Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-19 / 66. szám

Szerda, 1980. március 19. 3 Megemlékezések a Tanácsköztársaság évfordulójáról Kagygyiilés, koszorúzások, logadalomlélel A Magyar Tanácsköztársa­ság 61. évfordulója alkalmá­ból politikai nagygyűlést ren­dez az MSZMP városi bi­zottsága, a városi tanács, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a KSZV szege­di kenderfonógyárának párt­bizottsága március 21-én, pénteken délután fél 3-kor a kenderfonógyár kultúrtermé­ben. Kulcsúmé Kiss Piroska, a népfront városi bizottságá­nak titkara mond ünnepi be­szédet. amelyet művészi mű­sor követ. Ugyanezen a napon, dél­után 1 órakor koszorúzási ünnepséget rendez az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács és a népfront városi bizottsága a szegedi Tanács­köztársaság 1 Emlékműnél. Délután 2 órakor pedig KISZ-tagok tesznek ünnepé­lyesen fogadalmat a szegedi Ifjúsági Házban. * A Tanácsköztársaság ki­kiáltásáról, 61. évfordulóján változatos 'programokkal em­lékeznek meg országszerte. Budapesten március 21-én. a Dózsa György úton levő Tanácsköztársaság Emlékmű­nél elhelyezik a hála és a kegyelet koszorúit az MSZMP Központi Bizottsága, a kor­mány, a társadalmi és tö­megszervezetek, a fegyveres testületek képviselői. Ezen a napon országos esemény színhelye lesz Salgótarján: az MSZMP Nógrád .negyei székházában a Tanácsköztár­saságnak a magyar munkás­mozgalomban betöltött sze­repéről, jelentőségéről ren­deznek tudományos emlék­ülést. A város Tanácsköztár­saság terén több ezer ifjú­kommunista, köztük a fővá­ros és valamennyi megye küldöttei vesznek részt a KISZ Közponli Bizottsága, valamint az MSZMP és a KISZ Nógrád megyei bizott­sága által rendezett politi­kai nagygyűlésen. A fővárosi ünnepségek so­rából kiemelkedik a szikra­távíró emlékmű felavatása Csepelen. Ezekben a napokban az oktatási intézmények sok százezer diákja osztályfőnöki órákon, úttörő- és KISZ-es összejöveteleken idézi fel a magyar nép történelmének egyik legfényesebb fejezetét. A megemlékezések sorát kul­turális események is gazda­gítják. Együttműködési megállapodás Budapest lakásépítési ter­vének megvalósítása során 1990-ig S00 millió forintnak megfelelő devizái takarítanak meg a távfűtéshez szükséges importanyagok hazai gyártá­sával. Az erről szóló együtt­működési megállapodást kedden írták alá a Mélyépí­tési Tervező Vállalatnál. A kongresszusi-felszabadulási munkaversenyben a Fővárosi Tanács beruházási főosztá­lyának közössége kezdemé­nyezte a megállapodás létre­jöttét, hívta össze az ezt elő­készítő megbeszéléseket. s adta közre pénzügyileg meg­alapozott távhőellátási előre­jelzéseit. A fő cél: minél gazdaságo­sabb lakásépítés, minél ke­vesebb import igénybevételé­vel. Ennek egyik legdrágább, alapvető „tartozéka" a távfű­tési hálózat. összesen 22 fővárosi, me­gyei. valamint ÉVM—KGM— NIM-vállalat és intézmény tette magáévá a tanácsi kez­deményezést, s a kollektívák vezetői aláírásukkal erősítet­ték meg: ki-ki a profilnak megfelelően vesz részt a táv­hőellálcishoz szükséges (ed­dig importból származó, sok devizát fölemésztő) úgyneve­| zett elzárószerelvények, hul­lámlemez kompenzátorok és csőívek hazai gyártásában. (MTI) Vörös VándorzászlA a MÉV ifjúkommunistáinak A közösségeknek adható legmagasabb kitüntetést kapta tegnap, keclden dél­után a szegedi vasúti cso­mopont KISZ-szervezéte. Juhász András, a KISZ KB titkára adta át a MÁV ne­velőotthonban tartott ünnep­ségen a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetseg Központi Bi­zottságának Vörös Vándor­zaszlajál. A zászloátadáson részt vett Papdi József, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Rigó Szilvesz­ter, a városi partbizott­ság osztályvezetője, Kulcsár Peter, a megyei KISZ-bizott­ság megbízott első titkára, Batki József, a városi KISZ­bizottság első titkára Kul­csúmé Kiss Piroska, a Haza­fias Népfront városi bizott­ságának titkára, Mester Ala­jos, a MÁV vezérigazgató-he­lyettese és dr. Horváth Ká­roly, az SZMT munkatársa is. — Ezekben a napokban közel száz KISZ-szervezet veheli ál jó munkájának ju­talmát a Vörös Vándor­zaszlot — kezdte beszédet Juhasz András. — Az érté­keléskor sokat nyomot a lat ba. hogy KlSZ-szervezetek milyen mértékben tettek ele­get a kitűzött gazdasági fel­adatoknak. Az ifjúsági moz­galom tekintélyének erősö­déséhez az is szükséges, hogy a fiatalok kivegyék részüket az építő munkából. A MÁV szegedi csomópontjának KISZ-bizottsága az elsők kö­zött csatlakozott az MSZMP XII. kongresszusának tiszlc­letere tett felajánlásokhoz, s mindez az itteni fiatalok ak­tivitását, s a párt- es állami vezetés munkáját is dicséri. Az ünnepi beszédet kőve­tően Koós László, a szegedi vasúti csomópont KISZ-bi­zottságának titkára vette át a Vörös Vándorzászlót. Az ifjúsági mozgalomban leg­jobban dolgozó fiatalok kö­zül többen kitüntetést kap tak. Nagyi István esztergá­lyost Kiváló Ifjúsági Vezető eremmel tüntették ki. Grir­gyan István műszerész Aranykoszorús KlSZ-jel­v enyhen részesült. A KISZ KB Dicst'-ó Okievelevel ju­talmazták Rákii Erzsébet programozó: ec Szecai József mm m mm m V Telepules H agyomány már a nemes vetélkedés. Minden évben kiírják a pályázatot. és a rendező szervek örömmel nyugtázták, hogy a több százezer részt ve­vő szép eredményt produkált. Ahogy múl­nak az évek. úgy változnak a fokozatok — jó. jebb ... A megyei területfejlesztési, ver­senyben négy év alatt addig eljutottunk, hogv a társadalmi munka értéke eléri az 1 milliárd forintot, mert l!)76-ban 197 mil­lió forint. 1977-ben 227 millió. 1978-ban 264. tavaly 297 millió forint volt a közös munka értéke. Körülbelül ez akkora ösz­szeg amennyiből a szegedi városi tanács az idén fenntartja óvodáit, bölcsődéit, is­koláit szociális és egészségügyi intézmé­nyeit. Tehát nem bagatell kérdés, egy-két váílveregetéssel sem illik elintézni. Igaz, senki sem teszi, sőt ilyenkor, tavasszal, több millió forint üti a nyertesek markát. Az idén az első helyezett Makó, Kiszombor és Derekegyház jutalomként 1 millió, il­letve 500 és 300 ezer forintot kaszírozha­tott be. Nincs szükség arra. hogy a ver­seny hasznát bárki előtt is bizonyítsam. Mindenki érzi. a szocialista brigádok, a lakosság összefogása hatására szebb és ké­nyelmesebb lesz környezetünk. Olyan ver­seny ez. amiben csak győzni lehet. A tény­legesen mérhető járdafolyóméterek, a parknégyzetméterek, a kitisztított