Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-10 / 7. szám

Csütörtök, 1980. január 10. 5 József Attilaemlékbizottság alakult Szerdán, tegnap a Parlament gobelintermében József Attila-emlékbizottság alakult a költő közelgő 75. születés-, naja méltó megünneplésének előkészítésére Elnöke Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az emlékbizottság taglai a magyar táisadalmi. kulturális, irodalmi, művészeti élet kiemelkedő személyiségei Az alakuló ülésen megtárgyalták az évforduló megünneplésével kapcsolatos előzetes terveket és felhívást fogadtak el (MTI) TextilTextiltapétával bővíti választékát az idén a Lenfonóés Szövőipari Vállalat győri gyára. Az újdonság gyártását megkezdték, s már az első negyedévben 40 ezer négyzetmétert szállítanak Finnországba, Dániába és Svédországba, de bizonyára megnyeri a hazai vásárlók tetszését is. (MTI) Az ú; híd emléktáblái Betűöntés, új eljárással Jó két hónapja már annak, hogy kollégák, ismerősök szinte egymás után tetlék fel ugyanazt a kérdést: lezárult a hídkrónika, miről fogsz eztán írni?.Nos, aggodalomra azért nincs ok. a város még a téli holtszezon idején is kínál megírásra érdemes újdonságokat, a hídavatás után sem kell végérvényesen becsukni a jegyzetfüzetet — válaszoltam akkoriban, nem is sejtvén, hogy még a hídkrónika f sem tekinthető befejezettnek. Üjabb történet kívánkozik gyar találmány ötletességét | Mm* IffiSÉMMMiRI A szegedi hídfő egyik emléktáblája a Szeged-címerrel ugyanis az akkor lezárult- is. nak vélt história végére. — Ügy tudom, a Azé a három emléktábláé, és amelyek a szegedi, illetve a Az idö szorítását nem győzhette volna le Jeney Képző- Tibor, ha nem alkalmazza Iparművészeti Kivitelező az öntési folyamatot megVállalat a megadott határ- gyorsító találmányát. Ennek Könyvre a kasszából! Aki nem szakember, csak sége, hogy mostantól nem születését — nincs ezen mit nyitott szemű és a tapasz- kap ilyen megyei támoga- titkolni — az általánosan talataiból ítél, az is tudja, tást, pénzkiegészítést vaia- szigorúbb gazdasági körülhogy a könyvtárak a köz- mennyi helyi tanács (mint mények ls siettették, tanulmüvelödés erős bázisai. Ta- a helyi könyvtárak íenntar- ságokkai járt. A megyeben ián a múltjuknak, a hagyó- tója), a pénzhez jutást fel- működö 47 könyvtár közül mányoknak is köszönhető, tételekhez kötik. Az a cél, csak 21 pályázott és a szélhogy manapság úgy tarthat- hogy a forintokat valóban osztható egymilliót 13 kapJuk számon ezeket, mint — könyvtárfejlesztésre, vagyis ta, mérlegelés alapján, difmásfajta közművelődési in- á könyvek, lemezek, a dia- ferenciáltan. Közben kitűnt, tézményhálózatokhoz viszo- filmek stb. gyarapításira, az hogy jó néhány könyvtár, nyitva — jól és hatásosan, új helyiségek vagy részié- amelynek kellene is, járna kielégítő anyagi és személyi gek berendezésére költsék, is a pénz — nem pályázott, feltételekkel működő intéz- s ne ebből adjanak a fenn- Minthogy a rendszer marad, menyeket. (Ennek a viszo- tartók például az iskolák- jövőre is így lesz, 1980-oan nyitásnak persze jelentősé- nak, az óvodáknak — vagy talán fogynak majd az újge van, hiszen ha nem a éppen az új könyvtári épü- donság iránti ellenérzések, többi kulturális intézmény- letre. Mindeddig ugyanis jó- és a helyi tanácsok is okoshez, hanem maguknak a szerivel ez történt, vagyis kodnak, könyvtáraknak az előírás a helyi tanácsok, számítva A kívülállónak még az is szerinti, ideális viszonyai- a megyei támogatásra, leg- eszébe jut: mai szűkösebb hoz mérjük mai helyztüket, előbb a könyvtárak fejlesz- időkben mintha szívesebben korántsem lehetünk elége- téséről mondtak le. A pá- takarékoskodnának — akik dettek.) Közhasznú munká- lyázat most egyenesen arra tehetik — a kultúra, a közjuk további javítása érde- készteti az