Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-26 / 72. szám

é AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 79. *vfo!yarr» 12. szám 1980. március 26., szerdá Ara: 1,20 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYÉ5ÜLJFTEK! Az MSZMP kongresszusa folytatja munkáját Vita a Központi Bizottság beszámolójáról, a Központi Ellenőrző Bizottság Jelentéséről Kedden, tegnap reggel 9 órakor Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Hátéban a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolójának vitájával folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának elnöki megnyitója után Hossala József, a Cse­pel Vas- és Fémművek hengerésze, Budapest küldötte lé­pett a mikrofonhoz, majd Vékony Judit, a Pécsi Tudo­mányegyetem hallgatója, Baranya megye küldötte, dr. Gaj­dócsi István, a Bács-Kiskun megyei tanács elnöke. Véleményt mondott dr. Cserháti István egyetemi tanár, a szegedi II. számú belklinika igazgatója, Csongrád megye küldötte, majd Bóka Mihályné, Méhkerék község tanácsel­nöke, Békés megye küldötte, Háry Béla, a Győr-Sopron me­gyei pártbizottság első titkára. Veress Péter külkereskedel­mi miniszter, Ilovai Julianna, a gödi Duna mente Tsz vi­rágkertészete dolgozója. Pest megye küldötte, dr. Martos István, a Medicor Művek vezérigazgatója, budapesti küldött Ezt követően az elnöklő Gyári Imre, a Központi Bi­zottság titkára Lázár Györgynek. az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagiának, a Minisztertanács elnökének adta meg a szót. A továbbiakban fölszólalt Bódi Béla, a Gagarin Hő­erőmű Vállalat vezérigazgatója. Heves megyei küldött, Csi­kós István, a MEZŐGÉP Vállalat hegesztője, pártalapszer­vezeti titkár. Szolnok megye küldötte, Sikula György, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára. Hajdú-Bi­har megye küldötte. Szépiiölgyi Zoltán, a Mandátumvizsgáló Bizottság elnö­ke előterjesztette a Mandátumvizsgáló Bizottság jelentését. Ezt követően Győri Imre arról tájékoztatta a küldötteket, hogy továbbra is nagy számban érkeznek a párt XII. kong­resszusát köszöntő táviratok, levelek, üdvözletek. Délután a kongresszus Cservenka Ferencnének. az MSZMP Pest megyei bizottsága első titkárának elnökletével folytatta munkáját. Fölszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára. Véleményt mondott Pintér János, a tolnai nagyközségi pártbizottság titkára. Tolna megyei kül­dött. Grósz Károly, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei párt­bizottság első titkára. Borsod megyei küldött. Takács Imré­né, az Ajkai Üveggyár technológusa. Veszprém megyei kül­dött, Újvári Sándor, a Zala megyei tanács elnöke, Zala me­gye küldötte. Vas Ervin őrvezető, a néphadsereg küldötte, dr. Radics Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv­tudományi Intézetének tudományos munkatársa. A délutáni szünetben Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára találkozott a tanácskozáson részt vevő veteránok egy csoportjával. Az elnöki tisztet betöltő Stock János vezérőrnagy, had­sereeparancsnok bejelentette, hogv a kongresszushoz to­tábbi külföldi testvérpártoktól érkeztek üdvözletek, majd Tartós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagiát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát kérte fel beszédének megtartására. Majd fölszólalt Horváth Jószef, a Diósgyőri Gépgyár esztergályosa. Borsod megyei küldött, dr. Prieszol Olga. a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtit­kára. Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke, a TOT elnöke és Kettler Pál, az Épületasztalosipari és Fa­ipari Vállalat vezérigazgatója. A küldöttek ma reggel 9 órakor, a Központi Bizottság cs a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója fölötti vi­tával folytatják munkájukat. A kongresszus tegnapi, keddi munkájáról, a beszámo­lót: feletti vitáról tudósításunk a 2—6. oldalon. Hossala József II csepeli törődnek a kohászok minőséggel Hossala József elöljáróban is szerzett. Tanulunk azért is, a csepeli kohászok nehéz mert bízunk a körülmények munkakörülményeiről, a szakmai kiöregedés veszé­javulásában. Vállalatunknál ugyanis je­lyeiről, az utánpótlás égető lenleg több mint egymilliár­is kell. Szükségünk van esz- folytatta: az egyetemi okt*-i ményekre, példamutatásra, táson kívül a KISZ-nek, arra, hogy emberi tartást ta- mint a fiatalok politikai tö­nuljunk. Az egyetemnek megszervezetének is nagy szakembereket, hangsúlyo- szerepe van az elkötelezett­zom, embereket kell nevel- ség érzésének kialakításában nie. Az oktatók legfontosabb és megszilárdításában. A tevékenysége az oktatás- KISZ-ben az egyetemisták­nevelés. Hiányosságnak tar- főiskolások szervezettsége a tom, hogy az egyetemi ok- legmagasabb, országosan 78, tatók nem rendelkeznek pe- a mi egyetemünkön több mint 90 százalékos. Az a vé­az ieményem, eredményesebb dagógiai képzettséggel. Bírálta Vékony Judit ország legnagyobb csőgyárá ról, és az ott dolgozó kom­munisták szólt. hiányáról beszélt, majd szű- öos szinttartó beruházás fo- egyetemi oktató-nevelő mun- munkát tudnánk végezni, ha kebb munkateruleterol, az lyik. ami üzemi helyzetűn- , ... . , ...... . ...,,. . „ kön javít, igaz, gondjainkat ka fogyatékosságait, koztuk az egyetemisták kisebb sza­még nem oldja meg telje- például a jegyzetellátás aka- zaléka lenne KISZ-tag, de példamutatásáról sen, csak könnyít rajtuk. El- dozását, a nem mindig a rá- ezek között nagyobb arány­, . , sősorban olyan területeken, (ermettséget mérlegelő felvé- ban lennének lelkes, elköte­— Területünkön a terme- ahol ma mar nagyon hiány- ... , ui lés eredményeivel, a munka- zik a munkáskéz. A népgaz- teh vizsgarendet, majd így lezett emberek, fegyelem megszilárdításában daságnak szüksége van a kü­egyaránt mérhető a kommu- lönböző, jó minőségű csö­nisták jelenléte — mondta, vekre. És ezt nekünk kell — Tagságunk élen jár a mi- megtermelni, nőség javításában, a tech- Pártmunkánk szerves ré­nológiai fegyelem betartásá- stének tekintjük az óvodai, ban. az anyag- és energia- a bölcsődei, a lakáskérelmek takarékosságban, a munka- igényeinek kielégítését. Büsz­helyi légkör és az emberi vi- kék vagyunk rá, hogy a jo­szonyok alakításában. Ko- gos kéréseknek az utóbbi _ Dr. Gajdócsi István. avuljon a magánépítkező* Dr. Gajdócsi István II társadalmi munka politikai jelentősége párttagságunk valamennyi e!eget tudtunk* tenni. Ez Bács-Kiskun" megyei tanács any agellátasa "több'válla^ko noHükai tetétteten' Mvatént" nemcsak a mi érdemünk, a elnöke, Bács-Kiskun megye zó legyen a kivitelezésben. HuszonnéavElvtársunk ve- Csepel Művek közösségének, küldötte megállapította: elegendő közművesített telek — Megyénk a népgazdaság álljon rendelkezésre, a ható­helyzetével és lehetőségeivel sági eljárás pedig váljék összhangban fejlődik tovább, egyszerűbbé és gyorsabbá. A fejlesztés fő jellemzője a a társadalmi munka sze­termelési szerkezet további repéről és jelentőségéről korszerűsítése, a minőségi té- szólva elmondotta: Az nyezők meghatározó szerepe utóbbi négy évben a megye es a növekedési ütem nagy lakossága több mint kétmil­foku differencialodasa. iiárd forinttal, lakosonként A lakásépítés tervezése és átlagosan 3700 forinttal já­segítése továbbra is a taná- „jit hozzá szűkebb hazája csok kiemelt feladata marad. Megyénk lakossága eddig is fejlesztéséhez. A társadalmi Huszonnégy elvtársunk, ve­lem együtt. a forgatóvilla áldozatkész erőfeszítéséinek mellé érettségi bizonyítványt is nagy része van benne. Vékony Judit Szükségünk van eszménveire, példákra Vékony Judit, a Pécsi Tu- nem értjük a meglevő tár- sokat tett a lakásgondokba- munka naturális értékét is dományegyetem hallgatója, sadalmi ellentmondásokat, ját erőből való megoldásáért, messze meghaladja politikai Baranya megye küldötte em- azok okait. Kérdéseinkkel hiszen a lakások 80 százaié- jelentősége. A társadalmi lékeztetett a kongresszusi oktatóinkhoz fordulunk s rá- ka magánerőből épül. A iö- munkával hatalmas értéket irányelveknek az értelmiseg juk nagy felelősség harui a ..... . .... növekvő társadalmi szerepé- válaszadásban. voben 1S elsosorban ezt az adhatunk hozza az allami vei kapcsolatos megállapítá- — Az ember húszévesen utat kell járnunk. Mindent fejlesztéshez, miközben köz­sára, s hozzáfűzte: Azt, hogy még formálható és formálni megteszünk azért, hogy ja- cleti embereket formálunk, a holnap értelmisége meny­nyire lesz képes megbirkózni feladataival, a mai felsőok- f%m jt|| MmM A tatás színvonala határozza 19Tm %»l» SlWf ISfV&fl meg. Mi, egyetemisták a tu­dományegyetem jellegéből B Lehetőségek az egészségügy, az orvosképzés korszerűsítésére 17- Vb br v - m * " * a • i^V^lv % / # , . V - - l V» , 1 / X. v * J* ,. . . Tanácskozik a pártkongresszus Örömmel olvastam az elő­zetes beszámolóban és hal­lottam Kádár elvtárs referá­tumában azokat a tényeket, amelyek arról szólnak, hogy az utóbbi év tizedben az egészségügy fejlesztése, az oktatás területen milyen eredményeket értünk el — kezdte felszólalását dr. Cser­háti István egyetemi tanár, a szegedi II. számú belklini­ka igazgatóin. — A fejlődés vi­szonylag ilyen rövid idő alatt is figyelemre méltó. Mégis ügy gondolom, ezeken a terüle­teken végzett munkánk tar­talma még javításra, módo­sításra szorul, még riem tel­jesen felel meg társadalmunk követelményeinek. A kórházi ágynak, a ren­delőintézeti szakorvosi órák­nak, a körzeti állások szá­mának eddigi növeliedése e munka színvonalát emelő le­hetőségeket rejti magában, melyekkel nem éltünk meg­felelően. Tartalmi és szer­vezettségi változás nélkül a hatékonyabb működtetés ne­hezen képzelhető el. Az egészségügyben nem várható, hogy e mennyiségi változá­sok, az ellátásban dolgozók szamának további emelése automatikusan átmegy minő­ségi változásba. A kórházi, klinikai ágyak számának a növekedése egyébként olyan mérvű, hogy ezzel nemzetközi viszonylat­ban jó közepes helyet fogla­lunk el. Ha azonban ezen belül régi egészségügyi in­tézményein* nagy részét nézzük, kiderül, hogy ezek jelentős hányada elavult, s egyáltalán nem felel meg a mai követelményeknek sem áiiapotában, sem felszerelé­stben. Nehézségeinket nö­veli, hogy az ágyak tekinté­lyes részén olyan betegek fekszenek, kiknek vizsgálatát járóbetegként. rendelőinté­zetekben is el lehetne végezni. Igen sokan olyanok is el­foglalják ezeket az úgyneve­zett aktív ágyakat, akiknél csupán különböző szociális indokok állnak fenn, mert elsősorban gondozásra, ápo­lásra és nem kezelésre vagy vizsgálatokra szorulnak. A kongresszus határozati javaslatában olvashatjuk, hogy az eddiginél gyorsab­(Folytatás a 2. oldalon.) t

Next

/
Thumbnails
Contents