Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-15 / 11. szám
« Kedd, 1980. január 15. Emlékezés Kérdő Istvánra Nem érte meg a szentesi munkásotthon felavatásának 50. évfordulóját, pedig koránál fogva ott lehetett volna a jubileumi ünnepségen. Még csak tegnap, január 14-én lett volna Kérdő István 75 éves. aki 1905-ben született, és akit 1973-ban ragadott el a halál. Ahogyan haladnak az évek, úgy ritkulnak a munkásmozgalom régi szentesi harcosainak sorai; egyre kevesebb ezüstősz fejet • tudunk megszámolni a veteránok között Az életnek ez könyörtelen rendje, és az utókor akkor cselekszik legjobban. ha az időtálló, a máig érvényes és a jövőre ható erőt és magatartást mutatja föl — többek között Kérdő Istvánnak a példájából. Mert végső soron nem a beosztás maga, nem akiművelt szópetárdák adják valakinek az értékét és különösen nem az eszmei barikádokon, az üldöztetéstől kísért mozgalmi munkában. A tett. a cselekedet, az önzetlen áldozatvállalás, agyakorlatban próbára vitt hűség avatott mindenkit a szocialista eszmék, a proletár törekvések fegyelmezett, szerény katonájává. A felszabadulás előtt éppen úgy, mint a második és győztes munkáshatalom Időszakában. Annak a bizonyos munkásotthonnak a felépítéséhez Kérdő István nemcsak szervező tevékenységével járult hozzá — a két világháború közötti években — hanem építőanyaggal is, hozzátéve a két keze munkáját. A földmunkások, kubikosok és munkások szervezett seregéből —, amelyik Szentesen mindig megtalálható volt — a mozgalomnak nemcsak helyi, megyei, hanem országos alakjai Is kikerültek. A Horthy-féle elnyomó gépezet kíméletlen terrorján -kívül szembe kellett szállni azokkal Is, akik a mozgaldtnban a forradalom helyett az osztálybékét tartották a legfontosabbnak. A megosztottság ellen, az egységbontókkal szemben lépett fel Kérdő István a Szociáldemokrata Pártban, amiért a jobboldali vezetőség mellőzte az irányításban 1938-től, egészen 1943-ig. Ugyanebben atz évben vezetőképző tanfolyamon vett részt, tagja lett a párt végrehajtó bizottságának, és ezt a tisztségét a német" megszállásig betöltötte. Meggyőződése, kiállása szinte önmagától kapcsolta össze a kommunistákkeL A másödik világháborút közvetlenül megelőző években. majd azt követően a földmunkások között végzett agitációs munkát, szervezte a pártba, a szakszervezetbe a tagokat. Eredménvesen agitált a jobboldali befolyás ellen a munkásszervezetekben és számos kulturális rendezvénvt irányított. Az utóbbi egyik lehetőségét és feltételét adta a legális szervezkedésnek, a proletár eszmék terjesztésének, az erők tömörítésének. A felszabadulás után ls aktívan bekapcsolódott a munkába, most már a szocialista társadalom kialakításának előkészítésébe. Részt vett 1944-ben a Vörös őrség megalakításában, rá egy évre Tábor község őrsparancsnoka lett, 1946-ban szerelt le. Hazatérve Szentesre, az egykori kubikos tevékeny résztvevője a Hékéd—oncsai pártalapszervezetnek, 1950-ig szervezőtitkár, majd 1957-ig a pártalapszervezet titkára. Ezután a Csongrád megyei ÉLIKER Vállalatnál párttitkár és személyzeti felelős, egészen 1964-ben történt nyugdíjaztatásáig. De, mint közéleti ember sohasem ment nyugdíjba, továbbra ís kapcsolatban maradt a párttal, a politikával 1967-ben kitüntették a Szocialista Hazáért Érdemrenddel. Kérdő István alakját még sokan fel tudják idézni, hiszen a vállalatnál is sok munkatárs, elvtárs ismerte meg, és dolgozott vele együtt, öntudatos, szerény, nagyon lelkiismeretes ember volt. aki minden korosztállyal szót értett és fiatalt idősebbet ráébresztett a politikai hovatartozásra. Elismerték, szerették. Arról volt egyebek között nevezetes, hogy gyalog szeretett járni mindenhová, de sehonnan sem késett el. És: mert sokat gyalogolt, könynyen közel került a munkatársakhoz, az emberekhez: a „gyalogosok" mindig megtalálták benne pártfogójukat. A kommunista Kérdő Istvánban. Szabó Róbert Gyermekszinház 1 üékéscsalséíi Színházi közéletünk régóta úgy iegyzi a békéscsabai Jókai Színházat, mint a gvermekszíniátszás fellegvárát. Az a társulat, melv ióideie fölismerte, akkor gazdálkodik hasznosan lehetőségeivel. ha a holnap felnőttközönségéről már ma gondoskodik. energiáiát nem sainália korán befektetni, hisz előbb-utóbb megtérül, kamatostul. Egv időben a szegedi gyermekpublikum is élvezhette előadásaikat, és viszont, a két színház tervszerűen kicserélte produkcióit; ám a televízió sem fukarkodott rokonszenvével. vasárnap délelőttönként. a Jókai Színház nem egy gvermekel "adását közvetítette felvételről. Nincs tehát semmi meglepő abban, ha a tavalvi nemzetközi gyermekév alkalmából kiírt drámaoálvázat egvik díinvertes alkotását sietve fölkarolták. Első darabos szerzőét. Kolin Péterét. s hogy nem a kötelező penzumnak kiiáró sietősséggel. arra bizonyság maga az előadás gazdag kivitelezése, meg a színházi folyosókon már látható nlakát. ugyanettől a szerzőtől már ezekben a napokban úiabb darab színre vitelén dolgoznak. Nem ismerem Kolin Pétert. csak foglalkozásáról • tudom, társadalomtudományi kutatások kötik le. s nyilatkozatai alapján úgy kénzelem el. mint aki íróasztala fölé görnyedve a filozófia nehéz gondolatmázsált cipeli, s fölüdüléskénpen meseországba röpteti fantáziáját. tündéreket fog kézen, igyekszik terelni valóságország (vagv amiképpen ő mondia. Valódia) birodalma felé. merthogy a képzelet is annyit ér csupán. amonnvi belőlük a csillagmiriádok éjtengerében valahol is odaláncolható valami megfoghatóhoz. reálishoz. Amiképpen Csongor és Tünde sincs Balga meg Ilma nélkül A csabai premier színházi közéletünkben szokatlan módon egyaránt szól felnőtteknek és gyermekeknek, noha az esti bemutató nézőtere még értelemszerűen nélkülözte a legifiabb közönséget: nota bene úgy hiszem. a látottakhoz-hallottakhoz Inkább azoknak lesz majd közük, hozzájuk szól elsősorban. Unalmia a címe. Fehér András tetszetős, mozgalmas. kifejező zenét komDonált alá. s a dalbetéteket váltakozó sikerrel, de mindenképpen ambiciózusan vezetik elő a szereplők, hogy a dalbeszédben egyikük-másikuk bizony eléggé szolid képességekkel. az színészkéozésünk sainos általános féloldalasságából fakad, de hát az orchester minizenckara sze-éncsésen besegít. Nagy Ar.drís László rendezése ió társu'atnvi színészt vonultat föl. Felkaí Eszter ke lves-bohókás tánc'éreéseke? koreografál nekik. Vidák Györgyi a második ré-zben már szín- é.s 'an'á-daeazdag jelmezekbe is búitatia őket. ami csakúgy nem fukarkodik a nomoával. mint Csányi Árpád modern térhatású, a technika korszerű anvagait. eszközeit bedolgozó-fölhasználó alumínium és átvilágítható műanvagfala'nak nag"on nraktikus. mozgatható díszletkonstrukciója. A