Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-03 / 28. szám

2 Vasárnap, 1980. február 3. (Folytatás az 1. oldalról.) sebb építmény kivitelezését kezdték meg, mint 1973-ban, a kivitelezés alatt álló építmények átlagos nagysága azonban növekedett. Az építési piac feszültségei enyhültek, a kivitelező építőipar az építési igényeket jobban kielégítette, mint a korábbi években. 1979-ben 88.300 lakás épült fel, valamivel több, mint 1978-ban, a tervben számítottnál v 1700-zal kevesebb. Az állami erőből épített lakasok száma 34 200 volt, ez. több, mint 3000 lakással haladta meg az előirányzottat Magánerőből mind az előző évinél, mind a tervezettnél kevesebb lakás épült. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás 1979-ben a mezőgazdasági termékek termelése, a kedvezőtlen időjárás miatt — a tervtől e.térően — nem nőtt, hanem összességében az előző évi szinten maradt. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai együttesen 2—3 százalékkal többet, a kistermelők kb. 5 százalékkal kevesebbet termeltek, mint 1973-ban. Az össztermelés előző évi szirtjét pótlólagos munka- és eszközráfordítással — a kifagyott. illetve elöntött területek újbóli bevetésével, az öntözés fokozásával és egvéb Intézkedésekkel — lehetett elérni. A növénytermelés, a tervezett növekedéssel szemben, közel 3 százalékkal csökkent. Az összes gabonatermés 12 millió tonna volt, kb. 10 százalékkal kevesebb az előző évinél és az előlránvzottnál Búzából 3,7 millió lonna termett. A termcsátlig 3260 kg/b'a volt, 21 százalékkal alacsonyabb mint 1978fcan. A búzatermés csökkenését némileg ellensúlyozta, hogv kukoricából — n vetésterület és a hozamok növekedése következtében — 7,4 millió *onnrtt takarítottak be. 0.8 mjiliő tonnával többet, mint Í978-ban. Mind a termésménnviséc. mind a hektáronkénti 5420 kc-os termésátlag meghaladta a korábbi évekét. Csikként a termés e^'es szálastakarmányokból és gyümölcsfélékből. valamint burgonyából. Rizsből, a legtöbb zöldségféléből és szőlőből több termett az 1978 évinél. A napraforgótermés — a vetésterület számottevő növekedése és a kiemelkedő hozamok következtében 87 százalékkal meghaladta az előző évit. Az állattenyésztés termelésének növekedése a tervrek megfelelő, kb. 2 százalék volt A szarvasmarhaállomány kismértékben csökkent, a sertésállomány kb. 4 százalékkal emelkedett és nőtt a juhállomány is. A vágóállattermelés 2 százalékkal. a kifejt tej mennyisége mintegy 5 százalékkal nőtt. A tojástermelés a számítottnak . megfelelően csökkent. A megművelt mezőgazdasági terület tovább csökkent. Az állami mezőgazdaságban és a szövetkezetek közös gazdaságaiban foglalkoztatottak átlagos létszáma 709 ezer fő volt. 0.4 százalékkal több. mint 1978-ban. A mezőgazdasáci nagyüzemekben a termelékenység javult. A mezőgazdasági Üzemek 4430 tehergépkocsit, 4560 traktort. 1400 gabonakombájnt vásároltak. Csökkent a mezőgazdaság műtráffvafelhasználásn. cgv hektár mezőgazdasági területre, hatóanvaebnn számolva 218 kg műtrágya jutott. Az .erdőtelepítés és fásítás a tet-yeknyk megfelelően,haladt, az erdőfelújítás kissé elmaradt attól. A fakitermelés megközelítette a számítottat. A vízgazdálkodás fő előirányzatai — a szennyvíztisztítás kivételével — megvalósultak. A közüzemi vízművek víztermelése csaknem 3 százalékkal emelkedett. A közműves éízellátásben részesülő lakosok száma 599 ezerrel, 7.0 millióra növekedett. termékékből és alkatrészekből, továbbá gépekből nőtt. Számottevően bővült a fo-, gyasztási iparcikkek és az élelmiszerek exportja. A rubelelszámolású külkereskedelmi forgalomban a behozatal mennyisége 4 százalékkal, a kivitelé 9 százalékkal emelkedett. Az energiahordozók és a' villamos energia importja jelentősen nőtt, mivel megindultak a gáz- és a villamosenergia-szállítások a Szovjetunióból az orenburgi gázvezetéken. illetve a VinnvL ca—Albertirsa közötti 750 kV-os távvezetéken. Jelentősen fokozódott a KGSTországokkal a gépek, szállítóeszközök és egyéb beruházási javak kölcsönös szállítása. Az áruforgalom bővülése mellett folytatódott a termelési, tudományos és műszaki együttműködés, valamint a közös beruházások megvalósítása. A rubelelszámolású passzívum kisebb volt, mint 1973-ban, és lényégében megegyezett az éves tervben számítottal. A nem rubelelszámolású forgalomban, a terv célkitűzésének megfelelően, a behozatal jelentősen mérséklődött, a kivitel dinamikusan, 15—16 százalékkal nőtt. A világpiaci árak, különösen az energiahordozók-! nál és egyes anyagoknál 1979-ben Ismét erőteljesen emelkedtek, a cserearányromlás meghaladta a számítottat. Ennek ellenére a behozatali többlet számottevően csökkent, s a tervezettnél is kisebb volt. Beruházás A szocialista szervezetek beruházásaira 203 milliárd forintot fizettek kl. kevesebbet a tervben előirányzott 204—206 milliárd forintnál. A beruházások volumene lényegében megegyezett az egy évvel azelőttivel. Központi állami beruházásokra 92,5 milliárd forintot fordítottak, valamivel többet a tervben számítottnál. A tervnek megfelelően új állami nagyberuházástnem kezdtek meg. A vállalatok és szövetkezetek beruházásra mind saját, mind külső forrásból a tervezettnél kevesebbet" használtak fel. A hitelfelhasználáson belül nőtt a konvertálható exportárualapot bőyítő beruházási hitelek arányai - -A vállalatok és. szövetköteg,,„19,79. évi beruházásai ílo'5 milliárd forintot tettek ki. Ez az őszszeg nem érte el az előző évit, és a tervben számítottat. Az összes beruházáson belül mind az építési, mind a gépberuházások összege elmaradt az előirányzottól. A gépberuházások közül a hazai gyártású gépek beruházása a számítottnál valamivel több. az importgépberuházások. különösen a nem szocialista importból származó gépek beruházása kevesebb volt. A népgazdasági ágak közül számottevően nőttek a szállítás és hírközlés beruházásai, míg az alapvető termelőágak: az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság beruházásai nem érték el az egy évvel korábbi színvonalat. A népgazdaság^ tervnek az az előírása, hogy a beruházási eszközöket a folyamatban levő beruházásokra kell összpontosítani, lényegében teljesült. Emellett is a. számítottnál , nagyobb mértékben növekedett a befejezetlen beruházások állománya, és összegük a szocialista szektorban az év végén 195 milliárd forint volt. A lakosság jövedelme és fogyasztása Szállítás és hírközlés A közlekedési vállalatok az előző évinél 1.6 százalékkal több árut szállította le, árutonna-kilométer teljesítményük 2.0 százalékkal nőtt. A távolsági személyszállításban 1.5 százalékkal, a helyi tömegközlekedésben 2,4 százalékkal több utast szállítottak. Mind az áruszállításban. mind a személyszállításban tovább nőtt a közúti közlekedés aránya. A , vasúti közlekedés fejlesztésére 1979-b-m 144 Diesel-mozdonyt. 38 motorkocsit, 233 személy- és 2967 teherkocsit szerezlek be. A korszerű vontatás aránya 94,5 százalékra nőtt. A közúti szállításban 18 000 úi tehergépkocsit , helyeztek üíembe. A tömegközlekedést 1027 autóbusz. 25 trolibusz. 18 HÉV motor- és pótkocsi, valamint 20 metrókocsi forgalomba állítása javította. A személygépkocsi-állomány az év folyamim 81 ezerrel nőtt, és év végén 020 ezer volt. ebből mintegy 875 ezer a lakosság tulaldonában. A* országos közutakon mintegv 1100 km, a tanácsi közutakon 700 km hosszúságban végeztek útburkolat-korszerűsítést, illetve -megerősítést. Három új közúti hidat, adtak át: Szegeden a Tiszn-hidat. Győrött a Duna-hidat. Kőrösladányban a Körös-htdat. A telefonfőközpontok befogadóképessége 34 ezer. az alközpontoké 30 ezer állomásul bővült A települések közötti közvetlen összeköttetésre az összes főállomás 74 százaléka alkalmas. Az év végén 27 országgal volt közvetlen távhívásos kapcsolatunk. Külkereskedelem Az ország gazdasági életében fontos ezerepet játszó nemzetközi gazdasági kapcsolatok tovább bővültek. A szocialista országokkal folytatott tervszerű eavüttműködés mellett fokozódott, az áruforgalom a fellett tőkés és a fejlődő országokkal. is. Növekedett a szerepe a szorosabb együttműködést feltételező termelési kooperációs megállapodásoknak. Az 1979. évben kivitt áruk mennyisége 13 százalékkal több, a behozott áruké 3 százalékkal kevesebb volt. mint 1078-ban. Az 1978. évi nagymértékű anyagimport-, s készletnövekedés után 1079-ben számottevően mérséklődött PZ anyagok, félkész termékek és alkatrészek behozatala. Nem érte el az egy évvel azelőtti szintet a fogyasztási iparcikkek és az élelmiszerek importja sem. A gépimport mérsékelten, az energiahordozók behozatala jelentősen nőtt. A kivitel legnagyobb mértékben egyes anyagokból, félkész. A lakosság életszínvonala, életkörülményei a gazdasági lehetőségekkel összhangban alakultak. A rn unka j öved elmek, a 'társadalmi juttatások, valamint a júliusi fogyasztói árintézkedésekhez kapcsolódó bér- és jövedelemkiegészítések összegének együttes növekedése és a fogyasztói árszínvonal ' emelkedése közel azonos, mintegy 9 százalék volt, (gy az egy lakosra jutó reáljövedelem megegyezett az előző évivel. Mivel a keresetek kisebb mértékben nőttek, mint az összes jövedelem, a reálbérek színvonala valamelyest elmaradt az 1978. évitől. A lakosság összes fogyasztása a tervezett mértékben, 2.5 —3 százalékkal nőtt. Ezt az tetté lehetővé, hogy a lakosság pénzjövedelmének a korábbinál nagyobb hányadát fordította fogyasztásra, és nőtték a természetbeni társadalmi juttatások is. Az év folyamán a takarékbetét-állomány az előző évinél mérsékeltebben, 10,9 milliárd forinttal nőtt és december 31én 135,8 milliárd forintot tett ki. A lakosság kiskereskedelmi vásárlásainak mennyisége 2,3—3 százalékkal nőtt, a közületeké csökkent. Az összes kiskereskedelmi forgalom értéke 1979-ben 313 milliárd forint volt, összehasonlító áron 1.7 százalékkal több az előző évinél. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből lényegében az 1978. évivel azonos mennyiséget adtak el. A ruházati cikkek forgalma összehasonlító áron 1,6 százalékkal, a vegyes iparcikkeké több mint 4 százalékkal bővült. Az év során az áruellátás élelmiszerekből és élvezeti cikkekből nagyrészt kiegyensúlyozott volt, egyes iparcikkekből esetenként mennyiségi, gyakrabban minőségi, választéki hiányok voltak. A piacokra az előző évinél 5 százalékkal több áru érkezett. A zöldségféléket valamivel olcsóbban, a burgonyát és a gyümölcsöt drágábban lehetett megvásárolni. A lakosság részére végzett javító, karbantartó és egyéb szolgáltatások értéke — folyó áron — 10—11 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. születések, mind a halálozások száma kevesebb volt az előző évinél. Az ezer lakosra számított természetes szaporodás az 1978. évi 2,6ról 2,2-re mérséklődött, a csecsemőhalandóság nem változott, ezer élve szülöttre 24 egy éven aluli halálozás jutott. 1980. január 1-én a népesség 47,5 százaléka, 5 083 000 fő volt aktív kereső. lényegében ugyananynyi, mint egv évvel korábban. A foglalkoztatottak száma az iparbar és az építőiparban csökkent, a mezőgazdaságban, a szállításban, a kereskedelemben és a többi ágazatban kismértékben emelkedett. Családi pótlékra 1979-ben az állam 10.8 milliárd forintot fordított, 2 milliárd forinttal. 23 százalékkal többet az előző évinél. Az emelkedés a családi pótlékban részesülő családok számának kb. 30 ezres növekedéséből, a júliusi áremeléssel egyidejűlég végrehajtott családi pótlék kiegészítéséből, illetve a kiegészítésnek az egygyermekes családokra való kiterjesztéséből adódott. 1979. decemberében gyermekgondozási szabadságon 264 000 anya volt. 13 000-rel kevesebb, mint egy évvel azelőtt. Gyermekgondozási segélyre 3,7 milliárd forintot folyósítottak. A bölcsődei helyek száma mintegy 3000-rel nőtt, és az év végén meghaladta a 61 ezret. A bölcsődékbe a 0—2 éves gyermekek 15 százaléka jár. Az ebbe a korcsoportba tartozó f gyermekek mintegy 14 százaléka 20 héten aluli, akiknek az anyja. szülési szabadságon"van. A 0—2 évesek további 58 százalékáról a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő édesanyja gondoskodik. A nyugdijasok száma egy év alatt 44 ezerrel nőtt,-- és 1980. január 1-én több mint 2 millió volt. Nyugdíjakra 47,7 milliárd forintot folyósítottak, 19 százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt. A ^ saját jogú munkásalkalmazotti nyuedijssok havi átlagos nvugdfja meghaladta a 2200 forintot. A nyugdíjkifizetések növekedésében a nyugdíjasok számának és az átlnanyugdíjaknak az emelkedése mellett szerepe volt az 1979. január 1-én végrehajtott differenciált nyugdíjemelésnek és a július 1-től folyósított havi 180 forint kiegészítésnek. Az év eleji nyugdíjemelés snrán 1,3 millió nyugdíjas járandóságátemelték, amelynek éves költségkihatása 1,8 milliárd forint. Az év folyamán egészségügyi ellátásra az állami költségvetésből mintegy 15 milliárd" forintot fordítottak, 13 százalékkal többet, mint az előző évben. A 10 000 lakosra jutó orvosok száma az 1978. évi 27,2-ről 27,7-re nőtt. Az egészségügyi alapellátást nyújtó orvost körzetekben egy orvosra valamivel kevesebb lakos jutott. mint 1978-ban. A körzeti orvosi állások 5.5 százaléka betöltetlen volt. Üj kórházátadások és -átalakítások eredményeként a 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak szama 86,8-ra emelkedett. 1979-ben naponta átlagosan 243 000 dolgozó volt betegség, baleset, illetve gyermekápolás miatt táppénzen, az összlétszám 5,7 százaléka, lényegében annyi, mint egy évvel azelőtt. Ezen belül a gyermekápolási táppénzen levők aránya az év folyamán tovább emelkedett. Táppénzre 8,1 milliárd forintot folyósítottak, 457 millió forinttal, 6 százalékkal többet, mint 1978-ban. Az állami költségvetés az Oktatási intézményekre az év folyamán 23 milliárd forintot fordított, 8 százalékkal többet az előző évinél. Az óvodai helyek száma 1979ben 364 500 volt. 19 100-zal több. mint egy évvel azelőtt. Száz óvodás korú gyermekből 85 jár óvodába. Az oktatási intézményekben az 1979—80-as tanévben 1,8 millióan tanulnak. A munkájuk mellett tanuló felnőttek száma az alsó-, a közép- és felsőfokú oktatásban egyaránt csökkent. A nappali tagozatokon az általános Iskolákban többen, a közép- és felsőfokú oktatásban lényegében ugyanannyian tanulnak, mint az előző oktatási évben. Alsófokú oktatásban . vesz részt a 6—13 évesek 98.8 százaiéira, a szakmukáv képzésben a 14—16 évesek 40,5 százaléka, a középiskolákban tanul a 14—17 évesek 39.5 száaléka, a felsőfokú oktatásban a 18—22 évesek 8,3 százaléka. Száz általános iskolai tanuló közül 37 napközis, diákotthonban lakik a középiskolások 23,7 százaléka, az egyetemisták és főiskolások 46,7 százaléka. 1979 ben nappali tagozaton 46 ezren, esti és levelező tagozaton 32 ezren érettségiztek. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatán 15 300an, esti és levelező tagozatain 12 000-en szereztek oklevelet. Közművelődésre mind az állami költségvetés, mind a hikasság az előző évinél többet fordított. Számítások szerint: a lakosság közel 90 százaléka hallgat rádiót és körülbelül ugyanilyen arányban nézik a televízió műsorát. Az elmúlt évben nőtt a színes televíziókészülékekkel rendelkező háztartások száma. Viszonylag magas példányszámban Jelentek meg a szépirodalmi művek, továbbá nőtt a lakosság könyvvásár lása. Idegenforgalom Népesség, foglalkoztatottság, társadalmi gondoskodás 1980. Január 1-én — a népszámlálás előzetes -adatai szerint — az ország lakónépessége 10 710 000 fő volt, 23 ezerrel több, mint egy évvel azelőtt, és 388 ezer fővel több, mint az előző — 1970. január 1-i — népszámlálás időpontjában. 1979-ben az élve születések száma 160 000. a halálozásoké 137 000 volt. Ezer lakosra 15,0 élve születés és 12,8 halálozás jutott. Mind a 1979-ben 15,1 millió külföldi látogatott Magyarországra, 1,8 millióval kevesebb, mint az előző évben. Egy napnál hosszabb Ideig 9.0 millió turista tartózkodott hazánkban, csakném annyi, mint 1978-ban. A • szocialista országokból érkezők száma csökkent, de arányuk Így is 86 százalékot tett ki. Esősorban az átutazók és az egy napnál rövidebb ideig itt tartózkodók száma mérséklődött. Tőkés országokból 24 százalékkal több vendég érkezett, mint 1978-ban. Az osztrák beutazók száma, a kötelező valutabeváltás és vízumkényszer megszűnésének hatására számottevően. 51 százalékkal nőtt. Az idegenforgalmi szálláshelyek befogadóképessége több mint 13 százalékkal bővült. ami enyhítette az elhelyezési gondokat. Külföldre 5,1 millió magyar utazott, 7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. 92 százalékuk szocialista országokba látogatott. Az idegenforgalomból származó bevételek 17 százalékkal. a kiadások 7 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest-