügy tűnik, hogy kiállásban, elvi szilárdságban, szókimondásban és politikai bátorságban — itt most elnézést kérek férfitársaimtól — az elvtársnök vitték el a pálmát Ez az igazság. Ezt az egész ország látta és hallotta. Valamit röviden az Idősebbekről. A nyugdíjasok helyzete nagy társadalmi kérdé6. Erről szó volt a Központi -Bizottság beszámolójában, szó lesz a kongresszus határozataiban ls. Lankadatlan erőfeszítés kell az idős korúak, a nyugdíjasok, különösen a régi alacsony nyugdíjúak helyzetének Javításáért Nem tudom megállni, hogy ne mondjam meg: végtelenül örülök Andrásfi elvtárs felszólalásának. Láttam, mindenki a hatása alá került Szaval nélkül szegényebb lett volna a kongresszusunk. Egy nemzedék nevében szólt, az idős, veterán kommunisták hangját hallatta. Nekem végtelenül Imponált és én ezt tartom példás, a kommunistákra jellemző magatartásnak. Gondoljanak csak viszsza, hogy miről beszélt Elmondta, hogy volt főispán, nagykövet, sok kitüntetésben ls részesült és most nem szégyelli, hanem büszke rá, hogy egy körzeti alapszervezetben párttitkár. (Taps) Ez azt mutatja, hogy az Igazi kommunista nem ismeri a rangkórságot, csak az ügyet, amit szolgál, ameddig az erejéből telik. (Taps) Én is megragadom most az alkalmat és nagyon köszönöm az idősebb kommunista nemzedéknek ezt a magatartást, azt, hogy az ügy szolgálata vezeti őket. Á fiatalságról, a családról Az ifjúságról viszont szinte minden felszólaló beszélt. Azt hiszem, ez először is annak tulajdonítható, hogy a párttagság és az egész társadalom felismeri az ifjúság szerepének rendkívüli fontosságát. Másodszor, mintha. lelkiismereifurdalásunk is lenne, hogy az Ifjúság nevelése tekintetében nem tettünk meg mindent, amit kellett volna. Mély meggyőződéssel egyetértek a felszólalókkal abban ls, hogy a pártnak, a szocialista forradalomnak van utónpótlása. És Jó utánpótlása van! Ennek a nagyszerű érzésnek ösztönöznie is kell bennünket, hogy még céltudatosabban és igényesebben foglalkozzunk az Ifjúsággal. A fiatalokról szólva hangsúlyoznunk kell a család nagy szerepét is. Legalább azt az egyet kérjük a szülőktől: ne tegyék tönkre a saját gyereküket azzal, hogy mindent, amit szeme-szója megkíván, kétszeresen is megadnak neki, de még az elemi, kis kötelességek teljesítését sem várják el tőle. Az egyik felsőoktatási intézmény rektorától hallottuk itt, hogy a fiataloknak tulajdonképpen semmit se adjunk ingyen. Idejében szoktassuk hozzá őket: valamit nekik is adniuk kell, legalább tisztességes magatartást, tanulást, hogy megkapják azt, ami a társadalomtól és a családtól jár nekik. Ami a pártot illeti, az ifjúságnak forradalmi eszmét, vezérlő életcélt kell adnia. Ez a cél a szocializmus! Ezenkívül konkrét feladatokat is adni kell nekik. Sokszor említettem: a legjobb pedagógia a példamutatás. Ezt most kiegészítem: a feladat is az. A feladat bizalmat fejez kL, A ml fiataljaink sok mindenért morgolódnak, néha. olyasmiért is, amiben nincs igazuk. Ez természetes, a korral jár. De a legkomolyabb és legáltalánosabb panaszuk. hogy ha szünidőben munkát vállalnak —, és nemcsak almaszedés vagy -szüret van —, nem bírnak rájuk komoly munkát. Ezen változtatni keU. Vezérlő eszmét, életcélt kell adni az Ifjúságnak. De annál nemesebb célt, mint a szocializmus, nem tudunk ajánlani. S annál sem tudunk jobbat, mint a közösséggel együtt végzett, tisztességes munka. A múltkoriban Bábolnán jártam, s feltűnt nekem két dolog. Az egyik: délelőtt 11 órakor értünk a nagyközségbe. Nézem az utcát, az üzleteket — egy teremtett lélek sem látható sehoL Bábolnán három és fél ezer ember él, ötezer ember dolgozik, de ebben a nagyközségben délelőtt, utcán sétáló, lötyögő embert — se öreget, se fiatalt — nem lehet látni. (Taps) És mégis jól érzik magukat az emberek, mert aki jól dolgozik, az jól keres, aki jól keres, az jól éL Talán ebből is lehet valamit tanulná A másik: a házigazda üdvözölt a vezérkarával. Nézem őket, hát elvtársaim, meg kell mondanom, a „veterán" a vezérigazgató volt, a vezérkar tagjainak — igazgatóknak és hasonló beosztásúaknak a legöregebbje 43 éves, a legfiatalabbja 37 éves. Ez ls tanulságos volt: a fiatalokra, a fiatal emberekre kell építeni! őket külön is fűti az az ambíció, hogy megmutassák: jobban meg tudják csinálni. Engedjük hát, hogy megmutassák, mit tudnak. (Taps) is hagyják abba a számítgatást, hogyha csak a tavalyi elvonás lenne, menynyivel több volna az idei nyereségük. A nemzetközi gazdasági környezettel ügy kell számolnunk, ahogyan van. Ilyen a helyzet. így kell élni, dolgozni és boldogulni. Az üzemek igazgatóit pedig külön kérem, hogy számítsanak rá: jövőre sem lesz kevesebb az elvonás. (Derültség.) Ha jól teljesítik az idei tervet, akkor enynyi marad, ha nem jól teljesítik, lehet, hogy még szigorúbb lesz. Néha elgondolkodom rajta: miért megy olyan nehézkesen egy-egy határozat végrehajtása? Csak azzal vigasztalódhatom, hogy a bibliai legenda szerint Mózes már évezredekkel ezelőtt átvette a tízparancsolatot — talán ez volt az első ..párthatározat" —, de a végrehajtása még mindig csak folyamatban van. (Nagy taps, derültség.) A szükség ls szorít minket, hogy egy kicsit nagyobb tempóban dolgozzunk. Kongresszusunkon a legkülönbözőbb munkaterületeken dolgozók mondtak véleményt arról, hogy mit kell tenni a munka jobb megszervezéséért, a jobb munkafeltételek megteremtéséért. Sokan beszéltek róla, a kormány álláspontját is hallottuk erről, és most, a kongresszuson, korábban nem Ismert, nagyszerű emberek is kifejtették a véleményüket, akik közvetlenül a termelésben dolgoznak. A ml célunk a hatékonyság és a minőség javítása, a takarékosság. A fiktív számolgatások helyett a valódi költségeket kell számolni, meg a valódi nemzetközi árat, vagyis azt. hogy mit, mennyiért tudunk beszerezni és mennyiért tudunk eladni. Ennek a követelménynek kell eleget tenni. Teljes mértékben csatlakozom ahhoz a kongresszusunkon végig uralkodó igényhez, hogy a pártnak teljes erejével támogatnia kell a kezdeményező kollektívákat, és a kezdeményező vezetőkel. (Taps.) A termelő és a fogyasztói árak összefüggésével kapcsolatos konkrét kérdéseket meg kell vizsgálni, magán az árrendszeren azonban nem kívánunk változtatni. Ami pedig a fogyasztói árakat illeti: bizonyos alapvető közszükségleti cikkek árának megállapítása továbbra is köznontl kézben van, de ezeknél is szerves kapcsolatnak kell lennie a termelői és a fogyasztói árak között. Máskülönben képtelenek lennénk a vásárlóerőhöz megfelelő fogyasztási alapot teremteni, pedig ez szántén óriási vívmányunk, amelyet meg kell őrizni. A fejlődési ütem bizonyos fokú