darab arról szól. hogv egv kéozeletbeli Meseomzágban elérkeztek a fenekeden bőség kánaánföldiére, beszüntetik a szegényeket, s az ország lakólt az egykedvűség célszerűség és rend hármas törvényének mozdíthafadnnsá"ába hibernáliák. Vagvis száműzik a legbensőbb emberi magatartástartalmakat, az érzelmeket. Tulaidonkénnen az előadásnak ez a konf1a. ami Unalmia minisztertanácsának ülésére kalauzol el. hordozza a ..felnőtti bélyegeket". melvek szándék szerint kiemelnék a darabot egv szokványos gvermekelőadés értelmi-érzelmi melegágyából. Túl azon. hogy zsúfoltan és tömérdek mennyiségben hangzik itt el információ. a színészek is sebesen mondiák. a rendezés és a jelmezek e helyütt Madách Tragédiájának utilitarista falanszterielenetére vetnek pillantást, vagy legalábbis komolyak-komolvkodóak akarnak lenni — tartok tőle. a gyermekelőadások nézői nemigen fogiák érteni. Ha a rendező „összevonja szemöldökét!'. a gyerekek csak annyit észlelnek i belőle, amennyi a groteszk mozgásokból. tendenciózus handa bandázsokból nevetségesne' látszik. Aztán, elhagyva az unalmancok tróntermét aláereszkedik az országfal. s a birodalmon kívül végre igazi meséhez látnak. Ismert hősök. HamuDipőke. Hófehérke és mások érkeznek Unalmia falni alá. azzal a céllal, hogv ki-ki megkeresse páriát, s fölszabadítsa az országot az egvkedvílség-célszerűségrend fárasztó béklyóiból. Érdeken módon Valódiának nevezi Kolin Péter azt a világol ahonnan Andersentől. Grimm báios történeteiből merít, vagvishát Unalmia lenne a szerző meséie a mesében — mindenesetre a végre megelevenedő „valóságos mese" hullámhossza lesz az a kéozeletbeli tartomány, amire a gyerekek fantáziáiénak kézikészüléke maid rááll, s kénes lesz befogni. Nagy András László rendezésének problematikája mindössze annyi ha túlságosan számít felnőttekre a széksorokban. Mert amikor beéri a gyermekpublikummal, akkor színes, változatos. ötletzazdag (meseképek az üvegfalon túl, a Varázsló hókuszpókuszai stb.) Vagyis a kelleténél erőteljesebben osztja ketté az előadást, mint azt maga a darab szorgalmazná. Egyébiránt a játék stílusa is a gyerekek szíve szerint való. az elnagyolt, eltúlzott gesztusokkal, a szereplők hanghordozásaival, s a dialógusok olyatén szervezésével. amikor a színészek gyakorta úgy beszélnek egymással. hogy a néző felé fordulnak. A népes szereplőgárda nagy-nagy ügyszeretettél. odaadóan szolgálja az előadást, mely végeredményben azzal a tanulsággal szolgál, hogy nehéz mesterség színházat látszani felnőtteknek, nehéz a gyerekeknek, mégis a legnehezebb mindannyiuknak. egyszerre. Niko'.ényí István Barcsay Jenő köszöntése Tisztelői és tanítványai, oarátai és pályatársai köszöntötték tegnap, hé.fón 80. születésnapján tíarcsjy Jenő Kossuth-díjas kiválj műveszt. Az élete munU-aságát bemutató gyújt/m Íny volt a helyszíne az ünnepségnek, amelyen jelen voliak Pest megye és a város vezetői. Nevükben Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese köszönt öt. e a Szentendrén 52 esztendeje élő mestert a gratulált a születésnapra megkapott, az egész ország elismerését kifejező magas kitüntetéshez, a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjéhez. Barcsay Jenő meghatott szavakkal mondott köszönetet azért a szeretet ér?, amely őt város- és megyeszerte körülveszi. A bensőséges hangulatú ünnepségen a Szentendre Baráti Kör aiá*d*kát Szakonyi Károly József Attila-díjas író adta át dfszelnöküknek, az idős mesternek. MTESZtanácskozás A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége — a területén tevékenykedő tudományos egyesületekkel együtt — egyetért a kongresszusi irányelvekben megfogalmazott célokkal és arra kívánja társadalmi úton mozgósítani az értelmiséget, hogy vállaljon méjj nagyobb "észt a gazdasági építőmunka felada»ainak megoldásából — hangsúlyozták hétfőn az MTESZ országos elnökségének ülésén. A Technika Házában megtartott tanácskozáson, amelyen a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit vitatták meg, részt vett és felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Poliükai Bizottságának tagja is A bevezető referátumot Tóth János, az MTESZ főtitkára tartotta. (MTI) Vasárnap asti politikai műsor »j légy vigasz viraq, i" rádiófigyelő Óhatatlanul Babits Mihály verse kísértett a műsor hallatán. Valahogyan ott lebegtek a sorok a hozzászólások, vélemények . és ítélkezések között; mindaz, ahogyan a XX. század első harmadának egyik jeles magyar költője az előző száz év legnagyobb hazai lírikusát hívta segítségül: „avagy virág vagy te, hazám ifjúsága?" Éppen csak e költői kérdést nem tették föl a Kossuth rádióban múlt héten hétfőn este sugárzott (s a Petőfin másnap reggel megismételt) műsor résztvevői. Indító darabja hangzott el A felnőttkor határán című sorozatnak először ezzel a címmel: A közéletiség kérdőjelek A szerkesztő-műsorvezető Zeley László rédióújságbeli előzetesében ezt írta: „A fiatalokról szólunk, de főként a felnőtteknek. A fiatalok helyzete, lehetőségei, szokásai mögött az egész társadalom meghatározó mivoltát keressük... mert az a nagyon összetett kép, amelyet a sorozat próbál megrajzolni, a társadalom tükre, de egyben a jövő lehetőségeinek alapvonásait rejti." A hozzászólók — Kéri Elemér filozófus, Schiffer Péter szociológus és Erdős Endre újságíró — az ifjúság paszszivitását többek között egyfajta társadaljni-polltikal helyzetváltozással magyarázták. Ellenpéldának hozván a felszabadulást követő évek NÉKOSZ-mámorát, sőt még az ötvenes évek első felét is. Azóta valóban nagyot fordult a világ, s az elveszettnek tűnő ifjonti aktivitás össztársadalmi méretekben valóban elég aggasztó ugyan, ám ez mégsem Indokolja azt a nosztalgikus hangot, enni mintha e műsorban jellemezte volna a Rákosi-idők példáit Hiányoznak a fórumok — így az egyik vélemény. Anynyi lesz belőlük, ahány valóságos feladat — emígy a másik. Általában (vitaműsofjellegzetesség) a témát „körültáncolva" az a legjobb dolog, ha valaki egy-két okos mondatával — a körön belülre ugrik. Történt ilyesmi néhányszor hétfőn este, ám nem elégszer. Pedig az egyik legkritikusabb ok is terítékre került: a fórumok túlszabályozott volta. Első darabját hallottuk egy sorozatnak, s reméljük, a következőket is érdemes lesz végigfülelni. Főleg, ha kevesebb közhellyel járnak. (Fura dolog, de általában, ha az ifjúságról írnak-beszélnek, a közhelyek száma mintha legalábbis megkétszereződnék.) „Avagy virág vagy te?...', kérdezte volt a magyar ifjú- j ságtói Babits. Térjünk vissza az ő véleményéhez: „légy i virág, légy vigasz! Legyen | lelked szabad, legyen han- . god igaz." Domonkos László J A politikai tájékozódás mindennapi életelemünkké vált. Szomjazzuk a világból érkező információkat, böngésszük az újságokat, hetilapokat, figyeljük a rádió, a televízió adásait. Érzékenyebbek vagyunk mint valaha. Amióta a televízió megjelenésével és elterjedésével átalakult információs rendszerünk, szinte minden tömegkommunikációs fórum megtalálta a maga sajátos helyét és szerepét ebben a lolyamatban. Egyik legfontosabb és legnépszerűbb, mind gyakoribb hullámvölgyei ellenére is, a televízió A Hét című műsora. Nagp Richárd, a Magyar Televízió elnöke nyilatkozta a Rádió és Televízióújság Üjévi beszélgetésében: ,,A tévé közönsége egy-egy estén eléri az 5—6 milliót... Általában napi két és fél órát töltenek a nézők a készülék előtt.. Abban biztos vagyok, hogy vasárnap ebből a két és fé' órából egy órát A Hét című műsór, a képernyő politika{ magazinja tesz ki. Mi férhet bele ebbe az egy órába a földgolyó és hazánk egy hetének eseményeiből? Tálékoztató és tudósítás, interjú és riport, mindez aktuáli san, hitelesen és izgalmasan az események frontvonalából". Jó példa erre a most va1 sárnapi műsor. A politikát menükártyán dfsősorban ázsiai címszavak szerepeltek Leonyid Brezsnyeo a Prav dának adott nyilatkozata a nemzetközi helyzetről, elsősorban az afganisztáni eseményekről; lndira Gandhi nyilatkozata Kongresszus pártjának elsöprő győzelme után; Faryk Kadduminak, a Falesztin Felszabadítást Szervezet végrehajtó bizottsága tagjanak, a politikai osztály vezetőiének érjékelése népe harcáról, helyzetéről, a mai nemzetközi viszonyok között; kambodzsai • iport a forradalom győzelmének egyéves évfordulóián Valamennyi bizonyítéka, hogy 1980 első napjaiban Ázsiára figyelt a világ. Brezsnyev nyilatkozatában a következőket fogalmazta meg: „a népek akarata minden akadály ellenére utat tór a világban annak a pozitív irányzatnak, amelyet az enyhülés szó foglal össze tömören." Ennek a gondo'atnak bizonyítékai voltak indira Gandhi higgadt, realitásokra épülő, bölcs . válaszai Kalmár György kérdéseire, erre épülnek a palesztin vezetők határozott megnyilatkozásai Chrudindk Alajos mikrofonja előtt, s ezt erősítették bennünk Benda László kambodzsai riportrímjében a helyzet normali zálódásának képsorai a hátborzongató koponyahegyell mellett. Egy riport — a Poár Kláráé — ölelésnyire vonta A Hét témacsokrát: a forgatócsoport Tápiószentmárton*an, a hires szkíta leletről elnevezett Aranyszarvas Tszbeft kereste hazai gondjaink megoldási lehetőségeit. Nem erőltetett a párhuzam- a mind bonyolultabb nemzetközi viszonyok kihatnak hazai valóságunkra is, igaz, a mi gondjaink a szorító körülmények között is a békés építőmunka problémái. Ebben a Pest megyei nagy. községben is komolyan, felelősen és közösen gondolkodnak az űj szabályozó rendszer nehézségeinek leküzdéséről, a takarékosság, a hatékonyság és a minőség javításának mindennapi teendőiről. S ebben a munkában már egyformán segíti Cket a számítógép és az emberi hozzáállás, a ködösen vállalt nagyobb munka és ai egyéni boldogulás reménye Itt már egyfo"ma rangi'a van pénznek és dicső-égnek, fizetségnek és erkölcsi elis. •nerésnek Hogyan is 'T*almaztak a tóHós-en' ó-tonl asszonyok D^gozvn'' úgy, mint e'tóig. 0'yan -ól a kö. zösség és a manm*- m-a^ano. öására S ez is politika még. pedig kézzelfogható, min. 'lennapi politika. Akárcsak a devfziózás. Xandi \