Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-16 / 39. szám

SzomM. 19S0. február Ifi. Szegedi tudós Országgyűlési szovjet kitüntetése bizottság ÜlfiSS Magyar tudós. Szőke fal vi­Nagy Br'a akadémikus a Szovjetunió íudomanyos Akadémiája által odaítélt magas tudományos kit'.inte­tes. a Lomofioszov-érem idei külföldi kitüntetettje. A szov­jet tudósok közül a világhírű biológus. Alekszandr Oparm akadémikus kapta meg az ermet. A Lomonoszov-érem a Szovjetunió Tudományos Akadémiája állal adományo­zott legmagasabb tudomá­nyos kitüntetés, amelyet minden évben egy szovjet és egy külföldi tudós kap meg. A dijat az akadémia elnöksége ítéli oda. Az indoklás aláhúzza, hogy Szőkefalvi-Nagy Béla kima­gasló tudós, az egyik legte­kintélyesebb tudósa a mate­matikai analízisnek Fő mun­kái a matematikai analízis­sel, * funkcionálanalízissel foglalkoznak külön ki­emeli az indoklás függvér.y­tani kutatásainak jelentősé­gét. A szakirodalomban pél­dául számos olyan jelenség , van. amelyet ma már Sző­kefalvi-Nagy Béla kutatásai­ból ismernek, az ó nevével' Kötnek óssze. Szőkefalvi-Nagy Béla a Magyar Tudományos Aka­démia elnökségének tagja, a József Attila Tudom íny­egyetem professzora. Az akadémia elnöksége altal az érem odaítéléséről kiadott közlemény kiemeli, hogv a világ tudományos kózvélemé.nye messzemenően elismeri Szőkeíalvi-Nsgy Béla sokoldalú tudományos, tudományszervezői és okta­tói munkásságát. A kiváló magyar matematikus számos egyetem díszdoktora, több akadémia külső tagja. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának közgyűlése 1971-ben választotta az aka­démia külső tagjává. Közös és nemzeti érdekünk Az országgyűlés egészség­ügyi és szociális bizottsága penteken Szombathelyen tar­totta ülését. A hazai orvos­képzés reformjának küszö­bén megvitatta az ország el­ső oktató kórháza, s szom­bathelyi Markusovszky Kór­ház tevékenységét• a me­dikuskepztsbcíi szerzett ta­! pasztala tait. Dr. Hutás Imre egészség ­: ügyi miniszterhelyet les hoz zászólásaban elmondotta, I hogy a most formálódó egy­séges orvosképzésben hasz­' nősítjük a szombathelyi ta­pasztalatokat. Az ülés dr. Pesta László el­nöki zárszavával ért végei, majd a bizottság tagjai elláto­gatták a Markusovszky Kór házba. Megtekintették az új műtőblokott, es beszélgettek j az intézményben gyakorlati képzésüket töltő medikusok­kal. (MTI) • Zárszámadó közgyűlések ló úton a Felszabadulás Tsz A szegedi Felszabadulás Tsz-ben. annak ellenére, hogy több mint 6 millió forint nyereséggel zárták a tavalyi esztendőt, nem elégedettek a tagok. A téli és a kora ta­vaszi fagyok, a vízkárok és a nyáreleji tartós szárazság miatt átlagosan csak 18 má­zsát teremlek az algyői, az atkái búzatáblák. Árendás György elnök elmondta a zárszámadó közgyűlésen, ilyen kevés gabonát még so­hasem termettek a szövetke­zet földjei, ötezer tonnával kevesebbet áttervezettnél. Még szerencse, hogy a ter­reséget hozott. A szénát ide­jében betakarították és "be is hordták, értékes takarmányt raktak kazlakba az állatok­nak. Nem működtek viszont melőszövetkezetben idejében í«|yamatosan a szárilók és latiak a veszélyt, és a ki- leher. papr'kab"' se™ ^Tu heJváre ;)nn.vi, amivel elegedettek " lehettek volna. Ső . másfél mezőgazdasági és élelmezés- Tsz-nck