lefékeződése szükségszerű realitás, és nem öröm számunkra. Ugyanakkor lehetőséget ad és serkent arra, hogy javítsunk a munka minőségén. Sem a szabályozó rendszer, sem pedig a csökkent fejlődési ütem senkinek a dolgát sem végzi el automatikusan, nekünk kell kiaknáznunk tartalékainkat. Nekem mondhatnak a kereskedelemről bármit egy régi, még gyerekkoromból való megfigyelésem igazsága egész életemben végigkísér: ha kevés a hús, a vevő köszön, ha sok a hús, a hentes köszön! A fejlődési ütem csökkenése is így. ösztönzően hat majd. Most kevesebb beruházó nyüzsög az építőipari vállalatok házatáján. Azután meglehet, néha a kooperálóknál is rendeléshiány mutatkozik. A kereskedelemben sem mindig jönnek sűrű, tömött sorokban a vevők. A vendéglátóIpar bizonyos osztályú üzleteiben már mostanában is üresség támadt. Mindez ösztönözni fog az igazi gazdasági munkára. Az árakat is be kell szabályozni, és még olyasmi is előfordulhat — elő is kell fordulnia —, hogy bizonyos termelői árak és bizonyos fogyasztói árak nemcsak emelkednek, hanem lefelé is mennek. Mert az árak így is mozoghatnak, ha becsületesen és jól dolgozunk. Altalános tendencia persze nem lehet, mert a nyersanyag, az energia drágul. A fejlődési ütem csökkenése és bizonyos feszítések megszűnése jó irányba fogja majd befolyásolni a vállalatokat. az ágazatokat és az embereket. Az életszínvonallal kapcsolatban fenntartom, amit a Központi Bizottság beszámolójában mondtunk: a fő erőnket az elért eredmények megszilárdítására kell fordítani. Bizonyos szerény fejlődés lesz. de a további fejlődés megfelelő feltételeit az előttünk álló években kell megteremteni. Valószínűleg nem lesz „össznépi" egység a teljesítménybérezésben, és annak érvényesítésében sem. Ezt is oda sorolom, elvtársak, ahová jó szó kell. amiért agitálni kell. politikai munkát kell végezni. Meg kell szűnnie az olvan jövedelmek kibocsátásának, helyenként az olyan bérek kifizetésének, amelyek mögött nincs teljesítmény. Ha ezt rendesen végezzük. a szocialista építés általános szabálya fog érvényesülni. Ahogyan a szocialista építés előrehalad, úgy emelkedik rendszeresen a dolgozók életszínvonala. De mindenki tanulja meg a munkahelyét is, a munkáját is, a keresetét is becsülni. valy, sok év után először, normák akkor is megmaradjavítottunk rajta egy lei esi t, nak, amikor a nemzetközi és már ezt is becsülni kell. fizetési mérleg tovább fog Szerintem ezek a szocialista javulni. Együtt, munkával boldogulunk örvendetes módon — és nemcsak a szakemberek részéről — szóba került a közoktatás, a képzés, a kultúra, az emberi tényezők szerepe. Gazdasági céljaink eléréséhez nagyobb tudású szakemberekre és szinte folyamatos továbbképzésre van szükség. Erre gondolva is üdvözlöm a közoktatás, a tudomány dolgozóit, a kultúra képviselőit. A tegnapi szünetben volt velük egy kis találkozónk. Kongresszusunkon a magyar szellemi élet színe-java vesz részt, részben vendégként. Itt vannak párton kívüli szövetségeseink, barátaink, összetartozunk! Ugyanannak a népnek a fiai vagyunk, egy a hazánk, együtt élünk, együtt boldogulunk, a gondjaink is egyek. Elvtársak! A feladatok nagyok, de aki a kongresszus munkáját figyelemmel követte, és a határozati javaslatot ismeri vagy tanulmányozni fogja, az látja, hogy nemcsak nagyok, nehezek, hanem világosak is. Már ez ls jó indítás a munkához. Megítélésem szerint a beszámolókat és a határozati javaslatokat nagyszerűen és magas színvonalon egészítették ki a vitában. Ez is egységes gondolkodásunkat, pártunk erejét, alkotóképességét, a rendelkezésre álló erőt, és a már felsorakozott és idáig jutott utánpótlás tettrekészségét mutatja. A pártban egység van, a nép egyetért velünk és kész támogatni ennek a kongresszusnak a vonalát. Most csák annyit kérek a jelenlevőktől, hogy ugyanez az egység nyilvánuljon meg a végrehajtásban is! Mutassanak példát, mert az Önök szavának különleges súlya lesz az emberek szemében, hiszen a határozatot is Önök hozzák. A pártban és a népben egyaránt bizakodás és tettrekészség él. Ez logikus kapcsolat: népünk azért bízik, mert kész a cselekvésre, és azért bízhat, mert a tettek alá fogják támasztani optimizmusunkat. Bízzunk és cselekedjünk Mi, kommunisták, eleve optimisták vagyunk, mert a világnézetünk is optimista. Ezt a világnézetet választottuk. Tiszteletre méltó korelnökünk, Hunya elvtárs mindnyájunkat megelőzött, ő hatvanhárom éve tagja a pártnak, a legfiatalabb küldött meg alig több mint egy éve. A kommunista mindig bízik. Ez is megkülönbözteti a más politikai nézetet vallóktól. Persze születésekor senki nem hozza a kezében a párttagsági könyvet. A pártonkívüli csak később lesz kommunistává, párttaggá. Másik különbség is van. A kommunista azt mondja: szeretnék boldog lenni, szeretném, ha a családom boldog lenne, de nem a másik dolgozó letaposása, kizsákmányolása árán, nem a kizsákmányolnak való hízelgéssel és nem talpnyalással szeretnék boldog lenni, hanem a saját munkámmal, a saját jogomon és a saját rendszeremben, osztályos társaimmal együtt! A kommunista akarja, ami az élettől jár neki, de azt munkával, osztályos társaival együtt akarja. Űgy nem tud boldog lenni, hogy mások nyomorúságban és elnyomásban élnek. Ez a kommunista sajátosság, ezt kell megőriznünk. ' A kommunista az eszmében hisz, sohasem adja fel a reményt, s mindig kész cselekedni. Azt kérem: bízzunk és cselekedjünk. És ha Önök úgy döntenek, hogy elfogadják a beszámolókat és a határozati javaslatot, akkor ugyanilyen egységet tanúsítsunk a végrehajtásban. (Nagy taps.) Kongresszusunk megerősítette a politikai irányvonalat Á munkabér nem jelenléti díj Gazdasági munkánkról, életszínvonalunkról Van az irányelvek vitájá- már békén őket a nehézsénak egy általános tapaszta- S<* fel8°™]ásf™\ 8 nyeJsnan. anyagproblémákkal, az árlata, amit ez a kongresszus robbanással, a kedvezőtlen megerősített. Azt kérik tő- világpiaci árakkal. Hadd lünk az emberek, hagyjuk fűzzem hozzá: az igazgatók Aki dolgozik, az érezze magát biztonságban és legyen nyugodt, mert ezután is boldogulni fog. Aki azonban munkaképes korú, egészséges ember létére nem akar tisztességgel dolgozni, az csak legyen nyugtalan. Ennek a törekvésünknek a része az is, hogy — amint a beszámoló is említette — határozottabban és keményebben kell fellépni a közvagyon károsítói és az élősdiek ellen. Mi a beszámolóban azt mondtuk: a munkabér vagy a munkadíj nem jelenléti díj. Erre odafigyeltek az emberek, s őszinte rokonszenvvel fogadták. Ennek szabálynak kell lennie. A tőkés sajtó most a kongresszussal kapcsolatban is felemlegette, hogy a Magyar Népköztársaságnak ilyenolyan gazdaságpolitikája, irányítási rendszere van, és bátran alkalmazza a kapitalista módszereket. ök így „dicsérnek" minket. Én erre a világnézetem alapján tudok válaszolni: ezek nem kapitalista módszerek, ezek szocialista módszerek. Először is alapvető kérdés az, hogy a burzsuj javára takarékoskodnak-e, vagy a nép javára. Ha a munkás a burzsuj javára kénytelen takarékoskodni, az burzsoá módszer, ha a munkás a nép javára takarékoskodik, az szocialista módszer. Ha kiszámítjuk, hogy hatékony-e a termelés — ez szerintem szocialista módszer. Az, hogy jó minőségű munkát kell végezni — szerintem ez a szocializmus követelménye, mert nem mindegy, hogy a kapitalistának termelem-e a jót, a jobbat, vagy a szocialista rendszernek. A szocialista rendszerben okosan kell gazdálkodni a nép javaival, ezekkel takarékoskodni — forradalmi, szocialista kötelesség, a szocialista állam normája! Ez nincs összefüggésben a fizetési mérleg helyzetével, amivel most nem dicsekedhetünk, legfeljebb azzal — s ez sem csekélység —, hogy ta— Á kongresszus a pártok történetében mindig különleges fontosságú, nagy esemény. Benyomásaim szerint ez a kongresszus nemcsak elvégezte, hanem jól és eredményesen végezte el azt a feladatot, ami miatt a párt összehívta. (Nagy taps.) Kongresszusunk megerősítette a politikai irányvonalat Megjelölte a szocialista társadalom további építésében megoldandó feladatainkat. Megválasztotta a párt Irányító szerveit. Készen állunk a mindennapi munkára. Az összes megválasztott nevében őszinte köszönetet mondok a kongresszusnak a bizalomért. Az 6 nevükben ls kijelenthetem, hogy mindazok. akiket Önök megbíztak, minden tudásukkal, teljes erejükkel a megjelölt feladatok megoldásáért fognak dolgozni. A kongresszusi ciklus most már elég jelentős Időszakot, öt esztendőt fog át. Ennek következtében, az élet törvényeinek megfelelően, a párt vezető és végrehajtó testületetben eléggé jelentős személyi változás történt Engedjék meg. hogy a kongresszus nevében megköszönjem odaadó és áldozatkész munkájukat mindazoknak, akik az újjáválasztott testületekben nem tagok, de közülük nem kevesen, sok cikluson át dolgoztak a párt vezető szerveinek tagjaiként Tisztelet és megbecsülés illeti meg őket. Ezek az elvtársak kijelentették. hogy erejüktől, képességüktől telhetően a továbbiakban is készek támogatni a párt ügyét a nép ügyét, ml pedig kötelességünknek tartjuk, hogy ehhez mindnyájuk számára gondoskodjunk a megfelelő feltételekről. (Taps.) Most. a munka befejezésével szeretnék őszinte köszönetet mondani a kongresszus küldötteinek, a szervezőknek. a rendezőknek. , Kongresszusunk nevében külön, őszinte és mély hálával szeretnék köszönetet mondani testvérpártiainknak. amelyek elküldötték hozzánk kéoviselőiket. akik jelenlétükkel nagymértékben segítették kongresszusunk munkájának számunkra szent, internácionalista jellegét. (Taps.) Kedves Elvtársak! Azt hiszem, most úgy kellene egymástól elköszönnünk, hogy magunknak ls mondjuk és népünknek ls azt üzenjük, hogy előre egységben, a néppel összeforrva, nemzetközi osztálytestvéreinkkel, szövetségeseinkkel és barátainkkal összefogva, a mi nagy és nemes célunkért, a magyar nép boldogulásáért, a szocializmusért. a békéért. Előre a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáért. (Taps.)