éves kiadások művelődési élet rovására; kébái született tavaly egy községi vagy városi terve- ez az újszerű könyvtárfejjó ötlet, amelyet meg is zőlt, hogy saját erőkből is lesztési rendszer — nem sevalósítottak a Csongrád me- javítsák a könyvtárak mű- gít nekik. Ezért szimpatikus gyei tanács vb határozata ködési feltételeit; mert a a pályázat (melynek „követalapján. A művelődésügyi helyi pénzek csak így sza- kezményeit", vagyis a pénzosztály költségvetésébői a porodnak a központiakkal, felhasználás mikéntjét majd könyvtáraknak jiAlatott Az elmúlt év szeptembe- ellenőrzik is). Olyannyira, összegekhez (azokról a pén- rében fogadták a pályáza- hogy szívesen kiegészítezekről van szó, amelyeket tokát a megyei művelődés- nénk egy másikkal; a köza laikus szóhasználattal pót--ügyi osztályon, a zsűri an- művelődés alapintézméhitelnek vagy pótelőtrány- nak rendje-módja szerint nyein, a megye művelődézatnak nevezünk) ezentúl, mérlegelt, elbírált és no- si házain vajon nem lendfaz idei évtől csak pályázat vemberben eredményt hir- tene egy hasonló pályázati útján lehet hozzájutni. detett. kiírás? A dolognak az a jelentő- Az „újítás", amelynek S. E. lényege a magöntési eliárás betűk, a Szeged-címer, s elhagyása. Az öntőmintát Bertalan-emlékmű kicsi- ugyanis olcsón, s mindenütt balparti hídfő falába építve időre nem vállalta a táblák adják hírül a tervezők, épí- a tők nevét, illetve őrzik a fo- a lyót szabályozó mérnök nyített domborműmásának beszerezhető alapanyagból Bertalan Lajos emlékét. S most, hogy alkotójuk, a elkészítését, ezért engem kértek fel. mint volt szegedit, tervezzem meg a táblászegedi származású Jeney kat, szerezzem be az anyaTibor iparművész megismer- Rokat, gondoskodjak az öntetett az emléktáblák elké- tes/öl.\ bo«y a . "" számított huszonkettedik (!) napon már a hídfőket díszíthessék az emléktáblák. szítésének folyamatával, a táblák hirdetik egy új maUj film Bizalom Színes magyar film. fr- Mindaz pedig, ami eközbén <a: Szántó Erika és Szabó a megkínzott, agyonra rúgIstván. Fényképezte: Kol- dalt, többszörösen elárult és tai Lajos. Rendezte: Szabó kihasznált országról elhangIstván. Főbb szereplők: zik — emberileg-pillanatnylBánsági Ildikó, Andorai lag talán érthetó, magasabb Péter. Halász Judit, Gom- eszmei meggondolások alapbik Oszkárné. ján azonban legalábbis vitathatóan egyoldalű: „ez az Némelyik hazai film láttán ország olyan, mint egy szeny. megállapítható: a nyilas rém- nyes folyó: ha kicsit megkauralom hónapjaiban mintha várják, fölülre kerül a szenny, kimeríthetetlen kincsesbányát a mocsok". A nyilas terror fedeznének föl újabban az al- hitványságát túlságosan prokotók. A Szabadíts meg a go- fán is csupán így elintézni. násztól, az Októberi vasár- A legkellemesebb meglenap után most Szabó István petés ebben a filmben — új müve is 1944 utolsó és Bánsági Ildikó. Akár juta1945 első heteiben játszódik, lom játékának ls nevezhetjük, S az üldözöttség, a kiszolgál- ahogyan fiatalasszonyként tatottság kerül mikroszkóp aggódik, gyötrődik, sodródik alá, s a tény, hogy mindezek a külvilág által rákényszerikövetkezménye, a bizalmat- tett helyzetekben, embert lanság mekkora, emberi kap- roppantó történelmi esemécsolatokat megsemmisítő ha- nyek és férfiak között. (Azt tással bír. mér megszoktuk, hogy téméA baj talán csak az, hogy tói, alkotótól függetlenül a szerzők mintha nem tud- nincs új magyar film legnák függetleníteni magukat alább három kiadós szeretbizonyos elfogult szempon- kezés nélkül. Igaz, totalitástoktól, amelyek — úgy fogai- ra kell törekedni, tehetnénk mazhatnánk — „történelmi hozzá kajánul.) Bánsági gyacsoportérdekből" fakadnak, korlatilag bármit elhitet a Az üldözött zsidóság vagy a nézővel ezúttal, s kár, hogy föld alá kényszerített kom- társa, Andorai