Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-14 / 37. szám

Csütörtök, 1980. február 14. > 5 Az értelmiség helyzetéről Tanácskozott a TIT elnöksége Évente több tízezer értel­miségi vesz részt a közműve­lődési feladatok ellátásában, a TIT 24 ezres tagságának csaknem 90 százaléka felső­fokú diplomával rendelkezik, A társulati tagság szakmai összetétele azonban rendkí­vül eltérő: a pedagógusok te­szik ki a tagság felét, kirí­vóan alacsony viszont a mű­szaki értelmiség képviselete. A jövőben tehát — az idő­szerű feladatok ellátása ér­dekében ls — mind több mű­szaki, közgazdász-képzettségű szakembert kell megnyerni az ismeretterjesztésnek, s a pedagógusok növekvő rész­vétele mellett a fiatal peda­gógusok és a nők erőtelje­sebb közreműködésére is szá­mítanak a társulati munká­ban — állapították meg töb­bek között a TIT országos elnökségének szerdai ülésén, az értelmiségnek a társulat tevékenységében való részvé­telét vizsgálva. Gondkét említették a ta­nácskozáson, hogy a tagság­nak csupán fele-kétharmada veszi ki aktívan részét az is­meretterjesztő munkából, a szervezeti életből. Örvende­tes viszont, hogy az értelmi­ség jelentékeny csoportjai működnek közre a TIT által szervezett ismeretterjesztés­ben. Az üzemekben tartott előadások nagy részében ls szerepet kapnak a vállalati szakemberek. A TÍT a jövőben tovább gazdaguja az értelmiségi résztvevőkre számító rendez­vényeinek formáit és mód­szereit. (MTI) Lengyei kultúra Az éy kiemelkedő esemé­nyei tükröződnek a Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ idei rendezvényter­veben: a fasizmus fölött ara­tott győzelem 35. évforduló­járól, a Varsói Szerződés negyedszázados jubileumá­ról. a Lengyelország és az NDK xözötti határegyez­mény 30 éves évfordulójá­ról ünnepi keretek között emlékeznek meg a kulturá­lis központban — tájékoz­tatták szerdán az újságíró­kat a Nagymező utcai intéz­ményben. A tervek szerint •öt megyében rendeznek magyar—lengyel barátsági heteket. Az országaink közötti fej­lődő színházművészeti kap­csolatok további elmélyíté­sét szolgálja a felolvasó színház programja. Rend­szeresen sor kerül egy-így nagyobb lengyel filmalkotás bemutató előadására. (MTI) Izmus es Talán fantasztikusan tudnak fütyülni Ax ezredik éjszaka a Minerva Színpadon Emlékszem, volt egy gon­dolat a híres amerikai író, Salinger Zabhegyező című regényében, amely talán első ízben értette meg velem e könyv nagyszerűségét. A fő­hős, a 16 éves Holdén Caul­field, a felnőttek társadalma kapcsán arról elmélkedik: tulajdonképpen a jóég tudja, hogyan is kell néznünk az úgynevezett unalmas, szür­ke, hétköznapi embereket. Mert egyik ismerőse a világ legjellegtelenebb, legunal­masabb pasasa volt, de — fantasztikusan tudott fütyül­ni. Szóval nem árt vigyázni, mielőtt lenéznénk az ilyene­ket: talán mind fantasztiku­san tudnak fütyülni, ki tudja? Ez a — nyugodtan mond­hatjuk — humanista alap­allás Jellemzi a jugoszláv drámaíró, Dorde Lebovic Az ezredik éjszaka című egyfel­vonásosát, amelyet a Miner­va Színpad mutatott be s játszik különböző klubok­ban, az Ifjúsági Házban, nemsokára Hódmezővásár­helyen ls (A balassagyar­mati amatőr színjátszó fesz­tiválra készültek vele ere­detileg, ahová — végülis nem jutottak el.) Hap és Hep példázata ős­régi: ha a szürkeségből