Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

12 Vasárnap, 1980. március 2. —— A pártértekezlet vitája (Folytatas a 11. oldalról.) kosság egészségügyi állapota és ellátása, a közegészség­ügyi-járványügyi helyzet. Beszélt arról is, hogy milyen szerepe van a Szegedi Or­vostudományi Egyetemnek nemcsak Szeged, hanem az egész megye egészségügyi el­látásában. Külön kiemelte az egészségügyi ellátás Integrá­lásának jelentőségét, s azt, hogy ma mér a kórházak is segítséget nyújtanak az egye­temnek az oktatómunkához. Ezzel megfelelőbb, eredmé­nyesebb a gyakorlati oktatás az orvosképzésben. Végül a SZOTE és különböző kuta­tóintézetek kapcsolatának je­lentőségét méltatta. SZEBEItÉNYI JENÖNÉ, a kisteleki Rákóczi általános Iskola Igazgatója, a pedagó­gus pártszervezetek tevé­kenységéről szólva' hangsú­lyozta: jelentős szerepük van a gyermeknevelő oktatómun­ka javításában. Részletesen szólt az alsófokú oktatás fel­adatairól. , az óvodák nevelő szerepéről. Szerinte a jövő­ben mindent el kell követni azért, hogy a tanyán élő óvodás korú gyermekek is részesüljenek intézményes nevelésben iskolába lépés előtt. Szólt arról, hogy a szegedi járás óvodás korú gyermekeinek 66 százalékát fogadják be az óvodák. Kis­teleken ennél jobb a hely­zet. Ezért szorgalmazta az óvodaépítés ütemének meg­gyorsítását néhány szegedi járási községben. Kitért a cigánygyermekek tanításának eredményeire, problémárla. Elmondotta: a szegedi járásban már mind több cigánygyermek szerez szakmunkásképzettséget, és egyre többen fejezik be a középiskolai tanulmányokat. ^ SÍPOS MIHÁLY, a Délmagyarországi Mély- és Magasépítő Vállalat vezér­igazgatója annak jelentősé­gével foglalkozott, hogy az elmúlt öt esztendőben jelen­tós összegeket fordított a megye beruházásra, és az építőipari kivitelező szerve­zetek összességében eredmé­nyesen segítették a terület­fejlesztéssel járó építési igé­nyek kielégítését. Építéssze­relési teljesítményük négy év alatt 20 százalékkal bővült A DÉLÉP az elmúlt eszten­dőben egyedül annyi terme­lési értéket ért el, mint amennyit 1975-ben a megye valamennyi építőipari válla­lata összesen. Országosan előreláthatóan csökken az építési igény, de Csongrád megyében nem. hiszen 1980­ra 6—7 százalékos termelés­növekedéssel számol a DÉ­LÉP. Mindenekelőtt az úgy­nevezett építőipari társulás keretében a DÉLÉP elsősor­ban a lakásépítkezésekre összpontosítja kapacitását Már eddig is — a beszámo­lási időszakban — szép ered­ményeket értek el a lakás­építésben. Ha az idén fel­épül a 4 ezer 650 lakás, ak­kor teljesítjük a Csongrád megyei pártbizottság ötödik ötéves tervre szóló lakásépí­tési programját Ezután arról szólt, hogy még 1980-ban, pontosabban a második negyedévben átad­ják rendeltetésének a Domus áruházat, az esztendő végéig befejezik a Szegedi Nagyáru­ház és a csongrádi ÁFÉSZ­áruház építését is. A DÉLÉP előtt álló fel­adatok megvalósítását igye­keznek elősegíteni a Szegedi Házgyár rekonstrukciójával, amelyre első „lépcsőben" 120 millió forintot fordítanak. Nagyon lényeges, hogy vala­mennyi építőipari vállalat, szervezet erősítse együttmű­ködését, hogy sikerrel való­síthassák meg az építési fel­adatokat Csongrád megyé­ben. HADOBÁS KATALIN, i a vásárhelyi HÓDIKÖT munkásnője arról beszélt, hogy sok tartalék vár még hasznosításra. Az üzemi de­mokrácia kiteljesedése sok segítséget ad ahhoz, hogy a rejtett erőforrásokat feltár­ják. Elmondható, hogy üze­mükben adpak a dolgozók véleményére. Ha fórumot tartanak, őszintén válaszol­nak a felvetődő kérdések­re. Mindez természetszerű­leg az érdeklődés növekedé­sét segíti elő. A közelmúltban a mun­kások javasolták. hogyan lehet az eddiginél jobb ter­méket gvártani a gyengébb minőségű fonalakból. A ja­vaslatot elfogadták — s ez nemcsak megtakarítást, ter­melésnövekedést eredménye­zett, hanem nagyon jó visszhangot váltott M. MOLNÁR SÁNDOR A fejlődés, a Csongrád megyében elért eredmények azt mutatják, hogv az itt élő emberek — egyetértve a párt politikájával — cse­lekvően vettek részt a XI. kongresszuson és az 1975­ös megvei pártértekezleten meghatározott célok valóra váltásában — hangsúlyozta felszólalásának bevezetőié­ben a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottsá­gának titkára. A beszámolóhoz kapcso­lódva — azzal összefüggés­ben — a népfrontmozgalom tevékenységéről és a nép­frontban dolgozó kommu­nisták munkájáról, helytál­lásáról szeretnék szólni. A jó politikai légkör, a párt politikája iránti biza­lom és megyénk általános fejlődése lehetővé tette, hogy a népfrontmozgalom tevékenységi köre tovább szélesedjék. Erősödött a mozgalom társadalmi befo­lyása. fejlődött a népfront­bizottságok munkájának ha­tékonysága. és a választott testületek többsége a helyi politikai élet alkotó részé­vé és annak állandó ténye­zőjévé vált. A fejlődő rétegpolitikal munka, a mind sokoldalúbb közjogi tevékenység, a tör­vénytervezetek és tanácsi rendeletek előzetes vitái, a népfrontbizottságok közok­tatást és közművelődést se­gítő munkája, a különböző településfejlesztési és kör­nyezetvédelmi akciók. a sokszínű béke- és barátsá­gi munka azt eredményezte, hogy lényegesen megnöve­kedett a lakóterületi politi­kai munkában és a nép­frontban részt vevő munká­sok és tsz-tagok száma. Nö­vekedett a mozgalom befo­lyása — különösen Szege­den és a megye többi váro­sában — az értelmiségiek és az alkalmazottak körében is, de fejlődött a kisiparo­sok és a kiskereskedők köz­életi tevékenysége is. Sokat tettek népfrontbizottságaink az ifjúság állampolgári fel­készítése és a párt nőpoli­tikái határozatának végre­hajtása érdekében is. Jelentős eredményekről adhatunk számot a nemzeti­ségi politika területén ts. A megvei és a szegedi városi nénfrontbizottság. illetve az érintett községi bizottságok nemzetiségi klubok létreho­zásával. a nemzetiségi nyelv és kultúra ápolásának segí­tésével foglalkoznak ered­ményesen. t A népfrontbizottságok munkájában nagyobb hang­súlyt kapott az utóbbi idő­szakban a gazdaságpolitikai tevékenység. Elmondható, hogy a bizottságok testületi üléseken, illetve más ta­nácskozásokon és fórumo­kon rendszeresen megtár­gyalják a gazdaságpolitiká­val öszefüggö helyi felada­tokat. Részt vesznek a he­lyes gazdaságpolitikai szem­lélet kialakításában és a különböző összefüggések is­mertetésében. Akciókat kez­deményeznek és indítanak a termelési és településfejlesz­tési célok megvalósításának társadalmi támogatására. A politikai és agitációs munka mellett igen nagv je­lentőségű annak az 1700 fi­zikai munkás népfrontbi­zottsági tagnak és több ezer társadalmi aktivistának a példamutatása, a munkában