Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-10 / 34. szám

I 10 Vasárnap, 1980. február 10. Téli olimpia Magyarország: 37 pont, S érem Inkább bllZClítanÍ! Harmos Tibor sikere A Csepel Kupa I. osztályú súlyemelő válogató verse­nyen á szegedi Harmos Ti­bor súlycsoportjában, a pe­helysúlyúak között dobogóm lepett Lénárt István volt ifjúsági világbajnok is. A szegedi fiú ugyan a szakí­tást elrontotta, lökésben azonban 5 kilogrammal megverte az ifjúsági világ­bajnokot, összesítésben pedig az előkelő harmadik helyen végzett. Eredmények: Pe­helysúly (6 induló): 1. Lé­nárt (PMSC) 245 (115. 130), 2. Horvách L. (Honvéd Lő­rlncz SE) 240 (107,5, 132,3), 3. Harmos Tibor (Szegedi Epítők-Spartacus) 235 (100. 135). Szurkolói ankét A SZEOL AK labdarúgó­szakosztálya február 13-án, szerdán délután 5 órakor, a belvárosi pártszervezet he­lyiségében (VIctor Hugó u. 5.) szurkolói ankétot rendez. Az eseményen dr. Dékány Géza, a labdarúgó-szakosz­lály elnöke és Kovács József vezető edző ismerteti az el­múlt félszezon és a felké­szülés tapasztalatait. maid válaszolnak a feltett kérdé­sekre. Vereség Oroszlányban A hétvégi kettős forduló első mérkőzését Oroszlány­1 an játszotta a SZEOL AK NB l-es férfi kosárlabda­csapata. Oroszlányi Bányász— SZEOL AK 83-72 (40-25) Oroszlány, 700 néző, ve­zette: Wein, Holocsi. Oroszlány: Hosztyán (6), Bocskor (11), Lupis (11). SZABOLCS (14), KRAJ­NfYIK (27). Csere: Jannl (8), Hilcz (6). Edző: Jugovics József. SZEOL AK: Kovács (2) TATARtCZA (19), Dörmő '13), Boros (4), Vincze (—). t sere: LESTÁR (14), Reisz ti3), dr. Kertész (—), Kecs­kés (3). Mészáros (4). Edző: Gouth Iván. Az eUő félidőben jelentős előnyt szerzett a hazai csa­pat, n sok hibával játszó ,-»gediek ellen. Fordulás után feljavultak ugyan Pa­ta riczáék, de már a nagy hátrányt nem tudták ledol­gozni. Ma, vasárnap délután 3 órakor az újszeeedi Sport­csarnokban a PVSK csapa­tát fogadja a SZEOL AK. A téli sportok űzése szem­pontjából • mostoha viszo­nyokkal sújtott Magyaror­szág érdekes módon minden téli olimpián ött volt eddig, de elsősorban ott tarthatott „igényt" némi sikerre, amire felkészülhetett, azaz a mű­korcsolyázásban, s legújab­ban a jégtáncban. A 12 eseményep 5 -érem­hez jutott a magyar téli sport: 1932-ben és 1936-ban a műkorcsolyázók között pá­rosban a Rotter—Szólás duó szerzett bronzérmet, 1948­ban csak éles csatában, s né­mi pontozói részrehajlással esett el — ugyancsak páros­ban— Kékess.v—Király kettős a győzelemtől. Ezüstérmük így is a legjobb teljesítmény ez idáig. 1952-ben és 1958­ban a Nagy-testvérek követ­tek „elődeiket", s álltak ekét olimpia párosversenyét kö­vetően a dobogó harmadik fokán. Magyarország 37 pontját összegyűjtők névsora idő­rendben : 1932: Rotter, Szollás III. laUe Piacid hely, Szalay, Orgonista (ugyancsak műkorcsolyázás) 4. hely. 1936: Rotter, Szollás III, hely, Szekrényessy-testvérek (páros műkorcsolyázás) 4. hely. 1948: Kékessy, Király II. hely, Király (férfi műkor­csolyázás) 5. hely, Pajor (fér­fi gyorskorcsolya, 10 000 m) 4. hely. 1952:. Nagy testvérek III. hely. 1956: Nagy testvérek