Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-22 / 69. szám

4 Szombat, 1980. március 22. mmmmmmmmmm^mumm tmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmwrsn A szalma hasznosítása A viharos gyorsasággal emelkedő olajárak a tartalékok számbavételére kényszerítik az emberiséget. Ha meggondoljuk, hogy egy tonna gabona mellett egy tonna szalma is keletkezik, könnyelműség lenne ezt a nagy mennyiségű — ma még haszontalan — hulladékot a tartalékok sorából kihagyni. A szalma jelentőségét is, mint sok minden másét, újra kell értékelni. A régi, kisüzemi gazdaságokban még értékes melléktermékből gondot okozó hulladék lett, mert egyre kevesebb kell almozásra. takarmánynak, vályogtéglának és zsúpfedélnek. Tüzelésre pedig egyáltalán nem használják már. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Műszaki intézetében évek óta kísérleteznek, hogyan lehetne a szalmában rejlő értékeket megmenteni. Az intézet eredményeiről és a lehetőségekről beszélgettünk dr. Rab György tudományos tanácsadóval. — Ameddig a gabonát hagyományos módon, kaszával takarították be, a szal-mával sem volt gond. Ma a nagy teljesítményű arató• cséplő gépek a gabonaszemet tartályba gyűjtik. a szalmát pedig a táblán hagyják. Az SZK—4 típusú arató-cséplő gépeknek még volt szalmagyűjtő tartályuk, amely szalmapetrencét képzett. Akkor a táblák szélén álltak a szalmakazlak. — Ügy tűnik, a szalma hasznosításának egyik sarkallatos pontja a begyűjtés. A szalma minősége bizomvára nagyban függ a kialakított táblák alakjától, tárolásától. Mi a helyzet a mai nagyüzemi gazdaságokban? — Túlnyomórészt bálázzák a szalmát, de még nem a legkorszerűbb és legbiztonságosabb módon. Általában a traktor által vontatott s/almabálázó mellett halad egy szintén traktor által vontatott pótkocsi, amelyre felkerül a bála. A művelet életveszélyes. A korszerű bálafelszedő és -rendező kocsikkal még csak kísérleteznek. Külföldi tapasztalatok szerint legpraktikusabb a 4—500 kilós hasáb alakú bála. mert ebből a legkönynyebb kazlat rakni. — A hazánkban megtermelt gabonából 3—4 millió tonna szalma is keletkezik. Ebből 1—2 millió tonnát felhasználnak a szarvasmarha és a juh almozásánál. De ml a sorsa a fennmaradó 2—3 millió tonnának? — Kísérletekkel keresik annak a módját, hogyan lehetne a szalmából szénát helyettesítő takarmányt előállítani. Dániában, Angliában és az NDK-ban jól bevált a nátronlúgos kezelés. Intézetünkben a Dániából vásárolt gép 30 százalékos nátrium-hidroxiddal kezeli a bálákban érkező, majd felaprított szalmát. Nyolctfz napos kezelés után ehető takarmány lesz a szalmából. Ha a kísérletek befejeződnek. megvásárolják a dán fiéo licencét, és .ily módon szélesebb körben is elterjedhet a módszer. Amenynyiben a nátronlúgos kezelés után a takarmányozáshoz szükséges adalékokat is a szalmához keverik, komplett szarvasmarha-takarmányt nyernek. A gépekből a szalma összepréselt pogácsa alakjában távozik. A szalmát elsősorban azokban az országokban használják a széna helyettesítésére, ahol nem termelnek kukoricát. Mivel a kukoricaszárból jóval könynyebb emészthető takarmányt kapni, nálunk is csak akkor jöhet számításba, ha rossz a kukoricatermés. A nagyüzemi állattartás is egyre kevesebb almot Igényel. Vajon hogyan célszerű hazánkban a szalmát felhasználni — kérdeztük végül Rab doktort. — Ha az arató-cséplő gépeket szalmaaprító berendezéssel látják el, megvalósítható a szalma beszántása, és így javítható a talaj termőképessége. Az égetés csak fertőzött talajok esetén Indokolt. Három-négy kg szalma hőtartalma egy kg nyersolajéval egyenértékű, tehát, mint tüzelőanyag sem lehet közömbös. Az NSZKban például már kifejlesztettek szalmával fűthető kazánokat, amelyek egy kisebb gazdaság épületeinek a fűtésére alkalmasak. Gondolom, ha a falun élő lakosság nem jutna, olajhoz vagy szénhez, ma' is legalább olyan Jó fűtőanyag lenne a szalma, mint régen volt De talán már a közeljövőben számítani lehet arra, hogy az istállókat és egyéb gazdasági épületeket szalmával fűtik. Sajnos, a magyar mezőgazdaság a legtöbb hőt a szemes termény és a lucerna szárítására használja. Mivel az ilyen típusú szárítóberendezések automatikusan működnek, ma még elképzelhetetlen azok fűtése szalmával. De lehet hogy egyszer ez ls megvalósul. A papírgyártás 60 000 tonna jó minőségű szalmát képes felhasználni — folytatja Rab doktor a szalma hazai felhasználásának számbavételét Ennek a többszöröse is elkelne, ha a szalma nem lenne korhadt De hát, a gazdaságok nem érdekeltek abban, hogy jó minőségű szalmát takarítsanak be. A szalmát csak az utánszáradáslg lehetne a tarlón hagyni, nálunk pedig sokszor ott rohad. Az pedig már semmire nem jó. A papírgyártás mellett a bútorés az építőipar is képes lenne bizonyos mennyiségű szalmát hasznosítani. A kísérletek azt bizonyítják, hogy szalmából szép és Jó bútorlapokat lehet nyerni. Ez sem közömbös, hiszen fából jelentős behozatalra szorulunk. Az építőipar új típusú válaszfalakat állíthatna elő. mivel a szalma húzószilárdsága erősíti a cementpaneleket Kár a kárba veszett szalmáért. Ésszerű felhasználása értéket teremtheti Várkonyi Anna \ Megzabolázott folyó A vízi erőművek létesítésénél, ha körültekintően járnak el. hármas célt érhetnek el a tervezők. Egyrészt, csökkenthetik az árvízveszélyt, s ezzel jókora területeket állithatnak a mezőgazdaság szolgálatába. Másrészt olyan víztartalékokat teremthetnek. amelyek a tervszerű öntözés céljait szolgálhatják. Harmadsorban a vízi erőmű elektromos áramot termel. aminek mind közelben mind távolabb jó hasznát veszik a felhasználók. Sok olyan országa van a világnak, ahol semmiféle lehetőség nincs vízi erőművek létesítésére, ami pedig hosszú távon a legkifizetődőbb energiatermelési mód. A hatalmas összegű beruházás soká térül meg ugyan, de utána jóformán „ingyen van" a villamos energia. Kedvezőbb az amortizálódás képe ha a mezőgazdaságnak, a természetvédelemnek tett „szolgálatokat" is figyelembe veszik a szakemberek. A vízi erőművek élettartama többszöröse a hőerőművekének, s gyakorlatilag csak egyetlen nagy ellensége van a folyókra, vízgyűjtőkre épített hidroenergetikai létesítményeknek: a földrengés. A völgyzáró gát megsérülése komoly veszélyhelyzetet teremthet, * amire ma már előre gondolnak a konstruktőrök. Az építésmóddal egyelőre különösebben nem tudják befolyásolni a vízi erőművek rengésállóságát, s így a gát és erőmű helyének kijelölésénél gondolnak egy esetleges katasztrófára, a nagyobb bajok elkerülésére. A Szovjetunió bőven el van látva vlzl erőművek telepítésére alkalmas, gyors folyású. nagy vízhozamú folyókkal. Ilyennek mutatkozott az Amur egyik bal oldali mellékfolyója, a Zeja is, ahol néhány évvel ezelőtt vízi erőmű létesítését határozták el. kiszámítvány. hogy az energiatermelés mellett még 200 ezer hektárnyi termékeny árterületet is a mezőgazdaság szolgálatába tudnak állítani. A hat. egyenként 215 megawattos turbinából négy máris áramot ad. kettő még ezután készül el. Képünkön: a különleges gát építési munkálatai, amelynél 15 méterenként ellenterhelést alkalmaztak. így védve ki a folyó erős nyomását. c Vizes falak végnapjai Á rádiószondák ás a repülés Több évtized óta rendszeresen kis rádióadóval ellátott műszeres ballonokat bocsátanak fel nagy számban a magas légkörbe az atmoszférakutatásra és állapotának állandó szemmel tartására, az időjárás-előrejelzés érdekében. Az utóbbi időben több ízben felvetődött, hogy az ilyen, úgynevezett rádiószondák veszélyeztethetik a repülőgépeket, különösen a sugárhajtásúakat. Ezért többen a rádiószondák felbocsátásának abbahagyását sürgetik. Nemrég az amerikai állami légkörkutató központ munkatársai azt indítványozták, hogy az Egyesült Államok időjárási szolgálata szüntesse be ennek a ma már feleslegessé vált kutatási módszernek az alkalmazását. Hosszú életű csapágy A gördülőcsapágy, mint gépelem, igen lényeges része a gépi berendezéseknek, és általában gyorsabban használódik el, mint maga a berendezés. A gördülőcsapágyak többsége a fém érintkezési kifáradásának következtében válik használhatatlanná A gördülő súrlódás, valamint az azt kísérő képlékeny alakváltozás eredményeként az érintkezési felületi rétegen, a* érintkezési pontokon intenzív keményedés jelentkezik. Egy idő után a felületi réteg olyan változásodon megy keresztül, melyek az anyag kristályszerkezetének megbomlását eredményezik. A gördülőcsapágyak érintkezési rétegének viselkedését mikroszkopikus mélységig tanulmányozó kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a felületi réteg mechanikai és vegyi kezelésével, a végső megmunkálási — köszörülés!, polírozási, szuperfinteelésl — műveletek gondos elvégzésével meg lehet ugyan hosszabbítani a csapágyak élettartamát. Egy angol szakember más nyomon indult el a nagyobb élettartamú görgőscsapágy megalkotásának útján. Konstrukciójában arra töreSok problémát okoznak az készült szalagelektródokat utal arra, hogy ott falszigeátnedvesedett. „salétromvirá- juttatnak a talajba 3—5 mé- telési munkát végeztek. A gos" falak. A nedves falú ter mélységig. A fémes zár- fal kiszáradása 4—5 hét alatt helyiségek hosszabb idejű lat létrehozása után megin- megy végbe, a tartós száraz J tartózkodásra alkalmatlanok, duló folyamat hatására a fa- állapot fenntartásának idejét kedett, hogy a csapágyban az egészségre ártalmasak, lazat néhány hónap alatt ki- 20—50 évre becsülik ezzel az minden pillanatban valaAz Ott tárolt bútorok tönkre- szárad. Ha ellenkező irányú eljárással. mennyi görgő egyenlő termennek, a műszaki berende- ellenáramot táplálnak a ki- A vegyszeres falszigetelési het hordjon, ne keletkezzezések pedig korróziós pusz- alakitott vezetékes hálózat- eljárások a legdrágábbak ko- nek benne káros feszültsétulásnak vannak kitéve. ba, a kiszáradás folyamatát zé tartoznak, amellett nem is gek Az QJ eirendezésű csap„ _lv__ valamelyest siettetni is le- a legtökéletesebbek, mivel ágyat statikailag együtt kell letekben forduhfakekT ame^ het" Gondosan