Péter merev munistamozgalom a helyzeti és színtelen, lélektanilag bokomplexusok tömegét élte át. nyolult képletet Jelent, a féNem tudni, a bizalomhiány lelmek, gyanakvások és rejelembertelenító volta a film- tett sérelmek között hányóbén idővel ezek miatt ve- dó embernek, szít-e kezdeti, Izgalmas Je- A háborúnak, " a szörnyűlentőségéből: mindenesetre ségeknek vége — s akik közelőször még úgy hihetjük, a ben találkoznak, nem találföldalal tiság vakságának ere- nak többé egymásra, akárdőit térképezi föl Szabó a csak Kata és János. Csak mozgalomhoz tartozó János sajnálni lehet, hogy a végső (Andorai Péter) gyanakvás- komoly művészi lehetőségek, sal teli világában. Ám ké- kel kecsegtető megoldár Sőbb — a mindenbe bele- mindössze az egész filmet csöppent, ártatlan, semmit meghatározó, kihasználatlan sem tudó, csupán férje és „2iccerek" sorát szaporítja gyermeke miatt aggódó-síró Pedig a bizalom elvont vagy Kata (Bánsági Ildikó) riieg- konkrét vizsgálata elég jejelenésével — a cselekmény lentékeny lehetett volna mopszichológiailag ugyan nem, delinek, parabolának, műa mű öntörvényűsége szerint nek. így viszont — bizalviszont igencsak félresiklik. mat csak a Bizalom utáni Szerelmi bonyodalmak, há- Szabó Istvánnak szavazdromszögközhelyek irányába, tunk. Domonkos László formázza kl az Iparművész, s a mintakészítési időt csaknem felére rövidíti. Ez az öntőminta vegyszerbevonatot kap, s már következhet is a homokformázás, melynek ideje ugyancsak megrövidül — ötödére. Az öntőmintát fi formából nem is kell kivenni, mert azt az olvadt fém eltünteti. (A vegyi bevonat az öntéskor keletkező gázok feszítő ereiének csökkentésére szolgál.) Az új eljárás lehetővé teszi betűk, s olyan bonyolult térelemek, rácsszerkezetek, falburkoló elemek, nonfiguratív kisDlasztikák készítését is. amelyeket eddig csak részletekben lehetett formába önteni. A Metalartnak nevezett eljárás hasznosításával a NOVEX-et. a találmányok értékesítésével foglalkozó külkereskedelmi vállalatot bízták meg, amelv az NSZK-ban, Ausztriában, Svájcban, az Egyesült Államokban és Ausztráliában már védettséget is biztosított a Jeney-féle művészi fémmegmunkálási el Urasnak. Az élet furcsa helyzeteket is teremt persze: Szegeden, a hídfők falába erősített emléktáblák betűire, díszeire nem tcrledt ki ez a ..védettség": a Szeged-címer napkorongjának kúpos díszét közvetlenül a felerősítés után lelopták, s 'Üntek el ékezetek is... P. K. Irodalmi múzeum Odesszában Testvérvarosunk kulturális életéről Fekete-tenger-parti test- A helyi irodalmi múlt ku- a Péter László által írt és vérvárosunk amúgy ls pezs- tatói. valamint a városok tavalyelőtt Szegeden kiadott gő kulturális élete mind hagyományai iránt közis- Odessza és a magyarok cíújabb és üjabb forrásokból merten lokálpatrióta odesz- mű könyv anyagát, mely légyarapodik. A város csak- szaiak jóvoltából alig két nyegében az első — és márnem két évszázados fennál- esztendő leforgása alatt több is szinte kész — az. ilyen lása alatt — ott született mint hétezer kézirat és tár- „más nemzeti" tükrök kajakosként" vagy ide szám- gyi emlék gyűlt itt össze. zött. Az Odessza és Szeged űzve, mint klküldetéses Legtöbbjük révén új mozza- testvérvárosi, illetve a mevagy mint emigráns — natokkal lesz gazdagítható gyélnk közötti kapcsolatok csaknem félezer író és költő az Ismert írók életútja. mű- eddigi irodalmi eredményei élt vagy fordult meg itt. veik keletkezéstörténete, is ott láthatók a kiállításon. Műveikben is realizálódott Majakovszkij Nadrágba bújt És vé-ül. nem szégyen emléküket hivatott őrizni és felhőjének titokzatos Mari- ' tanulni - Az továbbadni a közelmúltban ja-járól pl. megállapították, odesszai irodalml múU i8letrehozott Állami Irodalmi hogy nem mas, mint a te- mert kutatója, a miizeum