Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-06 / 30. szám

4 Szerda. 1980. február 8. Öntözés - fölemelt áron Arról tanácskoztak a na­pokban a Szegedi Akadé­miai Bizottság épületében három megye mezőgazdasá­gi szakemberei, mennyire nem térhetünk ki az idő pa­rancsa elől: az eddiginél is nagyobb mértékben kell nö­velni a terméseredménye­ket. Húsz év alatt meg kell duplázni. Amikor a rendel­kezésre álló lehetőségeket sorolták föl. több előadó és fölszólaló szájából hangzott el a kívánság, hogy többet ' kell öntözni. Hozzátették rögtön, föltehetően később ás lesznek a mostanihoz ha­sonló öntözési gondjaink, de legalább azt használjuk ki maradéktalanul, ami ren­delkezésünkre áll. Elhangzott a tanácskozá­son, hogy közönséges körül­mények között 53 mázsa át­lagtermés is elérhető majd búzából, de megjavított ta­lajon, öntözve már 70 má­zsáról beszélhetünk a szá­zad végén. Óriási a különb­ség, hektáronként tizenkét mázsál Volt Időszak,. ami­kor ennyi körül volt a tel­jes termés. Kukoricából? öntözés nélkül hatvanhá­rom, öntözve kilencvenhá­rom mázsa. Harminc mázsa a különbség. Ha mezőgazdasági Irányí­tó ember olvassa ezeket a sorokat, azonnal rávágja, éppen jókor beszélünk róla. Most emelték fel mindenfé­le öntözővíz árát Az Alsó­tiszavidéki Vízügyi Igazga­lóság körzetében 39 ezer hektárt tudnának ellátni vízzel, de tavaly is csak 23 ezer 400 hektárra kértek. Adni tudnának a meglevő berendezésekkel évente 300 millió köbméter vizet szá­raz Időszak is volt tavaly, mégiscsak 98 millió köbmé­ter fogyott el. Ha fölment a vfz ára, mert megnöveked­tek a kiszolgálás költségei, iés ha hozzá számítjuk, hogy áz öntözés költségei is emelkednek, számíthatunk rá, lesz gazdaság, amelyik kevesebbet öntöz. Első lá­tásra szépen faragott bume­rángról van tehát sző. A költségek növekedésé­ről nem érdemes sóhajtozni, azok ettől nem változnak. Fordítanunk kell a logikán: még okosabban kell öntöz­niük a gazdaságoknak, hogy a belefektetett összeg sok­szoros kamattal térüljön meg. Fifika van a rendel­kezésben. hiszen azt mond­ja. a vfz árának a 80 száza­lékát a szerződés ' aláírása után mindenképpen meg lcell fizetni. Ha kell. akkor legalább használják is föl! Van néhány olyan tétele is,­amely kedvezményeket ad. Ha a víztárolókat április 15. előtt töltik föl. csak felét kell fizetniük. A belvizet tároló halastavak — körze­tünkben a legtöbb ilven — föltöltésénél elmarad az alapdíj. Oldódik a sokszor emlegetett egyoldalúság is. Ha szerződés alapján a gaz­daságot 48 órán belül nem tudják a társulások vízzel kielégíteni, a vízdíj 33 szá­zalékát elvesztik, ha kilenc nap múlva se tudnak vizet adni az öntözéshez. 66 szá­zalék a veszteségük. Ügy tűnik, a másik oldalról is garantálni akarják, hogy fönnakadás ne legyen. Van gazdaság, amelyik nem köt úgynevezett vízjogi szerző­dést, mert az ő területén általában nem kell öntözni, de ha mégis aszály köszönt rá, más lehetősége nem ma­rad. Régi észjárás szerint nzt várná az ember, drágáb­ban kapja majd, miért nem szerződött. A cél viszont nem a mindenáron való pénzbeszedés, hanem a le­hető legnagyobb öntözött terület. Egyetlen nyárra Is kaphat vizet valamelyik gazdaság, méghozzá féláron. Nyílván azért is, mert ép­' pen elég hirtelen megszer­veznie a munkát. Ebből vi­szont úgy tűnik, jól jár, aki nem kőt előre szerződést, Nem igaz, nem jár jól, ha nem gondolja végig, hiszen legföljebb két esztendőben szerezhet rendkivüli enge­délyt. Lépten-nyomon arra biz­tatják a gazdasági vezető­ket, számoljanak, és min­dent megfontólva gazdál­kodjanak, nem mondhatjuk teihát most sem, ne akadja­nak el az állami támogatás elmaradása miatt megemelt díjaknál. Ha töviről-hegyé­re mindent kiszámolnak, nyűván találkoznak avval az adattal is, hogy hozzáér­tő emberek mérése szerint — tavaly a szárazság miatt kevés gabonánk termett! — egyetlen jól időzített öntö­zés 3—4 mázsával emelte volna a termést minden hektáron. A körzetünkben 10 ezerrel kell megszoroz­nunk a 3—4 mázsát, ennyi búzát tudtak volna öntözni. Az ára majdnem annyi, mint amennyit mindenféle öntözésből, fölemelt áron, erre az évre bevételként terveznek a vizesek. * Jó földet érdemesebb ön­tözni, mint a rosszat. Sze­rencsés adottságunk, hogy a Tisza, a Maros és a Körös körzetében jó földek van­.nak. Be kell kalkulálnunk természetesen azt is. hogy szárazság esetén a termő­terület nagyobbik részére semmiképpen nem tudnak öntözővizet vezetni ezután se, kézenfekvő, a lehető legjobban föl kell készülni rá ott, ahol viszont lehet. Ha nem ezt tesszük, hihe­tetlen nagy kockázatot vál­lalunk. Nem lesz, ami el­lensúlyozza az elkerülhetet­len vagy alig csökkenthető veszteségeket. Vannak • gazdaságok, ahol öntöznek akkor is, ha nin­csen folyó a közelükben. Fölfogják a belvizeket, a hirtelen jött csapadékot. Legtöbbször a ruzsaiakat emlegetik példaként. Szak­emberek véleménye szerint ezt a megoldást többen is választhatnák. Nagyobb szakértelem kell természe­tesen a mindenféle esurga­lékvizek takarékos fölhasz­nálására, mert ezek olyan oldott vegyszereket is tar­talmazhatnak, amelyek nem válnak a növény hasznára. Tél végén, tavasz elején az utóbbi években mindig panaszkodni szoktak a víz­ügyesek, hogy a csatornákat benőtte a gaz, nem tisztít­ják őket, nehezen vezetik a vizet. Amióta olyan kaszá­lógépek vannak, amelyek képesek benyúlni a csator­nába is, nincsen panasz. Ügy hallottuk, nagyszerű fogás volt az is, hogy nö­vényevő halakkal telepítet­ték be a kanálisok vizét, így végeredményben ingyen munkásokhoz jutottak. Egy baj van csak, a jő fogás re­ményében az orvhalászok is bekapcsolódnak a játékba, és időnap előtt kifogják a halakat. Egyes számítások szerint 150—200 mázsa hal­ról van szó, két szempont­ból is érdemes lenne tehát a halászatl-horgászati tilal­mat kiterjeszteni az öntöző­csatornákra. Horváth Dezső Miről írnak a magyar nyelvű r szovjet lapok? A fiatalok egészsége A lengyel gyermekgyógyá­szat már évek óta alkalmaz­za azt az eredeti módszert, melynek lényege, hogy pon­tosan meghatározott évfo­lyamokban tervszerű és rendszeres orvosi vizsgálat­tal egészségügyi mérleget készítenek valamennyi gyer­mekről. A módszert a varsói Anya- és Gyermekvédelmi Intézet dolgozta ki. Lénye­ge: a fejlődés szempontjából legfontosabb életkorokban (0, 2, 4, 6, 10, 14, 18) végzett vizsgálatok során egységes alapelvek alapján kiszűrik a normális fejlődésmenettől jelentősen eltérő fiatalokat. A ma már általánosan alkal­mazott módszer feleslegessé tette az időszakos megelőző vizsgálatokat. Az eddig végzett felméré­sek alapján megállapították, hogy a 2 és 4 évesek között a leggyakrabban Jelentkező rendellenességek: a pszicho­motorikus mozgáselégtelenség és az antiszociális viselke­dés. Ebben a korban a gye­rekek 7—9 százaléka orto­péd orvos segítségére szorul testtartása miatt, míg 3—4 százalékuknál szemészeti ke­zelésre is szükség van. A legtöbbet a 6 és 10 évesek panaszkodnak látási problé­máikra. A 6 évesek között igen magas, 18 százalék az iskolaéretlenek aránya. 35 százalékuknál észleltek erős fogszuvasodást, és 22 száza­lékuknál fogszabályozást kell végezni. A 10 éveseknél a szúvas fogak száma a rend­szeres iskolai fogászati keze­lés eredményeképpen a felé­re csökken. (BUDAPRESS—INTER­PRESS) A Szovjetunió ünnepi szá­mát veheti kézbe februárban az olvasó. Alapításának öt­venedik évfordulóján a ma húsz nyelven megjelenő, csaknem kétmillió példány­ban a világ mintegy száz or­szágába eljutó folyóirat e havi száma közli Leonyid Brezsnyev üdvözletét a fo­lyóirat készítőihez. Alekszej Koszigin miniszterelnök cik­ke azokról a sürgős teendők­ről szól, amelyeket az or­szágnak a tervszerű gazda­ságirányítás javításában kell elvégeznie. A tadzsikisztáni Vahs folyón épült vízi erő­mű különlegességeiről képes­riport számol be. A kalmü­kök földjének átalakulását mutatja be A jurtatábortól a korszerű városig című írás.' Egy összeállítás a húszesz­tendős moszkvai Lumumba Egyetemet állítja reflektor­fénybe. A magyar tárgyú anyagok közül kiemelkedik Méhes Lajosnak, az MSZMP budapesti bizottsága első tit­kárának cikke, amelyet Bu­dapest felszabadulása alkal­mából írt. Józsa Antal tör­ténész azokról a magyarok­ról szól. akik részt vettek az októberi forradalomban, majd hazatérésük után, 1944 -45-ben értékes segítséget nyújtottak a felszabadító szovjet hadseregnek. Egy cikk a világ legkülönbözőbb tájain kiadott Lenin-bélye­gekkel ismertet még. A Lányok, asszonyok Idei második számában a moszk­vai Lenin Múzeum igazga­tója azokról a küldemények­ről, levelekről, ajándékokról beszél, amelyek a világ min­den tájáról érkeznek a mú­zeum címére. Sas Klára a szuggesztopédiáiról Irt cik­ket. Folytatódik az Egyidős az új társadalommal című sorozat, amely ezúttal Steé­kely Lajos fotóművészt mu­tatja be. A Viszontlátásra cí­mű írásban a XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál ma­gyar résztvevői számolnak be tapasztalataikróL A Kö­rösi Csorna Sándor Gimná­zium diákjai Jó néhány tan­tárgyat orosz nyelven ta­nulnak — erről szól a Jól boldogulnak című írás. Me­lihovóba, Csehov egykori la­kóhelyére kalauzol az Or­szágjárás-sorozat Lezárult az olimpiai pályázat, a lap közli a győztesek névso­rált. Gyerekversek, egy be­lorusz lakodalom leírása, nyelvlecke, divattudósítás stb. egészítik ki a februári számot A Szovjet irodalom Ana­tolij Ribakov Nehéz ho­mok című kisregényét köz­li. Borisz Polevoj Riport­jaim történetével jelentke­zik. A könyv a húszas évek fiatalemberéről szól, akinek forradalom iránti hűsége abból a magasrendű eltö­kéltségből fakad, hogy az eszmét szolgálja. A Líra-ro­vat ezúttal a grúz köl­tészetből ad ízelítőt, abból a költészetből, amely oly közéi áll a magyarokhoz, hisz nem kevesebbet akar, mint a költészet nyelvére le­fordítani népének történel­mét. természetét. A Mű­hely-rovat a műfordítás gon­dolatkörét igyekszik megvi­lágítani. A Párbeszéd-rovat­ban ördögh Szilveszterről és Valerij Povoljajevről olvas­hatunk. Foma Jermakov ta­nulmánya az udmurt—ma­gyar irodalmi kapcsolatok­ról szól. Tájékoztatót ka­punk arról, hogyan hatott a litván drámá a miskolci színpadon, A Fáklya 3. száma fel­eleveníti azoknak a napok­nak-heteknek a hangulatát, amikor a szovjet hadsereg tűzszerészei megszabadítot­ták Budapestet a fasiszták által telepített aknáktól. Ké­pes riport ismertet meg a Szaján-Susenszkaja Vízi erőmű, a Zejai Vízi erőmű, a BAM és más hatalmas lé­tesítmények kiemelkedő sze­repéveL Az APN fotóripor­terének magyar városokban készített felvételeit összeál­lításban közli a lap. Riportok vezetnek el az észt fiata­lok nyári táborába, a szov­jet síválogatott téli edzésé­re. A Szputnyikban. Borisz Gorizontov professzor tanul­mányát olvashatjuk. Övjuk földünket címmel. A szerző emlékeztet arra, hogy Dél­Vietnam területén az erdő­ségek mintegy 25 százalékát semmisítették meg az Egye­sült Államok hadserege ál­tal alkalmazott ökológiai fegyverek. Jevgenyij Jevtu­senko, a neves költő Három este Castelporzianóban cím­mel útijegyzetet írt. Dávid Ojsztrah életéről, művésze­téről fia, a szintén rangos hegedűművész, Igor Ojszt­rah nyilatkozik. Egy riport­ból megtudhatjuk, hogy az örök fagy barát-e vagy el­lenség, és hogyan él egy szi­gonykezelő Szibéria mocsa­raiban? A fiatalkorúak bű­nözéséről és annak megelő­zéséről ír tanulmányában egy jeles szovjet bűnügyi szak­értő. Kétezerben és azután című könyvében Alekszandr Grobovszkij azt taglalja, milyen változások várhatók magánéletünkben. A Szovjet Sportmagazin idei második számában több helyen találunk utalást a ma­gyar sportra, a magyar sporto­lók teljesítményeinek méltatá­sára. A 70-es évek labda­rúgása cím alatt A. Szoszkin tekint vissza e tarka és el­lentmondásos évtized lab­darúgó-eseményeire. Érde­mes elolvasni azt a cikket is, amelynek címe: Mibe kerül egy csatár? Az olimpiai falu polgármesterével, Ivan Ho­loddal készített interjút a folyóirat munkatársa. A sta­dionok hősei sorozatban ez­úttal az NDK kiváló sprin­ternőjét. a 22 esztendős Ma­rita Kochot is bemutatja a lap. Bélyeggyűjtőknek Az úti balesetről Lakásáról munkába me­net baleset érte T. J.-nc szegedi olvasónkat. Sérttlé­sc miatt belátható időn be­lül nem tud dolgozni, ezért rokkantsági nyugdíjba he­lyezik. Olvasónk sérelmezi, hogy a munkáltatója nem fizet kártérítést, szeretné tudni, jogosult-e erre. To­vábbá azt is szeretné tud­ni, hogy 28 évi munkavi­szonyára tekintettel milyen összegű rokkantsági nyug­díjra számíthat? A munkajogi szabályok szerint a munkáltató a dol­gozó életének, egészségének vagy testi épségének meg­sértésével kapcsolatban elő­állott károkért akkor felel, ha az a munkaviszony kere­tében, a munkaviszonyból íolyó kötelezettségek teljesí­tése során kifejtett tevékeny­séggel összefüggésben kelet­kezett. Mentesül azonban a felelősség alól, ha a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan magatartása okozta. ííem felel a kárnak azon részéért sem, amelyet a dolgozó vétkes magatartá­sa idézett elő. Olvasónk munkáltatója a balesetért — tekintve, hogy azt a munkáltató működési körén kívül eső elháríthatat­lan ok idézte elő — nem ter­heli felelősség, így kártérítés fizetésére nem kötelezhető. Az olyan balesetért, amely a dolgozót a munkába me­net, illetőleg onnan közvet­lenül a lakásra (szállásra) menet közben éri, a mun­káltató csak akkor felelős, ha a baleset a vállalat szál­lítóeszközén történt utazás során következik be. A társadalombiztosítási rendelkezések szerint azon­ban az úti baleset Is üzemi balesetnek minősül, így a társadalombiztosítás kereté­ben az ilyen dolgozó is jo­gosult mindazokra a kedvez­ménvekre, amelyek az tizeml balesetet szenvedett dolgozót megilletik. Például • baleseti tánpénzre időbeli korlátozás nélkül, gyógyászati segéd­eszközökre. útiköltség térí­tésre, munkaképesség-csök­kenés esetén pedig annak mértékétől függően baleseti járadékra. illetve baleseti rokkantsági nyugdíjra. Olvasónk is — levelében leírtak szerint — jogosult baleseti rokkantsági nyug­díjra, amely kedvezőbb a rokkantsági nyugdíjnál. A baleseti rokkantsági nyugdíj alapösszege a III. rokkant­sági csoportban a havi át­lagkereset 60 százaléka, a II. rokkantsági csoportban 65 százaléka, az I. rokkantsági csoportban -pedig 70 százalék­ka. A* baleseti rokkantsági nyugdíjnak a rokkantsági csoport szerint járó alapösz­szege a szolgálati idő min­den éve után a havi átlag­kereset egy százalékával emelkedik, de a havi átlag­keresetnél több nem lehet. Megjegyezzük, a 67 száza­lékos munkaképesség-csök­kenés esetén baleseti rok­kantsági nyugdíjra csak az jogosult, aki rendszeresen nem dolgozik, vagv keresete lényegesen kevesebb a meg­rokkanás előtti kereseténél Dr. V. M Október 10—19. között Szegeden kerül megrendezés­re a negyedik SZEGED­ODESSZA meghívásos bé­lyegkiállítás. A kiállításra a meghívottakon kívül is — megfelelő anyaggal —jelent­kezhetnek a Csongrád me­gyei gyűjtők a MABÉOSZ Dél-magyarországi Területi Irodájánál (Szeged, Bécsi krt. 29/B) augusztus 31-ig. A kiállítási anyagok témája szabadon választható. Az idei év legrangosabb szegedi filatelista rendezvé­nyére Odesszából delegáció érkezik. A magyar kiállítók mellett ' tíz szovjet gyűjtő mutatja be reprezentatív, nagy nemzetközi kiállításo­kon is díjazott gyűjtemé­nyét. A kiállítás helyszínén alkalmi postahivatal műkö­dik, ahol a kiállítás emlék­bélyegzőjével bélyegzik le az ott feladott küldeményeket, I Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 2. szá­mú Gyakorló .Altalános Is­kolájában dr. Pleskó András szakvezető tanár irányítása mellett színpompás, temati­kus bélyegek bemutatásával, bélyegtablókon, diaképes ve­títéssel segítik a földrajzi ismeretszerzést. A bélyeg egy-egy ország névjegye, jó propagáló eszköz, hiszen be­mutatja a természeti szép­ségeket, a gazdasági értéke­ket, a nevezetes termékeket, az ország népének életét, fejlődését A változatos, szép, kifejező bélyegek a földrajzi Ismeretek megszerzésén túl, a szépérzékre nevelés fon­tos eszközei is. Türk és Caicos szigetek postája nagyon ötletes bé­lyegsorral lepte meg a bé­lyeggyűjtőket és a gyereke­ket. Walt Disney, a neves amerikai rajz- és trükkfilm­rendező sajátos bájú, a gyer­mekek körében világszerte ismert állatfigurái szerepel­nek a bélyegeken. Miki egér, Donald kacsa, Plútó és Goofy kutya, meg jellegze­tes rajzú többi társuk napo­7ik, strandol, vízisízik, hor­gászik és más vízi sportagat űz a sorozat egyes értékein és a sorozathoz tartozó blok­kon. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének postája is küzd a dohányzás ellen. Az ENSZ postahivatalaiban feladott küldeményeken az alábbi szövegű bélyegzőlenyomat olvasható: Dohányozni, vagy egészségesnek maradni — mi kedvesebb önnek? A Szeged városi bélyeg­gyűjtőkör és a Tisza bélyeg­gyűjtőkör február 24-én, va­sárnap délelőtt 9 órai kez­dettel tartja évi beszámoló taggyűlését az Ingatlankezelő Vállalat (Dáni János utca t4—16.) földszinti kultúrter­mében. Kérik a gyűjtőket, hogy vegyenek részt a köz­gyűlésen. Deák Endre

Next

/
Thumbnails
Contents