ügyelni kell 10-80 százaléknyi nedves, megtervezni azzal a tengely^TT elektród-rendszer pontos ségtartalom még alkalmaza- iyel, amelyre illeszkedik, méretezésére és arra, hogy a suk után is marad a falban. Benne nem kis felületen Je^ii *, wiwTm. folyamat lezajlásához 0,2- Ezeknél vegyszerekkel - lentkezik a nagy nyomótriKK °.6 v természetes feszültség- műanyag oldatokkal — olyan igénybevétel, hanem kedve— aaar IOOD merer magas- különbségnél négyzetméte- záró sávot létesítenek a fal- zőbben oszlik el, így elma. iá Lr.i i , iT+i renként legalább 1—2 mA ban, amely többé-kevésbé út- radnak. illetve csak jóval £ a SS áramerősség kívánatos. ban levő hajszálcsövecskék Az „elektrokard" eljárás (kapillárisok) szívó hatására tulajdonképpen ugyanezen felfelé „kúszik" a víz. elv alapján távolítja el a falból a vizet, de valamelyest olcsóbban és kevésbé munkaSokéig csupán egyetlen SSSEiJLi falmh n^'i igényesen. A találmány szer«m íalféSfe^St ^J^^J^SLSS^ ját állja a víz átszivárgásá- később jelentkeznek az emnak. lített anyagkifáradási jelenBlahó István ségek. Kétéltű repülőszán uc" ^uitracv. válnak Fnnpif „i/.riw.h,,y Mocsarak X inkban már csak ritkán fo- T^ iifT^Í^t árvíz-elhárítási lyamodnak ehhez a megöl- ... , dáshoz, hiszen egyszerűbb és ^ is renlecsapolásánál, munkáknál, lápos, havas talajon való szállításnál és építkezéseknél, földrengéseknél, kikötő-' és erdőtüzeknél és más katasztrófáknál, lezuhant reváth-féle szabadalom szerint landó elem másik elektródja 528§&«k ^IfekteSféí a faltestbe a kijelölt szigete- a falelektródtól eltérő fém- Jvez téKek lefektetésénél lési síkban (vagy az esetleg anyag, amelyet célszerűen nek a kiszárítandó falba. E furatokba, és az ezeket öszszekötö hornyokba fémelekBiczók—Lipcsey—Hor- tródsort helyeznek be. Az álolcsóbb módszerek delkezósre állnak. stb. múlhatatlan szükség van ilam^-sf^kh^ő^ Í"VÜSág0k^' egyaránt SS^lekednl alatt) egymástól kb 25 cen- fémpálcák formajaban a ta- kemény, laza, sziklás talaK SSSfSiSSklK lajba helyeZnek' A fal" * 3 *» « vízen.' Ilyen járműrösr&s slagból Malakftott ^elektródot megfelelő ve- vek konstruálásával - több^TXJXW I kialakított Összekötve záriák ar kevesebb sikerrel — már elektródákat helyeznek ku- petékkel összekötve tárják az közel három éy lönleges habarccsal erősítve áramkört. Az így létrejött koznak az Egyesült Állabe őket Ugyanakkor elkészí- „elem" elektrolitjaként ma- mokban, a Szovjetunióban, tik az elektródsor ellenpólu- ga a falban levő víz szolgál. Japánban és még egy-két _ saként a megfelelően rnére- A munka befejezésekor, az országban A kétéltű jármú- mélyéről felfelé* igyekvő jártezett mélyföldeléseket úgy, új vako,at felhordása után 3/2B& út hogy ugyancsak vörösrézből semmiféle külső nyom nem alkalmatosságok. amelyek ját. fejlesztésében kezdettől fogva Anglia áll az élen. Különleges kategóriát képeznek a víz felületére leszállni tudó légzsákos helikopterek. Ezeknél a pilóta csak közvetlenül leszállás előtt tölti meg levegővel a gumipárnákat, s a felszállást követően nyomban kiszivattyúzza onnan a levegőt, hogy a gumipárna repülés közben ne fejtsen ki légellenállást. A kétéltű tengeralattjáró, amely egyaránt tud haladni a víz alatt és n levegőben, még kísérleti stádiumban van. Főként hadászati szempontból lenne jelentősége annak, hogy egy, a tenger »