Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-22 / 69. szám

YILÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK'. OELMAGYARORSZAG MSZM P S Z EGED VÁROS I BlZ OTTSÁGÁ N A K LAPJA 70. évfolyam 69. szám 1980. iarcius 22., szombat Ára. 1,20 forint A Magyar Tanácsköztársaság évfordulóján Keszorúzási ünnepség Tegnap délben Szegeden, a Tanácsköztársaság emlékműnél a város és a járás dolgozói megemlékeztek a Tanácsköztársaság kikiáltásának 61. évfordulójáról. Az MSZMP Szeged városi bizottsága, a Szeged megyei városi tanács és a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága rendezésében koszorúzást tartottak. Az ünnepségen a fegyveres erők díszgzázadának felsorakozása után a Himnusz hangjai következtek, majd kezdődött a koszorúzás. Elsőként az MSZMP Csongrád megyei bizottsága képviseletében dr. Kelemen Miklós, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a városi pártbizottság nevében dr. Székely Sándor titkár, a jár rási pártbizottság nevében Bibók Istvánná, a járási párt-vb tagja koszorúzott. Ezt követően a Csongrád megyei és a Szeged városi tanács, a KISZ Csongrád megyei és Szeged városi, valamint járási bizottsága koszorúit helyezték el. Ezután Hétfőn kezdődik az MSZMP XII. kongresszusa a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, a Szakszervezetek megyei Tanácsa, a fegyveres testületek és a munkásmozgalom régi harcosainak képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit. Végezetül a szegedi üzemek, vállalatok dolgozói nevében a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szegedi kenderfonógyára, a Minőségi Cipőgyár Tyereskova brigádja • és az Öntödei Vállalat, szegedi vasöntödéiének dolgozói koszorúztak. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 61. évfordulója tiszteletére rendezett megemlékező koszorúzás az Internacionálé hangjaival és katonák, munkásőrök tisztelgő díszmenetével ért véget. Nagygyűlés a Kenderfonógyárban Kulcsárné Kiss Piroska beszéde Tegnap, pénteken országszerte ünnepségeken emlékeztek meg arról, hogy 61 esztendővel ezelőtt 1919. március 21-én győzött a magyar pröletáriátus forradalma, és megalakult a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság. Szegeden politikai nagygyűlést rendezett tegnap az MSZMP városi bizottsága, a Szeged megyei város tanácsa, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a KSZV Szegedi Kenderfonógyár pártbizottsága a gyár kultúrtermében. Az elnökségben helyet foglalt Berta István, az MSZMP városi bizottságának titkára. Prágai Tibor, a Szeged megyei városi tanács általános elnökhelyettese, Batki József, a KISZ városi bizottságának megbízott első titkara. Bodnár Imjos, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje, Gardi Imréné, a városi pártbizottság tagja, Gyulai Zoltán, a KSZV Szegedi Kenderfonógyára pártbizottságának titkára és Kovács Sándor, az SZMT titkára. A Himnusz elhangzása után Kapás Sándorné. a KSZV Szegedi Kenderfonógyárának igazgatója, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja üdvözölte a megjelenteket. Kulcsárné Kiss Piroska, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Milyen történelmi előzmények vezettek a Tanácsköztársaság kikiáltásához? Az első világháború kiélezte és elmélyítette a magyar társadalom valamennyi ellentmondását. Az értelmetlen emberáldozat, a nyomor antiimperialista. háborúellenes tömegmozgalomhoz vezetett. Hazánk munkásosztályára is óriási hatást gyakorolt az oroszorzsági proletariátus februári polgári és októberi szocialista forradalma is. A monarchia elvesztette a háborút, október 31-én győzött az őszirózsás, azaz a polgári demokratikus forradalom. A megalakult munMárcius 24-én, hétfőn délelőtt 10 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. A párt szervezeti szabályzatának megfelelően, az elmúlt hetekben-hónapokban rendben megtörténtek az előkészületek: a kongreszszusi irányelveket megvitatva tanácskoztak az alapszervezetek, s lezajlottak a budapest' kerületi, a városi, járási és a megyei pártértekezletek. A kommunisták tanácskozásain megválasztották a vezető testületeket és a kongresszusi küldötteket. A pari legfőbb testületének tanácskozásán az MSZMP több mint. 800 ezer tagjának képviseletében 767 külött vesz részt. A kongresszus megvonia az 1975-ben megtartott XI. pártkongresszus óta végzett munka mérlegét; számot ad a határozatok végrehajtásáról. az elért fejlődésről. Kijelöli a következő időszak teendőit, útmutatást, adva a feladatok végrehajtásához. Az MSZMP Központi Bizottsága — korábbi határozatának megfelelően — az alábbi javasolja a kongresszusnak: 1. A Központi Bizottság beszámolója; 2. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója, 5. A fellebbviteli bizottság jelentése. A kongresszus feladata továbbá, hogy megválassza a párt vezető szerveit. A kongresszuson — amely nemcsak a párttagság, hanem egész népünk é"deklődésére számottartó esemény — a küldötteken kívüJ. sok. meghívott is részi vesz. A párt legfőbb fórumán ott lesznek a kormány taglai. több országos főhatóság vezetője. a tömegszervezetek és -mozgalmak vezetői. Meghívták;-a tanácskozásra a YTÍÖsvar munkásmozgalom számos régi harcosát, valamint a tudományos és művészeti élet több jeles személyiségét, a munkások éien járó képviselőit. Köztük jó néhány pártonkívülit is. napirendet A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom megtisztelő' figyelemmel kíséri majd pártunk XII. kongresszusának munkálat. A hagyományokhoz híven, számos testvérpárt képviselői is részt vesznek a tanácskozáson. A szocialista országok testvérpártjainak delegációin kívül Budapestre várják a többi európai ország kommunista és munkáspártjainak küldöttségeit is A kongresszus felelősségteljes, nagy munkáját figyelemmel kísérheti egész közvéleményünk; a sajtó, a rádió, a televízió naponta részletesen beszámol a tanácskozás minden jelentősebb mozzanatáról. A rádió j folyamatosan beszámol a kongresszus eseményeiről. Kossuth adón hétfőn délelőtt - 9.55 órától egyenes adásban közvetítik az ünnepélyes megnyitót, és az MSZMP Központi Bizottságának beszámolóját, amelynek Kádár János az előadója, majd naponta a déli krónikában, az Esti magazinban és a 22191) órás híradásban hangkepekkel. tudósításokkal, összefoglalókkal tájékoztatják a hallgatóságot. A televízió hétfőn rendkívüli adásnapon jelentkezik: 17 óra 30 perckor felvételről a m cgnyitót. valamint az MSZMP Központi Bizottság első titkárának előadói beszédét. közvetíti. Este 21.15 órai kezdettel a hozzászólásokból sugároz összefoglalót. Keddtől csütörtökig minden este kongreszszusi tudósítással jelentkezik a televízió, az. Összefoglalókat másnap délelőtt megismétli. A nemzetközi közcélomé 'v y.tintén élénk érdeklődéssel tekint az MSZ?,IP XII. kongiwsttsa ele. A tanácskozás alkalmából számos külföldi sajtóorgánum, rádió- és tévéillküldött Budapestre különtüdúsítót. akik — a hazánkban akkreditált állandó tudósítókkal! egvütt — rendszeresen beszámolnak maid a magyar nári legfőbb fórumának eseményeiről. (MTI) Somogyi Károly né felvételei A nagygyűlés elnöksége, a résztvevők egy csoportja. Kulcsárné Kiss Piroska beszédet mondja kás-, katona- és paraszttanácsok azonban proletárforradalmat akartak. Az 1913 novemberében megszülető kommunista párt vezetőjévé lett ennek a mozgalomnak. A jobboldali reakcióval vívott kemény küzdelem után, március 20án a Vix-jegyzék a polgári kormányzat politikai csődjét jelentette. Nem volt mit tenni, utat engedett a proletariátus történelmi küldetésének. Az MSZDP javaslatára, de kommunista platformon kimondták a két párt egyesülését. E platform pedig a Tanácsköztársaság kikiáltását, a proletárdiktatúra győzelmét, a főbb termelési eszközök államosítását és a Szovjet-Oroszországgal való szövetséget jelentette. A magyar nép a világon elsőként követte a Nagy Október példáját. A proletárforradalom soha nem látott magaslatra emelte a kultúrát is. Jelentősek voltak szociális intézkedései is: törvénybe iktatták a nyolcórás munkaidőt, fölemelték a munkások, alkalmazottak reálbérét. lakáshoz juttatták a szegény családokat. A Tanácsköztársaság bel- és külpolitikáját mélységes internacionalizmus hatotta át. A tanácshatalom 133 napja alatt bebizonyította eszméjének. tetteinek magasrendűségét, annak ellenére, hogy belső ellentmondások, a nemzetközi reakció támadása miatt végül is megbukott. Az 'utókor tisztelettel adózik a Tanácsköztársaság emlékének, önvizsgálatra is alkalmat ad ez az ünnep: vajon méltó örökösei vagyunk-e elődeinknek, teljesítettük-e történelmi feladatainkat. Visszatekintve a megtett útra, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg: dolgozó népünk jelentós eredményeket ért el a fejlett szocializmus építésében, a további fejlődés azonban még több és jobb munkát kíván mindannyiunktól. Ésszerűbben, gazdaságosabban kell kihasználnunk anyagi és szellemi erőforrásainkat, zöld utat engedve a kezdeményező, újat kereső, a megváltozott körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó szakembereknek. Hogy a hétköznapi forradalmiság újabb bizonyítékaival gazdagodjék városunk és az - egész ország. Az Internacionálé elhangzása után művészi műsor következett A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola kórusa énekelt, dr. Mihálka György vezetésével, és fölléptek a . SZOTE irodalmi színpadának, tagjai is. Emlékmű „Veletek a sikerben, a győzelemben, de veletek a küzdelemben is! Előre! Töretlenül csak előre!" — ezt üzente Vlagyimir Iljics Lenin a magyarországi proletariátusnak, a Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 22-én, a győztes forradalom másnapján a csepeli szikratávírón. A csepeli Kossuth Lajos utca—Korvin Ottó utca találkozása március 21-től történelmi cmlekhely: itt avatták fel tegnap, pénteken a Szikratávíró Emlékművet, amelyet a XXI. kerületi, valamint a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottsága emelt a nagymúltú munkáskerület kapujában. és! tartolt !nök§ lasiács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken j ülést tartott. Megtárgyalta. i az országgyűlési, képviselők ; es a tanácstagok láUúár.os választásával kapcsolatos, a: ! alkotmányból és a választási j törvényből fakadó időszerű teendőit. Az Elnöki Tanács határo zatot. hozott a hazánk- felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából adomáKatonatörténeti bemulató Érdekes kiállítás nyílt tegnap, pénteken délután a Hadtörténeti Múzeumban. Megnyitó beszédet Kárpáti Ferenc altábornagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyettes mondott. Ez az első olyan tárlat, amely szerves egészében mutatja be Magyarország katonai történelmét, 1920-tól napjainkig. A hat teremben hat évtized tanúi lehetünk. Eredeti iratokat, fegyvereket, egyenruhákat, felszereléseket, kitüntetéseket látunk, amelyeket a hadtörténészek évtizedek munkájával gyűjtöttek össze. Párhuzamosan. objektív hitelességgel, a maga valóságában vonul el előttünk a Horthy-hadsereg története, a Szálasi-őrület magyar és német katonai kelléktára, másfelől pedig a forradalmi Oroszország magyar vöröskatonája, a honi és a külföldi politikai és katonai 'ellenállás, a felszabadulásnak és az új, népi hadseregnek megannyi relikviája — egészen a mai rakétákig. nyúzandó kitüntetésekre Á gazdasági építésben, a kuituráüs területén es az állami munkáúan szerzett. érdemek, lovabui a haza fegyveres védelmének biztosi Lasuban fcr. a közrend fenntariasaban tanúsított helytállás Ciianeréseként 2162 hm részesülnek kitüntetésben. Az Elnöki Tájiács hozzájárult almoz, hogy kitüntetéses doktorokat avassanak az Eötvös Loránd tudományegyetemen, a Kossuth Lajos tudományegyetemen, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Az Elnöki Tanifis bíráka mentett fel, és válaisztott meg, s más folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) A Parlamentben Tanácselnöki értekezlet Az építőipari vállalatok eredményeiről, feladatairól tájékoztatta a megyei tanácselnököket Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter a Parlamentben tartott pénteki tanácskozáson. A legfontosabb tennivalókról szólva elemezte a lakásépítés helyzetét, a házgyárak kapacitá•sa ésszerű kihasználásának lehetőségeit, kitérve az építöanyagipar feladataira is. A megyei tanácselnökök értekezletén Polinszky Károly oktatási miniszter a pedagógusokra váró teendőkről adott szemléletes képet.egyszersmind az államigazgatási apparátus ide vágó teendőiről 16 beszámolt.