Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-14 / 37. szám

Csütörtök, 1980. február 14. > 5 Az értelmiség helyzetéről Tanácskozott a TIT elnöksége Évente több tízezer értelmiségi vesz részt a közművelődési feladatok ellátásában, a TIT 24 ezres tagságának csaknem 90 százaléka felsőfokú diplomával rendelkezik, A társulati tagság szakmai összetétele azonban rendkívül eltérő: a pedagógusok teszik ki a tagság felét, kirívóan alacsony viszont a műszaki értelmiség képviselete. A jövőben tehát — az időszerű feladatok ellátása érdekében ls — mind több műszaki, közgazdász-képzettségű szakembert kell megnyerni az ismeretterjesztésnek, s a pedagógusok növekvő részvétele mellett a fiatal pedagógusok és a nők erőteljesebb közreműködésére is számítanak a társulati munkában — állapították meg többek között a TIT országos elnökségének szerdai ülésén, az értelmiségnek a társulat tevékenységében való részvételét vizsgálva. Gondkét említették a tanácskozáson, hogy a tagságnak csupán fele-kétharmada veszi ki aktívan részét az ismeretterjesztő munkából, a szervezeti életből. Örvendetes viszont, hogy az értelmiség jelentékeny csoportjai működnek közre a TIT által szervezett ismeretterjesztésben. Az üzemekben tartott előadások nagy részében ls szerepet kapnak a vállalati szakemberek. A TÍT a jövőben tovább gazdaguja az értelmiségi résztvevőkre számító rendezvényeinek formáit és módszereit. (MTI) Lengyei kultúra Az éy kiemelkedő eseményei tükröződnek a Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ idei rendezvényterveben: a fasizmus fölött aratott győzelem 35. évfordulójáról, a Varsói Szerződés negyedszázados jubileumáról. a Lengyelország és az NDK xözötti határegyezmény 30 éves évfordulójáról ünnepi keretek között emlékeznek meg a kulturális központban — tájékoztatták szerdán az újságírókat a Nagymező utcai intézményben. A tervek szerint •öt megyében rendeznek magyar—lengyel barátsági heteket. Az országaink közötti fejlődő színházművészeti kapcsolatok további elmélyítését szolgálja a felolvasó színház programja. Rendszeresen sor kerül egy-így nagyobb lengyel filmalkotás bemutató előadására. (MTI) Izmus es Talán fantasztikusan tudnak fütyülni Ax ezredik éjszaka a Minerva Színpadon Emlékszem, volt egy gondolat a híres amerikai író, Salinger Zabhegyező című regényében, amely talán első ízben értette meg velem e könyv nagyszerűségét. A főhős, a 16 éves Holdén Caulfield, a felnőttek társadalma kapcsán arról elmélkedik: tulajdonképpen a jóég tudja, hogyan is kell néznünk az úgynevezett unalmas, szürke, hétköznapi embereket. Mert egyik ismerőse a világ legjellegtelenebb, legunalmasabb pasasa volt, de — fantasztikusan tudott fütyülni. Szóval nem árt vigyázni, mielőtt lenéznénk az ilyeneket: talán mind fantasztikusan tudnak fütyülni, ki tudja? Ez a — nyugodtan mondhatjuk — humanista alapallás Jellemzi a jugoszláv drámaíró, Dorde Lebovic Az ezredik éjszaka című egyfelvonásosát, amelyet a Minerva Színpad mutatott be s játszik különböző klubokban, az Ifjúsági Házban, nemsokára Hódmezővásárhelyen ls (A balassagyarmati amatőr színjátszó fesztiválra készültek vele eredetileg, ahová — végülis nem jutottak el.) Hap és Hep példázata ősrégi: ha a szürkeségből kiemelkedni vágyó kisember tehetne valamit, mondjuk az ezredik erre vágyó éjszakán — nem tudna mit. Mert alapjában véve olyasmit akarni, ami mindenkinek jó legyen: teljességgel lehetetlen Ám a varázsló fenyegetése sem válik be: bár nagy vágyai ellenére sem tud mit kívánni Hap — mégsem válik hajnalra kővé. Mert a kisemberek, ha vigyázunk rájuk, valójában ártalmatlanok, sőt talán jók ls, mert ha valaki nem akar rosszat tenni, „ez már önmagában is jótett". Mit kíván egy ilyen mondandót hordozó egyfelvonásos a színre állító amatőregyüttestől? Puritán egyszerűségű rendezést (Marik István élt is vele), s ugyanakkor nagyon feszes, mégis igen rugalmas, mélyen intellektuális színészi teljesítményeket, s kevés szereplőről lévén szó, roppant erőteljesen kidolgozottakat, koncentráltakat, letisztultakat. A