Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

3 Kedd, 1980. március 25. Kádár János elvtárs beszéde Hazánk kiemelkedő jelen­tőségű politikai eseményéhez érkeztünk el. megnyílt és megkezdte munkáját a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Felada­tom, hogy ismertessem a Központi Bizottság beszámo­lóját, amely a kongresszusi küldötteknek átadott előzetes írásos jelentés és a benyúj­tott határozati javaslat figye­gyelembevételével készült." A Központi Biuottság az 1978 áprilisában elvégzett közbülső számvetésében ép­pen úgy. mint most, a felké­szülés időszakában kritiku­san és önkritikusan elemezte a pártnak és vezető testüle­teinek munkáját, ellenőrizte a XI. kongresszus határozat tainak végrehajtását. A Köz­ponti Bizottság teljes fele­lősséggel jelentheti, hogy tár­sadalmunk az öt évvel ez­előtt elfogadott programnyi­latkozatban megjelölt távlati célok irányában fejlődik. A párt a XI. kongresszus által kijelölt úton haladt. Az elő­reláthatónál nagyobb nehéz­ségeket leküzdve, a szocia­lista építőmunkában jelentő? eredményeket értünk el min­den területen. Népünk előbb­re jutott a szocialista társa­dalom építésében, hazánk, a Magyar Népköztársaság erő­södött, fejlődésünk a feleme­lő távlati céljainkhoz vezető irányt követi. Eredményeinkről szólva a Központi Bizottság köszöne­tet mond a párt tagságának és párton kívüli szövetsége­seinknek. a magyar munkás­osztálynak, a szövetkezeti pa­rasztságnak, az értelmiség­nek, egész népünknek azért a helytállásért, céltudatos és odaadó munkáért, amellyel a párt politikájának, a XI. kongresszus határozatainak megvalósítását elősegítette. Pártunk és népünk nevében köszönetet mondunk a szo­cialista, országoknak, a kom­munista és munkáspártok­nak, a világ velünk egyült küzdő haladó erőinek, a Ma­gyar Népköztársaság minden barátjának és jóakarójának azért a szolidaritásért, együtt­működésért. amellyel népünk munkáját támogatták. A Központi Bizottság java­solja a kongresszusnál;, erő­sítse meg pártunk politikai irányvonalát, és a jelenlegi helyzet követelményeinek megfelelően jelölje ki azokat a feladatokat, amelyek meg­oldása biztosítja hazánkban a szocialista társadalom to­vábbi töretlen fejlődését. A nemzetközi helyzet és hazánk külpolitikája Pártunk és kormányunk a beszámolási időszakban a XI. kongresszus állásfoglalá­sainak megfelelően végezte nemzetközi tevékenységét. Hazánk, népünk érdekeit képviselve, a proletár inter­nacionalizmus és a békés egymás mellett élés elvét kö­vetve arra törekedtünk, hogy hozzájáruljunk az enyhülés térhódításához, a béke meg­szilárdításához és a nemzeti függetlenség, a szocializmus, a társadalmi haladás erőinek gyarapításához. Megkülönböztetett jelentő­séget tulajdonítunk a szocia­lista országokkal fennálló kapcsolatainknak. A szocia­lista közösség országai jelen­tős eredményeket értek el az új társadalom építésében, in­ternacionalista összefogásuk, közös fellépésük döntő té­nyezője a békéért, a társa­dalmi haladásért vívott vi­lágméretű harcnak. Kapcso­lataink a beszámolási idő­szakban egészségesen fejlőd­tek, és a jövőben is mindent meg fogunk tenni, hogy to­vább erősödjék a szocialista országok egysége, politikai, gazdasági, kulturális és ideo­lógiai együttműködése. • Egységben a Szovjetunióval A Központi Bizottság nagy megelegedéssel jelenti a kongresszusnak, hogy az el­múlt öt évben tovább szilár­dult internacionalista egysé­günk a világ első szocialista allamával. az emberi haladás ügyének fő támaszával, fel­szabadítónkkal, a Szovjet­unióval. Sokoldalú kapcsola­taink lendületesen fejlődtek, népeink megbonthatatlan ba­rátsága még erősebb lett. Ez nagyszerűen kifejezésre ju­tott a szovjet párt- és kor­mányküldöttség hazánkban tett múlt evi látogatásának minden mozzanatában, örü­lünk, hogy ebből az alka­lomból ismét Magyarorszá­gon üdvözölhettük igaz ba­rátunkat. a béke és a hala­dás ügyének kiemelkedő har­cosát, Leonyid Iljics Brezs­nyev elvtársat, A magyar— szovjet barátságnak szilárd alapja elveink, szocialista céljaink, alapvető érd ekeink közössége. Sokoldalú kapcso­lataink, együttműködésünk további fejlesztése nemzeti érdekünk. A világpolitikában fontos szerepe van annak, hogy a népek újabb sikereket értek el a gyarmati rendszer ma­radványainak felszámolásá­ért, az újgyarmatosító törek­vések ellen vívott harcban. A beszámolási időszak tör­ténelmi jelentőségű eseménye volt a szabadságáért küzdő testvéri vietnami nép győ­zelme, az egységes Viétnami Szocialista Köztársaság lét­rejötte. Az indokínai népek sikeres küzdelme új helyze­tet teremtett Délkelet-Ázsiá­ban. Kambodzsa és Laosz né­pe előtt is megnyílt az önál­ló fejlődés, a nemzeti felemel­kedés útja. Kádár János ezek után méltatta a nemzeti felszaba­dító és demokratikus forra­dalmi mozgalmak sikereit, és kifejezte a magyar kommu­nisták szolidaritását Ázsia, Afrika és Latin-Amerika né­peinek az űjgyarmatosítók és mindenfajta agresszor ellen folytatott harcával. Rámuta­tott, hogy hazánk a nemzet­közi élet jelentős tényezőjé­nek tekinti az el nem köte­lezett országok mozgalmát, támogatja a fejlődő országok erőfeszítéseit a nemzeti füg­getlenségük megszilárdításá­ért, társadalmi előrehaladá­sukért. A nemzetközi helyzetet befolyásoló tényezők között szólni kell arról is — foly­tatta a Központi Bizottság első titkára —, hogy az el­múlt években tovább mélyült a kapitalizmus általános vál­sága, éleződtek a tőkés or­szágok belső ellentmondásai, erősödött az energia- és nyersanyagforrásokért, a pia­cokért egymással folytatott harcuk. A kapitalista világ­rendszert tartósan gyötrő pénzügyi válság, a legfejlet­tebb tőkés országokban is mutatkozó gazdasági megtor­panások, az infláció, a tar­tósan nagyarányú munka­nélküliség következtében sú­lyosbodnak a dolgozókra há­ruló terhek, fokozódnak a politikai feszültségek. Az a körülmény, hogy a tőkés országokban erősödik az egy­oldalú előnyökre való törek­vés, a protekcionizmus, nö­veli a világgazdasági kapcso­latok bizonytalanságát. Ez kedvezőtlenül hat a tőkés országoknak a szocialista, il­letve a fejlődő államokkal fennálló kapcsolataira is. Az utóbbi időben a nem­zetközi helyzet éleződött, új­ra a hidegháború idejéből is­mert hangokat hallunk. A reakciós körök most — az afganisztáni események ürü­gyén — általános szovjetel­lenes. antikommunista, a szo­cialista társadalmi rend el­len irányuló propaganda­kampányt folytatnak, és az enyhülés ellen lépnek fel; a moszkvai olimpia elleni fel­lépésük is ezt a célt szolgál­ja. Ami Afganisztánt illeti, mindenki tudja, hogy a tör­vényes afgán kormány a kül­ső fenyegetéssel szemben a két ország közötti érvényes szerződés alapján katonai se­gítséget kért, és ezt a Szov­jetunió — a nemzetközi jog­gal összhangban — meg is adta. A Szovjetunió már vi­lágosan kifejezésre juttatta, hogyha a segítségkérés és se­gítségnyújtás okai megszűn­nek, kész csapatainak Afga­nisztánból való kivonására. A feszültségek okairól A jelenlegi nemzetközi fe­szültségek előidézői valójá­ban azok a különböző, a fegyverkezésben érdekelt, békeellenes, a társadalmi ha­ladással szemben álló impe­rialista erők, amelyek nyom­ban Helsinki után fokozták támadásukat az enyhülés