a jobb gazdálkodás- . ügyi osztályának vezetője is ra. Dr. Csonka István, a vá­hangsúlyozta felszólalásában, rosi pártbizottság osztályve­hiszen a növénytermesztést zelöje többek között erről is ' kivéve, a lobbi ágazat ered- szólt a zárszámadó közgyü-1 ményei meghaladják a me­gyei állagot. A vezetőség beszámolójá­ból kitűnt az is. hogy tavaly .... , . ,, , ., lucernából ugyan kevesebb ]0Ved^eTi A ° ? termeti, de a minősége jobb f,t'a munk<»« dtcserendö. lett, így egymillió forint nye­pusztult gabonák napraforgót vetettek, és a többi ágazat termelését is úgy alakították, hogy év vé­gére a kar kisebb legyen. A tagok jól dolgoztak. össz­hangban a vezetőkkel, az irányítók kai. Ezt Szilágyi Ernő, a megyei tanács vb lésen. A városi pártbizottság éltékelte a közösség munká­ját és azt állapította meg, , hogy a mostani szerényebb H A közgazdasági szemlélet ja­vult. az irányelvek útmuta­tásait jól hasznosították. A városi pari bizottság osz.- i tály vezetője elmondotta még, hogy az új szabályozok ko­moly követelményeket tá­masztottak. Azonban, ha a belső tartalékokat jobban feltárják, javítják a munka­A kik akkor születtek. mH harminc­két éves felnőtt emberek, maguk is anyák. apák. Egv nemzedék már úgy nőtt fel. hogy nem kellett rettegniük hazájuk, s benne a maguk és családjuk jövőjéért, biztonságáért. Csak aki emlék­szik a korábbi évtizedekre, az tudja iga­zán értékelni, mit is jelent népünknek a magyar—szovjet barátsági. együttműkö­dési és kölcsönös segítséjnvíVjtási' *,?r-> ">­dés, amelyet a két ország vezetői 1948. február 18-án írtak alá Moszkvában. Jelenti számunkra azt a támaszt, amely nemcsak kész segíteni, hanem képes is megvédeni békénket és függetlenségünket azokkal szemben, akik már régen maguk alá teperték vol­na szocialista hazánkat ha nincs olvan legyőzhetetlen erejű szövetségesünk, mint a Szovjetunió. Nélküle hazánk az impe­rialista próbálkozások célpontja, a nem­zetközi viharok könnyű prédája lett vol­na. Segítségével viszont az alkotó munká­ra fordíthattuk energiánkai és részesül­hettünk azokból az előnyökből, amelyek a nemzetközi feszültség enyhítéséből fa­kadtak és — bar most ismét hidegebb sze­lek fújnak —. még mindig fakadnak. Ez a szövetség a döntő garanciánk arra. hogy minden nyomás és fenyegetőzés ellenére biztonságban és békében folytathassuk utunkat a jövőben is. De nemcsak pajzsot jelent a számunk­ra.' A Szovjetunió barátsága a hazánk fejlődését segítő tényezők között nem egy a sok közül, hanem különleges jelen­tőségű. Nem csupán azért, mert három és fél évtizeddél ezelőtt a szovjet hadsereg szabadította fel a fasizmus negyedszáza­dos uralma által megnyomorított, a ná­cik háborújában elpusztított és kifosztott országot, hanem azért is. mert azóta min­denre kiterjedő kölcsönös bizalom, meg­becsülésen és teljes egyenjogúságon ala­putó testvéri együttműködés jött létre a mi szocializmust építő országunk és a kommunizmus építésén munkálkodó Szov­jetunió között. Szövetségünk és barátságunk a Szov­jetunióval az. élet minden területén elő­nyökhöz. juttatta és juttatja hazánkat. Nincs országunk gazdasági építésének, a tudományos kutatásnak. a kultúrának olyan jelentős szférája, ahol eredmé­nyeinkben — közvetlenül, éagv a KGST-n keresztül — valamilyen