ki­emelkedni vágyó kisember tehetne valamit, mondjuk az ezredik erre vágyó éj­szakán — nem tudna mit. Mert alapjában véve olyas­mit akarni, ami mindenki­nek jó legyen: teljességgel lehetetlen Ám a varázsló fenyegetése sem válik be: bár nagy vágyai ellenére sem tud mit kívánni Hap — mégsem válik hajnalra kő­vé. Mert a kisemberek, ha vigyázunk rájuk, valójában ártalmatlanok, sőt talán jók ls, mert ha valaki nem akar rosszat tenni, „ez már ön­magában is jótett". Mit kíván egy ilyen mon­dandót hordozó egyfelvoná­sos a színre állító amatőr­együttestől? Puritán egysze­rűségű rendezést (Marik István élt is vele), s ugyan­akkor nagyon feszes, mégis igen rugalmas, mélyen in­tellektuális színészi teljesít­ményeket, s kevés szereplő­ről lévén szó, roppant erő­teljesen kidolgozottakat, koncentráltakat, letisztulta­kat. A Minerva Színpad két fiatalja, Mihók 7, suzsa és Szécsi Ilona, akárcsak a Varázslót alakító Kocsis György, igyekszik becsű 'et­tél helytállni, amennyire te­lik tőlük. Am egyrészt ta­lán az együttes taglétszáma körüli, az utóbbi időket meghatározó zűrzavarok, másrészt nyilván saját ta­pasztalatlanságuk és elfogó­dottságuk sajna, ezt trz ugyancsak jobb sorsra ér­demes produkciót előadva merevvé és túlságosan Isko­lássá változtatták. A darab­választás és -értelmezés vi­szont feltétlenül dicséretet érdemel, szintúgy az egy­szerű eszközökkel dolgozó, szerény, átgondolt, értelmes rendezői felfogás. A Minerva idei évadját eddig Az ezredik éjszaka je­lenti. Jelenlegi helyzetüket, akárcsak az általuk játszott Lebovic-darabot, nagyiából egyszerre jellemzi a Salin­ger-i idézet. A színpadot il­letően kissé módosítva: ta­lán fantasztikusan tudnánaK fütyülni ők is... D. L. Skalpvadászok Színes amerikai film. Irta: William Norton. Fényképezte: Duke Callag­hah. Zene: Elmer tierns­tein. Rendezte: Sydney Pollack. Főbb szereplők: Burt Lancaster. Telly Sa­valas, Ossie Davis és Shel­ley Winters. A jó öreg Rousseau hál' Istennek nem nézhetett wes­ternfilmeket. Ha valami cso­da folytán mégis láthatná a Skalpvadászokat, feltéte­lezhetően még keményebben elítélné a magántulajdont, mint az eredendően jq em­beri természetet megrontó átkot Mert kérem, mi mindenre ls képes egy különben (vi­szonylag) józan, pontosab­ban whiskyt csak alkalom­szerűen fogyasztó. lojális prémvadász, a vadnyugati társadalom kiváló dolgozó­ja, jogos tulajdonáért? Az értékes prémekért, melyek helyébe indiánok által ki­kényszerített csere folytán csak egy nem mindennapi négert kap. Aki mellékesen latin szentenciákat idéz „me­netből" a prérin, már-már karrierisztikus-kiválóan al­kalmazkodik, jóindulatú, pa­cifista és kissé balfácán. S megindul a hajsza. Kinek a pap, kinek a pap­pé, ba az imádott Tulaj­donról van szó: kinek állati, kinek emberi (fej)szőrök je­lentik a zsákmányt. Így lép­nek be a többször mániá­kusan visszatérő patakme­derbe a s.taip vadászok, élü­kön régi jó ismerősünkkel, Kojak hadnaggyal, azaz ez­úttal Howie-val, a fő-főva­dásszal, Telly Savalas-szaL Ám az a rossz, aki rosszra gondol! Semmi vér, semmi fölösleges naturalizmus! He­lyette többek között egy kis­polgári allűrökkel erősen terhelt bandavezér-oldalbor­da, aki egyúttal egykori bordélyhölgy, plusz elké­pesztően bárgyú filozofál­gatások és ál-lélektani ie­szültségtererntési kísérletek, melyekből időnként jól be­rúgó indiánok és némi „zu humor" mutatnak kiutat. Tehát nemcsak a beképzelt fehér prémvadász és az in­tellektuális fekete rabszol­gajelölt ad időnként egy­más pofájára, hanem a ren­dező is a humoréra. Ami így legalább olyan felis­merhetetlen lesz, mint a fél­óra után hőn áhított befe­jezéskor a két verekedő isza­pos képe. Azért, ha Rousseau fel­támadván mégis megnézné ezt a filmet, örülhetne is Sydney Pollack művének: mégiscsak neki volt igaza. Mert nem szűnik biz a haj­sza az után a fránya ma­gántulajdon után, ennek ér­dekében ledőlhet a hegy­oldal, megszűnhetnek a faji előítéletek, bárgyúra ver­hetik egymást a delikvensek —. futva a különféle szőr­mék, harácsolt vagy jogos szerzeményeik után. Hiába, itt van a kutya elásva. Akár cselből, a skalpvadász­Vezér. Domonkos László Az ember iszik örömében, bánatában, névnapon, egy jó ebéd után — maga és mások egészségére. De sajnos egyre többet kortyolgat az Ital ked­véért. Az alkoholizmus elter­jedése világjelenség. Minden országban komoly népegész­ségügyi, társadalompolitikai és gazdasági érdekek fűződ­nek ahhoz, hogy különböző eszközökkel, intézkedésekkel csökkentsék az alkoholizmus veszélyét. Ez általában vál­takozó sikerrel történik. Az utóbbi húsz évben hazánk­ban sem volt hiány a külön­böző programokból, elképze­lésekből, amelyek a megelő­zést szolgálták. Mégis az al­koholfogyasztás mértéke, az alkoholizmus növekszik. Egy mentős ismerősöm szerint a hét végén legalább annyi ré­szeget szállítanak, mint amennyi közúti balesetet szenvedett embert. A statisz­tika szerint hazánkban — s Csongrád megyében is — ti­zenöt év alatt 60 százalékkal emelkedett a szeszes ital fo­gyasztása. Az alkoholizmus társadal­mi következményei sokré­tűek. Emberek, családok mennek tönkre az italozás miatt. Az alkoholizmus elle­ni küzdelem még hatéko­nyabb, szervezettebb társa­dalmi összefogást kíván. A i megyei tanács végrehajtó bi­zottsága is erre az álláspont­ra helyezkedett, amikor számba vette az elmúlt évek rendeleteinek, intézkedései­nek hatását, és felmérte a már pusztító népbetegség, az alkoholizmus következmé­nyeit. A statisztika hónapról hó­napra figyelemmel kíséri, mennyi szeszt iszik a megye lakossága. Például borból, sörből 1977 első félévében egy személyre számítva 7,1, Illetve 36,9 liter fogyott el. Két évvel később az első hat hónapban ez a kvantum 7,9 és 37,3 literre emelkedett. Ezt a mennyiséget üzletből, boltból, vendéglőből vásárol­ták. Nincs benne a zugfőzdék „termelése", ami nem lebe­csülendő. Tavaly a pénzügy­őrök nagyon sokszor bukkan­tak zugszeszlőzdékre, -kimé­résekre. Tilos pálinkafőzésre alkalmas készülékből 25-öt és 1716 liter 50 fokos páTin­kát foglaltak le. A zug,szesz­főzdék szaporodását az ls elősegítette, hogy a gyümölcs­termő vidékeken a legális szeszfőzdék megszűntek. * Az alkoholizmus következ­ménye az élet minden terü­letén észrevehető. Csongrád megyében több mint 3 ezer veszélyeztetett környezetben élő kiskorú gyermeket tartot­tak nyilván 1978-ban. Nagy részüknél a veszélyeztetettség oka a szülők alkoholista élet­módja volt. A megyei tanács végrehajtó bizottsága megíté­lése szerint az alkoholista környezet rossz hatása lénye­gesen magasabb, mint amit a statisztikai adatok kimutat­nak. A gyámhatóságok