irányzatával szemben. Ezek az imperialista körök szeret­nék megbontani a két világ­rendszer között jelenleg fenn­álló egyensúlyt, és az a cél­juk, hogy katonai fölényre tegyenek szert. Ezt világosan jelezte már a közel-keleti helyzet rendezésére vonatko­zó közös szovjet—amerikai állásfoglalás figyelmen kí­vül hagyása, s még inkább a NATO 1078. évi washing­toni döntése a katonai kia­dások növeléséről, valamint 1979. évi brüsszeli határoza­ta, amely új, közep-hatósu­garú rakéták telepítését irá­nyozza elő egyes nyugat-eu­rópai országokban. A feszült­séget növelik azok az újabb törekvések, amelyek az im­perializmus katonai jelenlé­tének további kiszélesítését cs megerősítését célozzák a világ különböző térségeiben. Mindez súlyos veszélyt je­lent nemcsak Európa, hanem z egész világ békéjére, és cdvezőtlenül hat az enyhü­.js további alakulására. A nemzetközi feszültséget növelik a kínai vezetők kül­politikai lépései is. Naciona­lista, hegemonista törekvése­iktől vezetve, a kínai nép va­lódi érdekeit figyelmen kí­vül hagyva, nyíltan együtt­működnek a nemzetközi im­perializmus szélsőséges, ag­resszív köreivel. Népünk ha­tározottan elítélte a szocia­lista Vietnam elleni kínai ag­ressziót, amely nemcsak a vietnami és a kínai népnek, hanem a szocializmus általá­nos érdekeinek is súlyos ká­rokat okozott. A nemzetközi helyzet ki­élezésére, egy újabb fegyver­kezési hullám elindítására törekvő imperialista körök tévednek számításaikban, amikor katonai fölényük ki­vívását, elvesztett pozícióik visszaszerzését tervezgetik. A történelem nagy tanulsága, hogy az imperializmus igá­ja, a kapitalista kizsákmá­nyolás alól felszabadult né­pek minden körülmények között megvédik vívmányai­kat. A Szovjetunió, a szo­cialista országok békét akar­nak, és éppen ezért minden szükséges lépést megtesznek szabadságuk, függetlenségük, szocialista vívmányaik vé­delméért, békés építő ter­veik valóra váltásáért. Lehetőség az enyhülésre Pártunk és kormányunk úgy ítéli meg a nemzetközi helyzetet, hogy a haladó és békeszerető erők összefogá­sával és aktív fellépésével megvan a reális lehetőség az enyhülés vívmányainak megvédésére, egy új fegy­verkezési hullám elindításá­nak, egy új világháború ki­robbantásának megakadályo­zására. A haladó, demokra­tikus, békeszerető erők ha­talmasak és növekszenek; a reakció próbálkozásai meg­törnek rajtuk. Az emberiség egy olyan világ eljövetelé­ben reménykedik, amelyben tartós és szilárd lesz a bé­ke. Most minden ország, minden nép érdekének az felel meg. ha a kormányok felelősen foglalnak állást, és hozzájárulnak a feszültség csökkentéséhez, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás melleit éléséhez, a biztonság meg­szilárdításához, a béke meg­őrzéséhez. A Magyar Népköztársaság szövetségeseivel, a Szovjet­unióval, a Varsói Szerződés lobbi tagállamával együtt a vitás nemzetközi kérdések politikai megoldásának hí­ve, támogatja a fegyverke­zési verseny megállítását célzó javaslatokat, azt, hogy az egyenlő biztonság való­suljon meg a fegyverzet ala­csonyabb szintjén. Minden lépést készek vagyunk meg­tenni. amely az általános le­szerelés nagy célja felé kö­zelít. A Varsói Szerződés szervezete — amelynek ke­retében a Magyar Népköz­társaság híven teljesíti kö­telezettségeit — immár 25 éve látja el becsülettel vé­delmi féladatait. A Varsói Szerződés szervezete nem tö­rekszik katonai fölénvre, nem kívánja rákénvszevíte­ni akaratát a másik félre, és — jogosan — ilyen ma­"atartást, vár el a szemben álló erőktől is. A Magyar Népköztársaság a helsinki ajánlások meg­valósításáért , dolgozik. Azt tartjuk, hogy a tervezett madridi találkozóra konst­ruktív szellemben kell ké­szülni. Síkraszállunk egy olyan európai értekezlet mi­előbbi megtartásáért, amely bizalomerősítő intézkedése­ket tárgyalna meg, s eltor­laszolná az utat a hideghá­ború visszatérése előtt. .Szük­ségesnek látjuk a SALT—II., a hadászati támadó fegyve­reket korlátozó szovjet— amerikai megállapodás mi­előbbi törvénybe iktatását, az. újabb közép-hatósugarú •rakéták telepítésére hozott .NATO-döntés végrehajtás •'•­nak felfüggesztését, hogy ily módon létrejöhessenek a fegyverkezést csökkentő to­vábbi tárgyalások reális fel­tételei. Mi — mint ez közismert — a szocializmust építő né­pekkel, a világ haladó erői­vel vagyunk szolidárisak. Ez. érvényesül pártunk nemzet­közi munkájában, kormány­zatunk mindennapi külpoli­tikai tevékenységében is. A szocialista országokkal szo­ros együttműködésre, a fej­lődő. az el nem kötelezett országokkal baráti kapcsola­tokra törekszünk. A fejlett kapitalista országúkkal a békés egymás mellett élés, az. egyenjogúság, a bei­ügyekbe való be nem avat­kozás elve r.iapján •» köl­csönös érdekeknek megfele­lő politikai, gazdasági, kul­turális kapcsolatok épültek ki és készek vagyunk eze­ket továbbfejleszteni a jö­vőben is. Közös érdek: a béke Minden országnak van­nak sajátos érdekei. Vannak azonban olyan érdekek, amelyek alapvetően fonto­sak minden ország számára, függetlenül attól, hogy va­lamely szövetségi rendszer­hez tartozik vagy az cl nem kötelezett országpk mozgal­mához, vagy semleges. A fegyverkezésre fordított.óriá­si összegek mind nyomasz­"tóbb terheket rónak a né­pekre. ezeknek csökkentésé­vel jelen tűs anyagi eszközö­ket lehetne felszabadítani a népek javára, az emberiség égető és közös problémáinak megoldására. A béke meg­őrzése mellett ilyen fontos, közös erőfeszítést igénylő feladatok: a világ nyers­anyag- és energiaproblémá­jának megoldása, a közleke­dés fejlesztése, a természeti környezet védelme.. a..ípld egyes térségeiben a súlyos népbetegségek, az. éhínség és a nyomor leküzdése, az írás­tudatlanság felszámolása. A Magyar Szocialista Mun­káspárt nemzetközi tevé­kenységét. a Magyar Nép­köztársaság külpolitikáját a jövőben is az internaciona­lizmus. a szolidaritás, a né­pek közötti barátság ma­gasztos eszméje és a békés egymás mellett élés elve ha­tározza meg. Népünk teljes mértékben támogatja nem­zetközi törekvéseinket, kül­politikánkat. A jövőben ia arra törekszünk, hogy jó ha­zai munkával adjunk súlyt szavunknak a nemzetközi éietbsn. s így szolgáljuk né­pünk. hazánk érdekeit, egyben az általános haladéi és a béke ügyét. fi társadalmi viszonyok íe;!ödése, szövetségi politikánk A Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete kiegyen­súlyozott. a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma szi­lárd. Társadalmunk életében a párt vezető szerepe érvé­nyesül, a párt és a tömegek viszonyát a kölcsönös biza­lom határozza meg. A párt politikáját népünk cselek­vően támogatja; erősödik a szocialista nemzeti összefo­gás. Társadalmunk politikai egysége nag.y történelmi vív­mányunk. Ez az első számú, legfontosabb tényezője az eredményes belső építőmun­kának éppen úgy, mint ha­zánk kedvező nemzetközi megítélésének. Népünk a beszámolási idő­szak öt esztendejében is ma­gas fokú politikai érettséget, nagy felelősségérzetet és fe­gyelmezettséget tanúsított po­litikai állásfoglalásaiban, a mindennapi szocialista építő­munkában, a bonyolult hely­zetekben, a nehéz feladatok (Folytatás a 4. oldalon.) Megyénk küldöttei a pártkongresszuson

Next

/
Thumbnails
Contents