Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

Vasárnap, 1980. március 2. 3 II Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottságának beszámolója A megyei pártbizottság előzetes jelentést készített a pártértekezletre tevékenységéről. a helyi pártmunka, a megye fejlődésének és társadalmi helyzetének főbb tértyeiről. adatairól. E jelentést, amelyben beszámolt az 1975. március 8-i pártértekezleten kapott megbízatásának teljesítéséről. az alábbiakban rövidítve ismertetjük. A bevezetőben a testület hangsúlyozta: jelentjük a pártértekezletnek, hogy a megyei pártbizottság, a pártszervek és szervezetek munkája pártunk XI. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatai szellemében fejlődött. A párt vezetésével. széles társadalmi összefogással jelentős eredményeket ériünk el a szocialista építőmunkában. A végzett munka tapasztalatai és a feladatok elemzése alapján a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek szellemében a következő időszak tennivalóinak meghatározására is előterjesztette javaslatait. II társadalmi viszonyok fejlődése A beszámoló, elemezve a társadalmi viszonyok fejlődését, a többi között megállapítja, hogy' az 1975. évi megyei pártértekezlet a munkásosztály vezető szerepének továbbfejlesztését, a szocialista brigádok "hármas jelszavának általánosan elfogadott normává tételét jelölte meg feladatul. Pártunk általános politikája alapján e célkitűzések szellemében a munkásosztályra vonatkozó tennivalók megvalósítására tett erőfeszítéseink eredményei tükröződnek megyénk gazdasági és politikai fejlődésében. A munkásosztály vezető szerepének érvényesülése A munkásság létszáma az elmúlt öt évben — bár a korábbinál lassabban — tovább emelkedett, elsősorban az építőiparban. a közlekedésben és a kereskedelemben. A keresőkepes népesség magas foglalkoztatás; aránya következtében, továbbá a mezőgazdaságban végbement fejlődés hatására a munkások számbeli gyarapodása a beszámolási időszakban már szinte teljes egészében a felnövekvő nemzedék soraiból történt. Figyelemre méltó, hogy a szakmunkásképző iskolák hallgatóinak nagy része — közel 32 százaléka — a falun és a tanyán lakókból került ki. A munkásság területi elhelyezkedésében tovább tart az a folyamat, hogy elsősorban a város környéki községek, sőt a tanyavilág lakói között is növekszik a munkások aránya. A jelentés, utalva a változásokra, hangsúlyozta. hogy a beruházások és a rekonstrukciók eredményeképpen megvalósult műszaki fejlődés hatására a tapasztalatra és a gyakorlatra épülő termelési ismereteVet mindinkább felváltja a magasabb színtanain. szaktudás. A nagy társadalmi átrétegeződés folyamatának lezárulásával, a munkássá váltak helyzetének stabilizálódásával megyénkben a munkásosztály szocialista arculata tovább erősödött, a munkás jellemvonások és gondolkodás jegyei mind egységesebben mutatkoznak meg. Hatékonyabbá vált a munkások termelési tevékenysége. Jelentősen fejlődött a szocialista brigádmozgalom. A megtisztelő szocialista címet elnyert brigádok száma az elmúlt öt év alatt több mint 10 százalékkal emelkedett és ma már megközelíti az 5300-at. A párt XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben megyénk. munkásainak 80 százaléka vesz részt. , A szocialista vonások erősödését mutatja, hogy növekedett a munkások közéleti szerepe. politikai aktivitása. Az üzemi demokrácia fejlődése kedvezően hatott politikai és gazdasági feladataink megoldására, a dolgozók és a vezetők közötti szocialista viszony erősödésére. Tovább gyarapodott dolgozóink politikai öntudata, kezdeményezőkészsége. Jelentős szerepet vállalnak a munkahelyi problémák megoldásán túl a lakóhelyi környezet fejlesztésében. a szociális intézmények bővítésében is. A megyei pártértekezlet határozatának megfelelően nőtt a munkások képviselete a különböző testületekben. A megyei pártbizottságban arányuk 11 százalékról 33,9 százalékra, a városi és a járási pártbizottságokban pedig 20,9-ről 39 százalékra nőtt. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa tagjainak jelenleg 33,8 százaléka munkás. Emelkedett arányuk a tanácstagok között is 8-rol 13,3 százalékra. A Hazafias Népfront bizottságaiban pedig 12,6-ról 22,4 százalékra. A következő időszak fontos feladataként jelölte meg a jelentés: — a munkásosztály szocialista vonásainak további erősítését; — a munkásképviselet további növelését a vezető testületekben, a munkások. politikai, szakmai és általános műveltségének gyarapítását, hogy mind többen válhassanak alkalmassá vezető tisztségek betöltésére; — a demokratikus fórumok tartalmas, hatékony működését, amelyek elősegítik. hogy a munkások közvetlenül hatást gyakorolhassanak a gazdálkodó egységek tevékenységére, a települések fejlesztési terveinek kialakítására. A szövetkezeti parasztság fejlődése Az utóbbi fél évtizedben — bár mérséklődően — tovább csökkent a szövetkezeti parasztok száma. A szövetkezeti tagok közel 50 százaléka ma már ipari jellegű munkát végez. A szakképzettséggel rendelkezők aránya az 1975. évi 31 százalékról 34 százalékra nőtt. Tovább gyarapodott az agrárszakemberek száma és szerepe. A szövetkezeti parasztság életkörülményeivel foglalkozva a beszámoló megállapította, hogy a közösből származó jövedelem lényegében élérte a munkáskeresetek színvonalát, sőt a háztájiból eredő jövedelem révén meg is haladta azt, A társadalmi juttatások nagyrészt kiegyenlítődtek. A munkakörülmények kedvezően átalakultak. Javult a munkahelyek szociális ellátottsága, ma már a termelőszövetkezetek egyharmadában működik üzemi konyha. orvosi rendelő stb. Az 1975 óta épült, illetve átépített falusi, tanyai lakások korszerűsége — villannyal, vízzel, fürdőszobával való ellátottsága — és berendezése megközelíti a városokban magánerőből épült lakásokét. Mindezek hatására a szövetkezeti parasztság szocialista osztályvonásai is erösödtek. Ez megmutatkozik a közös gazdaságban kifejtett termelőmunkában, a szocialista nagyüzemek ügyei iránti érdeklődésben. Az aktív szövetkezeti tagok 40 százaléka szocialista munkabrigádban dolgozik. E brigádok száma már több mint 720. s közel 10 ezer 600 taggal tevékenykednek. A megyei pártbizottság beszámolója a munkás-paraszt szövetség kérdéseiről szólva a többi között a következőket állapította meg: e szövetség erősödésében döntő szerepe van annak, hogy a szövetkezeti tulajdon, a szövetkezeti gazdaságok mind hatékonyabban szolgálják a társadalom javát, a tagok, s az ott dolgozók boldogulását. A termelési együttműködés, a keresetek és a társadalmi juttatások kiegyenlítődése, az életkörülmények javulása is hozzájárul a munkás-paraszt szövetség elmélyüléséhez. A gondolkodás, a magatartás szocialista vonásainak erősödése mellett azonban kedvezőtlen jelenségek is fellelhetők. A szakszövetkezeti gazdálkodási forma, a tanyai települési viszonyok fékezően is hatnak a régi paraszti életvitel és gondolkodás nemkívánatos elemeinek pozitív irányú megváltoztatására. Az egyéni gyarapodási törekvések, melyek zömében jelentős — a társadalom számára is hasznos — többletmunkával érvényesülnek megyénkben az országosnál lényegesen kiterjedtebbek és több negatív kísérő jelenséggel járnak. A beszámoló rámutatott a további feladatokra: — a termelőszövetkezeti parasztság szocialista osztály vonásai nak további erősítése, az ezt akadályozó negatív jelenségek elleni határozottabb fellépés; — a nagyobb szövetkezetekben a demokratikus formák megteremtése, amelyeken keresztül a tagság tulajdonosi beleszólása megfelelően érvényesül a szövetkezet átfogó kérdéseiben; — a háztáji termelés negatív megítélésének felszámolása a közvéleménye ben, e tevékenység társadalmi hasznosságának reális bemutatása: — a szövetkezetek vezetői és középkáder-állományánál tapasztaltható immorális jelenségek megszüntetése, a példamutatás erősítése. Az értelmiség társadalmi szerepének növekedése Ezt követően a jelentés az értelmiség között végzett politikai nevelőmunka helyzetét. soron levő feladatait összegezte. Kiemelte, hogy a megyei pártértekezlet 1975-ben feladatul adta: fejlesszük megyénk értelmiségének szocialista vonásait, szélesítsük a politikai és az ideológiai nevelő munkát, az értelmiségi területek sajátosságainak megfelelően. A beszámolási időszakban a szellemi dolgozók száma tovább emelkedett 53 ezerről 60 ezerre. A diplomás értelmiségiek számának növekedése dinamikus volt. Az értelmiség belső strukturális változása a beszámolási időszakban lényegében befejeződött: megnőtt a műszaki és agrárértelmiség súlya, csökkent a humán értelmiség részaránya. Megyénkben a szellemi dolgozók 79,4 százaléka városokban él és dolgozik. Az értelmiség társadalmi szerepe növekszik, szélesedik közéleti tevékenysége. Az értelmiség munkájának új eleme, hogy mind nagyobb számban és aktivitással kapcsolódnak be a helyi városi, a megyei közép- és hosszú távú tervek kidolgozásába. a feladatok és célok széles körű megismertetésébe és végrehajtásába. Várospolitikai tevékenységük fokozódásának hatására élénkebb szellemi élet bontakoA szegcdi új Közúti Tisza-híd zik ki városainkban. Közelebb került az alapvető osztályokhoz, oktató-nevelő, kulturális tevékenységével gyarapította a munkásság és a parasztság műveltségét. Egyes csoportjainál a politikai és közéleti aktivitásban megmutatkozó egyenlőtlenség mérséklődött. Az elmúlt öt évben az értelmiség egyes csoportjainak munka- és életkörülményei eltérő mértékben, de tovább javultak. A pedagógusok, az orvosok és a kulturális területen dolgozók béremelésében kifejezésre jutó társadalmi elismerés kedvező hatású volt. Az értelmiségi utánpótlás pályára történő felkészítését felsőfokú oktatási intézményeink növekvő felelősséggel látják el. A beszámolási időszakban nagyobb figyelmet fordítottunk párttaggá nevelésükre. E nemzedék is magáénak vallja új életünk vívmányait, vállalja a szocializmus építéséből reá háruló feladatokat. Általában jó szakmai felkészültséggel rendelkeznek. Ugyanakkor életismeretük korlátozott, szemléletükben kevés a gyakorlati elem. Közöttük esetenként feltalálhatók nacionalista és más egyéb káros hatások is. A termelésben, a szolgáltatásban, az igazgatásban, az intézményekben foglalkoztatott alkalmazottak létszáma jelenleg több mint 40 ezer. Számuk az elmúlt négy esztendőben 15—20 százalékkal nőtt. Az alkalmazottak munkájának minőségi fejlődése viszont elmarad létszámuk nagyarányú emelkedésétől. A beszámoló a további munkában fontos feladatként félölte meg: — sajátos módszerekkel növeljük az ideológiai nevelő munkát az értelmiség körében; — tegyük rendszeresebbé a politikai informálást az értelmiség fokozottabb problémaérzékenységét figyelembe véve; — az alkotó munka feltételeinek javítására további erőfeszítéseket kell tenni; — hasznosítsuk jobban a megnevekedett cselekvési készségből adódó szellemi erőforrásainkat a megye gazdaságának, településeinek fejlesztésére, a lakosság kulturális színvonalának emelésére; — fordítsunk megkülönböztetett figyelmet az értelmiségi utánpótlás nevelésére; A társadalmi viszonyok fejlődését elemezve a jelentés kitért a kisiparosok, kiskereskedők, egyénileg dolgozó parasztok közéleti tevékenységére is. Hangsúlyozza, hogy azt továbbra is támogatni kell. viszszaszorítva a szocialista normákkal összeütköző megnyilvánulásokat. Utalt a jelentés arra, hogy a kisiparosok a lakossági szolgáltatások felét kitevő tevékenységet nagyrészt becsületesen végzik. A kiskereskedők száma tovább csökkent, de nőtt a nagy jövedelemmel rendelkezők aránya. Az egyéni parasztgazdaságok földterülete az összes földterület 3 százalékáról 2.5 százalékra csökkent. Az egyénileg dolgozó parasztok munkájukkal hozzájárulnak a lakosság áruellátásához, egy részüket azonban a közvélemény joggal bírálja spekulációs tevékenység miatt. Fontos feladatnak jelölte meg a jelentés: — a kisiparosok, a kiskereskedők, az egyénileg dolgozó parasztok társadalmilag hasznos munkájának támogatását, ezzel együtt a szocializmus értékrendjét sértő jelenségek ellen a következetesebb politikai és hatósági fellépést. A nők, a fiatalok helytállása, a nyugdíjasok ellátása A megyéi pártbizottság beszámolója a továbbiakban a nőpolitikái határozat végrehajtásával kapcsolatban a többi között megállapította: megyénkben a foglalkoztatottak 44 százaléka, és a beszámolási Időszakban a pártba felvettek 40,1 százaléka nő. A következő időszakban fontos feladat a népgazdaság lehetőségeinek arányában a nök szociális helyzetének további javítása, a nők szakmai, politikai képzettségének emelése, hogy minél nagyobb számban lehessen őket vezetői munkakörbe állítani. Az ifjúságpolitikai határozat megvalósításában — állapította meg a jelentés — jelentős eredményeket értünk el Csongrád megyében. A párt és a társadalom gondoskodása, bizalma növelte az ifjúság elkötelezettségét a szocializmus épité=e mellett. Ezt bizonyítja megyénkben a fiatalok helytállása a termelésben és a tanulásban Lényegében megháromszorozódott a brigádmozgalomban részt vevő fiatalok száma. Társadalmi összefogással lavultak az ifjúság élet- és munkakörülményei. Az ú] lakáshoz jutók fele minden esztendőben fiatal házas. (Folytatás a 4. oldalon* >