Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-16 / 12. szám

Szerda, 1980. január 16. Hódító tervek nélkül Afganisztán — közelről © New York (MTI) Az ENSZ közgyűlésének az »,afgán kérdésről" foglalkozó ülésszakán elhangzott felszó­lalásában Sah Mohammed Doszt, az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság külügy­minisztere emlékeztetett rá, hogy Afganisztán és a Szov­jetunió kapcsolatai kiállták az idő próbáját és a térség békéje és stabilizálása fon­tos tényezőjének számítanak. Ezeket a kapcsolatokat a kölcsönös bizalom, egymás függetlenségének és szuve­renitásának tiszteletben tar­tása es a sokoldalú együtt­működés jellemzi. „A Szov­jetunió országunkkal folyta­tolt politikája a béke és ba­rátság alapelvein nyugszik. A Szovjetuniónak soha nem voltak hódító tervei Afga­nisztánnal szemben, és soha nem próbálta „megleckéztet­ni" a kisebb államokat" — mondotta a külügyminiszter. Sah Mohammed Doszt ugyanakkor kijelentette, hogy az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság kül­döttségének véleménye sze­rint az amerikai tervek tény­legesen veszélyeztetik a tér­ség békéjét és biztonságát Az afganisztáni kormány 8 baráti országok támogatá­sával és szolidaritásával megvédi függetlenségét, te­rületi épségét és szuvereni­tását és a jövőben is megfe­lelő választ ad az imperia­lista provokációkra és ag­ressziókra — fejezte be fel­szólalását az afganisztáni külügyminiszter. Zehdi Labib Terazi, a PFSZ megfigyelője hangsú­lyozta, az Egyesült Államok az ENSZ közgyűlését olyan fórummá szeretné változtat­ni, amelyen utólag hagyják jóvá a Washington által ké­szített határozatokat és tett lépéseket Az Egyesült Álla­mok által kezdeményezett Ilyen lépések közül több azo­nos a hadüzenet nélküli há­borúval. • Az ENSZ közgyűlésének hatodik rendkívüli üléssza­kának, amelyet az Egyesült Államok és más nyugati or­szágok nyomására hívtak össze, az úgynevezett afgán kérdés megvitatására — hét­főn éjjel 104 szavazattal 18 ellenében, 10 tartózkodással, az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársaság törvényes jogalt sértő határozatot fo­gadtak el. 12 ország képvi­selői távol maradtak a sza­vazástól. Az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli ülésszaka azt köve­tően üti össze, hogy a múlt hét hétfőjén a Szovjetunió a Biztonsági Tanácsban meg­akadályozta az afganisztáni belügyekbe való beavatko­zást célzó határozat elfoga­dását A közgyűlés „a külföldi csapatok kivonását sürgeti" Afganisztánból, az elfogadott határozat figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a szovjet segítségnyújtás az afganisztáni kormány kéré­sére történt A vita során felszólaló küldöttek közül többen el­ítélték az „afgán kérdésnek" az . ENSZ-közgyülés üléssza­kán történő, megvitatását Raul Roa, Kuba állandó ENSZ-képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai vezetés Afganisz­tán-ellenes hadjárata során a népek szuverenitása és függetlensége védelmezője­ként, olyan alapelvek őrzője­ként igyekszik fellépni, ame­lyeket az Egyesült Államok, katonai intervenciókhoz és összesküvesekhez folyamod­va módszeresen megsértett A kubai ENSZ-diplomata le­szögezte: Kuba sohasem lesz azok szövetségese, akik Viet­namban népirtást hajtottak végre, s akik monopóliumaik védelmében csapatokat he­lyeztek el Közép-Ameriká­ban. Kuba nem azokkal érez közösséget, akik a Szovjet­unió ellen irányuló 572 nuk­leáris rakétát telepítenek. Kuba szemben áll az impe­rializmussal és az imperia­lista politikával, mert tuda­tában van a Szovjetunió tör­ténelmi szerepének és isme­ri azt a szerepet, amelyet az Egyesült Államok játszik. Ilja Hulinsky, Csehszlová­kia állandó ENSZ-képviselö­je, megállapította: azzal, hogy a Szovjetunió segítséget nyúj­tott Afganisztánnak, védel­mezte az ország haladó Irány­zatú fejlődését, hozzájárult annak megakadályozásához, hogy ellenforradalmi össze­esküvések vereséget mérje­nek a forradalomra. Elítélte az afganisztáni belügyekbe való beavatkozá­si kísérleteket Mohamed Ha­ntid Ibrahim, Etiópia állan­dó ENSZ-képviselője is. Meg­állapította, az afganisztáni, belső helyzet megítélésére, az ország szuverenitását és te­rületi egysége védelmét szol­gáló intézkedések meghoza­talára kizárólag az afganisz­táni *kormány és a nép ille­tékes. Éppen ezért az afgán kérdésnek az ENSZ-közgyű­lésen történő megvitatása nem a térség békéjének és biztonságának helyreállítását szolgálja Ugyancsak megbélyegezte az afganisztáni belügyekbe való beavatkozási kísérlete­ket Jósé Carlos Lobo, Mo­zambik, J. Emmanuel Gre­nada Blais Madagaszkár ál­landó ENSZ-képviselője. A szavaeás után berekesztették az „afgán kérdés" vitáját. Oleg Grojanovszki), a Szov­jetunió állandó ENSZ-képvi­selője az ENSZ-közgyülés rendkívüli ülésszakán el­hangzott felszólalásában is­mertette Leonyid Brezsnyev­nek a Pravda tudósítója kér­déseire adott válaszából azo­kat a részeket, amelyekben a Szovjetuniónak az afganisz­táni eseményekkel kapcsola­tos elvi álláspontját fejtette ki. Az Afganisztán-ellenes kampány ENSZ-beli kezde­ményezőinek sikerült olyan határozatot elfogadtatniuk, amely ténylegesen arra irá­nyul, hogy aláássa az afgán állam biztonságát és nyil­vánvaló beavatkozást jelent egy szuverén ENSZ-tagállam ügyeibe. A határozat nem kötelező erejű, hanem csak ajánlási jellegű. Az afganisztáni vezetés egyik legfontosabb teendőjé­nek tartja, hogy visszaállítsa ts megszilárdítsa a legszé­lesebb rétegeknek az ápri­lisi forradalomba vetett bi­zalmát. Az Amin-féle kormányzás lúlkapásai — mint Kabul­ban rámutatnak — súlyosan megrontották a lakosság hangulatát és kompromittál­ják a haladó eszményeket. Babrak Karmai kormány­zata, amely egyidejűleg kénytelen felvenni a harcot a pakisztáni területről átdo­bott terroristákkal, egész sor intézKedéssel bizonyította be a közvélemény előtt, hogy Hafizullah Amin rendszeré­nek semmi köze nem volt az áprilisi forradalom reform­jaihoz, s hogy a rémtették napjainak vége. A kormány­zat — a napokban valósággá vált közkegyelmi íntézkedé seken kívül — éppen a kö­zelmúltban különböző gaz­dasági és vámintézkedések­kel kedvezett a középréte­geknek, s ismételten aláhúz­za az áprilisi forradalom új szakaszának nemzeti demok­ratikus jellegét. A kabuli sajtó szerint a megújult forradalmi tanács, Babrak Karmai elnökkel az élén, olyan új alkotmányt készít elő, amely tiszteletben tartja az iszlám vallást, te­kintettel lesz az iszlám csa­ládeszményre, szem''-előtt tartja a magántulajdon1 el­vét, s biztosítja Afganisztán népének minden demokrati kus politikai, gazdasági és szociális jogát Felelős tisztség', iselök ma­gánbeszélgetésekben elmond iák, hogy az ország forra­dalmi tanácsa a legsürgőseb­ben megoldandó feladatok fontossági sorrendjének az elejére helyezi a pártegység és a nemzeti front kérdését További fontos feladatként a forradalom védelmének megszilárdítását, azaz, a had­sereg, a rendőrség és a mi­lícia konszolidálását jelölik meg, hogy ezeknek az intéz­kedéseknek a bázisán foly­tatódhasson az elmaradott ortszág gazdasági talpnaál­lítása. Az ország sebeinek be­gyógyítása olyan gyorsan következhet be, amilyen hamar abbamarad az afga­iiisztán elleni külföldi inter­venció. Kabulban teljes a nyugalom: a lakosság zavar­talanul éti életét. A hatósá­gok minden olyan tőkés saj­tóorgánum tudósítóját bebo csátották. aki csak beutazni kívánt Afganisztánba, s a i.yugati riporterek az ország vidéki körzeteinek megláto­gatására is engedélyt kannak. Csatornaépítés Egyiptomban Á Sinal-félsziget mezőgazdasági haszno­sítása érdekében Egyiptom nagyszabású csatornaépítési munkálatokba kezdett Az 1984-ben elkészülő létesítmény összesen 160 ezer hektár öntözését teszi lehetővé. Az első szakaszban 82 kilométer hosszú csa­tornát éo'tenek meg. a Nílustól a Sinal-fél­szigetig. Érdekes és nehéz műszaki prob­lémát jelent a Nílus vizének a Szuezi-csa­tornán való átjuttatása. Ebben az első sza­kaszban 80 ezer hektár öntözésének megol­dása a cél. s a munkálatokra hozzávetőleg 200 millió dollárt fordítanak. (TERRA) RÁ0IŰTE1IX BEMUTATKOZÓ LÁTOGATÁS Lázár György, a Minisz­tertanács elncke és Apró Antal, az Országgyűlés el­nöke bemutatkozó látogatá­son fogadta Abbas Dowlat­shahi-t, az Iráni Iszlám Köz­társaság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét. ÜDVÜZLÖ TÁVIRAT Púja Frigyes külügymi­niszter táviratban üdvözölte P. V. Naraszimha Raot, az új indiai külügyminisztert MAGYAR­CSEHSZLOVÁK PÉNZÜGYI MEGBESZÉLÉSEK Leopold Lér, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság pénzügyminisztere Faluvégi Lajos pénzügyminiszter meg­hívására január 14—15-én hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. A tárgyalá­sokon áttekintették a két ország közötti időszerű gaz­dasági és pénzügyi kérdé­seket. Leopold Lér ellátoga­tott a Bábolnai Mezőgazda ági Kombinátba is. A KGST-ÜLÉSE Moszkvában kedden meg -yílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 93. ülése. Az ülésen a tagállamokat az állandó képviselők, a kormá uyok elnökhelyettesei kép viselik. A magyar küldöttsé­get Marjai Jó-sef, a Minisz­tertanács elnökhelyettes, hazánk állandó képviselője • vezeti. A munkában részt vesz Jugoszlávia képvise­lője ls. .( MARCHAIS ÜTJA A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága 'jóváhagyta az FKP G'eőrges Marchais vezette küldöttsé­gének szovjetunióbeli tevé­kenységét, üdvözölte annak eredményeit és a párt főtit­kárának ebből az alkalomból tett nyilatkozatait, ugyan­akkor arra szólította a párt tagjait, hogy szálljanak szembe az FKP-val szemben indított nagyszabású propa­gandakampánnyal. GAZDASÁGI SZANKCIÓK Az Egyesült Államok a maga részéről megkísérli egyoldalúan megvalósítani az Irán elleni gazdasági szankciókat, amelyeket a Biztonsági Tanács elé ter­jesztett, de ott el nem foga­tott amerikai határozati javaslat tartalmazott és még a napokban tárgyalásokat kezd szövetségeseivel arról, hogy mennyiben nyújtanak támogatást az amerikai ter­vek végrehajtásában. Ez a célja Christopher külügymi niszter-helyettes nyugat európai útjának —, mondot­ta egyebek között a washing­toni Fehér Ház sajtótitkára. KIRABOLTAK Hétfőn, 24 órával kineve zése után kirabolták Chi­cago úi rendőrfőnökét, aki eppen nem tartózkodott ott hon. A tolvajok háromszáz dollár értékű ékszert vittek eL FELHÍVÁS Az afroázsiai népek szoli daritási szervezetének Kam­bodzsában látogatást tett küldöttsége felhívással for­dult a világ összes haladó békeszerető kormányához, hogy a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanácsot Ismerje el a kambodzsai nép egyet­len törvényes képviselőjé­nek. A küldöttség, amely a kambodzsai nép győzelmé­nek és a Kambodzsai Nép­köztársaság kiktéltásá-ak °lső évfordulója alkalmából tartózkodott Kambodzsában, látogatást tett az ország több tartományában. Magyar—vietnami tárgyalások Kedden a Parlamentben plenáris üléssel megkezdte munkáját a magyar—vietna­mi gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési bi­zottság 8. ülésszaka. A két delegációt az együttműködési bizottság - társelnökei, Bor­bándi János és Do Muoi mi­niszterelnök-helyettesek ve­zetik. Borbándi János megnyi­tó-, Do Muoi pedig válasz­beszédében kiemelte, hogy az előző ülésszak óta ís je­lentősen fejlődött a két or­szág gazdasági együttműkö­dése, amely Internaciona­lista alapokra, a kölcsönös előnyökre énül. Hosszú tá­von ls kedvezőek a kap­csolatok fejlesztésének lehe­tőségei. M'ndketten meg­győződésüket fejezték ki. hogy a mostani ülésszak hozzájárul a még hatéko­nyabb gazdasági együttmű­ködéshez. A tanácskozáson szó lesz arról is, hogyán gyorsítható a korábbi ülés­szakon hozott döntések meg­valósítása. Az ülésszakon áttekintik az 1976—80. közötti évekre elő­irányzott gazdasági együtt­működés megvalósításának helyzetét, kijelölik a továb­bi feladatokat Értékelik a két ország közötti árucse­re-forgalmat Tájékoztatót hallgatnak meg a következő ötéves tervidőszak terv­koordinációjának menetéről, s megtárgyalják a műszaki­tudományos együttműködés fejlesztésének újabb lehető­ségeit is. (MTI) Tőkéi világ Borúlátó prognózisok Gyakran halljuk, hogy a világgazdaság kedvezőtlen jelenségei következtében a magyar népgazdaság számá­ra még keményebbé váltak a versenyfeltételek a különbö­ző piacokon, a gazdasági egyensúly megteremtése a vártnál is nagyobb erőfeszí­téseket követel mindannyi­unktól 1980-ban stb. A hát­teret azonban kevéssé is­merjük, a tőkés országok sze­repét a világgazdasági folya­matok alakításában általá­ban nem vizsgáljuk elég ala­posan. Pedig minden túlzás nél­kül állíthatjuk, hogy az 1979. év valószínűleg úgy vonul majd be a tőkés vi­lággazdaság történetébe, mint a korszakváltás vajúdásának egyik fájdalmas esztendeje. Tavaly a gazdasági növeke­dés az országok többségében csekély volt, az inflációs ráta tovább nőtt, az olajár ls emelkedett. A dollár világ­pénz szerepe gyengült, anél­kül, hogy valami új nemzet­közi pénz lépett volna .he­lyébe, az aranyár pedig az év során háromszorosára szö­kött fel. Bár még dolgoznak a számítógépek az 1979. évi gazdasági eredmények össze­sítésén, az azonban már vi­lágos, hogy a tőkés világ gaz­dasági növekedése, amelyet a bruttó nemzeti termék fej­lődése fejez ki talán a leg­jobban, az 1978. évi kb. 4 százaléknak csak alig több, mint fele volt 1979-ben. gatnémet közgazdaságok sze­rint. A tőkés világgazdaság „második vonalába" tartozz országok gazdasági fejlődést még változatosabb képet mu­tat 1979-ben: Anglia félszá­zalékos . gazdasági növekedé­se a stagnálással egyenlő Franciaország 2,5 százalékos fejlődése is messze elmarad a várakozástól, Olaszország 4 százalékos gazdasági telje­sítménye viszopt kedvezőbb, mint amilyenek a prognózi­sok voltak. A tőkés országok nemzet­közi fizetési mérlege gz 1974—1975. évi világgazda­sági válságot követően 1979­ben mutattak először sze rény aktívumot. A becslése!, szerint a többszöri olajár emelés ellenére ez az aktí­vum eléri a 10 milliárd dol­lárt. Ennek ára azonban igen nagy volt: 1. Továbbra i kétszámjegyű maradt az inf , láció és azok az intézkedé­sek, amelyek mérséklését tűz­ték ki célul, 1979-ben is ku­darcot vallottak; 2. a mun­kanélküliség általában nem nőtt, de annak hatásos visz­szaszorítása sem következett be, emiatt a reáljövedelmek stagnáltak, illetve a dolgo­zók jelentős részénél vissza­estek; 3. a tőkés világgazda­ság alapvető egyensúlyi prob­lémája fokozódott, a fejlett és a fejlődő országok közötti szakadék elmélyült , 2. E Tavaly ilyenkor még sokan bíztak abban, hogy az USA „gazdasági mozdonya" új erőre kap és kimozdítja a holtpontról a tőkés világ­gazdaságot Ez nem követ­kezett be, sőt a tényleges gazdasági növekedés az Egye­sült Államokban ls elenyé­sző volt. Bár Japánban a gazdasági növekedés üteme 1979-ben valószínűleg elérte az 5,5—6 százalékot ami a stagnáló világban óriási tel­jesítmény, a korábbi ritmus­hoz képest ez ugyancsak visszaesést jelent: 1964 és 1973 között a szigetország teljesítménye 9,4 százalék volt éves átlagban. Az NSZK gazdasági fejlődése is jelen­tős mértékben lelassult 1979­ben, így ez az ország sem volt képes átvállalni az USA­tól a konjunktúraélénkítő funkciót Becslések szerint a bruttó nemzeti termék 1979­ben csupán 3,5 százalékkal volt több, mint 1978-ban. ami a hivatalos 4—4,5 százalékos előrejelzésekhez képest szin­tén visszaesést takar anyu-. Ezek után aligha véletlen, hogy az új évtized kezdetén a gazdasági előrejelzések igén borúlátóak. A bruttó nemzeti termék növekedése 1980-ban az USA-ban és Angliában 0,7—07 százalék, az NSZK­ban 2,5 százalék, Franciaor­szágban 2 százalék, Olaszor­szágban 2,2 százalék és Ja­pánban 3.5 százalék lesz. A tőkés világgazdaság egésze alig fog fejlődni, a becslé­sek szerint mindössze 1—1,2 százalékkal. Az inflációs in­dex 1980-ban 1—2 százalék­kal lesz magasabb, mint 1979-ben. Az előrejelzések arról is szólnak, hogy 1980-ban a vi­lágkereskedelemben a ver­seny további éleződésére le­het számítani. Az árucsere­forgalom 1979-ben a gazda­sági növekedés ütemét mesz­sze meghaladóan, körülbelül 5,5—6 százalékkal nőtt. Ez­zel szemben 1980-ban való­színűleg ennél lényegesen kisebb, 3,4 százalékos bővü­lésre lehet számítani, de van olyan prognózis is. amely az 1975-öshöz hasonló vissza­esést jósol. _ W. L I s

Next

/
Thumbnails
Contents