Minerva Színpad két fiatalja, Mihók 7, suzsa és Szécsi Ilona, akárcsak a Varázslót alakító Kocsis György, igyekszik becsű 'ettél helytállni, amennyire telik tőlük. Am egyrészt talán az együttes taglétszáma körüli, az utóbbi időket meghatározó zűrzavarok, másrészt nyilván saját tapasztalatlanságuk és elfogódottságuk sajna, ezt trz ugyancsak jobb sorsra érdemes produkciót előadva merevvé és túlságosan Iskolássá változtatták. A darabválasztás és -értelmezés viszont feltétlenül dicséretet érdemel, szintúgy az egyszerű eszközökkel dolgozó, szerény, átgondolt, értelmes rendezői felfogás. A Minerva idei évadját eddig Az ezredik éjszaka jelenti. Jelenlegi helyzetüket, akárcsak az általuk játszott Lebovic-darabot, nagyiából egyszerre jellemzi a Salinger-i idézet. A színpadot illetően kissé módosítva: talán fantasztikusan tudnánaK fütyülni ők is... D. L. Skalpvadászok Színes amerikai film. Irta: William Norton. Fényképezte: Duke Callaghah. Zene: Elmer tiernstein. Rendezte: Sydney Pollack. Főbb szereplők: Burt Lancaster. Telly Savalas, Ossie Davis és Shelley Winters. A jó öreg Rousseau hál' Istennek nem nézhetett westernfilmeket. Ha valami csoda folytán mégis láthatná a Skalpvadászokat, feltételezhetően még keményebben elítélné a magántulajdont, mint az eredendően jq emberi természetet megrontó átkot Mert kérem, mi mindenre ls képes egy különben (viszonylag) józan, pontosabban whiskyt csak alkalomszerűen fogyasztó. lojális prémvadász, a vadnyugati társadalom kiváló dolgozója, jogos tulajdonáért? Az értékes prémekért, melyek helyébe indiánok által kikényszerített csere folytán csak egy nem mindennapi négert kap. Aki mellékesen latin szentenciákat idéz „menetből" a prérin, már-már karrierisztikus-kiválóan alkalmazkodik, jóindulatú, pacifista és kissé balfácán. S megindul a hajsza. Kinek a pap, kinek a pappé, ba az imádott Tulajdonról van szó: kinek állati, kinek emberi (fej)szőrök jelentik a zsákmányt. Így lépnek be a többször mániákusan visszatérő patakmederbe a s.taip vadászok, élükön régi jó ismerősünkkel, Kojak hadnaggyal, azaz ezúttal Howie-val, a fő-fővadásszal, Telly Savalas-szaL Ám az a rossz, aki rosszra gondol! Semmi vér, semmi fölösleges naturalizmus! Helyette többek között egy kispolgári allűrökkel erősen terhelt bandavezér-oldalborda, aki egyúttal egykori bordélyhölgy, plusz elképesztően bárgyú filozofálgatások és ál-lélektani ieszültségtererntési kísérletek, melyekből időnként jól berúgó indiánok és némi „zu humor" mutatnak kiutat. Tehát nemcsak a beképzelt fehér prémvadász és az intellektuális fekete rabszolgajelölt ad időnként egymás pofájára, hanem a rendező is a humoréra. Ami így legalább olyan felismerhetetlen lesz, mint a félóra után hőn áhított befejezéskor a két verekedő iszapos képe. Azért, ha Rousseau feltámadván mégis megnézné ezt a filmet, örülhetne is Sydney Pollack művének: mégiscsak neki volt igaza. Mert nem szűnik biz a hajsza az után a fránya magántulajdon után, ennek érdekében ledőlhet a hegyoldal, megszűnhetnek a faji előítéletek, bárgyúra verhetik egymást a delikvensek —. futva a különféle szőrmék, harácsolt vagy jogos szerzeményeik után. Hiába, itt van a kutya elásva. Akár cselből, a skalpvadászVezér. Domonkos László Az ember iszik örömében, bánatában, névnapon, egy jó ebéd után — maga és mások egészségére. De sajnos egyre többet kortyolgat az Ital kedvéért. Az alkoholizmus elterjedése világjelenség. Minden országban komoly népegészségügyi, társadalompolitikai és gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy különböző eszközökkel, intézkedésekkel csökkentsék az alkoholizmus veszélyét. Ez általában váltakozó sikerrel történik. Az utóbbi húsz évben hazánkban sem volt hiány a különböző programokból, elképzelésekből, amelyek a megelőzést szolgálták. Mégis az alkoholfogyasztás mértéke, az alkoholizmus növekszik. Egy mentős ismerősöm szerint a hét végén legalább annyi részeget szállítanak, mint amennyi közúti balesetet szenvedett embert. A statisztika szerint hazánkban — s Csongrád megyében is — tizenöt év alatt 60 százalékkal emelkedett a szeszes ital fogyasztása. Az alkoholizmus társadalmi következményei sokrétűek. Emberek, családok mennek tönkre az italozás miatt. Az alkoholizmus elleni küzdelem még hatékonyabb, szervezettebb társadalmi összefogást kíván. A i megyei tanács végrehajtó bizottsága is erre az álláspontra helyezkedett, amikor számba vette az elmúlt évek rendeleteinek, intézkedéseinek hatását, és felmérte a már pusztító népbetegség, az alkoholizmus következményeit. A statisztika hónapról hónapra figyelemmel kíséri, mennyi szeszt iszik a megye lakossága. Például borból, sörből 1977 első félévében egy személyre számítva 7,1, Illetve 36,9 liter fogyott el. Két évvel később az első hat hónapban ez a kvantum 7,9 és 37,3 literre emelkedett. Ezt a mennyiséget üzletből, boltból, vendéglőből vásárolták. Nincs benne a zugfőzdék „termelése", ami nem lebecsülendő. Tavaly a pénzügyőrök nagyon sokszor bukkantak zugszeszlőzdékre, -kimérésekre. Tilos pálinkafőzésre alkalmas készülékből 25-öt és 1716 liter 50 fokos páTinkát foglaltak le. A zug,szeszfőzdék szaporodását az ls elősegítette, hogy a gyümölcstermő vidékeken a legális szeszfőzdék megszűntek. * Az alkoholizmus következménye az élet minden területén észrevehető. Csongrád megyében több mint 3 ezer veszélyeztetett környezetben élő kiskorú gyermeket tartottak nyilván 1978-ban. Nagy részüknél a veszélyeztetettség oka a szülők alkoholista életmódja volt. A megyei tanács végrehajtó bizottsága megítélése szerint az alkoholista környezet rossz hatása lényegesen magasabb, mint amit a statisztikai adatok kimutatnak. A gyámhatóságok két évvel ezelőtt 108 esetben kezdeményeztek intézeti kötelező gyógykezelést, nyolc alkalommal pedig munkaterápiás intézeti ellátást. A szeszes ital fogyasztásának hatása azonban nemcsak családi környezetben, hanem a munkahelyeken is megmutatkozik. Készben az SZMT kezdeményezésére az alkoholfogyasztás csökkentésére intézkedések születtek. Mégis az a tapasztalat, hogy az Italozásból eredő fegyelmezetlenségek megszaporodtak. Az üzemeknél, vállalatoknál rendszeresen szondáznak, és így próbálják elejét venni, hogy bárki ittasan álljon a munkagép mellé. A szegedi textilmüvekben a nagyfokú ellenőrzés és preventív intézkedések ellenére 26 dolgozónál vették észre az alkohol fogyasztását. De sorolni lehetne az erre vonatkozó nem éppen szívderítő példákat más munkahelyekről is. Az Ittas dolgozókat a munkavégzéstől eltiltották, fegyelmi eljárást indítflttak ellenük, 30 százalékukat el is bocsátották. Elgondolkoztató, hogy az elmúlt két év 26 halálos üzemi balesete közül öt esetben a tragédiát az ital okozta. Köztudott, "két éve miniszteri rendelet szabályozza, illetve korlátozza a szeszes ital árusítását, forgalmazását. A miniszteri rendelet a vendéglátásban 9 óra előtt megtiltja a szeszes ital értékesítését, valamint megszüntette a fél- és egydecis palackozott italok forgalmazását. A korlátozás közel 600 üzletet érintett a megyében, az intézkedés hatására az élelmiszer-kereskedelemben csökkent az „italforgalom". A kereskedelmi szakigazgatási szervek társadalmi ellenőrökkel együtt rendszeresen ellenőrzik, betartják-e a jogszabályokat. A szabálysértéseket minden esetben megbírságolják. Az ellenőrzés általános tapasztalata, hogy a reggeli italárusítás korlátozását a zugkimérések ellensúlyozzák. Éppen ezért a mt gyei tanács vb határozaté. hozott; a szakigazgatási szer és az illetékes hatóság a zug italmérések és pálinkafőzőé ellenőrzését növelje és szigo rú felelősségre vonással éljen a szabálytalankodókkal szemben. Az alkoholizmus elleni küzdelemben az említett minisztertanácsi rendelet mellett nagy jelentőségű az egészségügyi törvény, ami a gyógykezelést szabályozza. Ismeretes, hogy az alkoholisták kezelését nemcsak bírósági ítéletek szorgalmazzák. Kérheti a beteg Önként is. Általában az egészségügyi hatóság kezdeményezi a gondozást. Az egészségügyi szervek közel 1800 alkoholistát tartottak számon tavaly, és egyharmaduknál rendelték el a kötelező kezelést. * A tapasztalat szerint a megye állami és társadalmi szervei a rendeleteket végrehajtják. Önmagában ezazorban nem elegendő. A szemlé letváltozásra is szükség lenne. Annál is Inkább, mer! önmagában semmilyen előírásnak nincs olyan ereje, hogy e nagyon komoly társadalmi problémát megoldja. A szakigazgatási szervek hiába hoznak határozatokat, hiába rendelik el, hogy a meglevő jogszabályokat, intézkedési terveket még fokozottabban ellenőrizzék, ha egy-egy kis közösség nem segít, nem figyel, ha elmarad az emberi szó — és ha az alkoholista kötözködésnek, zaklatásnak veszi, ha törődnek vele. H. M. Honismereti Híradó 79 Magyar tudomány világnyelveken Száznál több magyar tudós' művét jelenteti meg az idén az Akadémiai Kiadó, jórészt angol, francia, német és orosz nyelven. Első negyedévi tervében 15 idegennyelvű kiadvány szerepel. Ezek zöme a hazai társadalomtudományi kutatások jelentősebb eredményeiről ad képet. A hazai szaktudomány elismerését jelenti, hogy Magyarországon szerkesztik a trancia nyelven megjelenő „Finnugor tanu!mányok"-at. A megjelenés előtt állá 14. évkönyv kizárólag a lappo lógia kérdésével toglalkozik. Két jelentős orvostudományi mű is útra készül a kiadó műhelyéből. A műszaki tudományokat egyebek között a „Műanyagalakító szerszámok" című könyv képviseli. (MH) A Csongrád megyei honismereti mozgalom fejlődésének jelentős állomásáról tanúskodik az a kiadvány, amellyel a szűkebb haza történelme iránti érdeklődőket lepte meg a Hazafias Népfront megyei Bizottsága, valamint a megyei továbbképzési és módszertani intézet. A csaknem 190 oldalas Csongrád megyei Honismereti Híradó, bizonysága az 1979-ben végzett, igényes, aktív mozgalmi munkának. Egyetemi oktató, muzeológus, könyvtáros, egyetemi és főiskolai hallgató, tanár, politikus és munkás rögzíti e lapokon kutatásainak eredményeit, saját élményeit, visszaemlékezéseit. A megye múltja elevenedik meg ezekben az írásokban. Oláh Miklós, megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese a Tanácsköztársaság Csongrád megyei történetének néhány lavasztalatáról, hagyományairól, a kutatás jelentőségéről szól. Megállapítja: szép eredménye a helytörténeti Kutatásnak, hogy számos helység történetének földolgozására vállalkozik, célszerű lenne azonban, ha külön fejezetet kapna ezekben a munkákban a Tanácsköztársaság időszaka is. Két tanulmány, dr. Fábián György egye'emi adjunktus és Kövér Lajos gyakornok munkája a demokratikus népfrontmozgalom történetéből merítette témá1át. Olvasmányos. gazdag ismeretanyagot gyűjtött öszsze három főiskolai, illetve egyetemi hallgató: Fodor Ferenc, Serfőző Zoltán és Molnár Judit a megyei munkásmozgalom történetéből. Szűcs Judit kollégiumi igazgató Kovácsok és bognárok Szentesen című dolgozatával nemcsak a kihalófélben levő mesterségek emlékeinkben való életben tartásán fáradozik, nanem a környék nyelvjárási kincseinek megőrzésén is. Aki szegedi létére eddig nem tudta, hol is van az a Bodom, megtudhatja Huszka Lajos tanár írásából, amely a Szentmiháivtelekről keletre, a Tisza nagykanyarjával körülvett volt árterület gazdaságtörténetét dolgozta föl. Hogy milyen képet rajzolhatott az emlékek föltárásával? Egy idézettel válaszolhatunk: „A népi szóhasználat — -kikapta a Bodombul a részit*, azaz rosszul járt —, tapasztalatból levont következtetése megfelelt a valóságnak." Értékes, színes írása az összeállításnak Juhász Mihály nyugdíjas Eletutam című vallomása, amelv a nehéz gyermekkortol a két technikumi érettsegivel kiváló olajbányásszá vált. elégedett ember sorsáról számol be. A Honismereti Híradó tájékoztatja olvaso.iát a tanár, képző főiskolán, az apátfalvi József Attila Művelődés! Házban és a Tápén folyó honismereti munkáról, bemutatja a szentmihálvteleki „paprtkamúzeumot" és a Sándorfalva törtenetét, népéletét bemutató Kiállítást, de betekinthetünk a megye egész honismereti mozgalmába is, megismerve a legfontosabb rendezvényeket, köztük a honismereti diáktáborok célját, eredményeit, további feladatait. Ch. A. 1 %