Muzeum, melyről egyre hetséges odesszai szobrász- d1a Nvtklta Briein gyakrabban olvasunk nem- nő. M. Gyenyiszova. aki ké- 'Irik mteiTúiában szá* " sőbb a költő egyik legelső mterjujaDan szaportréját is elkészítette. Megvan itt az egvkori nagyhatalmú odesszai kormány- IS^ŐÚtJák majd csak a szovjet, hanem nemzetközi sajtóban is. A Gagarin hercegek építette pazar klasszicista palota ad otthont a gazdag anyagnak. Puskin és Gogol, Csehov és Bunyin, Gorkii és Majakovszkij, a forradalom munkra is tanulságos terv nyomára bukkanunk. A most restaurálás alatt álló fel folyamatosan az orosz és ultrán irodalom legismertebb „odesszai" hőseinek szoborgalériatát. Hiszen pélzó, Voroncov gróf könyvtárának számos könvve, mely máig is őrzi az ide száműzött „kollégiumi titkár", utáni hőskor Pausztovszkija Puskin keze nyomát. A vá- dául alig néhány száz méés Bábelje, Alekszej Tolsz- roshoz sok szállal fűződő terre onnan, a lánccsörgéstoj és Katajev, a halhatat- )n ó„ K„„r|n tői és hajókürtöktől hangos lan Ilf—Petrov duó csak a ®UPyl" 6s iV kikötőben formálta meg anlegnagyobb orosz nevek e használatú tárgyai, a Sev- nak Ide)én híres Cselkasát sorban. Az ukrán Frankb és csenko emlékére 1912-ben Makszim Gorkij. Erre séUkrainka, a két szomszéd kiadott „Koszorú" (orosz és tált Katajev Petyója Gavklasszikus, a lengyel Mic- lengyel galíciai és belorusz rikkal. Megfordultak itt a a' a 1 a d ó^ v i 1 ág iro dalo m' &i el e- *Ö1 tők ' verseivel). * -ár a babel, Moldavanka hősei sei (mint. Dreiser. Barbusse —ált század közepén óriási Nos- a Somogyi-konyvtár új és mások) a legismertebb sikert aratott ponyvasorozat épületének felépülte után a további nevek. r Uj képzőművészeti alkotások Újabb képzőművészeti al- Az idén — a többi között kotásokkal gazdagodik az — Borsos Miklós három alidén Budupest. és az ország kotását kész/tik el a Képszámos más települése; több zőművészeti Kivitelező Válmint hetven szobor, illetve lalatnál. Budapest köztereit szoboregyüttes készül el a ékesíti majd a Kossuth-díKépzőművészeti Kivitelező .ias művész Beethoven és Vállalat műtermeiben. Az Kassák domborműve, s új alkotások egy részét fel- Szentes város dísze lesz szabadulásunk 35. évfordu- Horváth Mihály portréU. A lója tiszteletére avatják fel. nemrégen elhunyt Pátzay a nevezetes odesszai kata- közművelődési palota immár kombák titkairól. sok-sok kifejezetten múzeum lesz. eddig magángyűjtemények- (Bizonyára a mostaninál bőben lappangó arckép — ségesebb hellyel az irodalom csupán néhány példa a na- számára is.) Nem válhatna-e ponta gyarapodó számtalan majdan a múzeum mögött közül. zöldellő Móra-park a legKülön részleg szolgál népS2erúbb -szegedi" irodal" majd a váró, külföldi tükré- ml h6sÖk kls szabadtérl 82°ül. A hozzánk érkezett levelek és újságcikkek kiemelik borgalériájává? Fenyvesi István A városligeti műtermekben az utolsó simításokat végzik Marton László nagyméretű bronz szoborkompozícióján, amelyet Rúzsa községben állítanak fel. Bronzba öntik a közeli hetekben Csikai Márta Táncoló című alkotását, amely Zalaegerszeg egyik terére kerül. Pál Kossuth-díjas szobrász alkotását. Bethlen Gábor mellszobrát Hódmezővásárhelyen állítják fel. Varga Imre Veres Péterről készített mellszobra Debrecen, Liszt Ferenc portréja pedig Mecseknádasi tulajdonába kerüL (MTI) Ülést tartott a KISZ városi bízo'fsfga Tegnap, szerdán délelőtt velő lésügyi osztályának veülést tartott a KISZ szegedi zetője. Ezután tájékoztatták városi bizottsága Batki József a bizottság tagjait a pénzvárosi titkár elnökletével. A ügyi ellenőrző bizottság el• ••észtvevök elsőként jelentést múlt évi ellenőrzésének takenységéről. E napirend vi- tók 32 198°- évl K*SZ-veze'ájában részt vett Csanádi tőségválasztások városi felGéza, a városi tanács vb mű- készülést tervét