formában ne len­ne jelen a szovjet tapasztalat és tudás, a konkrét segítség. Amikor pártunk XII. kongresszusa a közeljövőben nemcsak az ulóbbi eszten­dők munkájáról készít mérleget, hanem megszabja a következő tél évtized konk­rét teendőit, maga mögött, tudhatja nem­csak néoünk alkotóerejét, hanem a szo­cialista közösség, mindenekelőtt a Szov­jetunió óriási ereiét. Ez a „hátország" az. elmúlt 32 esztendő alatt sokszor bizonyí­totta: mc'blrható, hű barát, lehet, rá épi­fer.i. Fz az a bázis, amelynek ereje lehe­tő--. icró. hogv egv magunkfajta kis szo­ciális* i ország a tőkés országokkal is az. egyenlőség alapján fejleszthesse kapcso­latait. A szocialista országok között olyan kü­lönleges viszony van. amely mindenek­előtt a közös társadalmi rendszerből, a közös szocialista célokból, a közös ideoló­giából. a közös politikai, gazdasági érdek­ből indul ki. a közös és nemzeti érdekek egységén alapszik. A Szovjetunió...a szo­cialista országok az internacionalizmus, az. önzetlen segítőkészség szellemében az. egész közösség fejlődését, a szövetségesi hűséget szem előtt tartva közelítenek meg minden olyan problémát, amelyet az. élet napirendre tűz. M1 "indebből következik: a Szovjetunió­val kialakult együttműködésünk tartós, hosszú távú és megmásít­hatatlan politika, amely nemzeti érde­keink számbavételén, osztálycéljainkon alapul, tehát tudatos és végérvényes ej­határozás. Ezért nincs, nem lehet kitéve semmiféle konjunkturális ingadozásnak. Amikor tehát mérleget vonunk a har­minckét esztendőről, két szóba sűríthet­jük az. eredményt: jól választottunk! A legjobban: Várnai Ferenc millió vesztesége lett belőle fegyelmet, csökkentik a rá­a szövetkezetnek. fordításokat, emelkedhetnek a hozamok. A 4 ezer 986 A tagok többsége szociális- hektáron gazdálkodó Felsza­1a brigadokban munkálkodik. , , , _ " , Sok a munkáját értő szak- badu,as Tsz-ben u-' vezetose­ember. s cz új lendületei ad- ftet választottak. Az. elnök hal a szegedi Felszabadulás ismét Árendás György lett. Közepes év Balastyán flz élelmiszeripar idei tervei Nagyobb választékf magasabb tápérték Negyedik zárszámadó köz­gyűlésén 2 millió 795 ezer forint nyereségről számolt be tagjainak a vezetőség a ba­lastyai Rákóczi Termelőszö­vetkezetben. Jól indult az idei esztendő, szépen lej 16­dött a gabona, ígéretes ter­més mutatkozott. Csakhogy az ' aszályos májustól szerte­foszlottak a remények. Har­mada lett oda a termésnek. A második aszályhullám utan a dinnye- és a kukoricatáb­lák is „megsültek", és tovább nőtt a veszteség. A beszá­moló — amelyet Kordás Pé­ter elnök ismertetett — meg­állapította. 44 vagonnal ke­vesebb gabona termett, mint amire számítottak. Hagytak a silónak vetett kukoricából jócskán szemes­nek. emiatt a tervezett 2 ezer 600 lonna silókukoricá­ból csak 1S00 tonnát takarí­tottak be. Több kukoricájuk lett a tervezettnél, s ez va­lamelyest karpotolta a Rá­kóczi Tsz közösségéi. .42 al­ma- és szőlőtermésre sem panaszkodhatnak. Félszáz hektárról több mint 2 ezer mázsa afmát szedtek. Ez. an­nál is inkább eredmény, mert most változ.tatták az almafák koronájának formá­ját. Befelé fordították az. ágakat, úgynevezett sövény­koronát alakítottak: beültet­ték n szabadon maradi terü­leteket. Több mint 10 ezer stariving almafát ültettek. A körte- és az öszibarackíák is bőven teremtek, akárcsak a szőlőtőkék. Elmaradtak vi­szont a meggy- es az, ősziba­rack-csemetek ültetésével. Az iaéh szeretnek behozni a le­iárra a meggy-, és valami- jort és az. Endre tanyát köli vei kisebb területre az öszi­barackfákat. Több tehenet tartottak ta­valy. mint 1978-ban cs egy össze. Most már minden ma­jorba kövesut vezet. A szövetkezet 30 hektár földel készített el ültetvény­allattól 3 ezer 6 liter tejet nek, 25 hektár szólót .átalakí­fejtek. Naponta 3 ezer liter tejet gyűjtenek be a ház­1áji gazdaságokból. Legelőt és alomszalmál adtak a jtáz­taji gazdáknak. A közösben elkészült a 145 férőhelyes istálló, ahol mar­hákat hizlalnak. Átadják a három és fél kilométeres be­kötőutat, amely a Szirtos ma­iottak és 50 hektár almást korszerűsítettek. Gépeket is vásároltak, a mostaniak ér­léke majdnem 2 millió to­rint. Több mini négyszázan dolgoznak a balástyai Rákó­czi Termelőszövetkezetben. Bizakodnak, hogy az idén is — több és jobb munkával — közepes esztendőt zárnak. A: élelmiszeripar a zavar­talan lakossági ellátáshoz és exportra a tavalyinál mint­egy 5 százalékkal több árut ad az idén elsősorban a ma­gasabb biológiai értékű árukból, a baromfihúsból, a tejtermékekből és gyümölcs­ből növekszik a kínálat. Kalóriadús árukból, például a sertészsírból és a cereá­liákból viszont nem fokoz­zák az értékesítési. A húsiparban az elő­irányzat megvalósításához 7—7.1 millió vágott sertést és több mint 600 ezer vágó­marhát vásárolnak fel. A húsipar lehetőségeit bővíti, jiogv a bajai és a kaposvá­ri húskombinátok üzembe lépésével a tavalyinál na­gyobb lesz a magasabb fel­dolgozási színvonalú áruk aránya. Az üzemek tájegy­Szervezett áruszállítás A .Szakszervezetek Megyei zaiekkal több arut szállttott, tiasznaitsaga a Tanacsa. a MAV szegedi mint az clozö évben. A ko- lasidők miatt igazgatosaga es a Volán 10. csiáilaspénz lényegesén caök­szamú Vállalata a múlt ev szeptemberének első napjai­ban együttműködési meg­állapodást kötött az őszi szállítási feladatok megol­dására. Ez az újszerű kap­csolat hatékonynak bizo­nyult; állapították meg az érdekeltek tegnap délelőtt, a MÁV szegedi igazgatóságán I art olt tanácskozáson. Az együttműködés értéke­li seben dr. Ágoston József, munka intenzitását az SZMT vezető titkára, Lo­vász Lázár. <1 MÁV sze­gedi tgazgatösaganak veze­tője és dr. Kardos János, a Volán 10. számú Vállalatá­nak igazgatója megállapí­totta. hogy az őszi szallí­kent. a munkaszüneti napo­kon. hétvégeken és éjszaka rendszeresen rakodtak a fu­varoztatók. A Volán 10. számú Vál­lalata majdnem 600 ezer tonna árut kezelt, több mint 20 százalékkal jobb ered­mény a tavalyinál. Sajnos — nincs még megoldva a rakodógépek javítása és al­katrészellátása. Ez rontotta a Ugyan­hosszú ál­igen rossz. Ezen csak úgy lehet változ­tatni, ha az üzemek és vál­lalatok jobban szervezik a szállítást. A távolsági fuvarok vas­útra történő áthelyezése gon­dot okoz. Csongrád megyé­ben főleg az érkező áruk fuvarozását kell jól megszer­vezni, hogy a MÁV vagon­jait gyorsan kirakják, s mi­nél kevesebb ideig állja­nak. Ez felgyorsítja az. áru- j lendóben. fuvarozást. Országosan- több mint egymillió tonna áru többletfuvarozásra számit a MÁV. A Volántól ugyanis ennyi tasi feladatokat sikerrel tel­Knaradasl, elültetni a 30 bek- jesitenék. A MAV 6 szá­ak.kor a MÁV—Volán komp­lexbrigádok együttműkö­dése nagymértékben hozzá­járult a szállítási probié- távöisági "fuvarként mák megszüntetéséhez. kerül a vasútra Az értékelésnél megálla- , _ .... ... , pították azt is, hogy a szál- ** együttműködés eredme­lítások szervezése nehézkes, nyességének érdekében ujabb A 'Volán gépkocsijainak ki- munkaprogram készült. ségi húskészítményekkel, különlegességekkel is gyara­pítják a választékot. A tejipar, kihasználva a növekvő termelői kínálatot, az. idén a tavalyinál 84 millió literrel több tejet vesz. át. Az. évek óta alig­alig növekvő vajfogyasztás arra ösztönöz, hogy helyette magas zsírtartalmú egvéb termékeket állítsanak elő. A megváltozóit fogyasztói árak nyomán növekvő ba­romfi keresletre szá m i ta nak. Az ipar 1980-ra lassú tem­pójú. de már határozott irá­nyú termelésfejlesztési ter­ve-z. a vágóbaromfiból. és erőteljesebb felfutást a liba­értékesítésnél. A tojástermelést 4—5 szá­zalékkal mérsékelik, ami nem jelenti a belkereskede­lemben forgalmazott menv­nyiség visszaesését. Elsősor­ban a gazdaságtalanul ex­portálható tojás termelését fékezik. Növekszik a tartósító ipa­rok szerepe. A terv 5011 ezer tonna zöldségkonzerv előál­lítását iranyozzá eló, ennek döntő hányadát az allami iparban készítik. Gvümöles­ből több mint 200 ezer ton­nát tartósítanak. A belföldi •ellátás biztosítására. vala­mint exportra a konzerv­ipar zöldségáruból 9 száza­lékkal. gyümölcsfélékből pe­dig ti százalékkal többel tar­tósít. mint az elmúlt esz­A külföldön is jól ért ékesít lielo gyorsfagyasz­tott áruk termelését az ipa­ri átlagnál erőteljesebben, 11 százalékkal fokozzak. A boripar 1980-ban 210 ezer tonna szőlő, 700 ezer hektoliter must és bor fel­vasarlasara készül fel. A sör gyártágál négy százalékkal fokozzák. A kenyérfogyasztás csök­kentésének és a péksüte­mény-kereslet emelkedose­nek hosszabb deje tartó fo­lyamata az árrendezés nata­sára némileg módosult — „visszafordult'' —, ennek a tendenciának a tartóssaga azonban kérdéses. Ezért fontos követelmény, hogy <12 ipar rugalmasan alkalmaz­kodjék a fogyasztói igények­hez, érzékenyen reagaijon az esetleges változásokra. A sütőipar legfontosabb fel­adatai közé tartozik a mű­szaki feltételek további ja­vításával a minőség es • termékválaszték bővítése A kakaóbab és mas im­portcikkek magas világpia­ci ara arra készteti az cdts­ipart, hogy körültekintően határozza meg. melyik cik­kek gyártásának továbbfej­lesztésével kívánja elérni a tavalyinál 2.5—3 százalék­kal nagyobb termeléséi. A mezőgazdasági üzemek mintegy ' 300 ezer hektárén termelnek 1930-ban olajos magvakat, s amennyiben kí­nálatukat jo hatásfokkal dolgozzak fél, úgy a- elmúlt évinél mintegy ötödevei töbo terméket adhatnak. Nem­csak az étolaj és a marga­rin gyártását jokozzak, ha­nem többet tesznek a mel­léktermékek hasznosításáért is. A gabonaipar idei teve­keny.ségél nagymértékben befolyásolja a tavalyi ter­més mennyisége, így egv ideig meg azzal gazdaUcoc­nak, ami a raktarakban van. Ez. a mennyiség elegendő a lakossagi ellátás fedezésére, valamint az állatállomány eltartásához. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents