Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-18 / 65. szám

Kedd, 1980. március 18, 5 képernyő UA színészt sosem a mű­faj minősíti — amit játszik, hanem a képessége — aho­gyan játszik. Ebben a ko­médiában drámai színészek játszanak — ellenállhatatlan vígjátéki képességekkel." A műsorújságból, pontosabban Palásthy Györgytől kölcsö­nöztem a mondatokat. Szó­ról szóra igazsága van, föl­téve, ha nem az általa ren­dezett, Szeplős Veronika cí­mű tévéjátékra vonatkoz­tatjuk szavait (amint ő), hanem a szombati Sardou— Nafac vígjátékra, amelyet viszont Marton László ren­dezett Ebben ugyanis Halász Ju­dit és Darvas Iván való­ban ellenállhatatlanok vol­tak, Lukács Sándor nagy igyekezete sem bizonyult hiábavalónak, kevesebb ru­tinnal is méltó partnerük tudott lenni. Alfonzónak az az egy-két pillanat is elég volt, hogy emlékezetünkbe véssen egy jellegzetes pos­tásfigurát. A Váljunk el! nevettető, ideális szombat esti szórakoztató program­nak bizonyult, s ezt első­sorban a két főszereplő ele­mentáris komédiáz ók edvé­nek, szellemes játékának köszönhetjük. Marton László pergő ritmusú, feszes szer­kezetű vígjátékot rendezett, jó érzékkel. ízléssel terem­tett számtalan komikus helyzetet. Nem így a Szeplős Vero­nikát reklámozó Palásthy, akinek a „kezében" minthá megbénult volna minden, ami Kolozsvári Grandpierre Emil novellájában még ele­vennek hatott. Mesterkélt, szellemtelen, íztelen-szagta­lan-színtelen tévéjáték szü­letett, melynek — akárhogy néztem — egyetlen (ponto­sabban két) érdekessége: Vörös Eszter és Andai Györgyi meztelen felsőtes­tének látványa. „Gyöngy­ház-rózsaszín simaságukról" (ezt ls a rendező írta) ugyan nem győződhettünk meg minden kétséget kizáróan, de az bizonyos, hogy a Szeplős Verinkát azért vitte képernyőre Palásthy, hogy a két színésznőt közszemlél­hessük. Mi másért? Reggel­től estig töprenghetnék, ak­kor sem találnám egyéb „értelmét" ennek az „una­lomjátéknak". Kérdés, meg­éri-e, hogy fél óra menjen a műsoridőből olyasmire, ami pSők egyetlen perc alatt is be­mutatható? Ügy találjuk, Palásthy visszaélt a nézők türelmével. Igaz, hogy csak a 18 éven felüllek fizettek fél órával a keblek látvá­nyáért. De a rádióújságot korhatár nélkül olvassák, s félő, hogy az ilyen ízléste­len ajánlatok, mint a szó­ban forgó műsorelőzetes, megrontják a szeplőtelen lelkületű, naiv nézőket, egyszersmind az írott és ké­pi szó hitelét. Reméljük azért, ennél edzettebb, határozottabb íté­letű és jobb ízlésű a tévé­néző-közönség. Ennélfogva azt is észrevehette, hogy a Zenés Tv Színház új be­mutatóján — Mozart: Szök­tetés a szerájból — Gregor József „jelenetei" jelentet­ték a legjobb pillanatokat. Szinetár Miklós sok (he­lyenként ugyan egymásnak és a zenének is ellentmon­dó) ötlettel rendezte meg az operát, de Gregor kitűnő, talán — a képernyőn! — az énekesinél is értékesebb színészi teljesítménye nél­kül jóval szegényebb lett volna ez tés.,. a tévés Szökte­S. E. Mépfrontförum Hogyan lehet beruházás nélkül a szociális ellátáson javítani? Miként lehet a népgazda­ság erőforrásainak igénybe­vétele nélkül javítani a la­kosság közérzetén, a szociá­lis ellátottságán? — erről tanácskozott hétfői, tegnapi ülésén a Hazafias Népfront országos elnökségének gaz­daságpolitikai, valamint nő­és rétegpolitikai bizottsága. Az eszmecserén azokat a javaslatokat vitatták meg; amelyek a mozgalom külön­böző, a lakosság széles kö­rével megtartott fórumokon kristályosodtak ki. Egyebek között napirendre került a kisgyermekes családok napi életét könnyítő gyermekfel­ügyelet, a gyermekgondozá­si segélyen levő anyák és kicsinyek érdekét szolgáló úgynevezett „játszócsopor­tok" szervezése, valamint az időskorúak ellátását segítő szolgáltatási megoldások. Figyelemre méltó kezde­ményezésnek tűnik, hogy kí­sérletképpen többen is be­vezetésre javasolták a „nyugdíjas munkaközvetí­tést", amelynek során az idős, beteg személyek rend­szeres vagy időszakos gon­dozását oldanák meg. Az érdeklődőknek a Magyar Vöröskereszt rendezne szak­mai tanfolyamot; a gondo­zás költségeit az ápoltak, il­letve hozzátartozóik fedez­nék, levéve a terhet az ál­lam válláról. Szó volt arról, ls, hogy sok nyugdíjas szí­vesen tanulna varrni, mű­virágot formázni, játékot, szőnyeget készíteni, főként akkor, ha szervezetten meg­teremtenék a magas színvo­nalú munkát végzőknek a bedolgozói, értékesítési rend­szert. Ha nem is áruban, de tudásban, elfoglaltságban gyarapítaná az időskorúa­kat a nyelvi, művészettörté­neti stúdium, s a „tudo­mányt" az idegenforgalmi idényben a legkülönbözőbb területeken lehetne haszno­sítani. A tanácskozás azért is jelentős, mert a sok — részben vitatható és vitatott, ám jó szándékú — ötletet népgazdasági lehetőségeink, az 1980—85-ös várható erő­forrásainak megfelelően tűzte napirendre. (MTI) Á színház szabadságharca rádiófigyelő A szabadságharcról sok fninden eszünkbe juthat, ám talán a színház a legkevésbé. Színész még úgy-ahogy, hi­szen Egressy Gábor volt az, aki kokárdával a mellén sza­valta a Nemzeti dalt, s ugyan­ennek a napnak, azaz már­cius 15-ének estéjén a Bánk bánt játszották Pesten: for­radalmas darabot, nemzeti tragédiát a forradalmas fő­városban. Ám, hogy mit ls jelentett — a kor szavával élve — teátrumnak lenni ak­koriban, azt a múlt héten szombaton délelőtt az 1848— 49-es forradalom és szabad­ságharc kezdetére emlékező műsorok egyike mutatta meg. Mégpedig a Kossuth-adón. a Színházi Magazin különki­adása, amely A 48-as sza­dabságharc színháza címet viselte. A szerkesztő Benkő Tibor és az író-összeállító dr. Ke­rényi Ferenc nem memoár­műsort készített: Inkább va­lami sajátos ötvözetét az is­meretterjesztő és dokumen­tumadásoknak. Mert egyrészt megtudtuk, hogy például mi­lyen (és mennyire jellemző!) darabok születtek e másfél év során, másrészt hallhat­tunk is e művészileg talán nem perdöntő fontosságú­színvonalú, de eszmetörténe­tileg annál jelentékenyebb drámákból, tragédiákból, víg­játékokból. Amelyek kiváló­an mutatták, hogyan is kell viselkednie a színháznak egy forradalomban. A színház­nak, amely sajátos intéz­ményjellege miatt eleve ne­hézkesebben és áttételeseb­ben reflektálhat a történ­tekre, mint például az újsá­gok. S a színház mégis igy vívta meg — a saját szabad­ságharcát Amikor a fegyveres harc megindult a hódító idegen hatalom ellen, Thália papnői Közlekedési halesetek Vasárnap délelőtt halálos baleset történt Szegeden, amelyet az ATI Csongrád megyei iskolájának egyik ok­tatókocsija okozott a Csong­rádi sugárút 82/B. számú ház előtt. Az oktató, Kancsalics Zoltán 21 éves egyetemi hall­gató, nagykanizsai, ideigle­nesen Szeged, Lenin krt. 103. szám alatti lakos irányításá­val vezette az autót Rákosi Judit 17 éves gimnazista, helybeli (Április 4. útja 13.) lakos. Haladásuk közben már csak arra figyeltek fel mind­ketten, hogy balról egy gyer­mek érkezik eléjük. Mar csak 2 méter választotta el tőlük, amikor fékezni kezdtek, s a következő pillanatban elütöt­ték Hegedűs Sándor 8 éves általános iskolást Szeged, Ag utca 2/B. szám alatti lakost, aki a kórházban belehalt sé­rüléseibe. Mivel a gyermek balról, az úgynevezett ,.hosz­szú oldalról" érkezett, észre kc-Uett volna venniük, annak ellenére, hogy ott nem volt kijelölt gyalogátkelő, A bal­eset körülményeinek tisztá­zására a rendőrség szakértők bevonásával indított vizsgá­latot Zákányszék felől vezette hazafelé motorkerékpárját ördögh István 30 éves, mó­rahalmi (II. körzet 229.) la­kos, aki előzőleg szeszes italt is fogyasztott Egy balra íve­lő kanyarban elveszítette uralmát gépe felett és felbu­kott. Ö és utasa is megsérült. A motorkerékpáros jogosít­ványát a rendőrség a továb­bi intézkedésig bevonta. Még szombat este, 8 óra körül történt FábiánSebes­tyén és Eperjes között, hogy Jancsó Mihály 22 éves eper­jesi (Nagykirályság 102.) la­kos figyelmetlenül vezetett személygépkocsit a mindössze három méter szélességű út­testen és összeütközött egy vele szemben közeledő kivi­lágított lovas fogattal. A gép­kocsi utasa sérült meg sú­lyosan, a kár pedig legalább 30 ezer forint. előtt kétféle lehetőség kínál­kozott: művészetükkel lelke­síteni, avagy a jelmezt leté­ve fegyvert „ragadni, s együtt harcolni a nemzettel. Es" a világ legtermészetesebb dol­ga volt, hogy a kettő közül melyiket — a kockázatosab­bat választották. Elsőként egy ma már természetesen elfeledett miskolci színigaz­gató, Sepst Károly adja ki a jelszót: „Fegyverre, vidéki színházak!" S ez az a pilla­nat, amelytől kezdve a ma­gyarországi színházak sorsa, ha lehet még szorosabban eggyé válik a haza ügyével. Közben pedig új darabok születnek, új bemutatókat rendeznek: a forradalom tá­borát megosztó erőket kigú­nyoló vígjátékot, II. Rákóczi Ferenc magyarság megőrzé­sét felmutató történelmi példázatot, avagy ünnepi egy­velegműsort Buda bevételé­nek örömére. A bukás után pedig azonnal tudatosítandó az új feladat: megőrizni mindazt, amit 48—49 adott. Mindezekről a szép és ré­gi dolgokról egy órán át hall­hattunk szombaton, március 15-én, a Kossuth rádióban. Egy olyan órán át, amely méltó módon ünnepelte a magyar kultúra egyik alap­pillérét, a maga külön sza­badságharcát megvívó szín­házat. D. L. Népművészeti kiállítás Szoregen Csongrád megyében igen kiállításokon szerepelt, régibb típusú házban él sok a tárgyalkotó — hivatá- vagyis akiket ..már fölfedez- férjével. A lakásban minden sos és amatőr — népművész, tek". Sokukról viszont még talpalatnyi helyen agyagból. Kevés helységben vannak semmit sem tudunk. Otthon fából készült szobrok, port­viszont olyan szakkörök, dolgoznak, s csak a leg_ rék sorakoznak katonás, de amelyekben szakemberek szűkebb körökben ismerik. ízléses rendben. A polcon felügyelete és irányítása Makón, Maroslelén, Csany- Szoptató anya, mellette egy mellett művelhetik a hím- teleken. Tápén, s megannyi kis Meztelen fiúcska hever, zést, a kivarrást, a faragást, más helységben jól működő Nagyanyókák különböző a festést, a szövést, a hor- hímzőszakkörök dolgoznak, pózban, nézetben és méret­golást, az agyagmunkát stb. Tőlük elütő közösséget al- ben néznek a vásárhelyi Örömünkre szolgál, hogy a kotnak a vásárhelyi csere- világba. A Libatömő asz­kitüntetett (hivatalosan mű- pesek. akik otthonukban be- szony nem mozdul. Ha meg­ködő) tárgyalkotó népművé- dolgozóként munkálkodnak, mozdulna, a lúd megnyik­szeink mellett szinte meg- Ra1tuk kívül van nzhánv kanila a lába alat* ~ anV­számlálhatatlanul sok az "f3™k Kiyul yan nehany' nyira élethű. Egy nagy vi­amatőr. Szegeden, a Juhász kivételesnek szamito egye- rágállványon csodálatosan Gyulá Művelődési Központ- niség, amilyen éppen Vá- szép virágok nyúlnak alá. ban alkotó közösséget alaki- sárhelyen Tóthné Orosz An- Fölhajtom a levéllombokat, tottak a megye olyan ama- na néni. tőrei, akiknek anyaga már Csendes kis utcában egy Imatőrök bemutatója Mórahalmon Március 15-re emlékezve kórus. Erdélyi József és Karsai Árpádné, a tanács Gulyás Ferenc, akik gitár­szegedi járási hivatalának kísérettel adtak elő megze­elnökhelyettese mondott ün_ nésített verseket, a sándor­nepi beszédet, és nyitotta falvi citerazenekar, a klasz­meg vasárnap MórahaLmon, szikus gitárt megszólaltató a forradalmi ifjúsági na- Vass György és Gyuricza pok programjaként, az ama- Sándor (Kistelekről), vala­tőr művészeti csoportok mint az üllési szólótánco6 Művészet és ifjúság bemu- Dinnyés Zsolt. tatósorozatát. Különböző öntevékeny csoportok, hang­szeres és táncos szólisták, versmondók adtak randevút egymásnak a mórahalmi művelődési házban, ahol az is eldőlt, mely csoportok és kik képviselik a szegedi já­rást a Művészet és ifjúság megyei gáláján. A versmondók közül a kisteleki Buknicz Júlia sze­repel a megyei bemutatón, ahol ott lesz a baksi cigány­alatta is szobrok, portrék. Mind a vásárhelyi emberek egy-egy ellesett pillanata — agyagba vagy fába sikerít­ve. Tóthné Orosz Anna al­kotásai hamarosan a nagy­közönség elé kerülnek. A szőregi és a tápat művelő­dési ház közös szervezésé­ben vándorkiállítás nyílik március 22-én délután 5 órakor a szőregi Tömörkény István Művelődési Ház nagytermében. Az ünnepi megnyitón színes népművé­szeti műsor lesz, amelyen föllép az ÉDOSZ Szeged Táncegyüttes, Kardos István és felesége. Budai Sándor és zenekara, valamint több amatőr népművész — dalos és táncos — előadó. , IfJ. Lele József Müvészkhah Tegnap, hétfőn délután a Elsősorban a magyar filmek Sajtóházban tartotta meg so- nemzetközi rangjának és a ron kővetkező összejövetelét hazai megítélések szempont­a Csongrád megyei Művész- jainak különbségére hívta klub, a megyei pártbizottság fel a figyelmet, s kitért né­propaganda- és művelődési hály olyan kérdésre is, amely osztálya, valamint, a megyei kulturális politikánk, film­tanács művelődésügyi osztó- forgalmazásunk és filmgyár­lya rendezésében. A találko- tásunk alapjait érinti. Hang­zó vendége dr. Szabó B. Ist- súlyozta, hogy a 60-as és a ván, a Kulturális Miniszté- 70-es évek más-más társa­rium filmfőigazgatóságának dalmi feladatrendszert jelen­vezetője volt, akit Szabó G. tettek a magyar film számá­Lászíó, a megvei tanács el- ra, s filmkultúránk mai hely­nökhelyettese üdvözölt. zetét szemlélve van ok az A filmfőigazgató filmmű- optimizmusra: növekedni fog vészetünk és filmpolitikánk az önmegismerés igénye időszerű kérdéseiről tájékoz- egyénben és társadalomban tatta a Müvészklub tagjait egyaránt Úttörők kulturális szemléje Szombaton a Vasutas Mű- korló általános iskolája és a velődési Otthonban rendezte kiskundorozsmai 2-es számú meg a városi úttörőelnökség általános iskola csoportja, és a városi tanács vb műve- Bronzoklevélben részesült gSSSfA ser^szemle ^gyer- a mekszinjáték, néptánc- és rept altalanos iskola, a Szir­népi játék bemutatóját. Sze- mai általános iskola és a ged 24 általános iskolájának főiskola 2-es számú gyakor­színjátszó csoportjai és raj- Jó altalános iskolájának cso­kozossegei mutattak be mu­sorukat. Több mint 500 út- Port'a- A tobbl tlz együttes törő lépett színpadra. oklevelet kapott produkció­A zsűri aranyoklevéllel ju- iáért, talmazta a Révai általános iskola 8. osztályos csoportját, a béketelepi általános iskola és a Rózsa Ferenc általános iskola színjátszóit, valamint a Hámán Kató általános isko­la néptáncosait. Ezüst fokozatot ért el a Gagarin általános iskola 5/a. osztálya, a Móricz Zsigmond általános iskola szakköre, a rókusi általános iskola 6. osz­tályos csoportja, a Béke ut­cai általános iskola Kincske­reső szakköre, a Petőfi álta­lános iskola színjátszó cso­portja, valamint néptáncban a főiskola 2-es számú gya­Újítók Tavaly 297 újítási javasla­tot nyújtottak be a Volán 10. sz. Vállalatnál. 191-et elfo­gadtak közülük. Az elfoga­dott újításokért 228 ezer 804 forintot vehettek fel az újí­tók. 8 dolgozót terjesztettek fel Kiváló újító kitüntetésre. Ezzel további munkára kí­vánják ösztönözni az újító­kat

Next

/
Thumbnails
Contents