Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-20 / 42. szám

5zer3a, feHruár 20. 5 EB-ilés Szege A Szeged megyei városi és szegedi járási Népi Ellenőr­zési Bizottság Kalmár Jó­zsef elnök vezetésével teg­nap, kedden ülésezett. A tes­tület megvitatta és elfogadta az idei ellenőrzések program­ját, majd a népi ellenőrök tájékozódtak arról, hogy egy korábbi vizsgálatuk — ami­kor is a gyerekek iskolai elő­készítését nézték — milyen eredménnyel járt. Az óvoda­és iskolaépítésnél, a fejlesz­téseknél, az épitőipari kapa­citás hiánya okozott gondot az elmúlt időszakban. A NEB számos olyan vizs­gálatot indít ebben az évben, amely nagyon sok intéz­ményt, vállalatot és az egész lakosságot érinti. Sokat be­szélünk az energiatakarékos­ságról. Több határozat szüle­tett ennek érdekében. Mégis az energiafogyasztás növeke­dési üteme meghaladta a ter­vezettet. A kedvezőtlen ta­pasztalatok miatt a népi el­lenőrzés egy országos prog­ram alapján Szegeden is megvizsgálja, hogy az ener­giagazdálkodási és takarékos­sági reiidelkezéseket miként hajtják végre. (A vizsgálatot már megkezdték.) A NEB elsőrendű célja: hogy a jó módszerek feltárásával, a gazdálkodásban tapasztalha­tó hiányosságok felszámolá­sához segítséget nyújtson. Azt szeretnék elérni, hogy az In­tézmények, vállalatok csök­kentenék sokszor indokolat­lan energiaigényüket. A népi ellenőrzés az idei vizsgálati program összeállí­tásánál nemcsak a központi Irányelveket vette figyelem­be, hanem a helyi párt- és tanácsi szervek javaslatalt ls, és felhasználta a lakosság észrevételeit, amelyek első­sorban az ellátás javítását, a szolgáltatások színvonalának emelését célozzák. Fiatal egészségügyiek Csongrád megyében Egy tanulmánykötet margóiára Manapság gyakori felmé­rés keretében tájékozódni egy munkahely vagy társa­dalmi réteg politikai-közéleti aktivitásáról, művelődési szo­kásairól, az ott dolgozók be­illeszkedési problémáiról, ideológiai színvonaláról. Az a felmérés azonban, amelyet a KISZ KB ifjúságkutató csoportja felkérésére a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem Marxizmus—Leninizmus Intézete oktatóiból alakult munkacsoport (Traser László, Karácsonyi Péter, Papp Já­nos, Révész Mihály) végzett és kötetben adott közre Csongrád megye fiatal egész­ségügyi dolgozóinak közélet­politikai aktivitásáról, műve­lődési szokásairól, világnéze­ti arculatáról és nem utolsó­sorban a munkahelyi beil­leszkedéséről, rendelkezik két — sajnos nem minden ha­sonló célú vállalkozásra jel­lemző — tulajdonsággal. Mindenekelőtt egy team jól szervezettségéből adódó tu­dományos alappal és problé­maismerettel, valamint azzal a le nem irt, de tanulmá­nyaik minden sorából érződő törekvéssel, hogy ugyan az egészségügyről rajzolnak ké­pet, de az itt kimutatott po­zitív és negatív jelenségek nemcsak az egészségügyre jellemzőek. A közművelődés dolgozói­nak e tanulmánykötet: arany­bánya. Sok szempontot és jól használható „helyzetképet" kapnak tervező és megvaló­sító munkájukhoz. Magukra nézve konkrétan, más tár­sadalmi rétegek és csoportok esetében pedig figyelmetkel­tően: mi mindentől függ munkájuk hatékonysága! A minden réteget azonos vagy közel azonos módszerrel „mozgósítani" akaró törek­vés ma már csak kudarcot „eredményezhet". Felszínes tájékozottság helyett elmé­lyült elemzésre van szükség, akár egy politikai rendez­vény vagy ismeretterjesztő előadás, akár egy társas ki­rándulás szervezése is a fel­adat A „terep felületes is­merete" csökkenti a cselek­vőképességet Nemcsak az egészségügyi diplomásokra Jellemző az a kép, hogy a szakmai és nyelvi továbbkép­zés, valamint az olvasás töl­ti ki idejük jó részét. Nem kell tehát értetlenül fogadni, hogy a kollektív művelődési formák sokkai inkább hát­térbe szorulnak, mint más társadalmi rétegekben, osz­tályokban. Tudomásul kell venni, mert „ez van", de le­het e helyzethez alkalmaz­kodva a művelődés és a köz­életi szereplés számtalan le­hetősége közül a megfelelőt fellelni. Bár kétségtelenül ne­hezebb, mint panaszkodni, és könnyebb vizekre evezve visszavonulni. A közművelődés hatékonyságának számos prob­lémája abból adódhat, hogy a hiányos társadalomismeret a munka során visszaüt. Iia a társadalmi tevékenységben részt vállaló szervezetek és egyének elemeznék működési területükön például a mun­kahelyi hierarchia nem min­dig pozitív befolyásoló sze­repét az aktivitásban, a mű­veltség hiányosságainak és a passzivitásnak összefüggéseit, a marxista erkölcsi felfogás mellett létező vallási és kis­polgári nézetek hatását, a gyakori munkahely-változ­tatások okait, és nem utolsó­sorban azt, hogy az iskolai évek alatti lelkes közéleti szereplőből miként válik be­illeszkedésének első éveire visszahúzódó dolgozó, olyan képet kapnánk, ami segítsé­get jelentene e tanulmányok­ban is elemzett témakörök megoldásához, és hozzájárul­na egy korszerűbb magatar­tás kialakításához. A kötet más tanulmányai Is felettébb időszerűek. So­kat hallunk mostanában a kubai egészségügyről, főleg politikai töltéssel: a kubai orvosok harmadik világbeli missziója kapcsán. Kukovetz György tanulmánya a kubai egészségügy fejlődéséről az első magyar nyelvű összefog­laló. Benkő Zsuzsa tanulmá­nya a Német Szociáldemok­rata Párt „keleti" politikájá­ról és szocializmus koncep­ciójáról jó képet ad arról, hogyan látja az egyik legerő­sebb nyugat-európai szociál­demokrata párt a szocialista országokat és az enyhülés folyamatát Az intézet politikai-gazda­ságtan csoportja két tanul­mánnyal szerepel a kötetben. Ördöghné Kotoginy Ilona szociálpolitikánk elméletéről és gyakorlatáról írva bizo­nyítja: társadalmunk fejlődé­sének szükséges velejárója, hogy a különböző juttatások és szolgáltatások egyre na­gyobb szerepet töltenek be életünkben, és növekvő fel­adatokat rónak társadal­munkra, a népgazdaságra ls. A világpiaci erőviszonyok és a nemzetközi ipari struktúra változásainak hatása alól a magyar iparvállalatok sem vonhatják ki magukat: Deák Ibolya tanulmánya az ipar­vállalati struktúra fejleszté­sének lehetőségeiről ad e té­makörökhöz érdekes, új szempontokat E tanulmánykötet több te­rületet érint: azok a szakem­berek és érdeklődők, akik hozzájutnak a sajnos csak 300 példányban megjelent ki­adványhoz, munkájukhoz hasznos segítséget kapnak. Munz Károly Minőség, mennyiség A Szegedi Textilművekben tavaly 10 százalékkal csök­kent a fonodái dolgozók száma. Emiatt több gépet nem tudtak üzemeltetni. Az Idén azonban fokozniuk kell a fonaltermelést, mivel je­lentős mértékben csökken a külföldről behozott textil­ipari alapanyagok mennyisé­ge. Az üzemben ezért 20 szö­vődéi dolgozót átirányítottak a fonodába. A szakmunká­sok kéthetes elméleti kép­zésben vesznek részt, utána öt és fél hónapig a gyakor­lati fogásokat sajátítják el. A gyárban elmondták, hogy az átszervezéu mintegy 240 tonnával több fonal gyártá­sát teszi lehetővé. A terme­lés fokozásáért más eszközö­ket is igénybe vesznek. Kö­rülbelül .9 millió forintot for­dítanak a géppark karban­tartására és felújítására. Be­vezették a szombat délutáni műszakot is. A gépek kor­szerűsítése, a plusz műsza­kok közel 400 tonnával több fonalat eredményeznek. A szövődében csökken a termelés, mivel ott keveseb­ben dolgoznak. A szövőkjeg­fontosabb feladata az idén a minőség javítása lesz. Szegeden is Felkészítők a Munka és műveltség vetélkedőre Fontos szakaszában a Munka és műveltség kultu­rális mozgalom idei éve: félidejéhez érkezett a sze­gedi vállalatok és üzemek benevezett brigádjainak fel­készítő sorozata. A megye városai után Szegeden ja­nuár 23-tól március 7-ig a Juhász Gyula Művelődési Központ ad otthont a kü­lönböző előadásoknak, be­szélgetéseknek, amelyek se­gítségével készülnek a bri­gádok a munkahelyi és a területi döntőkre. A politi­kai és a jogi, állampolgári ismeretek felkészítői már befejeződtek, jelenleg a sporttöHénet, valamint a művészet (irodalom. film, képzőművészet) van soron. Ma, szerdán és holnap, feb­ruár 21-én például a Miskol­ci Grafikai Biennálé anya­gából a Móra Ferenc Mú­zeum Horváth Mihály utcai képtárában rendezett kiállí­tást tekintik meg a felké­szülők, délelőtt 10, illetve délután 3 órától — Szelesi Zoltán művészettörténész tárlatvezetésével. A szegedi központi felké­szítőkben az eddiginél is nagyobb szerepet vállalt eb­ben az évben a Szegedi Nemzeti Színház: február 10-én Csurka István Ház­mestersirató című darabjá­ból rendeztek az előadás után ankétot a vetélkedőre készülő brigádoknak, a szer­ző, a rendező és a színészek közreműködésével. Március 14-én a Bánk bén lesz a következő színházi és egy­ben zenei jellegű felkészítő témája. Felmerülhet a kérdés: mindez szép, a brigádok tagjai azonban — felkészí­tők Ide, előadások oda — dolgoznak. Az Időtényezőt la fígyelmbe vette azonban a művelődési központ: a több műszakban dolgozókra való tekintettel a felkészítő elő­adások nagy részét megis­métlik, hogy akadály nél­kül, minél többen jöhesse­nek — készülni, tanulni, művelődni. Dohányzási tilalom egészségügyi intézményeinkben Világszerte a dohányzás elleni küzdelem éve 1980. Állásfoglalást tett közzé az Egészségügyi Minisztérium a dohányzás visszaszorítására teendő intézkedésekről Ennek kapcsán arról is» tájékoztattak, hogy a do­hányzás elleni nemzetközi küzdelem évének nyilvání­totta az Egészségügyi Vi­lágszervezet (WHO) az 1980-as esztendőt. A ha­zai egészségvédelem szakem­berei sokrétű akciót indíta­nak a „füstölés" ellen — mindenütt. A dohányzás — hangsú­lyozták az Egészségügyi Mi­nisztérium illetékesei — sú­lyos egészségkárosító hatás­sal jár, ezért jelentős érdek fűződik egyénileg is, társa­dalmi méretekben is a do­hányzási szokások visszaszo­rításához. A dohányzás ár­talmainak csökkentése foko­zott erőfeszítéseket kíván el­sősorban az orvosoktól, de valamennyi egészségügyi dolgozótól is. Az egészségügyi felvilágosító és nevelő mun­kának mindenekelőtt arra kell irányulnia, hogy a fia­talokat visszatartsa a do­hányzástól, a dohányosokat pedig — különösen a szív-, tüdő- és érrendszeri megbe­tegedésben szenvedőket — fokozatosan leszoktassa ar­ról. Az egészségnevelés mellett fontos a személyes példamu­tatás, és bizonyos körben szükségesek adminisztratív tilalmak ls. Az Egészségügyi Minisztérium ezért ismét felhívta az egészségügyi in­tézmények vezetőit, hogy a felügyeletük alatt álló intéz­Gazdag pragram Sajtótájékoztató a KKl-ban Gazdag programot szerve­zett hazánk kultúrájának mind szélesebb körű megis­mertetésére az elmúlt esz­tendőben a Kulturális Kap­csolatok Intézete: összesen 190 kiállítást rendeztek kül­földön, ebből 96-ot a szocia­lista országokban. Az egyik legsikerültebb tárlat a Szép­művészeti Múzeum spanyol gyűjteményéből összeállított kiállítás volt Moszkvában, de sok érdeklődőt vonzott a reprezentatív, eredeti doku­mentumokat is tartalmazó tanácsköztársasági kiállítás a moszkvai Lenin Múzeumban r- mondották egyebek között keddeA délelőtt a KKI-ban, az intézet tavalyi, s ez évi tevékenységéről rendezett sajtótájékoztatón. Az idei esztendő legrango­sabb rendezvénye az április­ban sorra kerülő Magyar kultúra napjai a Szovjet­unióban, Illetve a Magyaror­szágon rendezendő Szovjet kultúra napjai. Ez év októ­berében a Szovjet kultúra napjainak eseményeként az Erkel Színházban vendég­szerepel egyebek között az Ukrán Állami Táncegyüttes, a Leningrádi Gorkij Színház társulata Tovsztonogov ve­zetésével. (MTI) Kiállítási napló Békés népművészete Aki ismeri és szereti e táj néprajzának tárgyi emlé­keit, annak örömteli kirán­dulást jelent a Békés megye ,népművészete című tárlat a szegedi Móra Ferenc Mú­zeum Horváth Mihály utcai Képtárában. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum néprajzi anyagából váloga­tott gazdag anyag lehetősé­get teremt a hasonlóságok fölfedezésére és a különb­ségek leltározására. Békés soknemzetiségű táj, a magyar lakossággal mintegy 250 éve együtt cinek itt románok, szlovákok, szexbek és néme­tek. Minden nemzetiség ma­gával hozta, őrizte és ápol­ta sajátos népi kultúráját, eredeti módon formálta hét­köznapi és ünnepi tárgyalt. A népművészet virágzásának legnagyobb százada az 1800:. as évekre tehető. ennek második feléből való a be­mutatott anvag döntő több­sége. A falakon a Jól Is­mert szlovák, román és né­met háztípusok, melvek a falvakban keretéül szolgál­tak a családok életének. Két szohaberendezé-st re­konstruáltak a kiállítás ren­dezői : egv kétenvhizi romén és egy tótkornlósi szlovák tisztaszobát A kettő közül a szlovák berendezése gaz­dagabb, a színesebb, az ap­rólékosabban és bőségeseb­ben díszített, a román be­rendezés az egyszerűbb, a tartózkodóbb, a szikárabb. Egyben azt is jelzi e két szobabelső, hogy a szlovák népi kulturkincs hatása sok­kalta erőteljesebb az egész tájegység folklőrkincsében. Ezekben a szobákban a téri mészetes használat módján szintetizálódik a kiállított tárgyak sokfélesége: szőtte­sek, hímzések a párnákon, lerítőkön; kelengyés ládák, tükrösök, tékák, padok egy­más mellett; korsók, szil­kék, butellák. bokályok, tá­nyérok a falakon, polcokon — a régi rend szerint. A viharsarok népművé­szetét bemutató tárlat leg­szebb darabjaival reprezen­tálja a tájegység különböző tárgyainak megformálását, díszítését. A szerbek vilá­goskék-rózsaszín hímzésű disztöriilközől mellett a ro­mánok geometrikus piros­sárea-kék hímzései és a szlo­vákok gvönevös, fiitteres, ga'^ngon díszített színes fő­kötői sorakoznak. A viseled tekben a román hatás a oerdöntő' fehér oosztó ala­non fekete, sötéthordó és mélvlila hímzések, rátétek díszítik a cifraszűrt, a subát, a sumant, a hímzett ködmö­nöket. Talán legszebbek a népi bútorok, melyeken a vásárhelyi faragot t-festett bútormívesség hatása ls érez­hető. A sötétkék alapon szí­nes, zsúfolt virágminták és lendületes áttörések jellem­zik ezeket a darafiokat, me­lyeknek legtöbbjén megtalál­ható tulajdonosának neve és a készítés dátuma ls Az egyik pad Bukran Jánosé volt, és 1823-ban készült; egy ágyvégen Petrovszki Suskár Mihály neve és az 1872-es évszám olvasható; a gondolkodó szék felirata Johnes Lahate 1808, a fali­tékáé Kát-kus Mátyás, 1880; a fiókos menyasszonyi ládán pedig Meleg Anna neve es az 1879-es dátum. A békési kerámia kevésbé ismert. Kis fazekasgócok készítették annak ideién különböző használati és dísz­edényeket a finoman for­mált zöld-barna és okker­mázas. tartózkodóan díszített szilkéket, butéliákat, kancsó­kat. A zöld komlósl kerámia­tárgyak érdekessége az át­tört formálás, a dombonmű­ves, figurális és kororás díszítés. T. L. ményekben tegyenek haté­kony intézkedéseket a dohányzás ártalmainak csök­kentésére. — Vezesse­nek be a betegekre, az egészségügyi dolgozókra és a látogatókra egyaránt kötele­ző dohányzási tilalmat azok­ban a helyiségekben, ame­lyek a "betegek vizsgálatára, gyógykezelésére, elhelyezésé­re, étkezésére szolgálnak, s ahol a betegek egyébként is rendszeresen megfordulnak (folyosók, büfék, beteg­könyvtárak). A tilalomról jól látható táblán tájékoztatást kell adni, az intézkedések betartását pedig ellenőrizni kell. A nagy fontosságú egész­ségvédelmi téma hátteréhez tartozik, hogy a dohányfüst káros hatása voltaképpen mérgezésben jelentkezik. A dohány legveszedelmesebb mérgei: a nikotin, a kátrány és a szénmonoxid. Ezek fel­szívódása részben már a szájüregben megkezdődik. A többféle mérgező anyag a nyelőcsövön át bejut a gyo­morba és megzavarja a sav­képződést. A füst nagyobbik része a légcsövön ót a tüdő­be kerül, és ott, ahol a vér­nek oxigénnel keveredve ép­pen meg kellene tisztulnia, a vérbe juttatja a nikotint, a kátrányt és a szénmonoxidot is. Igen kevés ember szerve­zete képes e mérgező anya­gok hatásáíiak ellensúlyozásá­ra. A nagy többség szerveze­tében megindul a lassú, da biztos károsodás. Különösen veszedelmes ha­tású a szénmonoxid: három­százszor erősebben kötődik a vér festékanyagához, mint az oxigén — így oxigénhiányos állapotot teremt a szervezet­ben. Ezzel az oxigénhiányos vérrel „táplálkozik" például a terhesek szervezetében a magzat is. A cigarettázás magzati ártalmai közé tarto­zik a spontán vetélés, a ko­raszülés és az ezzel össze­függő csecsemőhalandóság. Megdöbbentő tehát, hogy mégis — miként egy nemré­gi felmérésből kitűnt — min­ién ötödik terhes nő ciga­rettázik nálunk. Talán azért, mert a cigarettázás okozta ártalmak nem olyan drasztikusak? Nem fejlődési rendellenességet okoz, „csak" koraszülést, ennek minden lehetséges káros következ­ményével együtt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents