Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-15 / 11. szám

« Kedd, 1980. január 15. Emlékezés Kérdő Istvánra Nem érte meg a szentesi munkásotthon felavatásá­nak 50. évfordulóját, pedig koránál fogva ott lehetett volna a jubileumi ünnep­ségen. Még csak tegnap, ja­nuár 14-én lett volna Kérdő István 75 éves. aki 1905-ben született, és akit 1973-ban ragadott el a halál. Ahogyan haladnak az évek, úgy ritkulnak a mun­kásmozgalom régi szentesi harcosainak sorai; egyre ke­vesebb ezüstősz fejet • tu­dunk megszámolni a veterá­nok között Az életnek ez könyörtelen rendje, és az utókor akkor cselekszik leg­jobban. ha az időtálló, a má­ig érvényes és a jövőre ha­tó erőt és magatartást mu­tatja föl — többek között Kérdő Istvánnak a példájá­ból. Mert végső soron nem a beosztás maga, nem aki­művelt szópetárdák adják valakinek az értékét és kü­lönösen nem az eszmei ba­rikádokon, az üldöztetéstől kísért mozgalmi munkában. A tett. a cselekedet, az ön­zetlen áldozatvállalás, agya­korlatban próbára vitt hű­ség avatott mindenkit a szo­cialista eszmék, a proletár törekvések fegyelmezett, sze­rény katonájává. A felsza­badulás előtt éppen úgy, mint a második és győz­tes munkáshatalom Idősza­kában. Annak a bizonyos mun­kásotthonnak a felépítéséhez Kérdő István nemcsak szer­vező tevékenységével járult hozzá — a két világháború közötti években — hanem építőanyaggal is, hozzátéve a két keze munkáját. A földmunkások, kubikosok és munkások szervezett seregé­ből —, amelyik Szentesen mindig megtalálható volt — a mozgalomnak nemcsak he­lyi, megyei, hanem orszá­gos alakjai Is kikerültek. A Horthy-féle elnyomó gé­pezet kíméletlen terrorján -kívül szembe kellett száll­ni azokkal Is, akik a moz­galdtnban a forradalom he­lyett az osztálybékét tartot­ták a legfontosabbnak. A megosztottság ellen, az egy­ségbontókkal szemben lépett fel Kérdő István a Szociál­demokrata Pártban, amiért a jobboldali vezetőség mellőz­te az irányításban 1938-től, egészen 1943-ig. Ugyanebben atz évben vezetőképző tan­folyamon vett részt, tagja lett a párt végrehajtó bi­zottságának, és ezt a tisztsé­gét a német" megszállásig betöltötte. Meggyőződése, ki­állása szinte önmagától kap­csolta össze a kommunisták­keL A másödik világháborút közvetlenül megelőző évek­ben. majd azt követően a földmunkások között végzett agitációs munkát, szervez­te a pártba, a szakszerve­zetbe a tagokat. Eredmé­nvesen agitált a jobboldali befolyás ellen a munkás­szervezetekben és számos kulturális rendezvénvt irá­nyított. Az utóbbi egyik le­hetőségét és feltételét adta a legális szervezkedésnek, a proletár eszmék terjeszté­sének, az erők tömörítésé­nek. A felszabadulás után ls aktívan bekapcsolódott a munkába, most már a szo­cialista társadalom kialakí­tásának előkészítésébe. Részt vett 1944-ben a Vörös őr­ség megalakításában, rá egy évre Tábor község őrs­parancsnoka lett, 1946-ban szerelt le. Hazatérve Szen­tesre, az egykori kubikos tevékeny résztvevője a Hé­kéd—oncsai pártalapszerve­zetnek, 1950-ig szervező­titkár, majd 1957-ig a párt­alapszervezet titkára. Ez­után a Csongrád megyei ÉLI­KER Vállalatnál párttitkár és személyzeti felelős, egé­szen 1964-ben történt nyug­díjaztatásáig. De, mint köz­életi ember sohasem ment nyugdíjba, továbbra ís kap­csolatban maradt a párttal, a politikával 1967-ben ki­tüntették a Szocialista Ha­záért Érdemrenddel. Kérdő István alakját még sokan fel tudják idézni, hi­szen a vállalatnál is sok munkatárs, elvtárs ismerte meg, és dolgozott vele együtt, öntudatos, szerény, nagyon lelkiismeretes em­ber volt. aki minden korosz­tállyal szót értett és fia­talt idősebbet ráébresztett a politikai hovatartozásra. Elismerték, szerették. Arról volt egyebek között neveze­tes, hogy gyalog szeretett járni mindenhová, de se­honnan sem késett el. És: mert sokat gyalogolt, köny­nyen közel került a mun­katársakhoz, az emberekhez: a „gyalogosok" mindig meg­találták benne pártfogójukat. A kommunista Kérdő Ist­vánban. Szabó Róbert Gyermekszinház 1 üékéscsalséíi Színházi közéletünk régóta úgy iegyzi a békéscsabai Jó­kai Színházat, mint a gver­mekszíniátszás fellegvárát. Az a társulat, melv ióideie fölismerte, akkor gazdálko­dik hasznosan lehetőségei­vel. ha a holnap felnőttkö­zönségéről már ma gondos­kodik. energiáiát nem sai­nália korán befektetni, hisz előbb-utóbb megtérül, kama­tostul. Egv időben a szegedi gyermekpublikum is élvez­hette előadásaikat, és viszont, a két színház tervszerűen ki­cserélte produkcióit; ám a televízió sem fukarkodott ro­konszenvével. vasárnap dél­előttönként. a Jókai Színház nem egy gvermekel "adását közvetítette felvételről. Nincs tehát semmi megle­pő abban, ha a tavalvi nem­zetközi gyermekév alkalmá­ból kiírt drámaoálvázat egvik díinvertes alkotását sietve fölkarolták. Első darabos szerzőét. Kolin Péterét. s hogy nem a kötelező pen­zumnak kiiáró sietősséggel. arra bizonyság maga az elő­adás gazdag kivitelezése, meg a színházi folyosókon már látható nlakát. ugyanettől a szerzőtől már ezekben a na­pokban úiabb darab színre vitelén dolgoznak. Nem is­merem Kolin Pétert. csak foglalkozásáról • tudom, társa­dalomtudományi kutatások kötik le. s nyilatkozatai alapján úgy kénzelem el. mint aki íróasztala fölé gör­nyedve a filozófia nehéz gondolatmázsált cipeli, s föl­üdüléskénpen meseországba röpteti fantáziáját. tündére­ket fog kézen, igyekszik te­relni valóságország (vagv amiképpen ő mondia. Való­dia) birodalma felé. mert­hogy a képzelet is annyit ér csupán. amonnvi belőlük a csillagmiriádok éjtengeré­ben valahol is odaláncolható valami megfoghatóhoz. reá­lishoz. Amiképpen Csongor és Tünde sincs Balga meg Ilma nélkül A csabai premier színházi közéletünkben szokatlan módon egyaránt szól felnőt­teknek és gyermekeknek, noha az esti bemutató né­zőtere még értelemszerűen nélkülözte a legifiabb kö­zönséget: nota bene úgy hi­szem. a látottakhoz-hallot­takhoz Inkább azoknak lesz majd közük, hozzájuk szól elsősorban. Unalmia a címe. Fehér András tetszetős, moz­galmas. kifejező zenét kom­Donált alá. s a dalbetéteket váltakozó sikerrel, de min­denképpen ambiciózusan ve­zetik elő a szereplők, hogy a dalbeszédben egyikük-mási­kuk bizony eléggé szolid ké­pességekkel. az színészkéo­zésünk sainos általános fél­oldalasságából fakad, de hát az orchester minizenckara sze-éncsésen besegít. Nagy Ar.drís László rendezése ió társu'atnvi színészt vonultat föl. Felkaí Eszter ke lves-bo­hókás tánc'éreéseke? koreog­rafál nekik. Vidák Györgyi a második ré-zben már szín- é.s 'an'á-daeazdag jelmezekbe is búitatia őket. ami csakúgy nem fukarkodik a nomoával. mint Csányi Árpád modern térhatású, a technika korsze­rű anvagait. eszközeit bedol­gozó-fölhasználó alumínium és átvilágítható műanvag­fala'nak nag"on nraktikus. mozgatható díszletkonstruk­ciója. A darab arról szól. hogv egv kéozeletbeli Meseomzág­ban elérkeztek a fenekeden bőség kánaánföldiére, be­szüntetik a szegényeket, s az ország lakólt az egykedvűség célszerűség és rend hármas törvényének mozdíthafadnn­sá"ába hibernáliák. Vagvis száműzik a legbensőbb em­beri magatartástartalmakat, az érzelmeket. Tulaidonkén­nen az előadásnak ez a konf­1a. ami Unalmia miniszterta­nácsának ülésére kalauzol el. hordozza a ..felnőtti bélye­geket". melvek szándék sze­rint kiemelnék a darabot egv szokványos gvermekelőadés értelmi-érzelmi melegágyá­ból. Túl azon. hogy zsúfol­tan és tömérdek mennyiség­ben hangzik itt el informá­ció. a színészek is sebesen mondiák. a rendezés és a jelmezek e helyütt Madách Tragédiájának utilitarista fa­lanszterielenetére vetnek pillantást, vagy legalábbis komolyak-komolvkodóak akarnak lenni — tartok tőle. a gyermekelőadások nézői nemigen fogiák érteni. Ha a rendező „összevonja szemöl­dökét!'. a gyerekek csak annyit észlelnek i belőle, amennyi a groteszk mozgá­sokból. tendenciózus handa bandázsokból nevetségesne' látszik. Aztán, elhagyva az unal­mancok tróntermét aláeresz­kedik az országfal. s a biro­dalmon kívül végre igazi meséhez látnak. Ismert hő­sök. HamuDipőke. Hófehérke és mások érkeznek Unalmia falni alá. azzal a céllal, hogv ki-ki megkeresse páriát, s fölszabadítsa az országot az egvkedvílség-célszerűség­rend fárasztó béklyóiból. Ér­deken módon Valódiának ne­vezi Kolin Péter azt a vilá­gol ahonnan Andersentől. Grimm báios történeteiből merít, vagvishát Unalmia lenne a szerző meséie a me­sében — mindenesetre a végre megelevenedő „valósá­gos mese" hullámhossza lesz az a kéozeletbeli tartomány, amire a gyerekek fantáziá­iénak kézikészüléke maid rááll, s kénes lesz befogni. Nagy András László ren­dezésének problematikája mindössze annyi ha túlságo­san számít felnőttekre a széksorokban. Mert amikor beéri a gyermekpublikum­mal, akkor színes, változa­tos. ötletzazdag (meseképek az üvegfalon túl, a Varázsló hókuszpókuszai stb.) Vagyis a kelleténél erőteljesebben osztja ketté az előadást, mint azt maga a darab szor­galmazná. Egyébiránt a já­ték stílusa is a gyerekek szí­ve szerint való. az elnagyolt, eltúlzott gesztusokkal, a sze­replők hanghordozásaival, s a dialógusok olyatén szerve­zésével. amikor a színészek gyakorta úgy beszélnek egy­mással. hogy a néző felé for­dulnak. A népes szereplő­gárda nagy-nagy ügyszere­tettél. odaadóan szolgálja az előadást, mely végeredmény­ben azzal a tanulsággal szol­gál, hogy nehéz mesterség színházat látszani felnőttek­nek, nehéz a gyerekeknek, mégis a legnehezebb mind­annyiuknak. egyszerre. Niko'.ényí István Barcsay Jenő köszöntése Tisztelői és tanítványai, oarátai és pályatársai kö­szöntötték tegnap, hé.fón 80. születésnapján tíarcsjy Jenő Kossuth-díjas kiválj mű­veszt. Az élete munU-aságát bemutató gyújt/m Íny volt a helyszíne az ünnepségnek, amelyen jelen voliak Pest megye és a város vezetői. Nevükben Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyette­se köszönt öt. e a Szentendrén 52 esztendeje élő mestert a gratulált a születésnapra megkapott, az egész ország elismerését kifejező magas kitüntetéshez, a Magyar Népköztársaság babérkoszo­rúval ékesített Zászlórendjé­hez. Barcsay Jenő meghatott szavakkal mondott köszöne­tet azért a szeretet ér?, amely őt város- és megyeszerte kö­rülveszi. A bensőséges han­gulatú ünnepségen a Szent­endre Baráti Kör aiá*d*kát Szakonyi Károly József At­tila-díjas író adta át dfszel­nöküknek, az idős mester­nek. MTESZ­tanácskozás A Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Szö­vetsége — a területén tevé­kenykedő tudományos egye­sületekkel együtt — egyetért a kongresszusi irányelvekben megfogalmazott célokkal és arra kívánja társadalmi úton mozgósítani az értelmiséget, hogy vállaljon méjj nagyobb "észt a gazdasági építőmun­ka felada»ainak megoldásá­ból — hangsúlyozták hétfőn az MTESZ országos elnök­ségének ülésén. A Technika Házában megtartott tanács­kozáson, amelyen a Köz­ponti Bizottság kongresszusi irányelveit vitatták meg, részt vett és felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Poliükai Bizottságának tagja is A bevezető referátumot Tóth János, az MTESZ főtitkára tartotta. (MTI) Vasárnap asti politikai műsor »j légy vigasz viraq, i" rádiófigyelő Óhatatlanul Babits Mihály verse kísértett a műsor hal­latán. Valahogyan ott lebeg­tek a sorok a hozzászólások, vélemények . és ítélkezések között; mindaz, ahogyan a XX. század első harmadá­nak egyik jeles magyar köl­tője az előző száz év legna­gyobb hazai lírikusát hívta segítségül: „avagy virág vagy te, hazám ifjúsága?" Éppen csak e költői kér­dést nem tették föl a Kos­suth rádióban múlt héten hétfőn este sugárzott (s a Petőfin másnap reggel meg­ismételt) műsor résztvevői. Indító darabja hangzott el A felnőttkor határán című so­rozatnak először ezzel a cím­mel: A közéletiség kérdője­lek A szerkesztő-műsorveze­tő Zeley László rédióújság­beli előzetesében ezt írta: „A fiatalokról szólunk, de főként a felnőtteknek. A fia­talok helyzete, lehetőségei, szokásai mögött az egész társadalom meghatározó mi­voltát keressük... mert az a nagyon összetett kép, ame­lyet a sorozat próbál meg­rajzolni, a társadalom tükre, de egyben a jövő lehetősé­geinek alapvonásait rejti." A hozzászólók — Kéri Ele­mér filozófus, Schiffer Péter szociológus és Erdős Endre újságíró — az ifjúság pasz­szivitását többek között egy­fajta társadaljni-polltikal helyzetváltozással magyaráz­ták. Ellenpéldának hozván a felszabadulást követő évek NÉKOSZ-mámorát, sőt még az ötvenes évek első felét is. Azóta valóban nagyot fordult a világ, s az elveszettnek tű­nő ifjonti aktivitás össztár­sadalmi méretekben valóban elég aggasztó ugyan, ám ez mégsem Indokolja azt a nosztalgikus hangot, enni mintha e műsorban jellemez­te volna a Rákosi-idők pél­dáit Hiányoznak a fórumok — így az egyik vélemény. Any­nyi lesz belőlük, ahány való­ságos feladat — emígy a má­sik. Általában (vitaműsof­jellegzetesség) a témát „kö­rültáncolva" az a legjobb dolog, ha valaki egy-két okos mondatával — a körön be­lülre ugrik. Történt ilyesmi néhányszor hétfőn este, ám nem elégszer. Pedig az egyik legkritikusabb ok is terítékre került: a fórumok túlszabá­lyozott volta. Első darabját hallottuk egy sorozatnak, s reméljük, a kö­vetkezőket is érdemes lesz végigfülelni. Főleg, ha keve­sebb közhellyel járnak. (Fura dolog, de általában, ha az if­júságról írnak-beszélnek, a közhelyek száma mintha leg­alábbis megkétszereződnék.) „Avagy virág vagy te?...', kérdezte volt a magyar ifjú- j ságtói Babits. Térjünk vissza az ő véleményéhez: „légy i virág, légy vigasz! Legyen | lelked szabad, legyen han- . god igaz." Domonkos László J A politikai tájékozódás mindennapi életelemünkké vált. Szomjazzuk a világból érkező információkat, bön­gésszük az újságokat, heti­lapokat, figyeljük a rádió, a televízió adásait. Érzéke­nyebbek vagyunk mint va­laha. Amióta a televízió megje­lenésével és elterjedésével átalakult információs rend­szerünk, szinte minden tö­megkommunikációs fórum megtalálta a maga sajátos helyét és szerepét ebben a lolyamatban. Egyik legfon­tosabb és legnépszerűbb, mind gyakoribb hullámvöl­gyei ellenére is, a televízió A Hét című műsora. Nagp Richárd, a Magyar Televízió elnöke nyilatkozta a Rádió és Televízióújság Üjévi be­szélgetésében: ,,A tévé kö­zönsége egy-egy estén eléri az 5—6 milliót... Általában napi két és fél órát töltenek a nézők a készülék előtt.. Abban biztos vagyok, hogy vasárnap ebből a két és fé' órából egy órát A Hét című műsór, a képernyő politika{ magazinja tesz ki. Mi férhet bele ebbe az egy órába a földgolyó és hazánk egy hetének eseményeiből? Tá­lékoztató és tudósítás, inter­jú és riport, mindez aktuáli san, hitelesen és izgalmasan az események frontvonalá­ból". Jó példa erre a most va­1 sárnapi műsor. A politikát menükártyán dfsősorban ázsiai címszavak szerepeltek Leonyid Brezsnyeo a Prav dának adott nyilatkozata a nemzetközi helyzetről, első­sorban az afganisztáni ese­ményekről; lndira Gandhi nyilatkozata Kongresszus pártjának elsöprő győzelme után; Faryk Kadduminak, a Falesztin Felszabadítást Szervezet végrehajtó bizott­sága tagjanak, a politikai osztály vezetőiének érjéke­lése népe harcáról, helyzeté­ről, a mai nemzetközi vi­szonyok között; kambodzsai • iport a forradalom győzel­mének egyéves évfordulóián Valamennyi bizonyítéka, hogy 1980 első napjaiban Ázsiára figyelt a világ. Brezsnyev nyilatkozatában a következőket fogalmazta meg: „a népek akarata min­den akadály ellenére utat tór a világban annak a po­zitív irányzatnak, amelyet az enyhülés szó foglal össze tömören." Ennek a gondo­'atnak bizonyítékai voltak indira Gandhi higgadt, rea­litásokra épülő, bölcs . vála­szai Kalmár György kérdé­seire, erre épülnek a pa­lesztin vezetők határozott megnyilatkozásai Chrudindk Alajos mikrofonja előtt, s ezt erősítették bennünk Benda László kambodzsai riport­rímjében a helyzet normali zálódásának képsorai a hát­borzongató koponyahegyell mellett. Egy riport — a Poár Klá­ráé — ölelésnyire vonta A Hét témacsokrát: a forgató­csoport Tápiószentmárton­*an, a hires szkíta leletről elnevezett Aranyszarvas Tsz­beft kereste hazai gondjaink megoldási lehetőségeit. Nem erőltetett a párhuzam- a mind bonyolultabb nemzet­közi viszonyok kihatnak ha­zai valóságunkra is, igaz, a mi gondjaink a szorító kö­rülmények között is a békés építőmunka problémái. Eb­ben a Pest megyei nagy. községben is komolyan, fe­lelősen és közösen gondol­kodnak az űj szabályozó rendszer nehézségeinek le­küzdéséről, a takarékosság, a hatékonyság és a minőség javításának mindennapi teendőiről. S ebben a mun­kában már egyformán segíti Cket a számítógép és az em­beri hozzáállás, a ködösen vállalt nagyobb munka és ai egyéni boldogulás reménye Itt már egyfo"ma rangi'a van pénznek és dicső-égnek, fi­zetségnek és erkölcsi elis. •nerésnek Hogyan is 'T*al­maztak a tóHós-en' ó-tonl asszonyok D^gozvn'' úgy, mint e'tóig. 0'yan -ól a kö. zösség és a manm*- m-a^ano. öására S ez is politika még. pedig kézzelfogható, min. 'lennapi politika. Akárcsak a devfziózás. Xandi \

Next

/
Thumbnails
Contents