III. hely. 1968: Almássy (női műkor­csolyázás) 6. hely. 1972: Almássy 5. hely. 1976: Regőczy. Sallai (jég­tánc) 5. hely. Magyarország egyébként min­den sportágban indult már, a bob- és szánkósport kivéte­lével. Az idei Laké Placid-i esemény a harmadik olyan, ahol csak egy számban ér­dekelt Magyarország: 1956­ban a Nagy testvérek, 1972­ben Almássy, idén pedig a Regőczy, Sallai duó próbált és próbál szerencsét. Újabb amerikai Az Egyesült Államok Olimpia Bizottsága pénte­ken hivatalosan kérte a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ságtól, hogv az 1980-as nyári olimpiai játékokat ne Moszk­vában tartsák meg, hanem másutt, vagy amennyiben ez nem lehetséges, halasszák el. A kérést Róbert Kane, az Amerikai Olimpiai Bizottság elnöke Laké Piacid-ben ter­jesztette a NOB végrehajtó bizottsága elé. Kane a NOB végrehajtó bizottsága előtt a kérést in­dokolva megismételte Carter amerikai elnök ismert szov­jetellenes vádaskodásait, és azt állította, hogy az afga­nisztáni események követ­keztében előállott helyzet szükségessé teszi a nyári olimpia színhelyének meg­változtatását vagy a játékok elhalasztását. Az Amerikai Olimpiai Bizottság elnöke szerint a moszkvai olimpia szervező bizottsága megsér­tette a nemzetközi olimpiai bizottsággal köttött megálla­podást, mivel — úgymond — „nem tudja biztosítani az olimpia célkitűzéseit, köztük azt, hogy a béke légkörében tartsák meg a játékokat". Mint ismeretes, szombaton Laké Placidbe érkezik Van­ce amerikai külügyminisz­ter, hogy a NOB 82. ülésének megnyitása alkalmából talál­kozzék a Lord Killanin­nel, a NOB elnökével. A ta­lálkozón Vance minden bi­zonnyal — Carter elnök megbízásából és az Amerikai Nemzeti Olimpiai Bizottság előterjesztéséhez hasonlóan — a moszkvai olimpia- boj­kottját kéri majd. Az amerikai kérést támo­gató üzenetet juttatott el a NOB-hoz Macolm Fraser áűszráliai kormányfő ls. Hír­ügynökségi jelentések sze­rint egyébként eddig csupán egy sportszervezet, az Ama­tőr Ökölvívók Nemzetközi Szövetsége tett eleget az amerikai kormányzat hideg­háborús felhívásának. Az afroázsiai népek szoli­daritási szervezete nyilatko­zatban ítélte el ^zt, hogy im­perialista körök a nyári olim­piai játékok Moszkvában való megtartásának megaka­dályozására törekszenek. A szervezet állandó titkársága által kiadott nyilatkozat Car­ter elnök bojkottra szóló fel­hívását politikai indíttatású cselekménynek minősíti, és rámutat, hogy azt mivel tel­jességgel ellentmond az eny­hülés és a nemzetközi együttműködés szellemének, valamint az olimpiai mozga­lom elveinek, el kell utasíta­ni. A minap a véletlen az egyik egészségügyi intéz­mény folyosóján egy lelkes sportbaráttal hozott össze. Ha valakire, őrá illik e jel­ző, ugyanis a Volán-mecs­cseken már kezdés előtt jó | órával elfoglalja helyét, i hogy buzdíthassa a kedven­ceit. A várakozas perceit elütendő, a közelmúltban játszott kézilabda-mérkő­zésről vallottunk szot. A játékvezetők ténykedé­se volt fő témánk. Nem hi­szem — bár nem mondta —, hogy sikerült érveimmel maradéktalanul meggyőz­nöm őt... Az eset kapcsán egy korábbi történet is eszembe jutott. „Láttad a mérkőzést? Mit szólsz eh­hez a játékvezetéshez!" — fakadt ki egyik labdarúgó­mérkőzés után egy kedves ismerősöm. Látnom kellett — válaszoltam, mivel pár méterre álltunk egymástól. Rosszul szólhattam, leg­alábbis ez derült ki szavai­ból: „Nahát, megvan rólad a véleményem! Miért jársz te egyáltalán meccsekre? Ezek szerint meg sem írod, mily gyalázatosan működött a bíró, hogy ítéleteivel ál­landóan minket sújtott?" — zsörtölődött tovább. Egy-két hete NB l-es kosárlabda­mérkőzésen volt részem ha­sonló „élményben". Ott is­mét a játékvezetők voltak a célpontok. Követtek el apróbb hibákat, de az ered­mény alakulásához ezeknek semmi közük sem volt. A hangoskodók többségéről — csakúgy, mint más sport­ágak mérkőzésein — kide­rült, a szabalyismerettel bizony hadilábon állnak. Ezek az egymást gyorsan követő impulzusok késztet­tek arra, hogy szóljak a játékról, a szurkolókról. Ahogy közeleg a tavasz, úgy jutunk egyre közelebb a különböző sportágak baj­noki nyitányához. A kosár­labda NB I-ben már az ötödik forduló mérkőzéseit játsszák, a kézilabdázók Magyar Népköztársasági Kupa-találkozókon vesznek részt, s egy hét múlva lab­darúgásunk második vona­lában is kezdetét veszi a bajnokság. A szegedi csapa­tok többségének nem lesz könnyű dolgá. Lesz, ame­lyik a bajnoki címért, eset­leg a bentmaradásért vív majd élet-halál harcot, de az sem lesz közömbös, hogy a táblázat melyik helyét foglalja el a bajnoki év végén. A jelekből ítélve a közönségnek, az egyesületi vezetőknek, de a játéko­soknak is fokozottabban lesz igénybe véve az ideg­rendszerük. Nem árt már most felkészülni, hogy az esetleges kudarcokat hig­gadtan vegyék tudomásul. A kritikus mérkőzéseken lelkes buzdításával sokat segíthet csapatán a szur­koló. de felelőtlen maga­tartásával legalább annyit árthat is. „A pénzemért úgy és annyit hangosko­dom, ahogy és amennyit akarok, azt kiabálok, ami nekem jólesik!" — hall­hatjuk nemegyszer. Sajnos, van ahol ma még megte­hetik. Olvashatunk, hall­hatunk a világszerte elő­forduló stadionbotrányok­ról, tömegverekedésekről, az elviselhetetlen légkört provokáló „lelátóhiénák"­ról. Hazánkban szerencsére ilyen nincs! S hogy ne is legyen, nem szabad szemet hunyni az olykor-olykor előforduló rendzavarások lelett. Mostanában olyasféle szemlélet uralkodott el, aki porondra lép — legyen az játékos, játékvezető, edző vagy szírtész — a dicséret­nek szánt hátbaveregetősdi ellenében köteles elviselni az indulatok szülte pocs­kondiázást A küzdőtéren, a pályán látott versengés olykor magával ragadja a szemlélőt. Szinte észre sem veszi, hogy megfeledkezve a jó modorról, a serkentő biztatásból hogyan csap át sértegető gúnyolódásba. Ilyenkor az elfogultság, a tehetetlenség, a düh petár­dái válogatás nélkül bom­bázzák a jó szándékot, az akarást, a lelkesedést... Ha például a kedvenc csapat játékosa kövei el szabályta­lanságot, azt taktikai meg­oldásként fogja fel a szur­koló. Ha viszont az ellen­fél teszi ugyanazt — már alávalóság. Az ilyen nézők aligha tudnak örülni egy­egy, az ellenfél által be­mutatott trükknek, szép megoldásnak, mi több, azért szorítanak, hogy az indisz­ponáltan, önbizalmát veszt­ve játsszék azon a mérkő­zésen. ök azok, akik csak dühöngeni, az eredményért járnak a mérkőzésekre, számukra a játék szépsége mellékes. Ezek az emberek azt is hajlamosak elfeledni, hogy a jobbtól vereséget szen­vedni sohasem szégyen. Volt rá példa, nem is egy — sajnos a közelmúltban a Volán mérkőzésén is —, ha netalán a kedvenceknek nem úgy megy a játék, mint az „Ezerfejű Cézár" szeretné, rájuk is zápor­ként hullik az „áldás". Vé­ge-hossza nincs a hogyan kellett volna ajánlásoknak, a csalhatatlan „szakvéle­ményeknek", de az átokhul­lámoknak sem. Ezektől a nézőktől retteg a játékos, az edző, a játékvezető. Mondanom sem kell ta­lán, ezek a „szurkolok" fe­leslegesek a lelátókon! Fe­leslegesek, mert pfújjolá­suk, tüntetésük hiábavaló­nak bizonyul, ugyanis ilyesmiért még egyetlen já­tékvezető sem vonta vissza ítéletét! Azt ellenben elér­hetik a hangoskodók, hogy a későbbiekben esetleg többször is tévedje- — ép­pen a kedvenc csapat ká­rára ... Ellenpárja is van ennek a szurkolótípusnak, szerencsére a józan gondol­kodásúak vannak többen. Ök is beleélik magukat a játékba, magával ragadja őket, de számukra ez él­ményt jelent, s a küzdelem hevében is a sport humá­numát látják. A tapasztaltakból ítélve, a szegedi szurkolóknak is érdemesebb sportszerű, szűnni nem akaró lelkes biztatásra hangolódniuk, mint már nemegyszer tet­ték a Volán-mérkőzésein. A sportszerű magatartás, őszinte buzdítás — hisz­szük — nagyon sokat len­díthet Szeged csapatain ... Gyürki Ernő Labdarúgó-érdekességek SZALMA MÁSODIK A moszkvai fedettpályás at­létikai Szovjet Kupán a ma­gyarok közül a férfi távol­ugrásban Szalma szerepelt a legjobban: 772 cm-el a má­Sportműsor Birkózás Területi szabadfogású ver­*ny, úttörő korcsoport, Ma­dách u. alt. isk. tornaterme, 10. Kézilabda Hírlap Kupa-mérkőzések az újszegedi Sportcsarnok­ban: Sz. Textilművek SE— Soltvadkert (női), 9. Újkí­gyós—Szarvas (férfi), 9.55. HÖDIKÖT—Sz. Tanárképző (lérfi), 11. Konzerv SK— Csongrád (női), 12.05. Kosárlabda NB l. Nők. BEAC—SZE­OL AK. Budapest, Menyecs­ke u„ 11, Üjvári, Domonkos. Férfiak. SZEOL AK—PVSK, uiszegedi Sportcsarnok, 15, Faldt, Varga. Előtte NB-s if­júsági mérkőzés, NB 11. Fér­fiak. Sz. Postás—Salgótarjá­ni TC, Rókusi Tornacsarnok, 9.30. SZVSE—Zalka M. FSC, Ságvári E. Ált. Isk. torna­terme, 11 Súlyemelés II. és III. osztályú egyéni verseny, Vasutas Sportcsar­nok, 10. Teke NB II. Férfiak. Sz. Postás —Egri Spartacus, DÉLÉP­pálya, 8. SZVSE—Vasas Ika­rus, SZEOL-pálya, 11. Labdarúgás Előkészületi mérkőzések: Szegedi Dózsa—DÉLÉP SC, textiles-pálva. 