Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-14 / 37. szám

Csütörtök, 1980. február 14. Budapest felszabadulásának 35. évfordulóján Koszorúzás! ünnepségek a fővárosban Budapest felszabadulásának 35. évforduio.ia alkalmából szerda deleiőlt koszorúzási ünnepseg volt a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. A magyar zászlóval és a •nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlajával díszített emlékmű talapzata előtt a fegyveres erők tagjai álltak díszőrségei. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után a szovjet hősök emlékművén a hála, a kegyelet és a megemlékezes koszorúját elsőként a budapesti pártbizottság nevében Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Somogyi Sándor, a pártbizottság titkára helyezte el. A fővárosi tanács nevében Szépvölgyi Zoltán tanácselnök, Csehik Ferencné elnökhelyettes és Bornemiszsza Sándor, a tanács pártbizottságának első titkára koszorúzott. A Szovjetunió magyarországi nagykövetsége nevében Vlagyimir Pavlov nagykövet. Valerij Muszatov követtanácsos és Anatolij Popov vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonai tanácsa nevében Vlagyjmir Szivenok vezérezredes, Fjodor Iscsenko • altábornagy, Vladlen Koleszov altábornagy, Valentyin Poriszkin ezredes és Nyikolaj Borzenkov ezreaes, Leonyid BorisJov titkár vezetésével a moszkvai pártbizottság küldöttsége helyezett el koszorúi. A budapesti fegyveres erők és testületek nevében Vincze Lukács rendőr vezérőrnagy,. Budapesc főkapitánya, Cseszák Sándor. a munkásőrség budapesti parancsnokhelyettese es Sipos Károly alezredes, a budapesti helyőrség parancsnokhelyettese: a Hazafias Népfront budapesti bizottsága képviseletében Trautmann Rezső elnök és Bostai Károly né titkár; a szakszervezetek budapesti tanácsa részéről Mekis József elnök és Martos Istvánné vezető titkár; h KISZ budapesti bizottsága nevében Hámori Csaba első titkár és Szabó Klára titkár; az MHSZ budapesti vezetősége nevében Kacsó Ferenc litkár és Szabó András titkárhelyettes; a főváros. felszabadításában részt vett harcosok nevében Krupiczer Ferenc, Padányi Mihály és Sárközi Sándor koszorúzott. Ezután Budapest dolgozóinak és ifjúságánaK küldöttei helyezték el a nála és a kegyelet virágait. A megemlékezés az Internacionálé hangjaival ért véget * Budapest felszabadulásának 35. évfordulóján kegyelettel emlékeztek meg a budai önkénles ezred katonáiTájékozottság cs külpiaci árakról ról, akik fegyvert tagadtak, hogv a szovjet Hadsereg oldalán részt vegyenek hazánk felszabadításában. A Hazafias Népfront I. kerületi bizottsága es a budai önkéntes ezred bajtársainak emlékbizottsága szerdán koszorúzási únnepseget rendezett a Vérmezőn levő emlékműnél. Elhelyezték a megemlékezés virágait a HNF I. kerületi bizottságának. a budai onaentes ezred emlékbizottságának, az I. kerületi KlSZ-bizottságnak és a Magyar Honvédelmi Szövetség I. kerületi szervezetének képviselői. Ugyancsak koszorúzást Ünnepséget rendeziek a Déli pályaudvarna! levő emléktáblánál is. Budapest felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából szerda délben Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke fogadást adott a városházán. Reszt vettek a fogadáson a budapesti párt-, állami, társaaalmi és tömegszervezetek, valamint a budapesti fegyveres erők és testületek képviselői, továbbá Vlagyimir Pavlov nagykövettel az élen a budapesti szovjet nagykövetség munkatársai, a moszkvai pártbizottság küldöttségének tagjai, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonai tanácsánaK képviselői. (MTI) Munkásvéd • * N

em szokatlan, rendkívüli eseménye a magyar gazdasági életnek az árreform, az árrendezés. Tulajdonképpen minden évtizedre jutott belőle legalább egy. Mert a stabilizációhoz is új árrendszer kapcsolódott, ezt követően 1952-ben. majd 1958-ban is jelentősen módosultak a termelői árak, árreformot hajtottunk végre 1968-ban, -s az idei esztendőben ugyancsak új árrendszer lépett életbe. Ám ez a mostani általános termelői árrendezés csak időrendi sorrendben kapcsolódik a korábbiakhoz, azoktól alapvetően különbözik. Legfőképpen abban, hogy az említett időpontokban valamilyen árelv alapján újjáformáltuk az árakat, amelyek azután vagy változatlanul, vagy kisebb kiigazításokkal érvényesültek a soron következő újabb rendezés, árreform végrehajtásáig. Kétségtelen, hogy ezúttal is — 1980. január .elejei dátummal — sor került új árak megállapítására, de ezzel, az úgynevezett induló árak kialakításával a termelői árak korszerűsítése még nem fejeződött be, csak elkezdődött. Az év első napján ugyanis nemcsak új árak, hanem új árképzési elvek is életbe lé'ptek. Mostantól kezdve a termelés igen széles szférájában a termelői áraknak a mindenkori külkereskedelmi árakhoz keli igazodniuk, azok bármilyen irányú mozgását záros határidőn belül követniük kell. Ebben az új árrendszerben az energia- és az anyag költsége, belföldi ára a beszerzési árhoz, áltatában a tőkés piaci importárhoz, a feldolgozóipar termékeinek belföldi ára pedig a szabad devizás export ár- és nyereségszintjéhez igazodik. 'Lényeges körülmény az is, hogy a külpiaci beszerzési árakhoz igazodó — az úgynevezett imporbit-követő — termékek többsége szabad:'.: lett, a hatósági árforma csak ritka kivétel. A külpiaci, a külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzésből szükségszerűen következik, hogy minden vállalatnak tájékozottnak keli lennie az általa felhasznált, vagy exportra gyártott termékek .világpiaci áralakulásáról. A külpiaci értékesítési és beszerzési árak ismerete, figyelemmel kísérése mindeddig a külkereskedelmi szakvállalatok dolga, feladata volt; az érvénybe léptetett új árrendszer következtében most már minden magyar vállalatnak természetes igénye, joga és. szükséglete, hogy folyamatosan, részletes, rendszerezett és értékelhető árinformációkat kapjon > külkereskedelmi vállalatoktól. S mi van akkor — kérdezhetjük —, ha a termelő és felhasználó vállalatok megismerik a világpiaci árakat, példának okáért tudják, hogy bizonyos anyagok, felkész termékek ára emelkedik, s annak hatása rövidesen „begyűrűzik". A világpiaci ártendenciák ismerete, előrelátása fontos. Csakhogy a külpiaci árakhoz való folyamatos igazodásnak nem az az elsődleges célja, hogy az ártendenciákat ..begvűrűztesse", hanem az, hogy a vállalatokat azok figyelembevételére, pozitív jellegű alkalmazkodásra kényszerítse. Az éremnek — a külkereskedelmi, a világpiaci árakról való tájékozottságnak — másik oldala: a vállalatok nyereség- és termelői árszintjét alapvetően tőkés piaci exportjuk árszintje, nyereséghányada határozza meg. Nyilvánvaló, hogy a termelés és az összes — export plusz belső piaci — értékesítés nyeresége csak az export gazdaságosságának, árszintjének emelésével gyarapítható. A szándék és az óhaj ehhez édeskevés. Az exportáló vállalatoknak nemcsak saját termékeik piaconként is eltérő értékesítési árait, hanem a versenytársak exportárait is ismerniük kell, időről időre ,elemezniük kell az eltérések okait — fuvarköltség, nem kielégítő műszaki színvonal, gyenge szervizszolgáltatás, hosszú szállítási határidő stb. —. hogy azután cselekvéssel érjenek el kedvezőbb árat. L