való helytállása és a szocia­lista munkaverseny-mozga­lomban való részvétele, akik közvetlenül a terme­lésben. illetve a termelés irányításában dolgoznak. A város- és közsésooliti­kal tevékenységben ott ta­pasztalható tartalmi fej­lődés, hogy a népfrontbizott­ságok — a lakosság véle­ményének és javaslatainak fisvelmbevételével — aktí­vabban vesznek részt aZ éves és közéntávú feileszté­si tervek kidolgozásában, azok végrehajtásában, és a végrehajtás társadalmi el­lenőrzésében. Évről évre erősödik a te­lepülések fejlesztését szol­gáló társadami összefogás. Az V. ötéves terv eddig el­telt négv évéhen a lakosság álta! végzett tá-sadaími mun­ka' értéke meeközeH't me­gyénkben az eevrrvlliárd fo­rintot.. A jövőben is pngvon fontos feladatni tartjuk a városok és községek fejlesz­tését kulturális és szneiál-s ellátását a gyermekintézmé­ny) helvek számának növe­lését. az ifíúság snn-tnlási lehetőségeinek le, vitását, a belvízvédelmet és -> környe­zetvédelmet szolgáló össze­fogás szervezését. A társadalmi munka anya­gi haszna mptlptt fontos és alanvető az n politikai rél. hni*y az hozzöféj*uf a T.-a?ös­cévi sznm'élet tplpiősség prősödAvéhez. a zznn'alisfa éfotméd és gondolkodás ala­kításához az egészséges lo­kálpatriotizmushoz. A szocialista demokrácia erősítésével összefüggésben eddig ls fontos feladatunk volt és a jövőben is annak tartjuk a közvetlen demok­rácia fórumainak szervezését, mivel azok hozzájárulnak a nyílt város- és községooli ti­kéhoz is Ennek érdekében szervezünk mind rendszere­sebben — közösen a taná­csokkal — városkörzeti ta­nácskozásokat, rétegpoliti­kai találkozókat és falugyű­léseket. amelyek lehetővé teszik a közügyek iránt ed­dig még közömbös emberek érdeklődésének' felkeltését és társadalmi aktivizálását. Véleményünk szerint a jö­vőben nem új formákat és fórumokat kell szervezni, ha­nem a már kialakult gyakor­latot kell tartalmasabbá ten­ni. Majd befejezésül hangsú­lyozta: a szocialista céljaink melletti nemzeti egység erő­sítésében. eredményeink to­vábbfejlesztésében és meg­védéséber a párt eddig is tá­maszkodott és a iövőben is számíthat a Hazafias Nép­frontra. a kereteiben tevé­kenykedőkre. DR. RUSZ MÁRK A Magyarországi Délszlá­vok Demokratikus Szövetsé­gének elnöke, deszki főorvos arról beszélt, hogyan élnek a szegedi járásban a délszláv nemzetiségű lakosok. Szólt a kulturális élet kiteljesedésé­ről, arról, hogy tartalmas munkát végző klub működik a megyeszékhelyen és Desz­ken, hogy újjászervezték a deszki nemzetiségi tánc­együttest, hogy az anyanyel­vi oktatás mind a személyi feltételeket, mind az anyagi­technikai körülményeket il­letően egyre több segítséget kap az illetékes állami szer­vektől. Elmondotta: működik egy nemzetiségi TIT-csoport is, országosan jelentős munkát végezve a megye határain kívül is az anyanyelvi isme­retterjesztésben, a kulturális hagyományok ápolásában a nemzetiségi lakosság köré­ben. seit elemezte. Eredményesen kapcsolódtak be a kongresz­szusi és felszabadulási mun­kaversenybe. A makói tér­ségben mintegy 12 ezer dol­gozó versenyez — többségük szocialista brigádok tagja, örvendetes, hogy a többlet­vállalásokban olyan nagy fi­gyelmet fordítanak a minő­ség javítására, és kezd hát­térbe szorulni a korábban bizony túltengő mennyiségi szemlélet, valamint az egész­ségtelen rivalizálás is. Erő­södött a kapcsolat a lakóte­rület és a szocialista brigá­dok között. Utóbbiak szíve­sen vesznek részt oktatási, egészségügyi intézmények patroriálásában, játszóterek létesítésében. UJSZÁSZI ILONA szegedi egyetemi hallgató a NACSA MIHÁLYNÉ megyeszékhely hat felsőokta­A FÉG makói gyárának tás' intézmé"ye ?0184 ' nak — koztuk 188 párttag­konyveloje a szocialistabri- nak _ üdvözletét tolmácsol­gád-mozgalom egyes kérdé- ta, majd a felsőoktatásban folyó politikai nevelő munka igen jelentős eredményeiről számolt be. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy még eredmé­nyesebben tevékenykedje­nek, az eddiginél több, gyor­sabb, pontosabb információ­ra lenne szükségük. Fejlődés tapasztalható a közéleti tevékenységben. Bár a társadalmi munkát végzők még kisebbségben vannak a jó szándékú közömbösökkel szemben. .Utóbbiak aktivizá­lása jelenti a politikai mun­ka egyik fő feladatát. Végezetül segítséget kért az oktatás anyagi-technikai feltételeinek további javítá­sához, a kollégiumi élet fel­tételeinek jobbá tételéhez, egyben javasolta a jelenlegi pályázati rendszer felülvizs­gálatát és az élet igényelte követelmények szerinti kor­rekcióját. n vita összefoglalása A vitát dr. Komócsin Mi­hály foglalta össze. Elmon­dotta. hogy a pártértekeziet résztvevői közül 65-en je­lentkeztek hozzászólásra, de nenri mindenki kaphatott szót. Köszönetet mondott a felszólalásra jelentkezettek­nek. és kérte, hogy akik nem kaphattak szót. juttassák el véleményüket az újjáválasz­tandó megvei pártbizottság­nak. hogy hasznosíthassa ja­vaslataikat. észrevételeiket. A felszólalások egyértel­műen bizonyították: felelős tanácskozás voit ez a mosta­ni — egyben dokumentálta azt a fejlődést, ami az élet minden területén az elmúlt évek során végbement. . A szót kapott küldöttek képviselték az élet szinte va­lamennyi lényeges területét, az alapvető osztályokat. a legfontosabb rétegeket, fog­lalkozási csoportokat. Ezzel is magyarázható, hogy fel­szólalásaik során szinte éte­tünk valamennyi fontos, idő­szerű kérdését érintették, elemezték. Az eszmecsere egyik legpozitívabb vonása az volt. hogy a beszámoló és a vita egységet alkotott. Mindenki közvetlen környe­zetéből. saját munkaterületé­ről hozta ugyan a példákat, ám a témakörök valamilyen formában mindig kapcsolód­tak a megye egész életéhez. Az elhangzott megállapítá­sok alátámasztották, kiegé­szítették. gazdagabbá tették a beszámolót. A javaslatok egv része elvan, hogy célszerű beépí­teni a határozatba. Másik ré­szüket globálisan kell rögzí­teni (például a termelési rendszerek vonatkozásában). Végül pedig a részterületeket érintő javaslatokat ajánlja a pártértekezlet a most megvá­lasztandó új megyei pártbi­zottság figyelmébe, hogy az elkövetkezendők során hasz­nosítsa munkájában. Néhány kérdésre külön is kitért. Foglalkozott a háztáji termelésnek a vita során is­mételten felvetődött problé­makörével. Hangsúlyozva a háztáji termelésnek a nép­gazdaságban. a lakosság el­látásában betöltött fontos szerepét fel kell lépni az esetleges torzulások, a köz­hangulatot irritáló kinövések ellen. Felvetődött a vitában a településfejlesztés kérdése is. A párt és a kormány állás­foglalásának megfelelően fi­gyelembe veszik a lakossági koncentráció kialakult fo­kát és a városok fejlesztésé­re nagyobb figyelmet fordí­tanak. Annál inkább, mert e helységek közül több. sze­repkörének megfelelően, re­gionális. nem egv esetben pedig országos feladatokat is ellát. A harmadik kérdés az ál­lami és tömegszervezetek pártirányításának és ellenőr­zésének módszere volt. A kialakult — bevált — gya­korlatnak megfelelően me­gyénkben az állami és tö­megszervezetek pártirányítá­sál és ellenőrzését a testü­letek végzik S az irányítás — teliege. módszere, gyakor­lata szerint — elvi. politi­kai A hozzászólásokban a fel­adatok is megfogalmazód­tak Szinté valamennvi szót kapott küldött hangsúlyozta: a rrrs: körülmények fegyel­mezettebb munkát, határo­zottabb helytállást követel­nek az élet minden terüle­tén Mindent meg kell ten­nünk azért, hogy elért ered­ményeinket megszilárdítsuk s shol erre lehetőség van. otr maximális erőfeszítéssel megteremtsük a további sze­ren* előrelépés lehetőségeit. Az élet a mai helvzetben az eddiginél többet követel va­lamernyiőnktől. Végezetül kérte a pártér­tekezlet küldötteit: fogadiák e) a megyei pártbizottság be­számolóját a szóbeli kiegé­szítést. a kongresszusi irány­elvekkel kapcsolatos állás­foglalást és a vita összefogla­lóid' valamint az előteriesz­títr ha'ározati javaslatot. A pártértekezlet elfogadta a megyei pb beszámolóját, a szóbeli kiegészítést. az irányelvekhez kapcsolódó ál­lásfoglalást. a vita összefog­laló'át és az alábbi határo­zatot hozta: II pártértekezlet határozata 4 A Csongrád megyei pártértekezlet 1980. március 1-én megvitatta a me­gyei pártbizottság beszámolóját a XI. kongresszus, az 1975. március 8-i. megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtá- , sáról, a megye társadalmi, politikai, gaz­dasági. ideológiai és kulturális helyzetéről. A beszámolóval, az abban adott helyzet­elemzéssel és feladatmeghatározással egyetért. O A beszámolóban felsorolt feladatok szolgáljanak irányelvként a követ­kező öt évben valamennyi pártszerv és pártszervezet munkájához. A megyei párt­bizottság a XII. kongresszus és a megyei, pártértekezlet határozatai alapián dolgozza ki a következő beszámolási időszakra munkaprogramját, és éves munkatervei­ben annak figyelembevételével határozza meg a feladatokat O A megyei pártértekezlet megbízza *** Csongrád megye kongresszusi kül­dötteit hogy a XII. kongresszuson a me­gye kommunistái, dolgozó társadalma nra vében támogassák pártunknak a kongresz­szusi Irányelvekben megfogalmazott po­litikáját Adjanak számot arról, hogyan fejlődtek megyénk társadalmi, gazdasági, kulturális viszonyai, a lakosság közgondol­kodása a nártszervek és -szervezetek munkája. Fejezzék ki köszönetünket a Központi Bizottságnak, a kormánynak aa elmúlt években a megye fejlesztéséhez nyújtott támogatásért és kérjék, hogy a jö­vőben is segítsék munkánkat. 4 A megvei pártértekezlet feladatul " adja Csongrád megve kommunistái­nak. a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeteinek, hogv következetesen hajt­sák végre a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatait. Felhívja me­gyénk lakosságát, hogy hatékonyabb mun­kával. a közéletben való fokozottabb rész­vételével. a lakóhelye közvetlen fejleszté­sét szolgáló társadalmi aktivitás növelé­séve! segítse közös célkitűzéseink megva­lósítását.

Next

/
Thumbnails
Contents