Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-26 / 47. szám

4 Kedd, 1980. február 19. Betegségek, beugrások a színházban Sorozatos megbetegedések nehezítették az elmúlt napokban a Szegedi Nemzeti Színház munkáját. Réti Csaba kiválása miatt a Szerelmi bájital előadása el is maradt, s már pénteken Sólyom Nagy Sándor, az Állami Operaház érdemes művésze vette át Gregor József szerepét Verdi operájában, a l'alstaffban: ugyanosak Sólyom Nagy Sándor lesz a címszereplő a szerdai előadáson is. Pénteken a Szerelmi bájital Adinája Kalmár Magda, ugyancsak az Állami Operaház művésze. \ Néhány bravúros beugrásra is sor került, maguk a rendezők voltak kénytelenek csatasorba állni. így A bajadér előadásain Simon Kázmér helyett már egy Ideje Darida Miklós játszik. Mentes József szelepét pedig Az élet álom című Calderondarabban Hules Endre vette át. A kellemetlenségek vasárnap este kulmináltak, amlkoris A bajadér előadását egyszerűen le kellett mondani, hiszen a kettős szereposztásban kiosztott primadonna- "es bonvivánszereplők mindegyike beteg lett, Harmath Andrea, Török Vera, Csizmadia László és Jankovics József is. Tanácskozott a KISZ járási bizottsága Tegnap, hétfőn délután ülést tartott "a KISZ szegedi járási bizottsága, Pásztiné Mészáros Eva titkár elnökletével. A tanácskozáson részt vett Krasznai Mihály, a járási pártbizottság osztályvezetője is. A testület értékelte a KISZ-bizottságok és a közvetlen Irányítású KISZalapszervezetek tavalyi mozgalmi évben végzett munkáját. Elfogadta az idei mozgalmi év költségvetéséről szóló javaslatot, és a KISZtagok ez. évi politikai képzésének tervét. Tizenöt éves a Zákányszéki Parasztkórus Ünneplőbe öltözött szombaton Zákányszék aprajanagyja, hogy köszöntse a 15 éve működő énekkarát, parasztkórusát. Mindenki igyekezett, hogy a 15 éves jubileum színes kiállításának megnyitásán, majd az azt követő hangversenyen jelen legyen. A kiállítási tablók, a 15 éves működést bemutató képek, oklevelek és díjak, a kórus naplód arról beszéltek a látogatóknak, hogy olyasminek lehetünk tanúi, ami a szocialista kultúra megvalósítását és elterjesztését jelenti, Ezt ebben a faluban a közös éneklés teremtette meg. Minden héten — télen két alkalommal, tavaszi és őszidőben egyszer — összejön 60—70 férfi, nő, hogy énekeljenek, ne csak daloljanak. Ezek az emberek a fárasztó paraszti munka után jönnek el közös éneklésre, hogy felhangozzék a madrigálok csodálatos harmóniája, Mozart: Noctumeje, Kodály, Bartók egy-egy remekműve, és az énekkari kultúra sok-sok alkotása. Az ünnepi esten hallgatva őket, úgy éreztem, ezeknek azemreknek szellemi táplálékot jelent a közös éneklés. „A 15 év alatt végzett művészi foglalkozások a kórus tagjainak örömet jelentettek" — köszöntötte a résztvevőket a községi tanács elnöknője, Szél Sándorné. Az énekkart 1965-ben szervezte meg Szabó István pedagógus, aki a kórus első karnagya volt. Alapító tagjai közül ma is a kórusban énekel: Papp István (a kórus elnöke). Papp Gellért, Bezsenyi János, Hegedűs János. Évenként átlag 15—20 fellépésük volt Szinte az ország minden részén bemutatkoztak, sőt az ország határán túl is öregbítették hírnevüket. Mindenütt kitüntető elismerésben volt részük. 1969 óta Monoki Lajos, főiskolai docens, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola ének —zene tanszékének vezetője irányítja hozzáértéssel és hihetetlen lelkesedéssel a munkát Működése alatt 17 tagú citerazenekar is alakult, melynek 6zintén ő a vezetője. A község párt- és állami vezetése, Bozsó István téeszelnök és mások nemcsak erkölcsi, hanem jelentős anyagi segítséget is adnak a működéshez. Az ünnepi hangversenyesten a kórus számai és a citerazenekar által előadott művek mellett nagy sikert jelentettek Szabó László furulyaszólói. A kórus zongorakíséróje Mészáros Emma zongoraművésznő volt. Vendégként a szegedi Bartók Béla Művelődési Központ kisopera együttese,; Bárdi Sándor főiskolai adjunktus vezetésével és betanításával Ádám: A nürnbergi babák című vígoperáját mutatta be. Gruber László Képtelen képesség isi rádiófigyelő A látvány ravasz valami. Megjelenik egy ember a képernyőin, s rendszerint nem túl hosszú ott töltött idő után — „képes beszéddel" — elakit ki önmagáról bennünk egyféle képbenyamást Látszólag egyértelműen: hiszen a gesztusok, a mimika, ti hanghordozás, a stílus (és egyáltalán: a megjelenés) együttese eldöntheti a kérdést: televíziós személyiség-e az illető? Nincs túl sok belőlük, mindenesetre jóval kevesebb, mint ahány emberrel időról-időre, rendszeresen a tévében találkozunk. Ám a kérdést végérvényesen eldöntendő, egj^ fura svédcsavarral nagy néha beléphet a tömegkommunikáció-iker, a rádió. S felerősítheti, tisztázhatja saját 06 —, mert „képtelen" — eszközeivel a látványszemélyiség minden értékét. Vitray Tamásról jó néhány éve cseppet sem kétséges: ki „a" televíziós személyiség, ha nem ó? Néha már az a gyanúm, egyben kiválasztott is: egymagában reprezentálhatja, ml mindenre lehet (ne) képes az ember — képben. Minden segédeszköz nélkül, csakis saját stílusára, gesztusaira, mimikájára stb. utalva. A múlt héten csütörtökön este önálló műsorával a rádióban debütálva egyszerre több dolgot is bebizonyított. „Nincs képem hozzá" — a cim szerint Vitray ezúttal is vitraysan jelentkezik, ám kép nélkül. Képtelenül. Képtelenül önmagához hűen, továbbra is. „Kép-essége" — látvány nélkül is — nagyszerű képességet rejt magában, hallhattuk. egy ilyen magamfajta televíziós őskori lelet. B'<inek mindig segítségére volt a kép, a távolbalátás találmánya, hogyan boldogul, ha olyasmiről kell szólnia, amihez nincs kép" — ezt írta előzetesként rádiós műsoráról a rádió- és televízióújságban. A másfél órás, fülnek szóló Vitray-show alcíme az volt: Ismerőseimnek ismerőseimről. S olyan érzésem támadt, Vitray egyszerűen mindenkit ismer, aki csak érdekes, izgalmas, nem mindennapi, a közösségnek valamit adni tudó. A két napig liftben rekedt asszonytól a spiritisztáig és a Csak ülök és mesélek bői megismert Bodnáméig, aki magán napközibölcsődét tart fenn. S akit (áttételesen Vitray miatt) számos támadás ért, s akihez most újra ellátogatott, ezúttal „csak" mikrofonnal. S azzal a képtelen képességével, ami a televíziós személyiség összes meghatározható kritériumainál több. Ami majdnem titoknak számit. Ha megfejteni akarjuk a Vltray-titkot, tulajdonképpen csak efféle, eléggé hétköznapi szavakat találunk: szerénység, kedvesség, tapintat, szellemesség, önirónia, játékosság. Gyanítható: Vitray a huszadik század homo ludense. Mindig az: ha rádiós telefonjátókot vezet, ha csak egy frappáns asszociációval azon meditál, hogy „így van az ember: csali gyanakszik, gyanakszik, de nem tudja, hol verik át", vagy ha legszemélyesebb, s mondjuk gyermekkori élményeiről mesél. Mindig olyan szuggesztíven szimpatikus. hogy kénytelenek vagyunk rokonszenvünkbe fogadni. Kép nélkül, tűikor is. ha „nincs képe hozzá", éppoly varázsos mint látványként a képernyőn. Hálistennek van képe hozzá. Domonkos László Szórakozás, ólt... Mindenki másképp csinálja ... Van aki színházba megy, van aki kirándul. Rendezgeti a bélyeggyűjteményét, olvas, barkácsol, meghallgat egy operalemezt, kimegy az uszodába, beül a presszóba, játszik a gyerekével, megfejti a keresztrejtvényt, főz egy jó ebédet. Van aki levelet ír az újságnak. Közli benne a szórakozásról gondolatait, és kifejezi döbbenetét: miért mondja az újságíró, hogy jól szórakozott, amikor megnézett a tévében egy játékot, emberi drámák elgondolkoztató, hatásos, televíziós ábrázolását? Nemcsak ebből a levélből derül ki, hogy a szórakozás ügyében össze vagyunk zavarodva kissé. Nem vehetjük a bátorságot, hogy rendet próbáljunk teremteni a szónhasználat körüli keveredettségben, reménytelennek látszik. Hiszen ha az eredeti kellemes időtöltés jelentést tulajdonítjuk a szórakozás szónak, mint fönt érzékeltetni próbáltuk, ezerféle, s kinek-kinek más tevékenység lehet a kellemes. Hiába szűkítjük a kört. s azokra gondolunk, akik szívesen nézik a tévét, megint nem győzzük a különbségtételt: kit mifajta műsor szórakoztat? Ki mikor