ehetséges, hogy gondolatmenetünk nem érzékeltette kellően azt, amit befejezésül újólag hangsúlyozunk a világpiaci árak hatása — általában egykét esztendős késéssel — a korábbi árrendszer termelői áraiban is kifejeződött. A „begyűrűzésről" az esetek többségében a központi gazdaságirányítás döntött, viselve annak pénzügyi konzekvenciáit is Az új termelői árrendszer — az importés exportárak követése révén — az ármegállapítás és az árképzés jogkörét a termelés széles szférájában a vállalatokra .ruházta át. De nemcsak a jogkör:, a pénzügyi következményeket is. Mindkettőhöz kapcsolódnia kell a külpiaci, a világpiaci árakról való — jelképesen — naprakész és folyamatos tájékozottságnak, amelv orientálhatja a külpiaci beszer/est. a rugalmas alkalmazkodást és a külpiaci értékesítést. V Garam völgyi István •A lakosságnak nyújtott penzbeni és természetbeni társadalmi juttatások értéke az idén már megközelíti a 150 milliárd forintot, amelyhez egyebek között nyugdíj, táppénz, családi pótlék, illetve egészségügyi, szociális ellátás, oktatás, kulturális, sportlehetőségek és üdültetés formájában jutnak a társadalom különböző rétegei. Vagyis jövedelmének csaknem 32 százalékát társadalmi juttatásként kapja a lakossag,. ennek túlnyomó részét az állami, körülbelül egytizedét pedig a vállalati forrásokból. A mostani ötéves tervidőszak kezdete, vagyis 1976 óta a vállalati egészségügyi, szociális és kulturális fejlesztési feladatok is szervesen beépülnek a vállalati középtávú tervekbe, ezek végrehajtása ugyanúgy kötelező, mint bármely más vállalati programé, s a vállalat vezetője minden évben az üzemi demokrácia fórumain köteles beszámolni arról, hogy a szociális tervek időarányos részét teljesítették-e, az esetleges elmaradásoknak mi az oka, mit tesznek az akadályok elhárítására. A szociális tervek végrehajtásának elmúlt négyévi tapasztalatai kedvezőek. A jóléti és kulturális alapból, amely évente rendszeresen növekszik — az idén 36 százalékkal magasabb, mint 1976-ban — jelentősen bővítettek, korszerűsítettek gyermekintézményeket, vállalati szociális, kulturális, sportlétesítményeket, hozzájárulnak az üzemi étkeztetés költségeihez, a dolgozóknak üdülési lehetőségeket teremtettek és segélyezik az arra rászorultakat. Termelési költségekből tartanak íenn munkásszállókat, gondoskodnak a munkavédelem, az üzemegészségügy fejleszteséről, a munkások utazásáról, s nem utolsósorban képzésűkről, továbbképzésükről. A vállalati juttatások teszik lehetővé, hogy olyan fontos szolgáltatáshoz, mint például az üzemi étkeztetés a tényleges árnak feléért, az üdüléshez alig 25— 35 százalékáért juthatnak a dolgozók, a többit a vállalat fizeti. A fejlesztési és a részesedési alapból a dolgozók tízezrei kapnak támogatást ahhoz, hogy líj otthonhoz jussanak. Ar. elmúlt négy évben hazánkban felépült lakások 2U százaléka a vállalatok támogatásával jött létre, több mint 30 000 gyermeket befogadó óvodát, bölcsödét tartanak fenn a vállalatok, üzemi étkeztetésben a dolgozóknak 40 százaléka vesz részt Mint a SZOT-ban az MTI munkatársának elmondták, a nehezebb gazdasági körülmények között is fontos követelmény, hogy gondoskodjanak a vállalatok, szövetkezetek a szociális ellátásban elért eredmények megőrzéséről, s ahol lehetőség van rá, annak továbbfejlesztéséről. A gazdaságosan dolgozó vállalatok eredményei jussanak kifejezésre a szociális ellátás magasabb színvonalában is, de a gyengébben gazdálkodóknál sem mehetnek a kedvezőtlen eredmények az alapvető szociális ellátás, vagyis a munkabiztonság, az egészséges munkakörülmények, a gyermekintézmények, az üzemi étkeztetés, az üdültetés rovására. A vállalati szociálpolitika jelentősége tehát tovább növekszik, s ahhoz, hogy eredményes legyen, ezen a .területen is körültekintőnek, rugalmasnak kell lennie a vállalatnak. Jelenleg az 1980-as tervek végrehajtása a legfontosabb feladat, de már kialakulóban vannak a koncep-j ciók a következő ötéves tervidőszakra, amelynek szociális terveire az országos tervhi- \ -vaLal elnökének a közelmúlt-1 ban megjelent utasítása orientál. A dokumentum a korábbinál jóval részletesebben taglalja az üzemegészségügyi ellátással, a csökkent munkaképességűek rehabilitációjával, a dolgozók képzésével, a vállalati szociális ellátással, a munkahelyi emberi viszonyok, az üzemi művelődés és sportolás feltételeinek megteremtésével kapcsolatos feladatokat. Készülődés a forradalmi ifjúsági napokra Ifjúsági szövetségünk a hagyományokhoz híven idén is megrendezi a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozatát. Ennek keretében nemcsak a fiatalság, hanem Űj telefonközpont Nagy László {elvétele A DÉLÉP Bocskai utcai régi és ú.i irodaházában eddig egy-egy telefonközpont működött. A városból érkező liívá- '< sok vételére 35 vonal állt rendelkezésre. Lz kevésnek bizonyult. Most bővül a DÉLÉP telefonközpontja. A két régit : egy új, Crossbar-rendszerűvel váltják fel. A fővonalak I száma ötven. Lhbez kapcsolódik a vállalat belső telefon- , forgalmát lebonyolító 509 mellékvonal. (Lbböl eddig 100 volt.) A berendezések összeszerelését már tavaly júliusban megkezdték a posta műszaki szakemberei. A napokban üzembe helyezték az új állomást. egész társadalmunk megemlékezik történelmünk kimagasló jelentőségű tavaszi évfordulóiról. A FIN-t a tömegpolitikai neyelőmunka lehetőségeit a fiatalok igényeivei összenangolva szervezik meg. Különös jelentőséget ad az idei programnak, hogy euöen az időszakban végzi munkáját az MoZi.XP i XII. kongresszusa és ekkor j ünnepeljük hazánk íeis'a| badulásanak 55. évforduio! jat. A tavaszi esemenysoroj zat célja tehát a három nemzeti évforduló megünneplése és az MSZMP XII. kongresszusa munkájának figyelemmel kísérése. A forradalmi ifjúsági napok rendezvényei évek óta erős érzelmi es értelmi hatást gyakorolnak a KISZtagokra és a KISZ_en kívüli iiatalokra. A gazdag programok erősítik a fiatalokban a szocialista hazafiságot, a proletár internacionalizmust, a nép, a nemzet ós a szocializmus iránti, tettekben megnyilvánuló elkötelezettséget. Március 15-én Csongrád megye helységeiben mindenütt megemlékeznek az 1348—49-es polgári forradalom és nemzeti szabadságharc hőseiről. Az évfordulóra emlékeznek Szegeden is a Klauzál téri ifjúsági nagygyűlésen amelyen a tanuló és dolgpzo fiatalok képviselik a varos ifjúságát. Március 21-én a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának öl. évfordulóján országos megemlékezést tartanak Salgótarjánban, az ünnepségen és az azt követő találkozón Csongrád megyét li'.iúkommunisták ós veterán •pártmunkások képviselik. Megyeszerte. igy Szegeden is koszorúzásokkal cs találkozókkal adóznak a Tanácsköztársaság emlékének. Április 4-én, hazánk felszabadulásának 35. éviordutóján katonai díszszemlét és országos ünnepséget rendeznek a fővárosban. A központi ifjúsági programodon részt vesznek Csongrád megye fiatalságának képviselői is. A FIN kereteben a KISZ Csongrád megyei és a Csongrád város; bizottsága közösen rendezi meg március 23-án a megyei ifjugárdista szemlét, „Vöróskatonák útján" címmél. Ebben az időszakban kerül sor a Művészet és ifjúsit g versenybe nevezett megyei produkciók bemutatójára. A gálaműsort a területi döntőkön legszinvonalasabban szereplő amatőr művészek és művészeti csoportok adják. A forradalmi hjsuagi napok záróeseményei közül iigyelemre méltók az egyetemi, főiskolai kulturális napok bemutatói Szegeden. A fiatalok széles tömegét mozgósítja a feiszabadulasunk 35. évfordulójának megünneplésére rendezendő fáklyás felvonulás. Csongrád megye egész ifjúsága képviselteti magát azon a komplex vetélkedősorozaton, anieiyet „Vagyunk a láz" címmel az 1979-es év sikeres kezdeményezésére építve ismételten meghirdetnek. A vetélkedő témaköreit hazánk felszabadulásának évfordulóidhoz kapcsolódva az elmúlt 35 év politikai, gazdasági, tudományos és kultúráin epítésének eredményeiből válogatjak. <