10. Sz. Postás —Tápé. Postás-pálya, 13.30. Alsóváros—Sz. Tanárképző, Szabadság tér, 13.30. sodik helyet szarezte meg a szovjet Podluzsnij (789) mö­gött. A magyar atléta utolsó ugrása 8 méter körüli volt, de a versenybíróság — hosz­szú vita után — érvénytelen­nek minősítette. BECKENBAUER MARAD Franz Beckenbauer, az amerikai Cosmos labdarúgó­csapatának 34 éves játékosa kijelentette: „Hennes Weis­weiler edző szerződtetése az együtteshez azt jelenti, hogy szerződésem lejárta után is maradni akarok a New York-i klubnál." BÉKEVERSENY A május 9-én kezdődő 33. országúti kerekpáros Béke­versenyre a rendező három ország — NDK, Csehszlová­kia, Lengyelország — mellett már nyolc ország küldte el nevezését. Ezek szerint a Varsó—Berlin—Prága közöt­ti viadalon a szovjet, a ro­mán, az olasz, a finn, a hol­land, az algériai, a portugál, és az angol együttes is in­dul. A labdarúgás történetében a potyázás szupercsúcsával, nyilván az az öt, minden hájjal megkent brazil szur­koló büszkélkedhet, akikről történetünk szól. Az egyik Sao Paulóban rendezett rangadó mérkőzés­re, bárhogy is szerettek vol­na, sehogysem sikerült je­gyet szerezniük. Erre merész, de alaposan átgondolt straté­giai tervet agytaltak ki. Egyikük a stadion kapubejá­rata előtt hirtelen ájultan esett össze. Másik négy „se­gítőkész" társai sebtében sze­reztek egy hordágyat, s azon, az elsősegélynyújtás ürü­gyén sikerült őt gyanútlanul bevinniük a stadion ügyele­tes orvosához. Igenám, köz­ben az „ájult" hirtelen ma­gához tért, és mintha mi sem történt volna, fürgén el­ugrott a hordágyról, pillana­tok alatt mindannyian elve­gyültek a nézők tömegében, és vígan szurkoltak kedvenc asapatuknak... * Rio de Janeiro közelében, egy kies tisztáson különös párbajt vívott egymással két játékvezető, amelyen a „fegy­verük" a sípjuk volt. A he­gemóniáért vívott párbajban az viszi el a pálmát, aki to­vább tudja sípját fújni, mint a másik. Az ellenfelek egyi­ke pontosan 2 óra 55 perc eltelte után „bedobta a tö­rülközőt" ... nem bírta to­vább szusszal. A győztes sem úszta meg szárazon, mert hallási zavarokkal kórházba kellett szállítani. A különös „síppárbaj" harmadik részt­vevője, aki ugyancsak játék­vezető és a döntőbíró szere­pét töltötte be, úgy látszik jobban bírta dobhártyával, mert „fütyült" az egészre ... * / A legfantasztikusabb ti­zenegyesrúgások dömpingjét a brazil SC Bahia és a Vito­ria Fonta Nova negyedosz­tályú bajnoki mérkőzésén jegyezték fel a krónikások. A 3-3-as döntetlennel végző­dött találkozón — melyen négy 11-est is ítélt a játék­vezető — után hosszabbítás­ra került sor. Miután egyik csapatnak sem sikerült a győztes gólt megszereznie, a szabályok szerint tizenegyes rúgásokra került sor. A sors különös szeszélye folytán, hogy eldöntsék a győztest, nem kevesebb, mint 39 (!) tizenegyes rúgást végeztek el a csapatok, s miután azok közül nyolcat nem sikerült értékesíteniük, végül is 16-15 arányban győzött a Bahia le­génysége. ök — ahogyan a pesti zsargon szerint monda­nák — jobban bírták a cér­nát. S. I. Toborzó A Szegedi Építők-Sparta­cus súlyemelő-szakosztálya toborzót tart 10—20 éve:-. korig. Jelentkezni lehet hét­ló, kedd. csütörtök, péntek délután 16—18 óráig a­Építők-Spartaeus edzőterme ten (Szeged, Április 4. útit 49.). A röszkel Kossuth Terme­lőszövetkezet felvételt hir­det szarvasmarha­gondozó es fejős munkakörre. Szükség esetén lakást birtos'tunk, bérezés bérszabélyzatunk szerint. Jelentkezni lehet, a terme­lési elnökhelyettesnél. Kösz. ken.

Next

/
Thumbnails
Contents