mondhatja a készülék előtt ülve: kellemesen, jól telt az ideje? Különösebben nem csodálkozhatunk az imént idézett tévénézői-újságolvasói véleményen. Hogyne ütközne meg a szóhasználaton, amikor ügy tudja," vannak komoly, vagy nehéz műfajok, és vannak könnyű, nem komolyan veendő műfajok. És tévéműsorok, természetesen. S ez utóbbiak persze a szórakoztató műsorok, melyeket jórészt a szórakoztatásunk érdekében szervezett önálló televíziós alkotóműhely (ott úgy nevezik: osztály) produkál. Ez a kategorizálás olyan széles körben elterjedt, „bevett", hogy valóban szentségtörésnek tűnik, ha kijelentjük: megnéztünk egy drámát. és szórakoztatónak találtuk. De mit tegyünk, ha sokkal kellemesebben érezzük magunkat, amikor információgazdag, gondolatébresztő, áttételesen a magunk megmérésében és alakításában segítő tévéjátékot nézhetünk, mint amikor — mondjuk — blőd vicceket? És még arisztokratizmussal, vagy sznobériával sem vádolhatjuk magunkat, mert a tévé előtti kellemes közérzetünket korántsem kizárólag az úgynevezett komoly műfajok teremtik. Akár az emlegetett dráma, ugyanúgy szórakoztatott mondjuk a szilveszteri diszkóparódia. Sokkal kevésbé élvezetes egy komolykodó komoly zenei vetélkedő, mint például Vitray „butuska" Kapcsoltam-játéka. Kifejezetten rosszul éreztem magam a nemrégi Sütő-bemutatót, a nagyszerű regény, az Anyám könnyű álmot ígér rossz tévéváltozatát nézve. Az elmúlt heti szórakoztatóműsor-dömpingben (televíziós mese A Fejenincs Írástudóról; Tcrefere; Napóleon és a szerelem, két könnyű angol tévéflim; könnyűzenék; vetélkedők; miegymás) a Kockázat keddi műsora tetszett a legjobban, és a Vasárnap délelőtt, mert ez az összeállítás ideális háttértévézést enged meg. Vagyis: hajlamosak va. gyünk egységesnek tekinteni a tévénéző emberiséget abban, hogy a jó műsorok szórakoztatják, a rosszak nem. Ügy találjuk, az egyes műsorokra akasztott címkét — szórakoztató — nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk, mert a szórakozásunk kifejezetten a műsor minőségének a függvénye. S. E. Kisdobosok kulturális seregszemléje Kedves hagyomány, hogy a városi úttörőelnökség évről évre megrendezi Szegeden a kisdobosok kulturális seregszemléjét. Az idén február 16-án és 17-én a Tábor utcai zeneiskolában rendezték meg az első döntőket az ének- és zenekategóriában. A több mint 200 gyermekrésztvevő közül aranyoklevelet nyert és tovább jutott a megyei döntőre: a Rózsa Ferenc sugárúti általános iskola Weöres Sándor raja, a tápéi általános iskola Napsugár raja, a rókusi általános iskola kamarakórusa, a szólóénekesek közül Gagó Edina, a petőfitelepi általános iskola és a tanárképző főiskola 2-es számú gyakorló általános iskolájának furulyaduója, valamint a Zalka Máté Általános Iskola hegedűzongora együttese. Aranyoklevéllel jutalmazták és a i megyei döntőbe továbbjutott: Tasi Zsuzsanna (2. sz. gyakorló általános iskola) és Ta kács Tamás (Révai általános iskola) zongora-; Molnár Erika (Ságvári gyakorló általános iskola) cselló-; Zoltánfi Mária (Zrínyi általános iskola), Rácz Géza (Gutenberg általános iskola) és Kószó Tibor (rókusi általános iskola) hegedűjátékával. Az irodalmi versenyeket február 23-án tartották a Balázs Béla Űttörőházban. Szinte a város minden iskolájából érkeztek kisdobosok, hogy előadhassák kedvenc költőjük, írójuk művét. A gyerekek és az őket felkészítő pedagógusok a zsürl véleménye szerint többnyire ügyesen választották meg a bemutatandó verset, mesét, prózát. A nyertesek érdemeit nem kisebbíti az sem, hogy a kisdobos előadók számára nem rendeznek megyei döntőt. Aranyoklevéllel a következő tanulókat jutalmazták: Tc imel Zita (Dózsa György Általános Iskola), Bálint Katalin (Sziliért általános iskola), Nagy Emese (Béke utcai általános iskola) — versmondásban. A mesemondók versenyében Farkas Piroska (Dózsa György Altalános Iskola), a prózamondók versenyében pedig Szabó Zsuzsanna (Révai u. általános iskola) és Nikolényi István (2-es számú gyakorló általános iskola) nyert aranyoklevelet. A gyermekszínjátszók és irodalmi színpadok várost bemutatójára február 24-én, a MÁV Művelődési Házban gyülekeztek a kisdobosok. Gyermekszínjátszásban a Móricz Zsigmond Általános Iskola csoportja nyert aranyoklevelet. Az irodalmi színpadok között aranyoklevelet nem osztottak ki. Bábegyüttesek bemutatói Szakmai bemutatóra készülnek az amatőr bábegyüttesek: március 28—J0án Budapesten, a Csili művelődési központban felnőtteknek szóló produkcióikat adják elő. A debreceni Ludas Matyi Bábszínpad és az Alföldi Ifjúsági Színpad közösen Thuróczy György: Cirkusz emberekkel és bábokkal, a kecskeméti bábegyüttes Tabarin: A megőrzött szüzesség, a szombathelyi csoport Cs. Szabó István: Mese a halászról, a feleségéről, meg a halról című bábjátékát szólaltatja meg. A maitól Rongybaba, a salgótarjáni Phömix együttes, valamint a derecske! művelődési ház csoportja showműsort mutat be. Az amatőr bábművészek tapasztalatcseréje — amely kapcsolódik az UNIMA, a nemzetközi bábművész szövetség magyar központjának közgyűléséhez '— jelzi: az amatör. bábmozgalom bővíti hatáskörét, nagyobb szerepet kíván vállalni a közművelődésben. A fővárosi és a vidéki bábegyüttesek az idén is számos találkozón, országos és helyi rendezvényen lépnek fel. A budapesti bábjátékos majálison — ugyancsak a Csilíben — május 9—11-e közöt* mintegy 10 bábcsoport örvendezteti meg játékával a gyermekéket A hagyományhoz híven a majális résztvevői is báboznak majd. Az V. nyíregyházi óvodai bábjátékos napokon — június 12—15-e között — mintegy 20 amatőr bábegyüttes és számos óvodai bábcsoport tart bemutatót és bábos gyermekfoglalkozást. A Pest megyei Művelődési Központi ezen a nyáron harmadízben hívja az amatőr művészeket, gyermekszínjátszókat: Gyertek játszani Visegrádra! A II. országos úttörő-bábfesztivál — június 20—23-án Egerben — majd a salgótarjáni animációs szemle — novemberben — szintén jó alkalom lesz a bábjátszásra. (MTI) Búvár Természettudományi vitakör A szegedi Ifjúsági Ház a mai természettudományok érdekességeinek megismertetésére Búvárkör címmel szabad beszélgetésü vitakört indit március 5-től, minden szerdán. A beszélgetéseket témaindító ismertetés vezeti be, majd megvitatják a legújabb eredményeket, valamint a fejlődés és kutatás irányát. Az első félévben 15 témát tűztek napirendre. Ízelítőül párat Hogyan tárta fel ,az ember a világ jelenségeit, melyek voltak a megismerés útjai a bibliától az űrszondákig, milyen tapasztalati és ideológiai tévedések árán jutottunk el a mai világnézet kialakulásáig? Hol helyezkedik el a világűrben Földünk, milyen a Tejútrendszerünk? Csillagok és extragalaxisok fejlődéstörténete, elméleti tévedések, a materialista világfelfogás hatása a világmegismerésre. A Naprendszer kutatásainak legújabb eredményei. Milyen esélyei vannak más „szuperciviltzált" naprendszerek létezésének? Földünk olyan, mint egy nagy „önellátó" űrhajó, vajon meddig utazhatunk, élhetünk száguldó bolygónkon? Mit tesz az emberiség azért, hogy saját környezetét megóvja a jövő generációi számára? Hány embert képes m Földünk eltartani? Fenyeget-e élelemhiány? Mennyi időre elegendő Földünk energiakészlete? A csillagászati tudomány legfiatalabb korú szülötte a rádiócsillagászat. Felfedezései egyes esetekben teljesen megváltoztatták a világrendszerről alkotott elméleteket. Sok tényt bizonyított, de még több hipotézist cáfolt meg. Jelenlegi tudásunk szerint, most sikerült tényekkel bizonyítani a táguló világegyetem elméletét Mit tudunk a rádiócsillagászatról, mi a várható fejlődés útja — ez is egyik témafoglalkozás tárgya. És végül, az utóbbi évtizedben több terv született a közvetlen környezetünkben 5—10 fényév távolságra levő csillagok környezetének tanulmányozására, melyeknek célja a csillag „sötét kísérőinek", vagy más néven bolygóinak felderítése, esetleg élőlények vagy civilizált világok felfedezése. Űrutazások lehetőségei, utazás idegen csillagok bolygóterébe. A vitakör foglall izásnit Paszt György. a TIT csillagászati és űrkutatási szakosztályának megyei titkára vezeti. Az érdeklődő fiatalokat szeretettel várják.