két évvel ezelőtt 108 esetben kez­deményeztek intézeti kötelező gyógykezelést, nyolc alkalom­mal pedig munkaterápiás in­tézeti ellátást. A szeszes ital fogyasztásának hatása azon­ban nemcsak családi környe­zetben, hanem a munkahe­lyeken is megmutatkozik. Készben az SZMT kezdemé­nyezésére az alkoholfogyasz­tás csökkentésére intézkedé­sek születtek. Mégis az a tapasztalat, hogy az Italozásból eredő fegyelmezetlenségek megszaporodtak. Az üzemek­nél, vállalatoknál rendszere­sen szondáznak, és így pró­bálják elejét venni, hogy bárki ittasan álljon a mun­kagép mellé. A szegedi tex­tilmüvekben a nagyfokú el­lenőrzés és preventív intéz­kedések ellenére 26 dolgozó­nál vették észre az alkohol fogyasztását. De sorolni le­hetne az erre vonatkozó nem éppen szívderítő példákat más munkahelyekről is. Az Ittas dolgozókat a munka­végzéstől eltiltották, fegyelmi eljárást indítflttak ellenük, 30 százalékukat el is bocsá­tották. Elgondolkoztató, hogy az elmúlt két év 26 halálos üzemi balesete közül öt eset­ben a tragédiát az ital okoz­ta. Köztudott, "két éve minisz­teri rendelet szabályozza, il­letve korlátozza a szeszes ital árusítását, forgalmazását. A miniszteri rendelet a ven­déglátásban 9 óra előtt meg­tiltja a szeszes ital értékesí­tését, valamint megszüntette a fél- és egydecis palacko­zott italok forgalmazását. A korlátozás közel 600 üzletet érintett a megyében, az in­tézkedés hatására az élelmi­szer-kereskedelemben csök­kent az „italforgalom". A ke­reskedelmi szakigazgatási szervek társadalmi ellenőrök­kel együtt rendszeresen el­lenőrzik, betartják-e a jog­szabályokat. A szabálysérté­seket minden esetben meg­bírságolják. Az ellenőrzés ál­talános tapasztalata, hogy a reggeli italárusítás korlátozá­sát a zugkimérések ellensú­lyozzák. Éppen ezért a mt gyei tanács vb határozaté. hozott; a szakigazgatási szer és az illetékes hatóság a zug italmérések és pálinkafőzőé ellenőrzését növelje és szigo rú felelősségre vonással él­jen a szabálytalankodókkal szemben. Az alkoholizmus elleni küzdelemben az említett mi­nisztertanácsi rendelet mel­lett nagy jelentőségű az egészségügyi törvény, ami a gyógykezelést szabályozza. Ismeretes, hogy az alkoholis­ták kezelését nemcsak bíró­sági ítéletek szorgalmazzák. Kérheti a beteg Önként is. Általában az egészségügyi hatóság kezdeményezi a gondozást. Az egészségügyi szervek közel 1800 alkoholis­tát tartottak számon tavaly, és egyharmaduknál rendelték el a kötelező kezelést. * A tapasztalat szerint a me­gye állami és társadalmi szervei a rendeleteket végre­hajtják. Önmagában ezazor­ban nem elegendő. A szemlé ­letváltozásra is szükség len­ne. Annál is Inkább, mer! önmagában semmilyen elő­írásnak nincs olyan ereje, hogy e nagyon komoly tár­sadalmi problémát megold­ja. A szakigazgatási szervek hiába hoznak határozatokat, hiába rendelik el, hogy a meglevő jogszabályokat, in­tézkedési terveket még foko­zottabban ellenőrizzék, ha egy-egy kis közösség nem se­gít, nem figyel, ha elmarad az emberi szó — és ha az alkoholista kötözködésnek, zaklatásnak veszi, ha törőd­nek vele. H. M. Honismereti Híradó 79 Magyar tudomány világnyelveken Száznál több magyar tu­dós' művét jelenteti meg az idén az Akadémiai Kiadó, jórészt angol, francia, német és orosz nyelven. Első ne­gyedévi tervében 15 idegen­nyelvű kiadvány szerepel. Ezek zöme a hazai társada­lomtudományi kutatások je­lentősebb eredményeiről ad képet. A hazai szaktudomány elismerését jelenti, hogy Ma­gyarországon szerkesztik a trancia nyelven megjelenő „Finnugor tanu!mányok"-at. A megjelenés előtt állá 14. évkönyv kizárólag a lappo lógia kérdésével toglalkozik. Két jelentős orvostudomá­nyi mű is útra készül a ki­adó műhelyéből. A műszaki tudományokat egyebek kö­zött a „Műanyagalakító szer­számok" című könyv kép­viseli. (MH) A Csongrád megyei hon­ismereti mozgalom fejlődé­sének jelentős állomásáról tanúskodik az a kiadvány, amellyel a szűkebb haza történelme iránti érdeklődő­ket lepte meg a Hazafias Népfront megyei Bizottsága, valamint a megyei tovább­képzési és módszertani in­tézet. A csaknem 190 oldalas Csongrád megyei Honisme­reti Híradó, bizonysága az 1979-ben végzett, igényes, aktív mozgalmi munkának. Egyetemi oktató, muzeoló­gus, könyvtáros, egyetemi és főiskolai hallgató, tanár, po­litikus és munkás rögzíti e lapokon kutatásainak ered­ményeit, saját élményeit, visszaemlékezéseit. A megye múltja elevenedik meg ezekben az írásokban. Oláh Miklós, megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese a Tanácsköztár­saság Csongrád megyei tör­ténetének néhány lavaszta­latáról, hagyományairól, a kutatás jelentőségéről szól. Megállapítja: szép eredmé­nye a helytörténeti Kutatás­nak, hogy számos helység történetének földolgozására vállalkozik, célszerű lenne azonban, ha külön fejezetet kapna ezekben a munkák­ban a Tanácsköztársaság időszaka is. Két tanulmány, dr. Fábi­án György egye'emi ad­junktus és Kövér Lajos gya­kornok munkája a demok­ratikus népfrontmozgalom történetéből merítette témá­1át. Olvasmányos. gazdag ismeretanyagot gyűjtött ösz­sze három főiskolai, illetve egyetemi hallgató: Fodor Ferenc, Serfőző Zoltán és Molnár Judit a megyei munkásmozgalom történeté­ből. Szűcs Judit kollégiumi igazgató Kovácsok és bog­nárok Szentesen című dol­gozatával nemcsak a kihaló­félben levő mesterségek emlékeinkben való életben tartásán fáradozik, nanem a környék nyelvjárási kincsei­nek megőrzésén is. Aki szegedi létére eddig nem tudta, hol is van az a Bodom, megtudhatja Husz­ka Lajos tanár írásából, amely a Szentmiháivtelekről keletre, a Tisza nagykanyar­jával körülvett volt árterü­let gazdaságtörténetét dol­gozta föl. Hogy milyen ké­pet rajzolhatott az emlékek föltárásával? Egy idézettel válaszolhatunk: „A népi szóhasználat — -kikapta a Bodombul a részit*, azaz rosszul járt —, tapasztalat­ból levont következtetése megfelelt a valóságnak." Értékes, színes írása az összeállításnak Juhász Mi­hály nyugdíjas Eletutam cí­mű vallomása, amelv a ne­héz gyermekkortol a két technikumi érettsegivel ki­váló olajbányásszá vált. elé­gedett ember sorsáról szá­mol be. A Honismereti Híradó tá­jékoztatja olvaso.iát a tanár, képző főiskolán, az apátfal­vi József Attila Művelődés! Házban és a Tápén folyó honismereti munkáról, be­mutatja a szentmihálvteleki „paprtkamúzeumot" és a Sándorfalva törtenetét, nép­életét bemutató Kiállítást, de betekinthetünk a megye egész honismereti mozgal­mába is, megismerve a leg­fontosabb rendezvényeket, köztük a honismereti diák­táborok célját, eredményeit, további feladatait. Ch. A. 1 %

Next

/
Thumbnails
Contents