Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-09 / 33. szám

Szomfiaf, 1980. február 9. 5 jogászok tanácskozása Kibővített elnökségi ülés Vásárhelyen Szentes után Vásárhelyen került sor a Magyar Jogász Szövetség Csongrád megyei Szervezetének újabb kibőví­tett elnökségi ülésére. A teg­nap délelőtt a városi ta­nácsház vb-termében meg­tartott ülés — melyen részt vett és felszólalt Papos Lósz­luné a megyei pártbizottság képviseletében — dr. Csa­tordai Antal tanácselnök megnyitójával kezdődött, majd a megyei szervezet el­nöke, dr. Kemenes Béla szá­molt be a jogászszövetség megyei szervezetének évtize­des fejlődéséről. Kitért a társadalmi kapcsolatok ala­kulására, valamint a szak­osztályi élet, s ezenbelül a szakosztályi munka eredmé­nyeire, célkitűzéseire is. A megyei szervezet tevékeny­eégét dicsérendő, 1978 októ­berében az országos Béketa­nács emlékplakettel tüntette kl hazánk második legna­gyobb — több mint 800 ta­got számláló — megyei szer­vezetét Az elnökségi beszámolót a hódmezővásárhelyi területi szervezet beszámolója kö­vette, dr. Nagy Lajos elnök előterjesztésében. A vásár­helyi jogászokat összefogó helyi szervezet az elmúlt évek során igen sokat fejlő­dött. A különböző képzések, előadások és ankétok igen dinamikus és színvonalas munkáról tanúskodnak. Di­cséretes a jogpropaganda­tevékenységük, s ennek ki­emelkedő példája volt a ta­valy szervezett jogpropagan­da hónap sikeres rendez­vénysorozata. A síkerekhez azonban különböző társadal­mi szervezetekkel kiépített kapcsolatrendszer is nagy­ban hozzájárult. A vásárhelyiek tevékeny­ségét egyébként az elnökségi tagok hozzászólásaikban is elismeréssel nyugtázták. Ezt követően dr. Kemenes Béla az MJSZ országos választ­mányi üléséről számolt be, majd a szentesi—csongrádi és makói területi szerveze­tek, illetve a különböző szak­osztályok és tagozatok veze­tői adtak számot munkájuk­ról. Az elnökségi ülésen a szervezetre háruló aktuális feladatok közt a fegyveres erők fiataljainak jogi tájé­koztatása és a fiatal — kü­lönösen a vidéken élő — jo­gászok összefogása vetődött fel hangsúlyosan. Mindkét feladat megvalósítására az elnökség operatív bizottsá­got hozott létre. A Magyar Jogász Szövet­ség Csongrád megyei Szer­vezetének ülése dr. Kemenes Béla zárszavával ért véget. Sziget a háztengerben Pintér József álarcai Szegeden két évvel ezelőtt két új könyvtár megnyitásá­ról adnattunk hírt. Mind­kettőt lakótelepi házak fo­gadószintjein rendezte be tanácsi segítséggel, a Somo­gyi-könyvtár. Valami költőit mondtunk akkor az egyikről, a Csillag tériről, hogy a te­lepi közművelődés első lám­pásaiként fénylenek az ab­lakai. Bár két év nem nagy idő, a pénzszűke hosszabb várakozásoknak is csöndes viselésére késztet, a tény, hogy a közművelődésnek azóta sincs másféle intéz­ménye, helye a lakótelepen — sajnálatos. Dicsérendő vi­szont, hogy ebben a helyzet­ben a könyvtár, pontosabban a könyvtárosok vállalnak magukra nem szorosan szak­mai föladatokat is. Értelmet­len lenne méricskélni: a könyvtári munkán túlmuta­tó, a tágan értelmezett köz­művelődést támogató tevé­kenységükre a kényszerhely­zet, a szükség készteti-e in­kább őket, vagy természetes közművelő buzgalom, segítő­készség. rselekvésvágy. Nyil­ván ez is, az is. A dolog lényege, bory önzetlen erő­feszítéseik árán sikerült kis kellemes, emberies szigetet teremteniük a háztengerben, baráti csoporinkat az egy­más mellett élő idegenek tö­megében. A Csillag téri könyvtár gyermekrészlege: játékparadi* csom Mi kell egy jó festményhez? lA kérdésre elméleti eskedő választ keresni talán leheti ne, gyakorlatba átültethető receptet adni viszont képte­lenség. Mindenesetre a Jó kép nem mindig fedi fel ér­tekeit első pillantásra. S az tem biztos, hogy ha egy mű első látásra megtetszik, már értékes alkotás. Ezért zavar­baejtő Pintér József legújabb tárlata a Bartók Béla Műve­lődési Központ B Galériájá­ban. Hiszen az első pillan­tásra tetszetős, sőt a vendég­könyv tanúsága szerint igen pépszerű képek hamar ki­üresednek, fölfedik gyenge­ségeiket. Sokat emlegetjük mostaná­ban, hogy gazdasági gondja­inkon, elkényelmesedett élet­módunkon úgy segíthetünk, ha eredményeinket nem el­múlt önmagunkhoz, hanem c mai nemzetközi élvonal­hoz mérjük, S ebből a néző­pontból felbillen az eddigi e i-tékrenh, megváltozik a megítélés , szigorúbb, de igazságosabb, gyakorta fá­jóbb, mégis tisztességesebb lesz a mérték. Ha ez a meg­állapítás igaz gazdasági éle­tűnkre, fokozottan annak kell lennie tudati szféránk minden megnyilvánulására, így elsősorban a művészetre, melynek lépéselőnye fejlődé­sünk elengedhetetlen biztosi­téka. Ha Pintér József mos­tani kiállítását e kettős priz­mán át nézzük, részint meg­állapíthatjuk, hogy három és íél évtizedes munkássága nélkül nem írható meg a szegedi képzőművészet fel­szabadulás utáni története, hogy önmaga pályájának mostani állomásán néhány szimpatikus kisérlet tanúi le­hetünk; ha viszont kötelező magaslesünk látómezeje leg­alább az országhatárokig ér. ki kell mondanunk, hogy Pintér nem tartozik a kor­társ magyar képzőművészet jeles képviselői közé. Nem meri vállalni se a konzerva­tív realizmust, se a túlságos absztrakciót Mindent csak félig visz végig, szimbólu­mai tenyeres-talpasok, jelei füldhöz ragadtak. Ráadásul Pintér József mindig mások jelmezébe bújt, sokféle „sze­repben" jelentkezett. Festett impresszionista tájképeket, szocreál os munkástémákat, kubisztikus figurákat, konst­ruktív városrészeket, hiper­naturalista önarcképet. Nem hagyta ki az expresszív­szimbolista kísérleteket sem —, de mindig másodikként, s*>ka<L.iként Most egy szí­nekre éfítő. foltokba rende­zeti, természeti élményeket e\-presszfven-szürreálisan át­író festői világ képviselője­jfent jelentkezik. Hiányérze­tünk forrása talán az, hogy mostani képel is hordozzák a mósodlagosság jegyeit. Jó volna végre az „álarcok" mögötti Pintér Józseffel, a2 egyéni hangú művésszé! ta­lálkozni. Amivel még adó­sunk: a gondolati-érzelmi élestöltet, a szellemi hátor­szág, a művészt izzás és em­beri gazdagság. Pintér József stílusváltá­sainak mostani állomásán elsősorban tájproblémákkal foglalkozik. Nagy foltok és apró részletek váltják egy­mást a Tisza-parti témákon. Ám ezek a foltok meglehe­tősen odavetettek, odafércel­tek. Ezért nem Igazán festői­ek, nem lesznek a kompozí­ció építői. Kiállítási leporelló­jában a színekre apellál. ám gyakran színvilága is kl módolt, harsányan keresett. Szimpatikus kísérleteinek da­rabja a filmes e1emekkel megoldott Eizenstein emlé­kére című kép, bár ez le erő­sen illusztratív és merev, va­lamint a mozgást tetten érni szándékozó Mozzanatok, mely egy kész festmény föl­saabdalása a tudatos fázisok egymásutánja helyett A Fel­hús Tisza — talár), mert ha­gy ományosabb modŐzatólílfa! él — a kiállítás legtisztelet­reméltóbb darabja. Ezen minden a helyén van, az él­mény intenzitásától a tér szí­vóhatásán át a színtónusokig és a lazább, oldottab festol­Ébben könyvtárban Lengyel c ^^ angol plakátok Mi kell egy jó plakáthoz? A válasz egyszerűbb, mintáz előbbi esetben. Kell hozzá olyan figyelemfelkeltő, pilla­natnyi hatás, ami a suhanó autóból is nyomot hagy em­iéikezet ünkben, kell informá­cióérték, művészi megformá­lás, a betű, a kép és a szín komplexitása. Csali ennyi ? Ennyi! A Közművelődési Palota kupolájában lengyel kulturá­lis plakátokat és angol szín­házi témájú falragaszokat láthatunk. A lengyel alkal­mazott grafikáról, elsősor­ban a plakátművészetröl sok Jót hallhatott az, akit érde­kel ez a téma. A lengyel gra­fikusok, plakátművészek, a világ élvonalát alkotják. Am mostani bemutatón is szép példáit adják, hogyan kell tartalmasan, hatásosan, ugyanakkor alázattal köze­ledni egy 6zinházi előadás­hoz, egy filmhez, a cirkuszi produkcióhoz. Hogyan lehet két színből, bravúros vo­nalvezetéssel, nagyszerű gra­fikai jelet formálni (béke­kongresszus plakátja), ho­gyan lehet ötlettel, színnel cirkuszba csalogatni, s mi módon konvencionális jel­képből egy groteszk ötlettel új tartalmat kifejezni (a szállni vágyó kis nyilas Ámor lábára kötelet hurkol­tak.) Az angol művészeti falra­gaszok tartózkodóbbak, ki­sebb méretűek, részletezőb­bek. Azt a plakátstílust kép­viselik, amely felhívó jelle­gén túl sok információt is kínál. Bemutatja az alkotót képben is, néhány adattal is, egy művének reprodukció­jával is, kiállításának helyé­vel, idejével is. Ez a sok in­formáció elvesz a hatásból, ezekhez a plakátokhoz közel kell menni, s ha valaki kö­zel férkőzött hozzájuk, több ismerettel lesz gazdagabb. Ez a fajta plakátművészet száműzi a geget, a sziporká­zó ötletet — hűvösebb, pon­tosabb, visszafogottabb. T. L. I ugyanis lehet beszélgetni. ; Síüldögélni és társaságban ; lapozgatni a folyóiratokat, • megismerkedni azonos ér­deklődésű emberekkel, akik mellett egyébként százczcr­szer megyünk el az utcán (ilyenformán néhány hónap alatt megismerjük a napi­rendjüket, a családi állapo­tukat, a ruhatáruk minősé­gét, a beszédmodorukat, a gyermeknevelési elveiket, a bevásárlási szokásaikat, stb.) —, de akikkel a könyvtár nélkül sohasem találkoznánk. Úgy értem, nem ismerked­nénk meg Mert hol? Ho­gyan? Utcán nem, lépcső­házban tem. Szórakozóhe­lyen sem. bár ezekből van elég a lakótelepen is. Játszó­téren még leginkább, a gye­rekek miatt, mert hisz őket még nem kötik illemszabá­lyok, nincsenek megszólítási gondjaik Elér ok-indok ne­kik az ismerkedésre egy ho­mokozó vagy hinta. Aztán összehozzák ilyenformán, néha, a szülőket is, legalább egy-két szóra. Lehet hogy ez a sajátos lakótelepi játszótérklíma ad­ta a könyvtárosoknak az alapötletet? Balogh Ferencnc, a Csillag téri fiókkönyvtár vezetője nevetve mesélt, a kedvezmények A hazai tájak és a hatá­ron túli nevezetességek meg­ismeréséhez több mint tíz­fajta — immár egy évtize­des múltra visszatekintő — utazási kedvezménnyel járul hozzá az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Csak a felét fizetik a vasúti jegyek­nek a kiránduló KlSZ-alap­szervezetek, az országjárás­ra induló úttörőrajok és is­kolai tanulók, ha hatnál többen jelentkeznek az útra, a 10 éven aluli kisdiákok pedig 75 százalékos kedvez­ményt kapnak. A tömeg­szervezetek, az üzemek, a vállalatok és a termelőszö­vetkezetek szervezte csopor­tos vasúti utazásokon 33 százalék a kedvezmény mér­téke 25 résztvevő esetén. A tanulmányi kirándulás­ra -induló osztályok 10-től 30 diákig ugyancsak 33 száza­lékos engedményt kapnak a Volán menetrendszerű Jára­tain, a KISZ-építőtáborozó fiatalok pedig díjmentesen utazhatnak, a lakóhely és a tábor között egyszer oda­vissza. A KISZ- és az úttö­rőszervezetek akkor is 33 százalékos kedvezményben részesülnek, ha különjárattal kívánnak kirándulni. Hajó­val is olcsóbban utazhatnak a fiatalok hazánkban. A pe­dagógus vezette diákoknak, a tíz évnél idősebb úttörők­ből szervezett csoportoknak és a 25 KISZ-esnél többet számláló alapszervezeteknek is 33 százalékos kedvezményt nyújtanak. Az Express több nemzet­közi szövetség kedvezmé­nyeit is hozzáférhetővé teszi a magyar fiatalok számára. A Nemzetközi Diákszövetség igazolványának tulajdonosa lehet minden magyar nap­pali tagozatos főiskolai vagy egyetemi hallgató. A kártya bemutatásával a szocialista országok vasútvonalain 25 százalékos kedvezményben részesülnek, s a múzeumok és a képcsarnokok kiállítá­saira is olcsóbban juthatnak be. Több más kedvezmény ls segíti a fiatalok utazását. szervezést úgy kezdték ta­valy, hogy a bolti tejjegyek­lől „nézték le" a neveket, címeket, s küldték a meghí­vókat a kismamáknak. A módszer nem bizonyult sike­resnek, kezdték előírói. Aki beiratkozott a könyvtárba, azzal elbeszélgettek, meg­mondták, mit szeretnének, s bíztatták, szóljon a kisgye­rekes ismerőseinek is, jöjje­nek együtt Körülbelül húszan járnak, már hónapok óta rendszere­sen a kismama-klubnak el­nevezett „társalgúkör" prog­ramjaira. Valamennyien a környéken laknak természe­tesen, s már jó ismerősök. A felsővárosi népfrontbizott­ság nőfelelőse, Barátii Etelka /segített a könyvtárosoknak a szervezésben. A Tisza-parti gimnázium óvónőjelölt ta­nulóit kérték meg, jönnének segíteni, vigyázni a gyere­kekre, amíg a mamák az előadásokat hallgatják, vagy „csak" beszélgetnek egy ki­csit, oldván az egész na­pos mosás-főzés-etetés-taka­rítás monotóniáját, felejtvén fáradságát. Amolyan női té­mák adják a klubprogramot. Beszélgetés az óvónővel, a gyermekorvossal; fodrász, kozmetika öltözködés: mak­raméiskola, kézimunka öt­letbörze; IBUSZ-tájékoztató az utazásokról; főzési taná­csok, ünnepek előtt a ven­dégvárás módszertana; poli­tika, közélet, városkép — a kisgyerekek gondozásával és nevelésével foglalatoskodó asszonyok sajátos nézőpont­iából. Mi meg nézhetiük akár bírál í szemmel is ezt a programot, mondván, hol itt a közművelődés? Pedig van, sokkal inkább, mint némely művelődési ház nagy pénzekkel előállított „eseményein". A könyvtár egyik kellemes, kényelmes szobájában összejött asszo­nyok bizony sok mindenről hallanak; s ha nem is min­dig tudományos ismereteiket szaporítják, az élet dolgai­ban mindenképpen nagyobb tájékozottságuk lesz, mintha négy fal közé zárva, meg a íátszótérkalickában töltenék a három evüket. Mi más ez. ha nem „közművelés"? Aztán, a környezet hatása, vagy sem. tény, hogy olvas­nak, könyveket kölcsönöz­nek, folyóiratokkal ismer, kednek. Amit mégis a klub legértékesebb közművelődési eredményének kell tarta­nunk, az nem más, mint hogy lehetőséget adott tag­jainak a megismerkedésre. * Rajtuk kívül leginkább az iskolás gyerekek tekintik kellemes feszeknek a könyv­tárat. Hogyne, hisz velük is külön törődnek, mesélnek, vetítenek, bábokat és játé­kokat készítenek. Itt választ is kapnak ezer kérdésükre, mert a könyvtáros nem mondhatja, „hagyi békén, nem érek rá" — mint anyu­ka meg apuka. Azt sem, hogy „nem tudom", hiszen mi másért van a temérdek könyv, mint azért, hogy mindent megtudhassanak belőlük. A könyvtáros leg­följebb a saját gyerekét uta­síthatja el, otthon, megfárad­ván a napi felelgetésben, a mások gyerekeinek eligazítá­sában. Vagy a családi ünnep .megrendezésére" lehet elég­telen az ideie-energiája, miután összeállította a könyvtárba iáró gyerekekkel a műsort, amivel kedvesked­tek a garzonházi Idős embe­reknek. Nem panaszkodnak persze, csinálják. A könyv­tári munka (1850 olvasójuk volt az év végén), az olvasó szolgálata, a könyvállomány és a katalógusrendszer épí­tése, az adminisztráció, a szakmai önképzés, a miegyéb mellett: a lakótelepi kőz. művelődés. Népfronttal. Is­kolákkal néhány üzemi bri­gáddal együttműködve — de azért még mindig nagyon egyedül. Sulyok Erzsébet Épül v • UJ Az új Szikra Lapnyomda festékigényét kielégíti a Bu­dacolor — tájékoztatta a fes­tékgyár igazgatója pénteken délelőtt a Nyomda, a Papír­ipar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének elnöksé­gét. Az ülésen a Budacolor új festéküzemének beruhá­zási munkálatait tárgyalva megállapították, hogy az of­szetfestéket gyártó üzem ké­szültségi foka a tervezettnek megfelelő. A befejezési mun­kálatok összhangban állnak az új Szikra Lapnyomda építési, szerelési munkála­taival. Így, mire az első szí­nes kivitelű Népszabadság példányait nyomni kezdik, a Rnrifl^jor biztosUJa az ele­gendő ofszetiesi^írt. ..i új festéküzem építése több mint 350 millió forintba kerül, évi 3000 tonna festék a kapaci­tása és éppen az új Szikra Lapnyomda kiszolgálására építették. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents