Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

I Péntek, 1980. február 1. A legfőbb ügyész helyettesének látogatása Szegeden Tegnap, csütörtökön Sze- ki József és dr. Bozóki Lász­gedre látogatott dr. Nyíri ló főügyészségi csoportvezető Sándor, a legfőbb ügyész he- ügyészeket és átadta kine­lyettese. Delelőtt fogadta őt vezéseiket. A beiktatási ün­ós a kíséretében levő dr. Vő- népségén Gyárfás Mihály kö­radi János legfőbb ügyészsé- szöntötte a megyei pártbi­gi főosztályvezetőt Gyárfás aottság nevében a kinevezett Mihály, a megyei pártöizott- ügyészségi vezetőket. Az ság titkára. A megbeszélő- eseményen ré6zt vett dr. Ké­sén részt vett dr. Horváth lemen Miklós vezérőrnagy, a Károlyné, a megyei pártbi- Csongrád megyei rendőr-fő­r.ottság osztályvezetője és dr. kapitányság vezetője és dr. Kereszty Béla, Csongrád me- Kun László, a Szegedi Me­gye főügyésze is. gyei Bíróság elnöke is. Dr. A Legfőbb Ügyészség he- Nyíri Sándor és a kíséretc­lyettes vezetője délután beik- ben levő legfőbb ügyészségi tatta hivatalába dr. Fekete vezetők tegnap az esti órák­István Csongrád megyei fő- ban visszautaztak Buda­ügyészheJyettest, dr. Ptgnicz- pestre. • t Ölést tartott a megyei József Attila Emlékbizottság A József Attila 75. szüle- programban a JATE-n meg­tésnapja méltó megünneplé- rendezésre kerülő mühely­sére alakult megyei emlék- beszélgetés a József Attila­b izottság tegnap, csütörtö- műfordítások problémáiról, kön délután ülést tartott az ifjúság nagygyűlése, a Szabó G. László megyei ta- költő szobrának megkoszo­nácselnök-helyettes vezeté- rúzása, az ünnepi irodalmi sével. est és a Makón megrende­A bizottság tagjai beszá- tésre kerülő József Attila­mólót hallgattak meg az év- emlékülés. fordulóra tervezett megyei A megyei József Attila rendezvényekről. Több he- Emlékbizottság tegnapi ülé­lyl program kapcsolódik a "én összegyűjtötték és rend­József Attila születésnapját szerezték a helyi megemlé­kezések tervezetét, koordi­koszontő országos eseme- nálták a különböz5 intéz_ nyékhez. Kiemelkedő he- mények és szervek rendez­lyen szerepel az országos vényeit. A tanácsok A népgazdaság tehérbiró képességéhez kell igazodni­uk idei gazdálkodásukban a tanácsoknak, hiszen 1980­ban megapadtak pénzforrá­saik, jóllehet az állami költ­ségvetés 51 százaléka oszlik meg a főváros, a megyék és a helyi tanácsok mindent összevetve másfél ezernyi apparátusa között. Ezt hang­súlyozta a Közalkalmazottak Szakszervezete központi ve­zetőségének csütörtöki ülé­sén Buda Gábor, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnökhelyettese. Előadásából kitűnt: a ta­nácsok igyekeznek okos át­csoportosításokkal a teendők rangsorolásában föladni költségvetésük feszültségeit, törekednek a belső tartalé­kok föltárására, így a racio­nálisabb létszámgazdálko­dásra, az ésszerű takarékos­ságra. A szigorodó közgaz­dasági föltételek közepette is — melyek miatt például egyes beruházások elhalasz­tására kényszerülnek — gondoskodnak arról, hogy a lakosság alapvető ellátásá­nak színvonala ne süllyed­jen, sőt ha szerény mérték­ben is, de emelkedjék. Nem szorulhatnak háttérbe az olyan kiemelkedő fontosságú tennivalók, mint az egész­ségügyi hálózat fejlesztése, a bölcsődék, az óvodák, is­kolák építése. (MTI) Utazni jó és hasznos Az idegenforgalom fejlesztése Szegeden Ki tagadná, utazni jő, szép Nem okozott visszaesést, hogy dégvárásnál ez lényeges és örömteli dolog. Ilyenkor, június 1-től a jugoszláv tu- szempont, év elején mindenki számot ristáknak ismét kötelező volt A „gyógyfürdő" iránt vet, mit szeretne látni, hova a valutabeváltás. Csak a ju- máris nagy az érdeklődés, tud menni, pénztárcájától, goszláv turizmus több mint A belföldi' turizmus bóvité­« * lehetőségektől 300 ezer dolláros bevételtje- ^ szakmai pmgraTT1ok ,s függően. Nemcsak otthon, a lentett. Szeged vonzasa nem háztartásokban készítenek csökkent Sokan tapasztal- elősegítik. Ezek lassan meg­számvetést, hanem az ide- hatták, hogy a szállodák, az honosodnak, népszerűkké genforgalom szakmai körei- éttermek nagy részét szil- válnak. A szomszédos orszá­ben is. Mester JánostólI. az yeszterkor külföldiek foglal- kból sokan azért is Rzíve_ IBUSZ megyei vezetőjétől tu- tak le. Az IBUSZ szervezé- , ,, dom, alig hirdetik meg az seben tavaly 12 ezer ember sen utaznak Ide, hogy lás­utazásokat, egy részét már fordult meg Szegeden, több- sdk, mint készül a szép pór­áz év elején lefoglalják. Rö- ségükben bolgár, román és celán a vásárhelyi Majolika­vid időn belül népszerűkké szovjet turistacsoporttal. Az gyárban- hogyan termesztik váltak a hétvégi városnézé- még a jövő titka, hogy az . ' .., ... sek. London, Berlin. Párizs idén többen vagy kevesebben a Primőröket a szentesi es rendkívül kedvelt Aki tá- pihennek itt, mint az elmúlt szegedi szövetkezetekben. Vé­voli, egzotikus tájakon sze- években. Az előzetes tárgya- gül is az utazás nemcsák ak­retne szétnézni, szintén vá- lások bizonyítják, hogy a kor ^r valamit, ha szép, él­logathat a lehetőségek kö- külföldi utazási irodák egyre . . ' , ' körutazás jobban érdeklődnék, mit kí- vezetes ~ ^^ ha hasz" lehet is- nál Szeged... És ezúttal va- nos, tanulságos is. zött Újdonságok: Vietnamban, meg merkedni az északi hideg tá' jakkal, utat szerveznek Lapp­A Tiszatáj februári száma A pálya derekán halad jal című verset elemzi. „Mi- kör rovatban folytatódik Csoóri Sándor. Az ötvenedik ért szép ez a vers? — Én Tóth Béla Tiszaiárás cimu születésnap azonban ürügy Inkább arról beszéltem, hogy sorozata. A tiszai felfedezo­csupán egy mind több fi- miért műalkotás. Mert min- út újabb állomásai: Tisza­gyelmet érdemlő életmű ér- den pontján egyforma erő- kóród, Tiszacsécse, Turist­tékeinek tudatosításához. A vei tör egyazon célra: az vándi. Tiszatáj új számában több örök hiány, a szabadság és A kritika rovatban Ágh írást is olvashatunk Csoóri teljesség megragadására" — István összegyűjtött versei­Sándorról és munkásságáról. írja Alföldy. Márkus Béla a Közli a lap Páskándi Géza filmíró Csoóriról rajzol Az emberi alkalom című portrét. Ebben az összeállí­esszéjének első részét, mely tásban kapott helyet Móser a szerző meghatározása sze- ^ímmeT™™** ^^ drámáit eIerT,zi. <ut iegyez­rint meditáció és vallomás a d<'-,e'rn c*mme • A lap szépirodalmi anya­Csoóri-jelenségrol, a nemze- gának élén talám]í Csoóri dékről, a nemzet és az em- Sándor Töredék című új beriség gondjairól, a sors- esszéjét. A sok izgalmas kérdésekről. Tornai József, gondolat közül — a népi a barát a közelmúltból idéz kultúrával kapcsolatban — föl egy találkozást. Göröm- íme egy: „...az alternatíva rálát jelent még meg Dobál bei András azt bizonyítja, már rég nem a múlthoz va- Péter verseskötetéről, Per­hogy Csoóri életművét „nem ló visszatérés, hanem a jö- jés Géza Mohács-könyvéről lehet földarabolni, s nem le- vő megválasztása. Azaz: egy és Csapláros István lengyel het a részeit egymással hideg, megszerkesztett jövőt —magyar kapcsolattörténeti szembeállítani. A költő, képzelünk-e el magunknak, tanulmányairól Laczkó film- és esszéíró szétválaszt- amely a múlt reményeire és András, Vekerdi László hatatlanul ugyanaz a fele- tapasztalataira sem kíván­lősen cselekvő személyiség", esi, vagy olyat, amelyik A Magvető és a Szépirodai- minden körülmények közt mi 30 év sorozatában jelent megőrzi a szolidaritás örö­meg az elmúlt évben Csoóri mét és izgalmát a múlt műveihez készített metsze­verseinek első válogatott időkkel..." A februári Ti- tei illusztrálják. A hagyo­gyűjteménye. Fülöp László szatájban Takács Imre, mányhoz hűen a februári a költői pálya fejlődését e Horgas Béla, Jung Károly szám az 1979-es évfolyam válogatás alapján vizsgálja, és Kovács István versei je- tartalommutatójával együtt Alföldy Jenő a Vadfiú haj- lentek meg. — A Hazai tü- jelent meg. ről Vasy Géza, Tornai József könyvéről Pintér Lajos ír. Tóth Gyula Száraz György zük meg, hogy a most kö­tetben is olvasható művek közül három — A nagyszerű halál. Worafka tanácsos úr, A megoldás — a Tiszatáj­ban jelent meg először.) Bí­ea Lagzi István tollából. A februári számot Plugor Sándor romániai magyar képzőművész Sütő András Ismeretterjesztés n kevese' b löbb is lehet A művelődési házakban ezután az ismeretierjesztő törzsközönségét is érdeklik. ezután olyan ismeretterjesztő előadások és tanfolyamok. Ha egy-egy nyugdíjas, újsá­programokat terveznek első- A TIT azért járna jól, mert gért, folyóiratért betérő be­sorban, amelyeket a házak- több munkája lehetne, mint ül a tanfolyami előadásra — ban működő kiscsoportok eddig bármikor. Csakhogy bizonnyal nem küldik ki. A igényelnek. Vagyis: ha pél- ehhez „nyitottabb" házakra dolog másik oldaláról (hogy dául nyugdíjasklubja és lenne szükség, a hagyomá- ugyanis a tanfolyamosok, az kertbarátköre van egy ház- nyostól némileg eltérő mun- üzemek nak, feltehetően egészségügyi kastílus meghonosodására és mezőgazdasági témájú közművelődésben, előadásokat „rendelnek meg" ^Sr'aiKtt ^ szövetkezet dolgozói csak akkor szerveznek, közönségük kifejezetten ké­ri. Miért? Kevesebb az is­dolgozói ismerked­a nek a ház egyéb programjai­val) már szót ejtettünk. A TIT-ben úgy találják, másféleképpen is fejleszthe­Például? Tápén a háziipa­a mű­ha veIödési házban hallgatják a tök a kapcsolatok a müvelő­TIT-előadásokat A tanfo- dési házakkal. A hagyomá­lyam költségeit a szövetke- nyos ismeretterjesztő formák merettoriesztésre fordítható ^ flzeü' a művelődési ház (az előadások) mellett egyre pénzük 'minTkorábbanA£ csak a helyet adja" És talán nagyobb az ázsió3a az ugy" rakénvsrerülnek tehát'hoev új látogatókat nyer egyéb nevezett közhasznú tanfolya­„„ a ' Programjaira, hiszen akad- mofcnak (szabás-varrás, sík­mesKondoltóbbtan has.B láljak hatnak szövetkezeti dolgozók, kötés, kozmetika, lakberen­fol. Nem engedhetik meg akjk TIT-tanfolyam révén dezés stb.). maguknak, hogy az Ismeret- ismerkednek meg a ház mas_ terjesztő előadasokon oten ­üljenek, előadóval együtt, s azt sem, hogy bármekkora dim^Tméíő^mnek hallgatóság egy emberként flen termelőüzemnek unatkozzon, mert a téma — nekik — érdektelen. ismeretfelújító tanfolyama- ben igényelték az ismeret­Nem maradnak munka kat kell elvégezni, melyeken terjesztő társulat segítségét, nélkül a TIT előadói? Muncz nemcsak szakmai tudásukat, amely pedig leginkább ké­A művelődési in­tézmények ezekkel valódi kínálatával, szükségleteket szolgálnak, s min- ráadásul pénzforráshoz jut­előír- nak. Eddigi tapasztalatok ják: a dolgozóknak rendsze- szerint csupán a szabás-var­res időközökben úgynevezett rás tanfolyamok szervezésé­iami újat is. H. M. hanem általános műveltségű- pes a megfelelő szakembe­ki­Hiszen egyilf ház befogadná a körzetéhez fontos do'Sa> ^ felderíts® mindazokat, akik „értenek . T . . ,, . . Talán az idegenforgalmi földre Leningradba es Htí- ^„^„fc Okolnak a smkibe, Kozep-Szibenaba. ,MÍobban azért hoírv Har Sokan hajózhatnak majd a ?.ar juuu>~ kanyhoz, Gyulahoz hasonloan Dnyeperen, a Donon. De le- ' . ! -L-t A „it»,ii,„i — AA Szeged is fürdőváros legyen. T-tin , Minden évben egy lépéssel nan, korulnézni " Benelux- közelebb jutunk ehhez a ^ államokban. Istembulban, a h MindJen remény megvan bolgár tengerparton napozni, h az újszy fe_ az ausztriai Zeltwegben iz- detr gyógymedencék nyárra gulm a Forma l-es világbaj- elkészülnek mrki felvetheti, nokságon. gyonyorkodni Bled, ho] Jesz 8zá]loda ddülő? Velence, Madrid régi műetm- Ez mé a jöv6 kérdése. Az léceiben. Mindez csak tore- IBUSZ eItekint ezektól a ? bo Programnak Az nehézségektől> csak azt veszi as-s, r-sarss vagy azelőtt volt gyúlási, fürdési lehetőség Új­Ám egyre több embert ér- szegeden a fizetővendég-szol­idékel a belföldi turizmus fej- gálát szobáira építve meg­lődése, és hogy ebben Sze- kezdi a gyógyvíz által von­gednek milyen a szerepe. Ré- zbtt idegenforgalmat. Szobá­gi vélekedés, városunk hely- kat foglalnak a Tisza bal zete jó. A határátkelőhelyek partján és megszervezik az és a nemzetközi főútvonalak olcsó étkeztetést. Apropó, miatt a forgalmat eddig is árak. A szezonra készülve a megcsapolták. Azon pedig so- vendéglátóiparnak is számol­káig lehet vitatkozni, meny- ni kell azzal, hogy nemmin­nyire használjuk ki a lehe- den külföldi érkezik tömött tőségeket A tavalyi számok- pénztárcával. Az utazási író­ból kiderül, hogy 1979 ide- da is igyekszik a kedvezmé­genforgalmi szempontból sem nyes étkeztetés körülményeit volt rossz éve a városnak, megszervezni, mert a ven­Károíy, a városi szervezet - . . , titkára azt mondja, minden- ket * fejleszthetik. Mi len- rek tanfolyamvezetok ki jót jarna, ha valóban a ne- ha egy"egy művelődési választására. n^nZnes^Tzkdnétk tartozó üzemeknek, szövet- — 1 nyei alapjan szervezodnenek valamihez" éc ifinosot i« át­kezeteknek e TIT-segitséggel va,aminez es repesek is át­szervezet(. tanfolyamait? adni a tudásukat Mint Tápén. Mindenekelőtt: Egyelőre ennyi; ilyen le­jobban ki lehetne használni hetőségeket látnak a TIT­a házakat, gyakrabban meg- ben a művelődési házakkal tölteni a nagytermeket Az- val° újfajta kapcsolatok ki­tán: könnyen lehet hogy az alakítására. Ügy tűnik, ezek általános ismeretanyagot egyszersmind a közönség­A közoktatás feladatai Az V. ötéves tervben kL be véve — várhatóan 107 emelten szerepelt az okta- ezer létesül az V. ötéves tásUgy, összhangban a va- tervben, s ebből 25 ezer a lós társadalmi szükségletek- lakótelepeken. Az idei terv több mint 20 ezer új óvodai kel. s ma már látható, hogy a hálózalfej lesztési célokat hely. csaknem minden vonatko- Követte zásban sikerül túlteljesíteni az oktatási ága­zatban a fejlesztéseket és az állapították meg csütör- ármozgásokat az intézmé­tökön a Pedagógusok Szak­szervezete központi ségének ülésén. nyek üzemeltetésére, fenn­vezető. tartására fordítható összeg; az ágazat az idén 26 milli­Garamvölgyi Károly okta- árd forinttal gazdálkodhat. tásl miniszterhelyettes az idei közoktatási célkitűzése­és 85 százaléka a közokta­tást szolgálja. Az idén to­ket ismertetve hangsúlyoz- vább mérséklődik az óvo­ta. hogy az utóbbi négy év dákban és az iskolákban a fejlődése az idén is folyta- képesítés nélküliek száma. A vitában felszólalók el­mondották, hogy viszonylag sok iskolában tanulnak még mindig a diákok váltott mű­szakban, és a tankötelezett­ségi törvény végrehajtásá­éiért eredményekkel sem lehetünk mindenben elégedettek. Több kezdemé­nyezőkészségre és kezdemé­nyezésre van szükség az is­kolákban is. (MTI) tódik. A szükséges anyagi források rendelkezésre áll­nak, a tanácsoknak, az is­koláknak és más oktatási intézményeknek azonban a jó gazda módjára, ésszerűen és takarékosan kell gazdái- ban kodniuk. . Elmondotta, hogy az ere­detileg tervezett 84 ezer új óvodai hellyel szemben — az idei terveket is figyelem­közvetítő előadások (általá­ban ezeket tartják a előadói) a művelődési kapcsolatok fejlesztésének a TIT lehetőségei is ... ház 8. E. Tudományos ülésszak Tüzelőanyagként haszno- kapcsolatos legújabb kutatá­sítható a fáradt olaj. Az e si és fejlesztési eredménye­célra kialakított különleges ket ismertetik. !!LZtí^f^HtkTÍ?Tnde" Megnyitó előadást Bánhá­ntt ™ ^ < eVer" zi °yula< a MÉM műszaki nek a fűtőolajba, s így az intézetének igazgatója. a műszaki kutatások tanácsá­egyébként hulladéknak szá­mító anyaggal szárítóberen­dezéseket fűthetnek. Ez az egyik eredménye annak a 180 mezőgazdasági műszaki kutatásnak, amelyről csütör­tökön Gödöllőn kétnapos tu­dományos ülésszak kezdő­dött. fi tanácskozáson a me- zések múlt évi tapasztalata, zőgazdaság gépesítésével it is. (MTI) nak elnöke tartott. A tudományos ülésszak résztvevői megismerkednek a munkavédelmi kutatást j eredményeivel, és megvitat­ják az agroműszakt ellenőr­y

Next

/
Thumbnails
Contents