Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-27 / 73. szám

' \ Csütörtök, 1980. március 27. Tanácskozik az MSZMP XII. kongresszusa Or. Maróthy László II fiatalság is alakítója, fejlesztője a társadalomnak — Bizonyára aokan vannak, akik szívesen benéznének ide, a kongresszusi ülésterembe, hogy lássák a politikai műhelymunka körülményeit ls — kezdte beszédét Maróthy László. — Ezért bizonyára sokan Irigylik úttöröpajtásalnkat, akik eljöhettek és szót kaptak. Kedves köszöntőjük, amiben komoly dolgok is hangot kaptak, számomra azt ls mondta, hogy velük együtt valójában társadalmunk minden korosztálya szóhoz jutott tanácskozásunkon. A fiatalok nagy érdeklődéssel és várakozással figyelik kongresszusunk munkáját és eseményeit Pártunk politikájára ügy tekintenek, mint amely kifejezi érdekeiket és vágyaikat is. Elismerik az elmúlt öt esztendő nagy eredményeit, számolnak a gondokkal és készek vállalni a további feladatokat Ifjúságunk akarata is tükröződik abban, hogy jobban támogassuk a hasznos kezdeményezéseket a munkában és következetesebben szerezzünk érvényt a teljesítmények szerinti elosztás elvének a bérezésben. Egész társadalmunk javát szolgálják BZ életkörülmények javításának céljai, de a fiatalok családalapítást gondjainak megoldása, a lakáshelyzetük javítása újak építésével és jobb lakásgazdálkodással, a gyermeknevelés anyagi terhelnek enyhítése külön ls figyelmet kapott Ugyanígy az oktatás fejlesztése, a pályakezdés segítése, amely' biztosíthatja az egyenlőbb esélyeket Nem kell megerőltetni a figyelmünket hogy Kádár János szavalt hallgatva megállapíthassuk: pártunk, a fiatalok gondjait alaposan ismerve, messzemenően — lehetőségeihez mérten kiemelten foglalkozik helyzetük javításával. Fontosnak tartjuk azt Is, hogy a határozattervezet kimondja: „Ifjúságunk többsége becsülettel helytáll a munkában, a tanulásban, a haza védelmében, aktívan részt vesz n közéletben." Ez az értékelés az ifjúságról alkotott egyre általánosabbá váló felfogás, szemlélet erősítése miatt is fontos. Á társadalom gondoskodása A magunk mögött hagyott évtizedben mindinkább háttérbe szorul a korábbi formális közvélemény! megítélés, ezzel együtt az Ifjúság körében végzett munkát is nagyobb megbecsülés övezi. A társadalmi gondoskodás Jogi, szervezeti, anyagi és tárgyi feltételeinek fejlődésével a társadalom érzékenyebben figyel a fiatalok problémáira, kezdeményezéseire vagy éppen kritikájára, és cselekvéssel válaszol. A társadalmi és az állami irányító szervek fontosságának, társadalomban betöltött szerepének megfelelően, a jövőre ls tekintve kezelik az ifjúságot Mindezek alapján a fiatalok éa a Kommunista Ifjúsági Szövetség nevében meszszemenő egyetértésünket fejezem kl a Kozponti Bizottság beszámolójával, határozattervezetével Az ifjúságnak a szocialista építésben vállalt szerepéről a felszólaló megállapította: teszik azt, amit a felnőtt társadalom cselekszik, azzal a fontos többlettel, hogy merészebben gondolhatnak a jövőre. Számukra a holnap évezrede is az aktív munka szintere lesz. Nemcsak azt mondhatjuk, hogy a társadalom formálja az Ifjúságot Az is igaz, hogy a fiatalság maga is alakítója, fejlesztője a társadalomnak. Ifjúságunk a szocializmus neveltje, vállalja új és fejlődő társadalmunk történelmét, jelenét és ma a Jobb holnapért tanul, dolgozik. Amikor felszabadulásunk 33. évében társadalmi számvetést készítünk, akkor Ifjúságunk tulajdonságalt, jellemzőit feltétlenül az eredmények között tarthatjuk számon. Hivatástudattal Az Ifjúság mai feladatairól szólva Maróthy László hangsúlyozta: — Olyan éveket számolunk, amikor az egész társadalomnak. benne a fiataloknak a korábbinál jobban kell törekedniük arra. hogy teljes gazdaságukban kamatoztassák képességeiket, hozzáértésüket, szakmaszeretetüket, hivatástudatukat, állhatatosságukat az újért való bátor, kockázatot vállaló küzdelemben. Mi vár tehát a fiatalokra? Több lehetőség és nagyobb siker, de csak jobb munkával, ami egyáltalán nem jelenthet összességében konfllktuementességet. Szükség van a munkaerő okos, célszerű átcsoportosítására, ami például a fiatalokat erőteljesen érinti, egyesek helyzetét átmenetileg ronthatja ls, de ami nagy lehetőséget nyújt megújított és több oldalú szakmai fejlődésre. Á gyárakban, a hivatalokban. a szövetkezetekben az élet rendje szerint a vezetés fokozatosan megújul. A vezetők fiatalabb generációjára nagyobb terhek hárulnak, ezekkel úgy kell megbirkózni, hogy a munka ne egyszerűen e réginek, a korábban jónak tartottnak a folytatása legyen. Itt igazán megmutathatja önmagát a tehetség, a közösségért érzett felelősség, a fiatalos bátorság. az okoe változtatni akarás! Mindehhez kapceolódn! kell a bátor és hasznos kezdeményezések és magasabb teljesítmények differenciált elismerésének is, bérrel, kitüntetéssel, előrejutási lehetőséggeL Megérteni az új igényeket — Miután a jövőről is szó van — mondotta a továbbiakban —, fiataljaink Joggal keresik, kutatják szocialista továbbhaladásunk módjatt. A valóságos, lehetséges megoldásokat keresik, és nem minden szenvedély nélkül. Keresik a helyüket, B így a tanulás, az okulás, a tapasztalat hasznosítása miatt érdekli őket múltunk, benne a közelmúlt történelme ls. Ifjúságunk ma képzettebb, tanultabb, mint a maguk Idejében a hasonló korú nemzedékek voltak. Ez a szocializmus által nyújtott lehetőség, és ugyanakkor igény is. A felnőtt társadalom, a párt, az állam, a család, az iskola, az ifjúsági mozgalom közös kötelessége segíteni az új nemzedéket az eligazodásban. hogy képes legyen leegyszerűsítés nélkül, a valóságtól elrugaszkodott hamis ábrándképek nélkül gondolkodni — bátran és eredményesen cselekedni. Ideológiai nevelőmunkánk akkor lehet hatékony, ha nemcsak válaszol a kérdésekre, hanem meggyőz, cselekvésre késztet, küzdelemre vértez feL Beszédének befejező részében a KISZ feilődéséről és munkájáról szólva Maróthy László kiemelte: Ifjúsági szövetségünk felszabadulásunk 35. esztendejére elérte azt, amit oly sokáig irigvelt a lenini Komszomoltól: Jószerivel minden ötven év alatti párttag már nálunk is dolgozott az Ifjúsági mozgalomban. Megtisztelő a Központi Bizottság Jelentése, miszerint a Kommunista Iflúsági Szövetség betölti hivatását. Feladatot adva nevelni... Jelenleg minden harmadik magyar fiatal tagja a KISZ. nek, a pártba belépő minden száz főből tavaly ötvenhét KISZ-tag volt Annak ellenére, hogv az elmúlt öt évben némiképp csökkent a fiatal népesség száma, a KISZ-tagság — a legcsekélyebb tagfelvételi kampány nélkül is — csaknem 60 ezer Ifjúval gyarapodott. A KISZ-ben alapvető kötelesség. hogy tagságunk legjobb képessége szerint dolgozzon, tanuljon, és vegyen réezt a haza védelmében. Ennek természetesen követelményei vannak. Többek között a feladatokat meg kell tervezni, értékelni a végzett munkát, választani, a tagsági igazolványt cserélni. E körül vannak viták is — a legkülönfélébbek. Túlzottak a követelmények, sok a szervezeti esemény, sok a rendezvény, formalista vonás stb. pedig nem más a szándék, minthogy tevékenykedő, dolgozó lfjúkommunlsta közösségek formálódjanak, amelyekre feladatot és munkát lehet bízni. Komolyan vesszük azt. amit Kádár János elvtárs mondott szövetségünk IX kongresszusán: „...A leglobb pedagógia: feladatot adni, és a feladat végzése közben nevelni." Ifjúsági szövetségünk büszkén vállalja részességét az elmúlt öt év munkáiéból, és kész arra, hogv odaadó és kemény munkát végezzen, ha kell, áldozatot is vállaljon a nehezebb, bonyolultabb feladatok megoldásáért, szocialista lövőnkért — mondotta befejezésül Maróthy László. Dr. Komócsin Mihály Nagyobb igényességgel önmagunkkal és környezetünkkel szemben is Tisztelt pártkongresszus! Csongrád megye több mint ezer pártalapszervezetében. — a kongresszusi irányelvek vitatásakor — a párt politikájával való egyetértés kifejezése mellett többen elmondották: „Értik, tudják, hogy a jelen időszakban magasabb követelmények állnak előttünk". Kádár János elvtárs beszámolójában, a kongresszus elé terjesztett határozattervezetben sűrűn visszatérő gondolat a követelmények növekedése a párital. a kommunistákkal, az ország dolgozóival szemben. Ez fejeződik kl a munka hatékonysága növelése, az ésszerű takarékosság fokozása, a munka Jobb megszervezése, a nagyobb munkafegyelem, a körültekintőbb koordinációs tevékenység Igényének megfogalmazásában épp úgy, mint a tudomány és technika vívmányainak szélesebb körű alkalmazásában, a politikai. a szakmai és kulturális ismeretek növelésének szükségességében. Mindig magasabb mércével A követelmények növelésének egy sajátos, csak a párttagokat érintő változatáról beszélt Brutyó János elvtárs. a Központi Ellenőrző Bizottság munkájáról tartott beszámolójában. Á kongreszszuson eddig felszólalt elvtársak szinte kivétel nélkül beszéltek valamilyen összefüggésben a növekvő követelményekről és az azokkal kapcsolatos tennivalókról. Ha pártunk kongresszusait jelzőkkel illetnénk, bizonyara a XII. kongresszus a követelmények növelésével kapcsolatos Jelzőt kapná. Munkánkban nem véletlenszerűen jelentkezik a követelmények növelésének igénye. A kommunistákat — az új társadalmi rendért harcolókat, annak építőit — mindig jellemezte és kell, hogy jellemezze az igényesség, és annak növelése, elsősorban magunkkal. de környezetünkkel szemben is. Személyes emlékeinkből, a fiatalabb generáció pedig történelmi utunk tapasztalataiból ismeri, hogy a felszabadulás óta minden jelentős feladatunkat csak úgy tudtuk megoldani, hogv magasabb és magasabb mércét állítottunk magunk elé. Ez jutott kifejezésre az újjáépítés feladataiban, a munkáshatalom megteremtése, maid — a Szovjetunió segítségével — annak megvédése Idején, a szocialista tulajdonviszonyok kialakításában, majd továbbfejlesztésében, három és fél évtizedes szabad életűnk minden jelentősebb vívmányának megvalósításakor. Azokat a követelményeiket, amelyeket a kongresszus most megfogalmaz, az élet állítja elénk. Fejlődésünk eddigi tartalékainak kimerüléséből, a fejlett szocialista társadalom építésének mai feladataiból, és nem utolsósorban a megváltozott világgazdasági körülményekből adódnak ezek. Mint minden Időszak fő céljait kifejező jelszónál, most is kísért a veszély, hogy sokat ismételgetjük, de nem eléggé gondolkodunk azon, mit jelent a saját munkánkban, a magunk munkaterületén a maRasabb követelmény. Több üzemi pérttaggyűlésen fizikai munkás párttagok megfogalmaztak, hogy már unásig hallják a „hatékonyabban dolgozni" Igényét, de kérik, mondjuk már meg; mit jelent az ő üzemükben, az ő munkaterületükön ez? — és nekik mit kell tenniük ennek érdekében. Valóban: a párt jelszavainak ismételgetése helyett a követelmények érvényesítését szolgáló tételes célmegjelölésre, a tennivalók és a módszerek pontos meghatározására van szükség. Feladatok és feltételek Vajon reális-e a nagyobb követelmények támasztása, meg tudunk-e felelni azoknak? Lehet azt is hallani gazdasági vezetőktől, hogy a hatékonyság növeléséhez, a termelési és termékszerkezet változtatásához sok pénzre, még több jól képzett szakemberre van szükség. Jobb és könnyebb volna, ha lenne ehhez elegendő pénzünk, és az új feladatok megvalósítására több felkészült szakkáderünk. Mégsem lehet e kételyeknek teret engedni. Történelmi tapasztalataink alapján tudjuk, hogy nehezebb helyzetekben mindig voltak kételyek. A felszabadulás után közvetlenül — amikor az ország újjáépítésének feladata állt előttünk —, nem volt elegendő pénz, szakkáder, mégis a párt felvilágosító, mozgósító munkájának hataisára, a dolgozók lelkesedésével és áldozatkészségével leküzdöttük a nehézségeket. Az államosítások végrehajtásakor, a mezőgazdaság szocialista átszervezése Idején a vállalatok. illetve szövetkezelek élére állított, diploma nélküli munkásokról, dolgozó parasztokról sokan azt jósolták, hogy bele fognak bukni abba. amit magukra vállaltak. Nem ez történt: többségük, menet kőben, beletanult, a vezetőt „szakmába". Vezetési Ismereteik hiányát kezdetben több Idő, erő és emberi energia felhasználásával pótolták. Bár sok áldozattal — egyesek szellemileg és fizikailag bele ls rokkantak a felelősségteljes feladat végrehajtásába —, de felnőtt a kétkezi dolgozókból egy kipróbált vezető gárda. A mai magas követelményekhez, a mai feladatok teljesítésébe? kedvezőbbek feltételeink, mint 35 éves munkánk bármelyik korábbi Időszakában. Az ország anyagi lehetőségei — a külgazdasági feltételek megváltozásából adódó nehézségek ellenére — ma már ienyegesen jobbak, a népgazdaság teherbíró képessége is jóval nagyobb. Szakkáderállományunk ma már nemcsak a régi, fizikai munkában tapasztalatot szerzett dolgozókból toborzódik, hanem a korszerű általános ?s szakmai műveltséggel rendelkező, politikailag megbízható és képzett fiatal értelmiségiek népes táborából. De annak ellenére, hogy ma lényegesen jobbak a feltételek, mint korábban, mégsem árt hangsúlyozni: az áldozatvállalás — nagyobb követelmények miatt — ma is szükséges. Mindenütt: az összérdele szerint Kedves Elvtársak! Mi. Csongrád megyei kommunisták ugyanúgy, mint az ország más területi egységeiben doigozó elvtársaink — szeretnénk, ha szűkebb hazánk. a megváltozott népgazdasági foltételek ellenére, az utóbbi 10—15 évben megszokott gyors ütemben fejlődne tovább. Ml is tudunk fonto6 beruházási célokat felsorolni. Jó volna, ha minél előbb megépülne a csongrádi vízlépcső, a már több ötéves tervben előirányzott szentesi sörgyár, a szegedi új nvon.daüzem, illetve újjáépülne a rendkívül elavult Szegedi Konzervgyár, és még lehetne hosszan sorolni igényeinket. Még kel] értenünk, és meg keli értetnünk, hogy a népgazdaság jelenlegi helyzetében az edU.g megszokottól el kel! teir.i sek mindenben. A helyi, a területi, vagy a vállalati érdekeket Jobban nlá kell rendelni az összérdekne-k. El keli halasztani épp ezcrrt a helyileg megérettnek tartott igények kielégítését ls, hogy azokat később megalapozottabban lehessen végrehajtani. Azt kérjük viszont, hogy ne lehessen az ország más részén sem a mieinknél népgazdaságilag kisebb jelentőségű igényeket előre sorolni és kielégíteni a jó személyi kapcsolatok, a nagyobb tekintélyű, befolyású képviselet, vagy éppen az ügyeskedés revén. Sok mindent lehet leleménnyel, nagyobb körül tekintéssel, pénz nélkül vagy kevesebb pénzzel megvalósítani. Például: mi büszkélkedni szoktunk azzal, hogy bár a Dél-Alföldön nemhogy hegy nincs, de még domb is alig akad, mégis az ország legnagyobb bányája Szeged térségében van. Ez adja ugyanis az ország kőolajtermelésének 70, a földgáztermcléséueic öO százalékát Ismert az is, hogv hazánk kőolajszükségletének 80 százalékát importbáj fedezzük. Az álinndóan növekvő olajárak mellett — a ml alacsony önköltségünkre való tekintettel — óriási Jelentőségű minden tonna olaj többlet. Bányászaink hatékonyabb kitermelési módszerekkel elérték, hogy a korábbi 15—20 százalék helyett ma már 40—42 százalékát felszínre hozzák a kőola'kincsnek. Az elmúlt esztendőtől kezdve az eddig termelt propánbután és izonentán mellett lényegében azonos technológiával gyártanak és kedvező feltételek között exportálnak egy fontos vegyipari (Folytatás az 5. oldalonJ 1