csatornák kilométerei, a társadalmi munka leglát­ványosabb területei mellett a mérlegkészí­tésnél másról is illik meditálni. Az utóbbi időben sokat beszélünk a hiányzó környezeti kultúráról. Megdöb­bentő. hogy mennyire hadilábon állunk ez­zel. Már az óvodában tanítják a gyerme­kekkel ne szemetelj, védd a fákat, mada­rakat. óvd a fészkét... A kisgyerekek so­káig nem felejtik el a tanultakat, de előbb­utóbb mást tesznek, mint amit megjegyez­tek. mert mást látnak a felnőttektől. Sok­kal kevesebb lenne a városgazdálkodási, az ingatlankezelő vállalat dolga, pontosabban költsége. ha a környezeti kultúrát — ami viselkedés — magasabb színvonalon je­gyeznék. Százmilliókat költöttek már ed­dig házfelújításokra, de ahogy elnézem a Széchenyi téri. Kárász utcai kapualjakat, a festést több helyen újból lehet kezdeni. Nem a mesterek rossz munkája miatt! Mindig akad olyan ember, aki unalmá­ban. vatív szórakozásból falhoz nyomja a lábát, lerúgja a vakolatot. Például a busz­megállók környékén a házfajakon annvi nyomot lehet látni, mintha az alpinisták ott edzenének. De hogy kerül a csizma az asztalra, a házcsútítás a településfejlesz­tési versenyhez? A vetélkedés arra is jó. hogy a lakosság, a munkahelyek szocialista brigádjai jobban megismerjék egymást, több közös célt találjanak, és többet te­gyenek környezetükért. Az.már bebizonyo­sodott. amiért izzadnak az emberek, ott az értékeké: is megbecsülik. A peremkerületekben, a külső körzetek­ben. ahol nagyobb arányú fejlesztésre lenne szűkség, könnyebb a lakosságot mozgósítani. Az újjáépített parkot, játszó­teret. virágoságyat jobban is vigyázzák. Remélhetőleg egyszer eljutunk odáig, hogy a versenymozgalom segítségével a környe­zeti kultúra jegyeit mindenütt felfedezik. Különbén régi tapasztalat, hogv a kisebb városok hamarabb kitűnnek a település­fejlesztési versenvben. Szeged még soha­sem nyert. Hódmezővásárhely is ritkán arat babért. Csongrád és Makó. mint a két legkisebb város, a leggyakoribb győztes a megyében. A vetélkedés körülményeit, az egv lakosra jutó társadalmi munka telje­sítményét figyelembe véve megállapítható hogy Szeged sohasem előzi meg Makót. Pedig a Tisza-parti város évről évre kitesz magáért Tavaly 57 millió. 1973-ban 56 millió. 1977-ben 50 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek itt. A hasonló nagyságú városok nem hivatalos versenyé­ben pedig szinte mindig az első helyen áll Az idei sorrend a következő: Szeged után a legjobb Debrecen, a társadalmi munka ei téko 44 millió forint. Pécs 43 millió fo­rint. Miskolc 34 millió forint. Győr 25 millió forint. Évről évre mindig leírjuk, milyen hasz­nos lenne, ha a nagyvárosok egy kategó­riában vetélkednének. Eddig semmi sem történt, pedig q hivatalos szervek javasla­ta már több fórumot megjárt. Most ismét hangsúlyozzuk, a vetélkedés feltételeit a nagyvárosok között is meg kellene hatá­rozni. Remélhető, hogv a lakosság öntevé­kenysége is nagyobb lesz. Ugyanis siker­élménv nélkül nem jó versenyezni, még olyan nagyvárosban sem. mint Szeged. És nemcsak itt. hanem másutt is a település­fejlesztés kiegészítő forrása lett a társa­dalmi munka. Felvetődik, ezen a.-területen kell-e elő­relépni. új módszereket kitalálni. A város­és .községpolitikai célok megvalósításánál a legtöbb helyen már figyelembe veszik, hogv a verseny mit hozhat a konyhára. Az idei feladatok meghatározásánál például ezt lehet olvasni: Bakson. Doma.széken. Pusztamérgesen. Zákányszéken. Csanyte­leken. Csongrádon iskolák, óvodák felúií­tá ánál szerelnék hasznosítani a lakosság társadalmi munkáját is. A megve komp­lex vízrendezési programjának végrehajtá­sa érdekében a csatornák tisztán tartásá­nál. építésénél várják a lakosság segítsé­gét lás Apátfalván. Földeákon. Maroslelén. Csanvteleken. Szegváron. Magyarcsanádon. Sándorialván. Makón. Szegeden. Hódmező­vásárhelyen még nem fejeződött be a víz­rendezési program. A szervezők, a szakbizottságok, a vá­rosok. községek tanácsai méltán szá­mítanak arra. hogy a mostrfni szi­gorúbb gazdasági körülmények között a társadalmi összefogás hozzájárulhat a kö­zösségi kiadások csökjed léséhez. Termé­szetesen ott. ahol jól mérik fel a terepet és okosan számolnak azzal, mire érdemes az embereket mozgósítani. Mert ha sorra vesszük a tavalyi számokat, kiderül, hogy az azonos nagyságú, helyzetű és lehetősé­gekkel rendelkező települések közölt na­gyok az indokolatlan különbségek. Előfor­dul. az. egyik nagyközségben 1200 forint, a masikban 200 forint az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Közömbösek az emberek? Könnyelműség egyszavas mon­dattal válaszolni. Ha értelmét látják vala­minek. értelmes a program, általában oda­figyelnek a hívó szóra. Halász Miklós Somogyi Károlyné felvétele Juhász András átadja a KISZ KB Vörös Vándor-zászla­ját lakatost. Négyen a kiváló dolgozó kitüntetést, hatan a Szakma ifjú mestere címet, hárman a Kiváló ifjú' szak­ember címet kapták. * Juhász András, a KISZ KB titkára tegnap Szegeden a KISZ megyei bizottságán részt vett a megye ifjúsági mozgalmáról szóló tájékozta­tón. Ezután Makóra látoga­tott, ahol a városi pártbizott­ságon megbeszélést folytatott a városi pártvezetőkkei, majd a József Attila Ter­melőszövetkezet vezetőivel találkozott. Ma a megyi pártbizottsá­gon fogadja Gyárfás Mihály. az MSZMP megyei bizottsá­gának titkára. A délelőtt fo­lyamán pedig a Szegedi Textilművekbe látogat, ahol a megyei nagyüzemi KISZ-bizottságok titkárai­nak tart tájékoztatót. Dél­után részt vész a megyei if­júságmozgalmi kiállítás meg­nyitóján, majd megbeszéli a tapasztaltakat a KISZ me­gyei bizottságának munka­társaival. A munkaverseny hétköznapjai Munkafegyelem minőséi Agrárcentrummá fejlődik Gödöllő A Tanácsköztársaság ide­jén Móricz Zsigmond Gödöl­lőre álmodta meg a hazai ag­rárszakember-képzés köz­pontját. Elképzelése nap­jainkban valósul meg. A vá­ros nagy hírű agrártudomá­nyi egyeteméi/el: irányító­szervező tevékenysége ered­ményeként Gödöllő folyama­tosan a magyar egraroktatas és kutatás központjává válik. Az intézmény jelenerői, jö­vőjéről, hazai és külföldi iiapci#Utatrol kedden tájé­koztatta a Magyarországon akkreditált külföldi újságíró­kat és a hazai sajtó képvi­selőit Cselötei László akadé­mikus, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem rektora. Egyebek között ismertette azokat a terveket, amelyeket az agrárküzponttá alakítás érdekében kívánnak megva­lósítani a Mezőgazdasagi es Élelmezésügyi Minisztérium es Pest megye vezetőinek egyetértésével, tamogatasa­vaL j Lapozgatom a szegedi ká­i belgyár idei munka verseny­' felajánlását. A munkafegye­lem javítása, az anyag- és energiatakarékosság le nem becsülhető, de mar ezerszer hangsúlyozott feladatai mel­lett a következőket vállalják: a megváltozott piaci igényeknek megfelelően meg­rendelőink igényeit egyre növekvő minőségi színvona­lon, a szerződés:. fegyelem fokozott betartasa mellett tel­jesítjük." — Mit tehet egy szocia­lista brigád a szerződéses fegyelem javításáért? — Ez a gyártók, szállítók, minősítők, értékesítők' mun­kájának az eddiginél jobb összehangolását követeli meg — válaszolja Sastyin Béla. munka verseny-felek is. — Vagyis mindenki végez­ze el a maga dolgát a meg­felelő időben? — Több ennél. Gyárunk igen sok import alapanyagot használ fel. Évről évre elő­fordul csúszás alapanyag­hiány miajt. A határidők viszont szorítanak minkéi, ha nem akarjuk, hogy elcsússza­nak, a! alapanyag késedelá mét be kell hoznunk — a munkaerő átcsoportosításá­val. a munkaterület váltasd­I val. Ehhez nem elegendő a I rugalmas irányítás: a dol­gozóinknak ismerniük keli a gyár problémáit, hogy szá­míthassunk segítségükre. Amikor szorít a határidő, nem elég nyolc órát dolgozni. — Nem lenne egyszerűbb az alapanyag-ellátást biztosí­tani. min az esetleges kése­delmet brigád vállalásokkal pótolni? — Hangsúlyozom, a válla­lásoknak ez csak egyik része. Az import alapanyag beér­kezését a szegedi gyár köz­vetlenül • nem teheti szóvá. A Magyar Kábelművek rek­lamál; mégis időről időre előfordul késés. — Hogyan lehet elérni, hogy az esetenkénti kény­szerű munkacsúcsok idején ne tegyenek minőség: enged­ményeket? — Nem lehetünk. Az som tesz. akinek mi szállítunk. Persze ez cssk úgy lehetsé­ges. ha minden gyártási fo­lyamat végén szigorú minő ségellenőrzés van. — Az is szerepel válla'á. stil;ban hogy azonos minő­ségben. de kevesebb anyag felhasználásával dolgoznak. Ehhez gépesítésre vaay lel­kiismeretesebb munkára van 'zükséa'' — Főleg az utóbbira — Még egy. gazdasági sú­lyában talán nem túl ie.'en­tós, de. tartalma miatt figye­lemre méltó mondat vakolá­sukból: 60 ezer forintot nyomtatvány-, irodaszer­megtakarítást terveznek. — Ez az anyagellátók fel­adata: azzal is lehet vala­mennyi megtakarítást elérni, hogy kiskereskedelmi vagy nagykereskedelmi áron ju. tunk az irodaszerekhez. Vagyis hogy hol vásárolnak. Nem beszélve arról: az iro­daszerekkel való jobb gaz­dálkodás munkomegtaknri­tást 's jelent. Megszüntettük a párhuzamos nyilvántartá­sokat. — Melyik a gazdasagilag legértékesebb vállalásuk? — A gyártáskorszerüsítés­ben. a hulladék és a sele't csökkentésében mintegv 4 millió forint megtakarítását vállalták a kábelgyár szocia­lista brigádjai. Az energia­takarékosság eredményét 920 ezer. a szervezési intézkedé­sek révén megtakarítható bérköltségeket 72i) ezer fo­rintra becsüljük. — Telicsitik is. amit vállal­tak? — Számszerű eredmények í negyedév végén lesznek először. Tavalyi vállalásaikat túlteljesítették brigádjaink, becslések szerint idén sem lesznek rosszabbak az ered­ményeik. T. I » 1

Next

/
Thumbnails
Contents